A szegedi kutatók által kifejlesztett agyi defibrillátor a nagyon közeli
jövőben képes lesz automatikusan leállítani az epilepsziás rohamokat a
beteg páciensekben.
 |
| Kép: HVG |
A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepsziaroham-típusok
leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal. A Szegedi
Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa
által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok
Kutatócsoport víziója, hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető
epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást. E módszer lényege,
hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a
roham leállításához a betegnek szüksége van.
Az állatkísérletes eredmények humángyógyászatba történő átültetéséhez
összefogott a Berényi-féle Lendület-csoport az SZTE Pathológiai Intézet
és az SZTE Neurológiai Klinika néhány munkatársával. Az
interdiszciplináris kutatás ötévnyi munkájának eredményét a Nature Communications című folyóirat péntek megjelent publikáció ismerteti.
"Valós időben tudjuk akár azonnali módon befolyásolni az emberi
agyműködést az általunk kidolgozott neminvazív agy-ingerlési
eljárásunkkal. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb
állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig
tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja
annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó
pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben
automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben
is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt
szabadalmaztatott találmányunknak már el is kezdtük a
prototípusfejlesztését" – jelenti ki Berényi Antal. Az ötlet lényege,
hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek
megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek
összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás
szétoszlik a fejbőrre, vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a
hatás az agyon belül – a sejtmebrán tulajdonságai miatt – összeadódik,
vagyis az idegsejtek ingerlődnek.
Az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás a
fejlesztéssel kapcsolatban elmondta: az epilepsziás roham kialakulása
sajnos nem jelezhető előre, a neuropszichiátriai kórképektől szenvedő –
például depressziós vagy epilepsziás – páciensek egyharmadánál pedig a
gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. "Ez az új eljárás csak akkor
befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli
dinamikájához igazodva – éppen ettől annyira újszerű."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése