A 2000-es évek elején robbanásszerűen indultak hódító útjukra a
színészek, szinkronszínészek által hanghordozóra felolvasott
hangoskönyvek, mára pedig a könyvesboltok népszerű részét képezik.
Jellemzően olyanok keresik a szépirodalmat ebben a formátumban, akik
sokat autóznak, sokat tüsténkednek a konyhában, valamilyen műhelyben,
esetleg fizikai korlát miatt nehezebben vagy egyáltalán nem olvashatnak
könyvet, netán diszlexiával küzdenek.
Bodor Tibor
Fotó: Fortepan
|
Ugyanakkor a hangoskönyvek korát messze nem a digitális hanghordozók
megjelenése hozta el. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
1961-ben nyitotta meg könyvtárát, ahol a 70-es évek közepéig orsós
magnóba való felvételeket lehetett kölcsönözni, majd amikor megjelentek a
kazetták, a két típus párhuzamosan futott. Az orsós szalagok 1989-ben
búcsúztak, az első CD-n megjelent hangoskönyv pedig 2000-ben került be
az állományba.
2018. január 4-én, a Braille-írás világnapján jelentették be, hogy
megalakult a Bodor Tibor Kulturális Egyesület. Névadója Bodor Tibor
színművész és szinkronszínész, aki szabadidejében 9000 órányi
szépirodalmat olvasott fel és rögzített, hogy az a vakok és gyengénlátók
számára is elérhető legyen. Ez a mennyiség több, mint ahány órából egy
esztendő áll. Számos látássérült az ő hangján keresztül ismerte meg a
világ- és a magyar irodalom klasszikusait. Ameddig ereje és egészsége
engedte, eljárt a vakok szövetségébe, és órákon át olvasott.
Unokája,
Puskás Kata Szidónia, az egyesület elnöke nem egyszerűen csak büszke
Bodor Tibor teljesítményére, hanem szeretné továbbvinni a hagyományt.
Éppen ezért az egyesület mindenkit meghív, hogy vegyen részt a
felolvasásban. Mivel mára a hangrögzítés feltételei nagyban
egyszerűsödtek, és lényegében bárki készíthet otthon is jó minőségű
hanganyagot, azzal fordultak a nyilvánossághoz, hogy akinek kedve van,
segítse a könyvtár gyarapítását.
Ehhez elég annyi, hogy a Kis herceg tizenharmadik fejezetének első
oldalát próbaolvasás gyanánt elküldje a hangkolcsonzo@gmail.com címre,
ahol eldöntik, minden szempontból megfelel-e az adott személy nagyobb
művek felolvasására is. Sokan lehetnek, akik nem művészek ugyan, de
szépen tudnak olvasni. Egyben kérik a kiadókat, szerzőket is,
engedélyekkel járuljanak hozzá a hangoskönyvtár bővítéséhez.
Puskás
Kata Szidónia kérdésünkre elmondta, az egyesület megalapításával azt a
célt tűzték ki maguk elé, hogy látássérült embereknek is biztosítsák a
kulturális élményeket. Ennek talán a leginkább kézzelfogható eleme a
hangoskönyvek állományának gyarapítása, de tartottak például
ékszerbemutatót is, ahol látó és látássérült modellek együtt mutatták be
a kollekciót.
Az egyesület elnöke nem teljesen elégedett a
hangoskönyvek 3500-as számával, főleg annak tükrében, hogy
Magyarországon évente több mint tízezer könyv jelenik meg. Ebből Bodor
Tibor egymaga 500 könyvet olvasott fel, úgyhogy van még mit bepótolni.
A szépirodalom jelentős része elérhető, de a modern és kortárs
irodalomból nagyon kevés mű hallgatható. Ahogy Puskás Kata Szidónia
fogalmaz, a látássérülteknek is ugyanolyan joguk volna például a Trónok
harcához, mint látó embertársaiknak.
Akkor lenne igazán elégedett,
ha a nagypapa által felolvasott 9000 órát sikerülne a program keretében
produkálni, illetve ha az idei év során legalább száz mű jelenhetne meg
hangos formában. De legalább ennyire fontos, hogy aki részt vesz a
készítésben, és aki hallgatja, egyaránt élvezze – zárta gondolatait az
egyesület elnöke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése