Gyakran előfordul, hogy egy magánszemély eladósodik, aminek egyenes
következménye lehet, hogy jövedelmét, illetve vagyontárgyait
végrehajtási eljárás alá vonják. Kérdés, hogy hogyan alakulnak a
végrehajtási szabályok nyugdíj és a megváltozott munkaképességűek
ellátásai (rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás, valamint
kivételes rokkantsági ellátás) esetében.
 |
| Rátkai Ildikó ügyvéd, Rátkai Ügyvédi Iroda |
A végrehajtási szabályok értelmében az adós (azaz akinek vagyona,
jövedelme tekintetében a végrehajtási eljárás folyik)
társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából,
szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti
bányászjáradékából legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.
Ez azonban csak az általános szabály, ugyanis bizonyos esetekben a
levonás magasabb is lehet. A végrehajtási törvény értelmében a levonás a
nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj,
illetve jogalap nélkül felvett nyugellátás esetében.
Több letiltás esetén a levonás szintén a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.
Hasonlóan alakul a végrehajtás szabálya, ha az adós valamely
megváltozott munkaképességű személyeket megillető járandóságban részesül
(rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás, valamint kivételes
rokkantsági ellátás).
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból – a nyugdíjhoz
hasonlóan – legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. Azonban a levonás az
ellátás legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj és a
megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett
ellátás tekintetében. Több letiltás esetén szintén irányadó az a
szabály, hogy a levonás a megváltozott munkaképességű személy
ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése