Átérezhetik a hallgatók, mivel jár a kerekesszékhez kötött élet,
és később, a munkájuk során fel tudják használni a most szerzett
tapasztalatokat. A Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén
immáron második alkalommal tartanak kerekesszékes hetet.
Horváth Gergő, Gyurós Ákos, Nagy András és Kovács Krisztina is át akarta érezni, milyen nehézségekbe ütközhetnek a kerekesszékesek. |
Az első percekben talán játéknak tekintik néhányan, de ez nagyon gyorsan
átfordul komoly, meghatározó tapasztalattá. Diákjaink meglátják, mit is
jelent egy küszöb, egy ajtónyitás, a lift, vagy a mellékhelyiség
használata, ha kerekesszékkel közlekednek. Én is kipróbáltam,
megtapasztaltam, és rá kellett döbbennem, hogy minden egyes addigi,
rutinszerű mozdulat a sokszorosára nyúlhat el így. Azt reméljük ettől a
demonstrációtól, hogy akik most szolidaritást vállalva átélik a
mozgáskorlátozottak helyzetét, később, a munkájuk során tudatosabban
átgondolják például a folyosók, fordulókörök, mozgássérült vécék,
közösségi terek tervezését. A zsigereikbe ivódik, hogy mire kell
figyelniük– mondja Nagy András, az Épülettervezési Tanszék oktatója.
Az egyetem néhány évvel ezelőtt kapott kölcsön először
kerekesszékeket az Életfa Fogyatékkal Élőket Támogató Egyesülettől. Most
megismétlik a kezdeményezést, öt kerekesszék áll egy hétig a hallgatók
rendelkezésére. Az építész Műteremházban egyénként többször adnak helyet
a Camelot Mozgássérült Fiatalok Győri Egyesületének is, ők rendszeresen
készítenek felméréseket a győri helyzetről a kerekesszékesek
szemszögéből, így az építészek elsőkézből kaphatnak visszajelzéseket a
városi tapasztalatokról. Három építész pedig, Horváthné Korinek Judit,
Németh Edina és Simon Beatrix már korábban TÁMOP pályázaton nyert
támogatást. A hallgatókat dr. Eke Zsolt egyetemi docens közreműködésével
megismertették mindazzal, hogy a jövendő építészek miként tehetik
élhetőbbé a mozgáskorlátozottak mindennapjait empatikusabb tervezéssel.
Ez a kurzus olyan sikeres volt, hogy választható tantárgyként a pályázat
lezárása után is, a mai napig folyamatosan bent maradhatott az
órarendben.
Kezdődik az előadás, az oktató, Nagy András, és hallgatói közül
többen is kerekesszékkel érkeznek. Kovács Krisztina, Horváth Gergő és
Gyurós Ákos is meg akarta tapasztalni, hogy milyen nehézségekbe
ütközhetnek a mozgáskorlátozottak a mindennapok során. Ákos szerint
könnyebb lesz úgy megtervezni például egy rámpát, ha maguk is
kipróbálják, milyen feladatot jelent feljutni rajta. Tapasztalatból
egyszerűbben meghatározhatják, mekkora az optimális dőlésszög.
Szeretnénk, ha nemcsak a Műteremházon belül használnák a kölcsönkapott
kerekesszékeket a hallgatók, hanem a tágabb környezetben is, és
felfedeznék az egyetem többi épületét. Hála istennek a győri egyetem
kerekesszékkel is megközelíthető, ebből a szempontból is jó helyzetben
vagyunk. Ha nem is mindig a legrövidebb úton, de mindenhová el lehet
jutni mozgáskorlátozottként is a campuson – mondja Nagy András, hozzátéve, hogy az előadásokon persze mindig
elmondják a hallgatóknak, mire kell figyelni, mik az előírások ezzel a
területen, de ez az egy hét, az elő tapasztalat nagyon jól ráerősíthet
erre. Így már tudat alatt is úgy tervezik majd a középületeket a
Széchenyi Egyetemen végzett építészek, hogy a kerekesszékesek is
akadálymentesen használni tudják azokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a
babakocsis anyukáknak is a kedvében járhatnak így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése