A tervek szerint 2036-ig valódi közösségi teret jelentő lakóotthonokba
költözhet minden fogyatékossággal élő ember Magyarországon, vagyis megvalósul a
kórházszerű intézmények kiváltása - mondta el Szekeres Pál, a fogyatékossággal
élők társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztos.
 |
Megváltozhat a
fogyatékossággal élők élete
|
A program keretében hat intézmény
kiváltása már megtörtént, ezekből 600-an költözhettek át kisközösségekbe.
Zajlik további 2500 ember átköltöztetésének előkészítése, illetve kiírtak egy
újabb, 7500 ember lakóotthoni elhelyezésére szolgáló programot is.
Szekeres Pál hozzátette, hogy mindez azt jelzi, a néhány évtizeddel
ezelőtti szegregációval szemben a társadalom ma erőforrásként tekint a
fogyatékossággal élő emberekre.
ÉS HOGY MINDEZ MIT JELENT PONTOSAN?
Korábban a fogyatékkal élőket
kórházszerű, többágyas szobákkal teli házakban látták el, nagyintézményekben.
Ennek oka, hogy a fogyatékos embereket nem egészséges emberekként kezelték, és
így az állami ellátórendszer a fogyatékosságuk korrekciójára helyezte a
hangsúlyt - írja cikkében az Index. Azonban a modern fogyatékosságügy a
fogyatékos embert nem a többségi társadalom jótékonykodására szoruló személynek
tekinti, hanem a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagjaként jogok birtokosának,
aki aktív, önálló életet élhet.
Ennek a szemléletváltásnak az
egyik legfontosabb következménye az intézményi ellátásról a közösségi
életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés reformjának elindulása, azaz
hogy a kórházszerű nagyintézmények helyett több kicsi intézményben lássák el a
fogyatékkal élőket.
A Magyar Kormány 2011. nyarán döntött
a közösségi ellátásra történő áttérésről, melynek stratégiáját a 1257/2011.
(VII. 21.) számú Kormányhatározatban rögzítette. A stratégia célja, hogy a
következő évtizedekben valósuljon meg a kisebb létszámú, lakókörnyezetbe
integrált támogatott lakhatás, és az ott élő fogyatékos emberek segítő
szolgáltatások igénybevétele mellett a lehető legönállóbb életvitelt
folytathassák. Szociális szakemberek korábban jelezték, hogy a kis intézményekbe
"kitagolás" fontos ugyan, de az is legalább ilyen fontos, hogy az
állam több szakembert foglalkoztasson ezekben az intézményekben, hogy a
bentlakók több figyelmet és nagyobb önállóságot kaphassanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése