„Az élelmiszerellátás biztosítása minden társadalom működésének alapvető feltétele, így mindenki számára biztosítani kell a hozzáférést” – ez az egyik következtetése annak a pernek, amelyben az online bevásárlás akadálymentesítésének elmaradása miatt vesztes áruházlánc az ítélet ellen benyújtott keresetét is elutasította a törvényszék.
A bíróság elutasította egy áruházlánc keresetét, amelyet az az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) – mint az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogutódja – által hozott egyik határozattal szemben nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre.
A támadott határozatban az alperes AJBH megállapította, hogy az alapeljárást megindító – úgynevezett érdekelt – magánszeméllyel szemben a felperes áruházlánc megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal, hogy a látássérült személyek számára nem tette egyenlő eséllyel hozzáférhetővé az online bevásárlást.
A magánszemély azt sérelmezte, hogy az áruházlánc az általa nyújtott közszolgáltatás során nem teremtette meg a képernyőolvasó szoftver használatának lehetőségét. A törvényszéken folyó közigazgatási per tárgya az alperesi határozat jogszerűségének elbírálása volt a keresetben felhozott érvek alapján. A felperes a határozat megsemmisítését kérte, álláspontja szerint ugyanis az áruház nem minősül közszolgáltatónak. Mivel nem lát el állami vagy önkormányzati feladatokat, ezért nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége a honlap akadálymentesítésére.
A törvényszék a felperes keresetét – mint megalapozatlant – elutasította. Döntésében hangsúlyozta, hogy a létfenntartáshoz szükséges alapvető élelmiszerek biztosítása a közellátás fogalma alá tartozik, hiszen az élelmiszerellátás biztosítása minden társadalom működésének alapvető feltétele. A jogalkotói célt figyelembe véve a törvényszék megállapította, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pontjának fe) alpontja a magánszféra egyes szolgáltatásaira is kiterjesztette a közszolgáltatások körét. (Lásd: „4. § E törvény al kalmazásában {...} f) közszolgáltatás: {...} fe) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági köte lezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész köz ellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható {...}.”)
A hivatkozott jogszabály alapján tehát a felperes közszolgáltatást nyújt, amelynek során köteles az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Törvényszék szerint az alperes jogszerűen állapította meg a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megvalósulását, továbbá jogszerűen kötelezte a felperest a jogsértő állapot megszüntetésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése