2018. október 21., vasárnap

Európában is egyedülálló a Kollégium Plusz program

Európában is egyedülálló a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolások felzárkózását szolgáló Kollégium Plusz modellprogram - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Debrecenben.

Langerné Victor Katalin a programban részt vevő intézmények debreceni tanévnyitóján hangsúlyozta: a társadalmi felzárkózást a gyerekekkel kell kezdeni, hiszen ők "beleszületnek" a hátrányos helyzetbe, és ha nem kapják meg a lehetőséget, esélyük sem lesz onnan kitörni.

Közölte: a tavaly elindított Kollégium Plusz modellprogramban idén már kilenc intézmény vesz részt.

A programot a kormány 2017-ben és 2018-ban 110-110 millió forinttal támogatta, és szeretnék, ha a jövőben tovább bővülne az intézmények köre - tette hozzá.

A helyettes államtitkár kiemelte a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium különleges helyzetét, a modellprogramban részt vevő 26 diákjuk ugyanis vakok és gyengénlátók közül került ki.

"A szüleiknek még nagyobb teher, kihívás, hogy úgy tudjanak segíteni a gyerekeknek, hogy felnőttként is megállják majd a helyüket" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a gyermeknek a családban van a legjobb helye, ugyanakkor a Kollégium Plusz program éppen azoknak nyújt támogatást, akik a család erejéből már nem tudnának előrejutni.

A program segítségével szeretnék elérni, hogy minél több gyermek jusson el az érettségiig, tanuljon szakmát, "legyen álmuk, amit meg is tudnak valósítani" - mutatott rá. Langerné Victor Katalin azt mondta: minél korábban el kell kezdeni a társadalmi felzárkózást, ezért a kormány olyan programot dolgozott ki, amellyel már a legkisebbeknek is tudnak segíteni.

A három éven aluli hátrányos helyzetű gyermekekkel és szüleikkel a Biztos Kezdet Gyermekházakban foglalkoznak, az óvodai ellátás keretében napi négyszeri étkezést biztosítanak, az általános iskolában pedig az Útravaló ösztöndíjprogrammal anyagilag is támogatják a rászoruló családokat. A továbbtanulás előtt álló hátrányos helyzetű tehetséges diákokat az Arany János Tehetséggondozó Programban rendelkezésre álló forrással segítik, míg a diplomához jutásban a roma szakkollégiumi hálózat ad biztos hátteret a hallgatóknak - ismertette a helyettes államtitkár.

Novemberben újraindul az Otthon melege program

Újraindul az Otthon melege program novembertől, amellyel a háztartási nagygépek cseréjére nyílik lehetőség, az új kiírással a kormány kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a családok energiafelhasználásának csökkentéséhez - mondta Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az államtitkár ismertette, a program célja, hogy a lakosság olyan hűtő, fagyasztó, valamint mosógép készülékeket szerezzen be, amelyek hozzájárulnak a rezsiszámlák csökkentéséhez. Három kategóriát különít el a tárca a program meghirdetésekor. Az A+ kategóriában háztartásonként 25 ezer forintra, az A++-ban 40 ezer forintra, az A+++ kategóriában pedig  45 ezer forint támogatásra lehet pályázni -  tette hozzá. A tárca számításai szerint attól függően, hogy ezek közül milyen energiaosztályú berendezést választ egy család, évente akár 12-20 ezer forint megtakarítás is elérhető.

A pályázati kiírást és útmutatót a szaktárca pénteken teszi közzé a www.hgcs2017.nfsi.hu weboldalon. A pályázatokat régiónként eltérő időpontokban november 5. és 19. között lehet benyújtani, kizárólag elektronikusan, ügyfélkapun a rendelkezési keret kimerüléséig. A tárca a tavalyi 600 millió forintos induló támogatási összeget, a tavalyi érdeklődése és a felhasznált összegek nagyságrendjére tekintettel kétmilliárd forintra emelte. Weingartner Balázs ismertette, az otthon melege programban mostanáig 10 alprogramot hirdettek meg, ezeknek egy része az épületek energiahatékonyságának javítására, valamint olyan megújuló energiát hasznosító berendezések telepítésére, vásárlására szolgált, amelyekkel az energiafelhasználás csökkenthető. Eddig négy alprogram indult a háztartási nagygépek cseréjére - tette hozzá.

A programmal a kormány eddig több mint 200 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez járult hozzá, mintegy 30 milliárd forint támogatással. A  korszerűsítéseknek évente 260-270 millió kilowattóra lakossági energia-megtakarítás köszönhető, amely nagyjából 95 ezer, átlagos méretű magyar háztartás éves elektromos energiafogyasztása - mondta.

Azt is megjegyezte, hogy az Otthon melege programnak köszönhetően évente, átlagosan 10 milliárd forint rezsiösszeg marad a programban részt vevő magyar családoknál. Ez háztartásonként évente 10 ezer forinttól akár 180 ezer forintig terjedő megtakarítást jelent. Emellett jelentős a környezetkímélő hatása is van, hiszen minden évben 100 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás - ismertette az államtitkár.

Pályázat benyújtása


  • Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok): 2018.11.05. 10:00-14:00 
  • Dél-Alföld (Csongrád, Bács-Kiskun, Békés): 2018.11.07. 10:00-14:00
  • Észak-Magyarország(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád): 2018.11.09. 10:00-14:00 
  • Nyugat-Dunántúl(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 2018.11.12. 10:00-14:00 
  • Dél-Dunántúl(Somogy, Baranya, Tolna) : 2018.11.14. 10:00-14:00 
  • Közép-Dunántúl(Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém) : 2018.11.16. 10:00-14:00 
  • Közép-Magyarország(Pest, Budapest főváros) : 2018.11.19. 10:00-14:00 

A nyugdíjjal együtt érkezik a prémium

Novemberben prémiumot fizet az állam a nyugdíjasoknak, az extra összegek kifizetésére a gazdaság jó teljesítménye adja meg a pénzügyi alapot - mondta a Magyar Időknek Tállai András.

A Pénzügyminisztérium államtitkára a lap szombati számának nyilatkozva hozzátette, először azokhoz jut el a prémium, akik átutalással kapják meg a nyugdíjukat, az ő számlájukra november 12-én érkezik meg az extra pénz. A postai kézbesítés ezt követően, november 15-én veszi kezdetét.

Pluszjuttatást nagyjából 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek folyósít az állam.

A prémium maximális összege 18 ezer forint, ennyit kapnak azok, akinek a havi nyugdíja eléri a nyolcvanezer forintot. A kisebb nyugdíjból gazdálkodók az időskori juttatásukkal arányos összegre jogosultak.

Az állam először tavaly fizetett prémiumot a nyugdíjasoknak, az akkori juttatások együttesen 24 milliárd forintos kiadást jelentettek az államkasszának. "Az idei költségvetésben több mint 32 milliárd forintot különítettünk el erre a célra" - jegyezte meg.

Arany Bot Díjat ítéltek oda a vak költőnek

Százéves a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Az előd szervezetet az első világháborús gáztámadások során, látásukat elvesztő, leszerelt katonatisztek alapították. A centenárium kapcsán számos eseményt szervez a szövetség. Most adták át például az Arany Bot Díjat, melynek Tolna megyei vonatkozása is van.
Nagy Vendel vak költő (Fotó: Wessely Gábor Tolnai Népújság újságírója)

A Bízz Vakon Alapítvány felhívására sokakat jelöltek, akik segítik a vakok életét. Díjat három kategóriában adtak át egy budapesti rendezvényen. Az egyéni jelöltek közül Kovácsné Tornai Andrea kórházi dolgozó kapta az Arany Bot Díjat, civil kategóriában a Mozdulj! Közhasznú Egyesület, míg vállalatok közül a Decathlon kapta az elismerést. Volt egy különdíjas is, a szekszárdi Nagy Vendel, aki úgy segíti a látássérülteket, hogy közben maga is az. Az indoklás szerint azért tüntették ki, mert írásaival bemutatja a vakok életét, és megjelenési lehetőséget is biztosít tollforgató sorstársainak. Működtet ugyanis egy irodalmi portált, Megszólalok címmel, mely nagyrészt látássérültek verseit és prózai munkáit közli.

2018. október 20., szombat

Nem talál magának albérletet a látássérült egyetemista fiú vakvezető kutyája miatt

Fülöp csodálatos. Arra áldozza az életét, hogy egy embert segítsen végig az emberek teremtette világon. Gazdája, Móricz Máté idén kezdte az egyetemet, de kénytelen napi 4 órát ingázni Dunaújváros és Budapest között, mert senki nem hajlandó neki lakást kiadni. Már a közösségi oldalakhoz fordult segítségért, ahol Fülöpnek saját blogja van, hogy bizonyítsa a világnak: Fülöp fantasztikus lény, nem visszautasítást érdemelne.
Forrás: Fülöp naplója blog

Móricz Máté minden hétköznap a Kelenföldi pályaudvarra érkezik vakvezető kutyájával, Fülöppel. A páros két éve van együtt, miután Máté 6 éve elkezdte elveszíteni a látását, mostanra már csak 20%-osnak mondható szemének működése. Az eb olyan képzett, hogy még a liftgombot is megmutatja gazdájának, egymás nélkül sehova sem mennek. Ha valakiről elhihetjük, hogy nem fogja letépni egy lakás faláról a tapétát, nem fogja megenni az ajtófélfákat vagy összekarmolni a konyhabútort, akkor ő az.

Máté mégis kénytelen napi 4 órát utazással tölteni, mert egyetlen lakást sem adnak ki neki, párjának és legjobb barátjának, mégpedig Fülöpre hivatkozva.

- A hölgy például azt mondta, hogy a lakáshoz sajnos nincs erkély, ahová kizárhatnánk a kutyát, úgyhogy nem jó a lakás szerinte – nyilatkozta Máté az RTL Klubnak. Most újították fel, évekig kell majd utána a kutyaszőrt takarítani, a szagot nem lehet kiirtani majd a lakásból – többek között ezek voltak a leggyakoribb indokok, amivel Máténak szembesülnie kellett.

- Ezek a kutyák nem piszkolnak össze semmit, nem rágnak, hiszen ez a kiképzés egyik alapfeltétele, hogy nem szedheti szét a lakást. Tiszteletben tartja az ágyat akár, nem mászik a bútorokra – mesélte az rtl-nek Nyíriné Kovács Mária, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzője.

Máté így a közösségi oldalak tagjaihoz és a nyilvánossághoz fordult segítségért, hogy még a hideg idő beállta előtt megoldódjon jelenleg még kilátástalan helyzetük. Egyelőre úgy néz ki, hogy az akció sikeres volt: talán sikerül lakást találniuk. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az egekbe szökő albérleti díjakat ki tudja megfizetni, és a tulajdonosok vajon kit látnak szívesen lakóként, ha nem egy fantasztikus párost, és egy csodálatos, képzett, nyugodt lényt, aki arra hivatott, hogy építse egy ember életét, és nem arra, hogy leromboljon bármit…

A MEOSZ elnöke nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz az ápolási díj ügyében

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke ismét nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz az ápolási díj ügyében. Levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy „Mindannyiunk kötelessége és felelőssége folytatni a tárgyalásokat!” A MEOSZ elnöke felkéri a Kormányt és az ellenzéki pártokat, hogy az ápolási díjban érintett 50000 család érdekében tegyék félre a politikai érdekeiket és ennek a társadalmi csoportnak az érdekében tegyenek meg mindent közösen!


A mozgássérült is olyan, mint te – erősítették meg a gyerekeknek

„1994-ig ugyanolyan voltam, mint bármelyikőtök. Persze most is ugyanolyan vagyok, annyi különbséggel, ha függőleges akadályba ütközöm, nem tudom leküzdeni…” – mondta a mórás gyerekeknek a kerekesszékes-kosárlabdázó Jani, aki Budapestről érkezett az iskolában ma rendezett Esélyegyenlőségi napra. „Csak annyit szeretnénk, hogy fogadjatok el bennünket” – tette hozzá, elsőkézből ráerősítve rendezvény üzenetére.

Az Aranyhomok Kistérség-fejlesztési Egyesület pénteken 10 órától Esélyegyenlőségi, közösségépítő és információs napot rendezett a kecskeméti Móra Ferenc Általános Iskolában. A program a  „Védőháló a Kecskemét és kistérsége családjaiért” elnevezésű EFOP-1.2.1-15. azonosító számú projekt keretén belül valósul meg.

A rendezvény elsődleges célja az esélyegyenlőség irányában való érzékenyítés, a tolerancia és befogadó-készség növelése. A programok segítenek abban, hogy a résztvevők megismerjék a sztereotípiák és az előítéletek működését, a diszkrimináció típusait.

A program fontos eleme a lehetséges megoldások közös feltérképezése, ami elősegíti, hogy a privilegizált helyzetben levők aktív lépéseket tegyenek a hátrányos helyzetűek kirekesztése ellen.

A Móra iskolának egyébként is közismerten erős a felzárkóztatási profilja; például logopédia, beszédfejlesztés, figyelemzavar területén az átlagos intézményekhez képest jelentős speciális szakembergárdával rendelkezik. Emellett a sportot, a művészeteket és a néptáncot is emelt szinten művelik. Vörös Dóra, az alsótagozatos munkaközösség vezetője a Hírös.hu-nak elmondta: kétévente itt rendezik meg a színvonalas városi néptánctalálkozót is, ami idén már a huszadik alkalommal jelentkezik. A beiskolázásban is sikeres az iskola, jó a kapcsolatuk a parterintézményekkel, óvodákkal.

Hamzáné Lakó Judit, Aranyhomok Kistérség-fejlesztési Egyesület elnöke köszöntőjében felhívta a gyerekek figyelmét: – Ismerjétek meg, éljétek át, hogy milyen másnak lenni, és fogadjátok el társaitokat – ez ennek a mai napnak a mottója – mondta. Kiemelte, fontos hogy a tanulók megtanulják, hogyan segíthetik hátrányos helyzetű társaikat. Hozzátette, első alkalommal rendezték meg az eseményt, jövőre már a főtéren szeretnék megszervezni szélesebb körben.  

Mák Kornél megköszönte az iskolának, hogy lehetőséget adott az esélynap megteremtésére. – Az esélyegyenlőség szót, nagyon sokat lehet hallani, de csak akkor tapasztalja meg az ember, ha át is éli. Sokszor  megyek olyan programokra, amelyeket látás- vagy mozgássérült barátaink rendeznek. Fejet kell hajtani a kitartásuk, minőség iránti elkötelezettségük és igényességük előtt, ahogy ezeket a rendezvényeket megtartják. Példaértékű, ahogy a közösségi programokon részt vesznek. Ti is csak úgy tudjátok megélni a másságot, ha a mai programokon, a láthatatlan kiállításon, a terápiás kutyusokkal való ismerkedésen – és még lehetne sorolni – részt vesztek. Ez a mai nap tökéletes erre – mondta Mák Kornél.

 A rendezvényen részt vett többek között: a Nem adom fel együttes, a Törekvés SE – Kerekesszékes Kosárlabda Csapat, a Láthatatlan Kiállítás, a Gyógyító Bocsok, a Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány. Továbbá számos játékos foglalkozás, előadás tette tartalmassá a gyermekek számára ezt a napot, az esélyegyenlőség jegyében. A részt vevő gyerekek bátorítást kaptak arra, hogy felismerjék a diszkrimináció különböző formáit, és annak helyes kezelését, megakadályozását.

Felújították a városligeti Vakok Kertjét, de a házirendet épp a vakok nem fogják tudni elolvasni

Október 15-én, a vakok és gyengénlátók nemzetközi ünnepén a Városliget Zrt. félig-meddig átadta a felújított Vakok Kertjét: ünnepélyes átadás volt, de a létesítményt még nem lehet igénybe venni, csupán a tesztüzeme kezdődött most meg.
FOTÓ: KOVÁCS LAJOS, LIGETVÉDŐK/TÁRSALGÓ

A csaknem egyhektáros Vakok Kertje 1972-ben épült a Városligetben, ezért mostanra időszerűvé vált a rendbehozatala, korszerűsítése. A park környezetében számos, a vakokat és gyengénlátókat segítő intézmény és szervezet működik, akik aktívan használják a kertet, amely már nem felelt meg a 21. századi akadálymentesítési követelményeknek – mondta el az MTI-nek Gyorgyevics Benedek, a fejlesztéseket koordináló Városliget Zrt. vezérigazgatója.

A munkálatok nyomán a Vakok Kertje kívül-belül teljesen megújult: akadálymentesítették és modern eszközökkel látták el a területet, a növényzetét rehabilitálták, felújították, a speciális játékokkal felszerelt játszóteret pedig kibővítették.

Ám ahogy arra a Városliget.info felhívta a figyelmet, a parkban – amelyet elvileg kizárólag vakok és gyengénlátók használhatják majd – egy tájékoztató táblát is kihelyeztek a létesítmény használati utasításaival. Csakhogy ezt a tájékoztató táblát épp a vakok és gyengénlátók nem fogják tudni elolvasni, ugyanis a Braille-írásos rész lemaradt a tábláról.

A Városliget Zrt. az alkalomból egy mutatós reklámfilmet is kiadott, amelyben szintén szerepel az inkriminált tájékoztató tábla:

A Városliget.info arra is emlékeztetett, hogy az ilyen „tesztüzemes” átadás bevett gyakorlat a Liget Projekt keretén belül, feltehetően mert plusz PR-lehetőséget nyújt a beruházó cég számára, illetve a befejezetlen munkálatokat így idejekorán befejezettként lehet bemutatni.

„A kutyafuttatót majd egy hónapig ‘tesztelték”, ami annyit jelentett, hogy nem lehetett bemenni a területre. A diák sportpálya „tesztelése” csak egy hét volt, a Vakok kertjénél nem tudni mennyi időt vesz majd igénybe a tényleges befejezés, a környezet rendezése” – írja a portál.

Csak remélni lehet, hogy a tesztüzem során végül kiderül, hogy talán praktikus lenne Braille-írással is közzétenni a Vakok Kertjének házirendjét.

2018. október 18., csütörtök

Vitéz Ferenc: A Vakok Könyve

„Az emberek úgy gondolják, hogy sötét világba zárt lények a vakok” – mondja Borges, a maga is majdnem teljesen vak argentin író A vakság című esszében.

Nem drámai módon, hirtelen veszítette el látását, hanem örökletes szembetegsége miatt lassanként lopakodott szemébe az alkonyat. Szerinte téves Shakespeare 27. szonettjének az a sora, mely szerint a vakok sötétséget látnak. (Szabó Lőrinc fordításában ez így hangzik: „Oly sötétbe meresztve roskadó / Pillámat, amilyen a vakoké”.) A sárgába, „a tigrisek aranyába” kapaszkodó Borges gyérfényű ködvilágában a vöröset és feketét hiányolta legjobban a színek közül – az ő vaksága „nem olyan éjszaka, amilyennek az emberek képzelik”.

Szándékosan választotta Vitéz Ferenc éppen október 15-ét, a Nemzetközi Fehérbot Napot, a Borges-esszé újraolvasásához. S a személyes kötődése miatt: jól ismeri  Kádár Nagy Lajost, a hajdú-bihari Ebesen élő képzőművészt, aki festett, amíg látott, de utolsó képei inkább már csak a színek és formák gesztusokba fojtott emlékezetéről szóltak. Aztán agyagszobrokat kezdett formázni. Fel kellett fedezni „látó ujjait”: nem engedte, hogy létezése beleszoruljon az esendő testbe. A szobor a művész fohásza lett a világossághoz. Monet az utolsó nagy képeit, a tavirózsás sorozatot festve már szinte csak a körvonalakat sejtette; Beethoven süketen komponálta legnagyobb műveit. Kádár Nagy sem az életbe, sem az alkotásba vetett hitét nem veszítette el, szobrait sorstársai is az ujjaikkal „látják”. A Fehérbot Napon nyílt meg kiállítása a fővárosban, s mivel a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége éppen 100 éves, a rendezvények egy héten át tartanak. Az esztendő eseményei Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt zajlanak, s bemutattak száz új hangos- és Braille könyvet is.

A lassan már kétszáz éves, Magyarországon 1893-ban bevezetett Braille-írás őselődjét állítólag Homérosz találta föl, már ha létezett egyáltalán Homérosz, mert az életéről gyakorlatilag semmit nem tudunk. Ha élt, úgy valamikor a Krisztus előtti 12. és 8. század között. A hagyomány szerint vak volt, mindenesetre a szülőváros jogáért hét város is versengett. A homéroszi eposzok szövegeit vizsgálták az alexandriai filológusok, de csak a 18. század végén lett kétséges, hogy az Iliász és az Odüsszeia egyetlen szerző műve volna. Goethe azonban úgy vélte, hogy „akár Homérosznak hívják az illetőt, akár csak egy redaktor volt”, művészileg tudatos és egységes alkotásokról kell beszélnünk. Még akkor is, ha nyitott a „homéroszi kérdés”: Nem az ókori folklór, a szájhagyomány útján terjedő mitikus és legendás történetek eposzivá emelt kompozíciós gyűjteményéről van-e szó? Homérosz nem is egy személy, hanem a történetírás egy hagyományának vagy az énekmondók generációinak a neve, s a szövegek egészen Krisztus előtt kétezerig vezetnek vissza a múltba? Ha mégis vak volt az énekmondó, segítette emlékezetét a botjára vésett jelek sora: mint rózsafüzéren az imarendet, a rapszódosz a botján követte a cselekményt. Az Odüsszeiában szerepel egy vak énekmondó lantos. Talán a homéroszi vakság is Démodokosz miatt hagyományozódott ránk, vagy azért (mint Oscar Wilde írja), mert a költészet mindenekelőtt zene?

A vak szereplő több irodalmi műben föltűnik, sok helyütt vak muzsikusként, azonban Ady vak zongoristája maga az Isten. Verne Sztrogof Mihályát megvakítják, bár később visszanyeri látását; Dürrenmatt darabjában, Az öreg hölgy látogatásában a megvakíttatás: büntetés; H. G. Wells regényében egy egész országnyi vak közé téved a kalandor; ugyanígy egy egész város megvakul Saramago A vakság című regényé­ben. Jorge atya, a középkori bencés kolostor könyvtárosa is vak A rózsa neve című Eco regényben, vele viszont az író nemcsak Jorge Luis Borgesre emlékeztet, s nemcsak a bábeli könyvtár isteni rendjét idézi föl, de figyelmeztet a világra való nyitottság hiányára, az elvakult, fanatikus dogmahit veszélyeire is.

Kétféle vakságról van szó Ernesto Sabato Az alagút című kisregényé­ben és Nabokov Camera obscurájában. Sabato hőse egy festő. Elvakult féltékenységében megöli a szeretőjét, aki vak férjét csalja meg vele. Ám a tény, hogy María „becsap egy vakot”, a saját alagútjában a valóság érzékelésére már képtelen festő számára csak azt jelentheti, hogy megcsalja őt is. A Nabokov-regény szerint a belső tulajdonságok valamiképp a külsőn is megjelennek, így az érzékhajszolása miatt lelkileg már érzéketlen, emberségében megvakult műgyűjtő elveszíti a látását. Márai írja Vendégjáték Bolzanóban című regényében, hogy a látással kezdődik a megismerés és a vágy, a világ és a szerelem; „mert az érzékelés, a tapintás és szaglás, a hallás és ízlelés mind vak istenek a látás titkos fáklyája nélkül”.

Pedig nem. A vak Borges a kilencszázezer kötetes Nemzeti Könyvtárat igazgatta, a harmadik vakként a könyvtár élén. „Egymásnak ellentmondó két ajándék: a rengeteg könyv és a homály, ami miatt nem tudom elolvasni őket” – írta. S ha már elveszítette a látszatok világát, talált újat helyette. A múltból teremtett jövőt.

2018. október 17., szerda

A BETEGSÉG, AMITŐL A VAKOK AZT HISZIK, LÁTNAK

Az embernek épp elég megküzdenie azzal, ha valamilyen komoly sérülés éri vagy betegségben szenved, de ezt még nehezebbé teszi, ha ő maga sem látja be, hogy beteg. Ezt az állapotot hívják anozognóziának.
Jelenet a Vaklárma című filmből (Fotó:Index.hu) 

A tagadás persze gyakori védekező mechanizmus kisebb-nagyobb nyavalyáknál – ki ne hallotta volna már lebetegedő baráttól vagy rokontól, hogy "ugyan már, dehogy kell orvoshoz menni, hát nincsen nekem semmi bajom". Az anozognózia viszont nem egyszerű tagadás, hanem egy általában fizikai sérülés miatt kialakuló kóros állapot, amelynek következtében akár egy olyan komoly probléma létét se látja be az érintett, mint hogy teljesen megvakult. Méghozzá azért nem látja be, mert ő maga se tud róla, nem érzékeli. A betegség görög eredetű neve is ezt jelenti: a betegség nem tudása.
Gabrial Anton és Joseph Babiński (Fotó:Index.hu) 

A beteg valódi és érzékelt állapota közötti különbség leglátványosabban a vizuális anozognózia esetében jelentkezik. Ennek külön neve is van: Anton–Babiński-szindrómának hívják a jelenség első leírói, az osztrák Gabrial Anton és a lengyel-francia Joseph Babiński neurológusok után.

A rendkívül ritka Anton–Babiński-szindrómát többféle sérülés előidézheti. Legtöbbször a stroke velejárója, de fejsérülések után is jelentkezhet. Az okozója a látásért felelős agyterület, a nyakszirti vagy occipitális lebeny sérülése. Bizonyos értelemben pont az ellentéte a vaklátásnak, amikor az ember alapvetően vak, de bizonyos valós vizuális ingereket mégis érzékel maga körül.

Az Anton–Babiński-szindrómában szenvedők akár teljesen elveszhetik a látásukat, mégis elutasítják, hogy ők vakok lennének – nem azért, mert képtelenek szembenézni a problémával, hanem mert ők maguk se látják be, hogy problémájuk van, nem érzékelik, hogy nem látnak. Ez azért lehetséges, mert továbbra is tapasztalnak vizuális élményeket, vagyis ők tényleg azt hiszik, látnak, részletesen be is számolnak arról, hogy mit, csak éppen annak semmi köze a valódi látványhoz, vagyis az őket körülvevő valósághoz. Az érzékelésbeli hiányosságokat konfabulációval fedik el, azaz kitalált elemekkel pótolják a tapasztalatbeli hiányosságaikat.

Mivel az érintett úgy viselkedik, mint aki lát, eleinte a környezete se feltétlenül veszi észre, hogy ez nem így van. Aztán amikor elkezd nekimenni az ajtófélfának, fellökni a bútorokat, és olyasmiknek a látványát leírni, amik nincsenek is ott, már gyanítható, hogy valami nem stimmel.

Hogy pontosan mi a jelenség magyarázata, azt biztosan ma sem tudni, de a legvalószínűbb elképzelés, hogy az agy sérülése miatt zavar keletkezik a vizuális ingerek és a nyelv feldolgozásáért felelős területek közötti kommunikációban.

Már csak két hétig lehet a régi ezresekkel fizetni

Már csak két hétig, október 31-ig lehet használni a készpénzes vásárlásoknál a régi – 2017 előtt kibocsátott – 1000 forintos bankjegyeket, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja azokat.
kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Faludi Imre

November 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított 1000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, és ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi címleteket.

A be nem cserélt régi 1000 forintos bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű, törvényes fizetőeszközre.

A megújított 1000 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta sikeresen terjedtek el a készpénzforgalomban, szeptember végéig az 1000 forintos bankjegyeknek közel 80 százaléka újakra cserélődött.

Az MNB felhívja minden olyan parkoló-, menetjegy-, ital- és áruautomata üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették meg – haladéktalanul készítsék fel berendezéseiket az új 1000 forintosok elfogadására.

A forint bankjegyek változásairól, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásáról az MNB honlapján található részletes tájékoztatás – olvasható a jegybank közleményében.

Európában is egyedülálló a Kollégium Plusz program

Európában is egyedülálló a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolások felzárkózását szolgáló Kollégium Plusz modellpro...