A kormány támogatásának köszönhetően kezdődhetett meg a maradványok vizsgálata Fotós: Országos Onkológiai Intézet |
Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király
csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi
kutatócsoport. Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője elsőként a
Magyar Időknek mondta el: vizsgálataik alapján az Árpád-ház tagjai
egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
A közelmúltban jelent meg az Archaeological and Anthropological
Sciences című tudományos folyóiratban a III. Béla király csontjainak és
más, a székesfehérvári királyi bazilikából származó emberi maradványok
DNS-vizsgálatáról szóló tudományos közlemény.
A munka 2013-ban kezdődött, amikor Erdő Péter bíboros
hozzájárulásának és a magyar kormány pénzügyi támogatásának köszönhetően
megkezdődhetett a jelenleg a Mátyás-templomban található emberi
maradványok vizsgálata.
Az elsődleges cél – mint azt a kutatást irányító Országos Onkológiai
Intézet vezetője, Kásler Miklós elmondta – az Árpád-ház tagjaira
jellemző DNS-szakasz meghatározása volt.
Kásler professzor 2014 márciusában vett mintát a korábban már
meglehetősen nagy szakmai egyetértéssel III. Bélaként meghatározott
férficsontváz, illetve a székesfehérvári kriptában eredetileg a balján
nyugvó felesége, Châtillon Anna csontmaradványaiból.
Az elsődleges cél annak a DNS-szakasznak a meghatározása volt, amely
az Árpád-ház tagjaira volt jellemző. A királyné DNS-ének vizsgálata
pedig azért volt fontos, mert így a többi maradvány esetében meg lehet
állapítani, hogy az illető felmenője vagy leszármazottja volt-e III.
Bélának.
- A munka nemzetközi összefogással folyt, és az archeogenetika világszerte
elismert szakértői is részt vettek benne a göttingeni egyetemről, így
az eredmények megkérdőjelezhetetlenek – hangsúlyozta Kásler Miklós.
Ez pedig azért lényeges, mert a kutatócsoport sikeresen definiálta
III. Béla király apai ági (Y-kromoszomális) profilját, amely
hivatkozásként szolgálhat az Árpád-dinasztia további maradványainak és
vitatott élő leszármazottainak azonosításához.
Így például – magyarázta a professzor – az Egresen most feltárt
sírból kiemelt maradványról meg lehet állapítani, hogy az Árpád-házhoz
tartozik-e.
Amennyiben igen, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy a csontok
csak II. András maradványai lehetnek, mert több Árpád-házit ott nem
temettek el.
De megerősítést vagy cáfolatot nyerhetne az a feltevés is, amely
szerint I. Béla fiának, I. Géza királynak a sírjára lelhettek-e rá váci
régészek több mint két évvel ezelőtt.
A szakértők a királyi pár maradványain kívül még kilenc, szintén a
székesfehérvári bazilikából származó csontvázat vizsgáltak meg, de csak
kettőről állapították meg, hogy biztosan Árpád-házi: az egyik III.
Béláé, a másik egy olyan férfié, aki az eredeti temetkezési helyen III.
Béla közelében feküdt.
A DNS-vizsgálatok alapján bizonyos, hogy az illető nem
leszármazottja, hanem felmenője volt III. Bélának, nagy valószínűséggel
az apja, II. Géza vagy a nagyapja, Vak Béla. Az utóbbi azonosítását
megkönnyítette volna, ha megvan a koponya is, ennek azonban nyoma
veszett.
Kásler professzor elmondta azt is: vizsgálataik alapján a két királyi
maradvány az R1a haplocsoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy az
Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor
eredetűek (a haploid az a génszakasz, amelyik egy családon belül a
férfiak ágán változás nélkül minden időben ugyanaz, egy adott
haplocsoport tagjai tehát vissza tudják vezetni DNS-üket egy közös
őshöz).
Ezt az eredetet erősítik meg III. Béla testi jegyei is. A morfológiai
megfelelések is megerősítették ugyanis, hogy III. Béla 190
centiméternél is magasabb, erős testalkatú férfi volt, csontjai is
robusztusak. A leírások alapján a család több férfi tagja is hasonló
alkatú volt, ami szintén megerősíti a Turul-dinasztia eurázsiai
eredetét.
– Ha lesz rá forrás, és részletesebben meg tudjuk vizsgálni a
DNS-eket, akkor apai ágon vissza tudunk menni az Árpádok eredetéhez,
megtudhatjuk, pontosan milyen népcsoportokból tevődtek össze az
Árpád-ház tagjai, és akkor arra is választ kaphatunk, hol játszottak
esetleg még szerepet a történelem során – mondta a professzor.
Hozzátette: az értékelés természetesen a történészek és a régészek
feladata, de nekik kötelességük ezekkel az adatokkal is foglalkozni.
– Ha a genetikai profil napjainkban alkalmas az apaság
megállapítására, akkor a módszer precizitását ebben a vonatkozásban sem
érdemes megkérdőjelezni – fogalmazott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése