Komoly esély van rá, hogy egy Dunaújvároshoz is köthető találmány
megváltoztassa több millió vak ember életét a világban. Kedden még lehet
szavazni, hogy a GlovEye megnyerje a megvalósításhoz szükséges 200 ezer
dollárt az induláshoz.
A GlovEye visszaadhatná az olvasás szabadságát a látássérülteknek Fotó: Zsedrovits Enikő / Dunaújvárosi Hírlap |
A GlovEye korszakos segítség
lehet abban, hogy a látássérültek bármilyen nyomtatott szöveget önállóan el
tudjanak olvasni. A fejlesztés két részből áll, egy speciális,
Braille-panellel ellátott kesztyűből és egy alkalmazásból, amely bármilyen,
kamerával rendelkező okoseszközön futtatható. A felhasználó a telefonjával
beszkenneli a szöveget, majd az ujját egy görgőn húzva tud előre és hátra haladni
a szövegben. Az alkalmazás még azt is jelzi, ha nincs az egész oldal a képen. A
telefon bluetoothon keresztül kommunikál a kesztyű mutatóujjához rögzített
Braille-cellával, ami az adott betűhöz tartozó Braille-jelet formálja és így a
felhasználó az ujjbegyével érezheti azt, lényegében a szükséges módon
„szurkálja” az ujját. A kesztyűvel olyan, mintha a látássérült Braille-szöveget
olvasna a saját ujjával, miközben igazából a nyomtatott szöveget olvassa, csak
egy eszköz segítségével.
A történet akkor kezdődött,
amikor Klinkó Krisztián, a GlovEye egyik alapító tagja a villamoson látta,
ahogy egy gyengénlátó a telefonjával próbált elolvasni valamit, ami
meglehetősen körülményesnek bizonyult. Lefényképezte a feliratot, amit aztán a
telefonja felolvasott neki. Addig viszont nem tudott kapaszkodni, no meg a
zajban alig hallotta, mit mond a telefon. „Ebből gondoltam, hogy jó lenne egy
eszköz, ami egy kesztyűbe tudna jeleket adni, és nem járna ilyen nehézségekkel.”
Beneveztek a Microsoft nemzetközi innovációs versenyére, az ImagineCupra, és
mivel a versenyre háromfős csapatokat vártak, Fülöp Ádám programozó mellé Zemkó
Bogi is csatlakozott, aki a biznisz ügyeiért felelt. Megnyerték a Microsoft
innovációs versenyének, az ImagineCupnak a magyar fordulóját, és ezzel
kijutottak az amerikai világdöntőbe. Seattle-ben végül 52-ből a legjobb 32-be
jutottak. A döntő után átalakult a csapat, Zagyva Dani, aki a magyarországi
forduló után lépett be, és Bogi is távozott. Kialakult a mostani felállás: az
alapítótagok közül Ádám maradt, aki a fejlesztésért felel, és Szombathelyi
Péter segít a programozásban. Krisztián helyére érkezett két hardveres, és itt
jön a dunaújvárosi szál: a projektmenedzseri feladatokat Csathó Ábel látja el,
Tillinger Zsófi is csatlakozott hozzájuk, mint szóvivő.
Olyan, mintha a látássérült Braille szöveget olvasna a saját ujjával
Kezdettől fogva fontos volt, hogy
az eszköz valóban jobbá tegye a vakok és gyengénlátók életét, ezért igyekeztek
a lehető legtöbb szervezettel felvenni a kapcsolatot. Egy barátjukon keresztül
kerültek kapcsolatba a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskolával, aztán
idővel sikerült majdnem minden olyan emberrel beszélni Budapesten, aki tud
Braille-írást olvasni. Több mint 100 vakkal tesztelték Magyarországon, és
nagyon pozitívak a visszajelzések. „Nagyszerű érzés volt egyedül elolvasni az
étlapot” – mondta az ugyancsak dunaújvárosi látássérült, Jovány Barbara, aki
egy kávézóban próbálta ki a GlovEye-t. Az önállóságot emelte ki, amit az eszköz
nyújthat, így ritkábban kellene segítséget kérni. A GlovEye-t elérhető áron
szeretnék majd árulni. Most úgy látják, hogy egy készülék ára 100 ezer forint
környékén lesz, de terveikben szerepel, hogy orvosi segédeszközzé
minősíttessék. Ha sikerül, akkor társadalombiztosítási támogatással még olcsóbb
lehet. Ennek a metódusa országonként eltérő, de úgy tűnik, Amerikában, ahol a
látássérültek száma meghaladja a 7 milliót, ez nem fog gondot okozni.
Hasznos a társadalomnak
A világ huszonhét legígéretesebb
startupja közé jutott most be a hatfős magyar csapat. A Chivas Regal negyedik
alkalommal keresi azokat a vállalkozásokat, amelyek a társadalom számára igazán
hasznosak – a Chivas Venture döntőjét május végén Amszterdamban tartják majd, a
verseny 200 ezer dolláros összdíjazású, ez pedig komoly anyagi támogatás lenne
az egyelőre befektető nélkül dolgozó magyar csapatnak.
Április 24-ig, tehát ma még bárki
szavazhat a döntőbe jutott huszonhét startupra, így rájuk is.
A Braille-írás
A Braille-írás vagy Braille-ábécé
egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille
alkotott meg 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével a vakoknak is
lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása. A Braille-ban való kézzel
íráshoz sorvezetőt és stílust használnak. A betűket hátulról domborítják ki, a
betűk tükörképi párja szerint. A vakok nagy része idős korára vesztette el
látását, és nem tudta megtanulni a Braille-írást, így analfabétának
számítanak. Ráadásul ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökken. A
fiatal vakok körében népszerűbbek a beszélő képernyőolvasók. A
Braille-használók eredményesebbek a tanulásban és a munkában is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése