Javult a közgondolkodás a fogyatékossággal élő emberekről az
elmúlt húsz évben - mondta az emberi erőforrások minisztere pénteken a
fogyatékos személyek jogairól szóló törvény elfogadásának 20.
évfordulója alkalmából tartott jubileumi konferencián, Budapesten.
Balog Zoltán a tanácskozást köszöntő beszédében azt mondta: az utóbbi
20 évben jó irányban változott, javult a közgondolkodás a
fogyatékossággal élő emberekről, talán azt is lehet mondani, hogy
paradigmaváltás történt. Ha nem is mindenki, de sokan messzebb kerültek
attól, hogy betegként tekintsenek a fogyatékossággal élőkre, ők pedig az
elszigetelt, láthatatlan környezetből kilépve láthatóvá váltak -
közölte.
A miniszter hozzátette: tovább kell dolgozni azon, hogy a
kerekesszékesek tánca vagy éppen egy siket európai parlamenti képviselő
ne idegenkedést vagy csodálkozást váltson ki a többségi társadalom
tagjaiból, hanem megszokott jelenség legyen.
A Magyar Tudományos
Akadémia Dísztermében rendezett tanácskozáson Balog Zoltán hangsúlyozta:
a fogyatékosokat jellemző nem mindennapi kitartás és munka ösztönözheti
a társadalom többi tagját is. Tanulnunk kell a fogyatékossággal élőktől
és ők is tanulhatnak tőlünk - mondta. Kiemelte: fontos, hogy a
fogyatékossággal élők tehetségüket kibontakoztassák, ez a mi
felelősségünk is, és fontos, hogy ezt ne kegyből, hanem magától
értetődően segítsük.
"Közösség, önrendelkezés, részvétel" - idézte
a jubileumi év jelmondatát a miniszter, aki szerint a magyar kormány
igyekszik komolyan venni ezeket az elveket, és biztosítani az ehhez
szükséges jogszabályokat, anyagi eszközöket, lehetőségeket. Balog Zoltán
ezek közé sorolta a gyermekek korai fejlesztésével kapcsolatos
programot, a szülősegítő szolgáltatások pályázati keretének emelését és
az otthonokban élő fiatalokat segítő program támogatását. Felhívta a
figyelmet arra, hogy 2018-től emelkedik a segítő kutyák kiképzésének
pályázati kerete, és duplájára nő a fogyatékosok a autóvásárlását segítő
program kerete is. Jelezte: elkezdődött a speciális igényű hallgatókat
segítő fogyatékosügyi koordinátorok országos hálózatának kiépítése és
egy audionarrációs modellprogram kidolgozása is a látássérültek számára.
A
közösségi közlekedéssel kapcsolatban Balog Zoltán úgy fogalmazott:
"csapataink harcban állnak", fontos, hogy a fogyatékossággal élők
számára a járműpark nagy része hozzáférhető legyen minden vonalon.
Kiemelte azt is: 4 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre a
fogyatékossággal élők mindennapjait segítő infokommunikácós alapú
távszolgáltatás kialakítására.
Földesi Erzsébet, az Országos
Fogyatékosságügyi Tanács társelnöke felidézte, hogy 1998 márciusában az
Országgyűlés egyhangúan szavazta meg a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt. Hozzátette: a 20 éves
évforduló alkalmat ad arra, hogy értékeljék az azóta eltelt időszakot,
méltassák a sikereket, és megnézzék, hogy az akkor kijelölt irány
megfelelő volt-e.
Kósa Ádám, fideszes európai parlamenti képviselő
arról beszélt, hogy az 1998-ben elfogadott törvénnyel a fogyatékosság
ügye olyan lökést kapott, amelynek lendülete máig kitart. Feltette a
kérdést: vajon 20 évvel ezelőtt elképzelhető lett volna, hogy a
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a
főpolgármesterrel tárgyaljon? Hangsúlyozta: ma már a különböző
érdekképviseleti csoportok helyi, megyei és országos szinten is
megkerülhetetlenné váltak.
Szekeres Pál a fogyatékos emberek
társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős
miniszteri biztos azt mondta: a fogyatékos emberek rendszerváltása
1998-ban jött el, itt lett a problémából feladat, addig ugyanis a
többségi társadalom problémaként kezelte a fogyatékossággal élőket.
Szekeres Pál megköszönte a kormánynak, hogy ez az ügyet nem csak
feladatnak, hanem erkölcsi kötelességnek is tekinti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése