A brit elméleti fizikus 76 éves korában hunyt el, a hírt a családja jelentette be.
Stephen Hawking, akit elsősorban a fekete lyukakkal és a relativitással
kapcsolatos munkája tett ismertté, számos populáris tudományos könyv
szerzője is volt. Az utóbbi években a világ (egyik) legokosabb emberének
tartott Hawking több, az emberiség jövőjére vonatkozó igen sötét
jóslatot tett közzé. Szűk egy évvel ezelőtt a mesterséges intelligenciával kapcsolatban emlegetett világvégét, idén májusban pedig azt mondta, az emberiségnek 100 éve van hátra (a Földön). Legutóbb néhány napja, egy tévéműsorban szólalt meg, azt mondta: tudja, mi volt az ősrobbanás előtt.
"Mély szomorúsággal közöljük, hogy szeretett apánk ma elhunyt. Nagyszerű tudós volt, és különleges ember, akinek munkája és hagyatéka még sokáig velünk lesz" – írták gyerekei, Lucy, Robert és Tim.
A BBC-hez
eljuttatott közleményükben gyermekei Hawking bátorságát és kitartását
méltatták, és azt írták, humorával világszerte sokakat inspirált. "Egyszer azt mondta, nem lenne nagy dolog az univerzum, ha nem lenne
olyan emberek otthona, akiket szeretsz. Örökre hiányozni fog."
A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az "asztrofizika
popsztárjaként" is emlegetett tudós 1942. január 8-án született
Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából
szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai
tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori
fokozatot.
Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás
laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák
elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg
tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és
szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével
tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid
időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt
együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.
Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a
tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben
ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, 30 millió példány
kelt el belőle. Hawking szerepelt már rajzfilmekben, sorozatokban,
lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című
munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak
nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első
könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb
története címmel. 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve
azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem
keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a
Teremtőre.
Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori
értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint
kétmillióan voltak kíváncsiak.
Hawking számos kitüntetés birtokosa, harminckét évesen lett a brit
Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a
matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet
Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor
emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a
relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése