A
hajléktalan-ellátás mellett egészen más segítő rendszerekre is szükség lenne.
Európában is egyedülálló módon, immár a 20.
alkalommal került sor idén február 3-án az országos hajléktalan adatfelvételre.
A Február Harmadika munkacsoport szakértőinek becslése szerint egy téli napon
legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10
ezer ember valamilyen hajléktalan szálláson, 4 ezer ember közterületen alszik.
Döntő többségüknek a jelenlegitől teljesen eltérő segítségre lenne
szüksége: 4000 főnek lakhatási támogatásra, 7000 főnek lakhatási és egyben
szociális támogatásra lenne szüksége, s ezzel önállóan is képes lenne lakni,
700 ember ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátásra szorulna. A jelenlegi
szociális szállásnyújtás valamilyen formája mintegy 2300 ember állapotának
felel meg.
A jelenlegi hajléktalanellátás mellett megfelelő lakhatási
támogatásra, helyi mentális és szociális segítő hálózatra, az alkohol-,
drogfüggőknek, pszichiátriai betegeknek rehabilitációs szolgáltatásokra, az
értelmileg akadályozott, vagy testi fogyatékkal élő embereknek támogató
szolgáltatásokra, a krízishelyzetbe kerülteknek kríziskezelő központokra lenne
szükségük. A rászorultság és a szükségletek mértékét és módját vizsgáló
szociális segítők diagnózisa alapján ezek a megoldások lennének indokoltak, még
akkor is, ha ez folyamatosan (nem egy időpillanatban) sokkal több embert
érintene és több költségvetési kiadást igényelne.
A kutatás azt is megmutatta, a hajléktalanok 43%-a –
bevallása szerint – súlyos, krónikus beteg, a hajléktalan nők közül közel
minden második valamilyen lelki/pszichiátriai problémával küzd, a hajléktalanok
39%-át egy éven belül kórházban kellett kezelni. Mindezek következtében a
hajléktalan helyzetben lévők többsége önerejéből nem tudná kifizetni önálló
lakhatása költségeit, csak valamilyen segítséggel, támogatással.
A 20. adatfelvétel alapján képet kaphattunk arról,
hogyan alakult a hajléktalan helyzetbe kerültek összetétele, többek között
iskolázottságuk, munkavégzési lehetőségeik, hogyan nőtt meg körükben a romák
aránya, a sokgyerekes családokból származók aránya, a sokgyerekes
hajléktalanok, a hajléktalan nők helyzete, mi a következménye annak, hogy
minden ötödik hajléktalan állami gondozott volt valamikor, minden második
fiatal hajléktalan az állami gondozásból került ki, és számos hasonlóan fontos
kérdésről.
A
2018-as adatfelvétel elsődleges eredményei illetve a korábbi elemzések
megismerhetőek a menhely.hu és a www.bmszki.hu/hu/otthontalanul honlapokon.
Menhely Alapítvány Sajtóközleménye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése