2020. év elejének mozgáskorlátozott személyeket érintő legfontosabb jogszabályi változásai

Az új év mindig számos változással jár a törvényeket, kormányrendeleteket illetően is, amelyek ugyan nem vonatkoznak minden érintettre, mégis érdemes megfelelő körültekintéssel megismerni az újonnan alkalmazandó vagy módosuló szabályokat. A mozgáskorlátozott emberekre vonatkozó szabályok közül több ugyancsak átalakításon és kiegészítésen esett át. Ezek sorában meg kell említeni, hogy 2020. január 1-jétől módosultak a megváltozott munkaképességű személyekről és ellátásaikról, a szociális ellátásokról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, a rokkantsági járadékról szóló jogszabályok egyes rendelkezései. 2020. március 1-jétől életbe lépő fontos változás lesz az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése közel 700 ügykörben. Ekkortól ugyanis ezekben az ügyekben megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek közvetlenül a bíróságnál élhetnek jogorvoslati jogukkal. Az ellátások igénylésekor célszerű a jogorvoslat módjáról is előre tájékozódni az illetékes kormányhivataloknál. Az alábbiakban a legfontosabb jogszabályi változásokat mutatjuk be, valamint kiemelten szerepelnek, hogy mely esetekben lett egyfokú a hatóság eljárása.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) rendkívül fontos változása, hogy azon rokkantsági ellátásban részesülő személyeknél nem kell elvégezni a felülvizsgálatot, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az eddigi 5 év helyett a 10 évet nem haladja meg. A 10 éven belüli időtartam a következők szerint számítandó:

• egyrészt ha a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban kerülne sor,
• vagy másrészt a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában érné el a 10 évet meg nem haladó időszakot az ellátásban részesülő.

A törvény másik előremutató újdonsága, hogy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Ez a módosítás a súlyos, jellemzően gyógyíthatatlan betegségben szenvedő vagy jelentős sérülést elszenvedett olyan személyeket érinti, akiknek komplex minősítési kategóriája „E”. Számukra a rokkantsági ellátás továbbfolyósításához a felülvizsgálatot nem kell elvégezni.

A törvény másik újítása, hogy 2020. január 1-jétől a rehabilitációs ellátásban részesülő személy rehabilitációs hatósággal történő együttműködési kötelezettségét rögzíti. A törvény szövegéből kikerült ugyanis a kormányhivatal általi rehabilitációs terv elkészítésére vonatkozó kötelezettség, ez azt jelenti, hogy az ellátásban részesülő hatósággal való kapcsolattartásának, együttműködésnek többé nem ez a terv ad keretet.

Az Mmtv. végrehajtási rendelete, azaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a 2019. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv-ben meghatározottak szerinti alapösszeg mértéke 104 405 forint.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira vonatkozó eljárásokat is érinti a közigazgatás egyszerűsítése, az eljárások egyfokúvá válása. A kormányrendelet ugyanis 2020. március 1-jétől úgy módosul, hogy rehabilitációs szakértői szerv és orvosszakértői szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben – tehát ellátás iránti kérelmek elbírálásában, hatósági bizonyítvány kiállításában, felülvizsgálat elvégzésében – rehabilitációs hatóságként, továbbá rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal jár el. 

A rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 2020. január 1-től az ápolási díj, illetve a gyermekek otthongondozási díjának tekintetében úgy módosul, hogy az ápolási díjra való jogosultság kezdő napjának a gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem benyújtásának napját kell tekinteni, ha az ápolási díjra való jogosultságot a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság iránti kérelem elutasításáról szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozó jogosultsági feltételeket ugyan nem teljesíti, ám az ápolási díj kitételeinek megfelel, és ezen ellátást igényli, új kérelme alapján a hatóság a korábbi, a GYOD esetén benyújtott kérelme szerinti időpontot veszi figyelembe, és az ápolási díjat ettől a korábbi időponttól állapítja meg. Ezáltal a kérelmező számára a hatóság igényelbírálásra fordított ideje nem vész el, részére az első kérelem benyújtásakor irányadó időpontra visszamenőleg folyósítható az ellátás

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg

a) 100%-a az ápolási díj esetében,

b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,

c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.

Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény szerint az ápolási díj havi alapösszege a 2020-ban 39 365 forint.

Az Szoctv. tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó szövegrésze ugyan új szabályozást nem tartalmaz, azonban lényegesen egyszerűsödött, igazodva az Alkotmánybíróság 2019. nyarán meghozott döntéséhez. 2020. január 1-jétől úgy szól a törvény, hogy a támogatásra az a szülő jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját megállapítják, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte. A támogatás megállapításához kapcsolódó rendelet a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló 383/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében 2020. március 1-jétől a tartós ápolást végzők időskori támogatásának megállapításával kapcsolatos hatósági feladatokat a kérelmező öregségi nyugdíja ügyében illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv látja el. Ebből következően ez az eljárás is egyfokú lesz márciustól.

Az Szoctv. az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultság tekintetében úgy módosult, hogy 2020. január 1-jétől az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot 4 évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot 2 évre lehet megállapítani, a korábbi 2, illetve 1 év helyett.

A fogyatékossági támogatás megállapítását is szabályozó, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2020. március 1-jétől az eljárás tekintetében változik. A hatályba lépő rendelkezés alapján a fogyatékossági támogatásra vonatkozó hatósági eljárásban a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal jár el, így ez az eljárás is egyfokúvá válik.

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében a rokkantsági járadék havi összege 2020. január 1-jétől 38 670 forint.

A parkolási kártyák kiadására vonatkozó, azaz a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet már tavaly novemberben megismert, azonban csak 2020. január 1-jétől életbe lépő szabálya értelmében a járási hivatal az igazolvány lejárta előtt 90 nappal értesíti az ügyfelet az igazolvány lejáratáról. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról is, hogy ha a jogosultsága továbbra is fennáll, kezdeményezheti – kérelem beadásával, illetve a szükséges dokumentumok korábbi határozat, szakvélemény, valamint friss orvosi iratok csatolásával – az igazolvány meghosszabbítását. A parkolási kártya meghosszabbítása az igazolvány lejárta előtt legfeljebb 90 nappal kezdeményezhető, ennél korábban nem indítható el az új parkolási kártya kiadása iránti eljárás. Az új igazolvány érvényességi idejének kezdete (időbeli hatályának kezdete) az új igazolvány kiállításának napja lesz.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény értelmében 2020. január 1-jétől a munkaadó részére megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb hetvenöt százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A támogatás megítélésének feltétele, hogy a munkaadó

• a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
• a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg,
• és
• kötelezettséget vállal arra, hogy a működési körben felmerülő okból a munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

(Forrás.a MEOSZ Tájékoztatója.)

„Ha nem teszem elé az ételt, eszébe sem jut enni” – megrázó levelet írtak az otthonápolók az államtitkárnak

Szülők és civilek levélben kérik az államtitkárt, hogy függessze fel az új, diszkriminatív kritériumrendszert, ami alapján megszabják a gyerekek otthonápolási díját. A levélhez melléklet is tartozik, amiben szülők megrázó történetei olvashatóak.

Kiemelt kép: Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Akár halállal is végződő rohamokról, elérhetetlen iskolákról, a valódi életre képtelen gyerekeikről meséltek érintett szülők Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnak annak a levélnek a mellékletében, amelyet a GYOD (vagyis a gyermekek otthongondozási díja) jelenlegi kritériumrendszerének felfüggesztéséért írtak az otthonápolási kampányt indító szervezetek: a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang kampányplatform.

Az új rendszerről a 24.hu is írt. Szülők és civil szervezetek hívták fel arra a figyelmet, aggályos, hogy pontozás alapján döntik el, ki a  rászoruló. Mivel a szempontrendszer jelenleg csak az önellátási képességet figyeli, lesznek esetek, amik valószínűleg kiesnek a GYOD-ra jogosultak köréből, nehéz helyzetbe juttatva az érintetteket. „Ezt azért sem tudjuk elfogadni, mert az esetek többségében az ápoltak az ellátórendszer hiányosságai miatt szorulnak otthonápolásra, így méltatlannak tartjuk, hogy ezért az otthonápolókat “büntessék” – írják.

A kampányt folytató civil szervezetek most közös közleményben hívták fel a figyelmet arra, hogy az államtitkár pár nappal ezelőtt az Echo tévében hisztériakeltésnek nevezte azt, hogy az érintetteket képviselő egyes szervezetek, illetve a médiumok egy része felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos otthonápolási helyzetben lévő családok az új ellátási forma kritériumrendszere miatt – amely csak az önálló életvitelre koncentrál – kieshetnek az ellátásból.

Azt hangsúlyozta, így tiszta és átlátható lesz a rendszer, csak azok kapnak ellátást, akik nem képesek magukat önállóan ellátni (étkezni, utazni, tisztálkodni stb). Ez azt jelenti, hogy az önellátásra valamely mértékben képes, de betegségük miatt állandó felügyeletre szoruló gyerekek szülei, bár helyzetük miatt továbbra sem tudnak munkát vállalni, eddigi juttatásukat is elveszthetik júliustól.

A közleményben a szervezetek kiemelik, a hatalmas társadalmi támogatottságú otthonápolási kampány azért zajlott, hogy minden otthonápoló helyzete javuljon, áldozatvállalásukat ismerje el munkaként és díjazza annak megfelelően az állam.

A tavaly tavasszal kampányt indító szervezetek szerda reggel levélben kérték az EMMI szakpolitikusát, illetékes államtitkárát, hogy

„függessze fel a 2019. január elsejével életbe lépő GYOD igénylés szempontrendszerét diszkriminatív volta miatt 2019. június 30-ig. Helyette a most GYOD-ot igénylők számára a 2018. évi ápolási szempontrendszert vegyék figyelembe ezen időpontig, és ígéretükhöz híven az alap, emelt és kiemelt ápolási kategóriákban lévők egyaránt kapják meg az új járulékot.”

 Azt írják:

„Az elkövetkezendő hónapokban a GYOD-igénylés jelenlegi szempontrendszerét – szintén korábbi ígéretükhöz híven – az érintettek, szakemberek bevonásával vizsgálják felül és bővítsék ki, mert a jelenlegi szempontrendszer sem a tartósan beteg, sem a jelenleg fogyatékos, (gyermek jogán) otthonápolt személyek teljes körét nem fedi le, így családok ezreinek megélhetése továbbra is veszélyben fog forogni, ráadásul súlyosan diszkriminál a hasonló helyzetben lévő ápolást végzők között.”

A szervezetek egy mellékletet is csatoltak a levélhez, amelyben valós példákkal sorolják fel a figyelembe nem vett jogosultak körét.

„Az én kisfiam addig nem megy wc-re, amíg engedélyt nem kap rá, akár órákat vár arra, hogy valaki azt mondja, kimehet (van, hogy ezért bepisil). Képes a szükségletét felismerni és elvégezni a dolgát, de ha nincs szóbeli engedély, nem megy pisilni. Az evéssel ugyanez van, ha elé teszem, eszik önállóan, de egyébként eszébe sem jut”- írja egy szülő, aki valószínűleg nem tudja „összeszedni” a megfelelő 8-as pontszámot, hiszen gyermeke nem segítséggel étkezik és vécézik, de attól még mellette kell hogy legyen egész nap.

Ahogy az az anya is állandó készenlétben áll, aki ezt írja:

„A mi iskolánk papíron integráló, autistát felvevő, de a heti 10 óra fejlesztésből heti 1 órát kap, azt is egy másik gyerekkel, nem egyénileg. Azt mondják nincs pedagógus. Az órákon segítséget nem kap, sokszor kap dührohamot, mert nem foglalkoznak vele állapotának megfelelően. Aztán kapom a telefont és el kell hoznom az iskolából minden nap.”

 És önellátásra képesnek számít az alábbi gyerek is, édesanyja mégsem tud munkát vállalni:

 „gyermekem olyan ritka betegségben szenved, hogy ha rohamot kap, egy életmentő gyógyszert kell neki beadni injekciós tűvel. Ezek a rohamok félévente- évente párszor fordulnak elő, de az iskola nem vállalja anélkül a napközbeni ellátását, hogy ne ülnék a könyvtárban (kéznél) az injekcióval. Így hogy dolgozzak?”

Sok szülő a fél életét a volánnál (így értelemszerűen nem egy munkahelyen) tölti, hogy gyermekét valamilyen intézménybe járathassa:

 „Nagylányom Rett-szindrómás, 18 éves lesz. Jelenleg egyetlen speciális iskola van a megyénkben, ahol befogadják, de ez a lakóhelyünktől közel 40 km-re van. Így ő naponta 80 km-t utazik, míg én közel 160 km-t vezetek. Csak az utazás naponta lányomnak 1 és fél órát, nekem 3 órát vesz igénybe. A suliban 4 órát tölt.” 

Az egyik legmegrázóbb levél így szól:

  „Tud evőeszközzel (kanál, villa) enni, illemhelyet használ, de utána mindig rendbe kell tennem az illemhelyet. Felöltözik, cipőt nem tud kötni, ruháit én készítem ki, mivel nem tudja felmérni, hogy milyen ruházatra van szüksége az időjárás alapján. Tiszta ruha váltását saját magától nem teszi meg, nekem kell irányítanom, ahogy a tisztálkodásnál is segítségre, irányításra szorul. Magának nem tud körmöt vágni, borotválkozni csak segítséggel tud. Folyamatosan ellenőrizni, segíteni, irányítani kell a napi rutinban. Váratlan eseményekre autoagresszív. Szigorú, maga hozta szabályok szerint éli mindennapjait, melyektől eltéríteni nem lehet, ha mégis, akkor autoagresszív. Minden nap fel kell készítenem előre a nap történéseire (Hova és mikor megyünk, melyik üzletekben vásárolunk, ezek sorrendjén nem változtathatok. Ha vendég jön hozzánk, ki és mikor érkezik, meddig marad stb.) Egy hosszabb utazásra hetekbe telik felkészíteni. Pontos tervvel, amitől eltérni nem lehet. (Pl. Budapesten nem utazhatunk a 6-os villamossal, ha arra készült fel, hogy a 4-el megyünk)
Egyedül nem hagyható, és otthonról nem is engedhető el egyedül. A fogyatékossági támogatást kapja 2018. augusztus 1-től. Én az alap ápolási díjat kapom jelenleg, a súlyos fogyatékossága miatt. Dolgozni nem tudok mellette, és az új ápolási díj és GYOD törvény pontozási rendszere szerint előre láthatólag 2020-tól sem GYOD-ra, sem ápolási díjra nem leszek jogosult.” 

A fenti szülők attól tartanak, hogy nem tudják összeszedni a megfelelő pontszámot és így nem lesznek jogosultak a nettó 100 ezer forintot jelentő GYOD-ra, és még a korábbi szerény járadéktól is elesnek.

„Súlyos epilepsziás (Dravet szindrómás) 24 órás felügyeletes fiam van aki jár, eszik effektíve, de megfullad ha, akkor rohamozik… Ha nagyon nagyon jó indulatú valaki, össze tudok szedni 8 pontot…” – írja egy másik szülő.

A kampányt indító szervezetek elfogadhatatlannak tartják az átalakított rendszer súlyos diszkriminációját. Tavaly októberben Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök is azt hangsúlyozta, hogy a GYOD bevezetése minden olyan családnak a helyzetén javítani fog, akik tartósan beteg gyermeküket otthon gondozzák. A szervezetek minden módon emlékeztetni fogják őket ígéretükre – hangsúlyozzák közleményükben.

(Forrás:24.hu)

Ápolási díj: A MEOSZ kezdeményezésre kormányzati egyeztetést tartottak a törvényjavaslatról

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kezdeményezésére az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Siketvakok Országos Egyesülete képviselői egyeztetést tartottak pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselőivel az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról rendelkező törvénytervezet kapcsán.

A MEOSZ és a többi öt országos érdekképviselet szervezet aggályosnak tartja a kormány által benyújtott törvénytervezetet, ezért a módosító javaslatainkról egyeztettünk pénteken. Többek között az ápolási díjra jogosultak körének bővítéséről, a társuló jogviszony rendezéséről és az igénybe vehető rendszeres pénzellátásokról – mondta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.

Az érdekvédelem számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ápolási díj mértékét, annak rendezését illetően a kormányzati oldal szilárd akarattal és elképzeléssel bír, amelyből egyelőre nem enged. Az érdekvédelem azonban az általa képviselt emberekre tekintettel nem tud eltekinteni korábbi javaslataitól, ezért továbbra is fenntartja azokat.  Az érdekvédelem ennek ellenére garanciát kér arra,  hogy kormány a hat országos érdekvédelmi szervezettel közösen dolgozza ki azt az intézkedési tervet, amely a lehető leghamarabb garantálja az érintettek számára  a szükséges szolgáltatási gyűrű kialakítását –  beleértve a nappali intézményeket és a 24 órás támogató szolgálatot is – oly módon, hogy annak középpontjában az ápolásra szoruló személy szükségletei álljanak – tájékoztatott Kovács Ágnes.

Kovács Ágnes elmondta: a kormányzati oldal képviselői az egyeztetésen egyetértettek azzal, hogy az intézkedések középpontjában az ápolásra szoruló személy szükségleteinek kell állnia, s a jelzéseik nyomán úgy tűnik, a közeljövőben megkezdődik a 24 órás támogató szolgálat megvalósítása.

Forrás:MEOSZ

Ápolási díj: A MEOSZ egyeztetést vár a megkerülésével benyújtott törvényjavaslat kapcsán

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége azonnal egyeztetést kezdeményez a kormányzati oldal képviselőivel a kedden benyújtott, az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról rendelkező törvénytervezet kapcsán. A Szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy az érdekvédelemmel való egyeztetésre hivatkozva, de valójában annak megkerülésével született tervezet figyelmen kívül hagyja a fogyatékos emberek többségét, így az súlyosan diszkriminatív, sérti a fogyatékos emberek és hozzátartozóik emberi méltóságát.

Az ápolási díj helyesen három kategóriába sorolta az érintetteket az alapján, hogy betegsége vagy fogyatékossága alapján mekkora ellátási szükséglete van. A most bevezetésre kerülő új ellátási forma, a gyermekek otthongondozási díja viszont egyelőre nem tesz különbséget ellátási szükséglet alapján.

Bár az intézkedés ketté választja a jogosultakat, és csak az egyik ellátási forma igénybevételét fogja biztosítani, további feszültségeket generált azzal, hogy azonos élethelyzetben lévő családokat különböztet meg hátrányosan attól függően, hogy mely családtag végzi az ápolást.

A MEOSZ álláspontja változatlan: a támogatási rendszer kedvezményezettje a beteg vagy fogyatékos ember, és az ő szükségletének a kielégítése a prioritás, nem pedig az, hogy ki végzi az ápolást. A kormányzati intézkedéseknek ezért elsősorban azt kell megcélozniuk, hogy családban tudjon maradni az érintett. Ehhez az ellátását végző személy részére biztosítandó ellátásról is gondoskodni kell a megfelelő jogosultsági jogviszonyok garantálása mellett.

Legalább akkora hangsúlyt kell fektetni azon intézkedésekre, mely garantálja, hogy ne szigetelődjön el a társadalomtól. Így szükséges biztosítani a kortársi közösségben való létet, az állapotának megfelelő rehabilitációt és fejlesztéseket a család terheinek csökkentését célzó egyéb szolgáltatásokkal együttesen.

A MEOSZ elvárja, hogy a kormány vállaljon felelősséget a Szövetség által felvetett és  még meg nem oldott problémák  rendezésére; határidők és források megjelölésével dolgozzon ki rövid távú stratégiát! Az intézkedések középpontjában az érintettek ápolási szükségletei álljanak, és az ellátások mértéke ehhez igazodjon. A MEOSZ mindaddig kitartóan és elkötelezetten folytatja a tárgyalásokat a fogyatékos emberek és családtagjaik érdekében, míg a magyar kormány intézkedéseivel nem garantálja minden ápolási díjban érintett személy szociális biztonságát és méltóságteljes életét. Ennek fedezetét az elmúlt évtizedekben az érintettek már maguk megspórolták a Magyar Államnak.

Forrás: MEOSZ

Ápolni az önellátásra képtelen férjet is nehéz, főleg két gyerekkel

Imre sclerosis multiplex következtében kényszerült kerekesszékbe. Hosszú évek óta nem tudja magát ellátni. Felesége ápolja a nap 24 órájában, miközben gondoskodik két kiskorú gyermekükről is. Hajnalban, 5 órára jár dolgozni, hogy meg tudjanak élni. Imre nem tudja, meddig bírja még a felesége. Ahogy azt sem, hogy miért nem becsüli meg a magyar állam azt a gondoskodást, amit neki, a férjének biztosít.  Nagyon bántja és méltatlannak tartja, ahogy a döntéshozók az ápolási díj ügyében a feleségét kezelik. A MEOSZ értük is folytatja a tárgyalásokat!

Imre feleségével és két gyermekével Újfehértón lakik. Imre délelőttönként egy elektromos kerekesszékben üldögél, de délután már ezt is nehezére esik. A gyerekek iskolába járnak, felesége néhány hónapja reggel 5 órára jár dolgozni egy élelmiszerüzletbe, hogy napi négy órában ezzel is kiegészítse azt a kevés jövedelmüket, amit férje után kapnak.

Azt tervezték, majd átlag családként élik a mindennapokat. Gyerekek, munka, de másképp alakult. Megoldják. Felesége egyelőre még bírja. Mert az önzetlen szeretet sok mindenen átsegít.

-2001-ben vettem észre, hogy gyenge a kezem, elejtek dolgokat. Azt mondták valamiféle agyérbetegség. Gyógyszert is adtak rá. Meg sem fordult a fejemben, hogy félrediagnosztizáltak. Miért is gondoltam volna. Így gyerekeket is vállaltunk a feleségemmel. A második gyermekünk születése után azonban súlyosbodtak a tüneteim. Egyre nehezebb volt a járás, húztam a lábam is.  Újabb vizsgálatok következtek, mikor is kiderült, hogy sclerosis multiplexem van. Amíg tudtam dolgoztam, de 2012-ben már minden erőm elveszett. Önállóan semmit nem tudok csinálni, a feleségem ápol a nap 24 órájában – fogalmazott Imre.

-Nem készültünk erre az élethelyzetre – folytatta – s lássuk be, erre nem is lehet. Fiatalon lettem beteg, így megtakarításunk sem volt. A gyerekek kicsik voltak, még most is iskolába járnak. A feleségem feladta a munkáját, mikor már nem tudtam magamról gondoskodni. A rokkantsági ellátás és a fogyatékossági támogatás nem volt elég ahhoz, hogy megéljünk. Feleségem kénytelen volt négy órában munkát vállalni, hiszen a gyerekekről is gondoskodni kell. Így hajnalban jár dolgozni, hogy reggel 9 órára hazaérjen. Addig bírom valahogy.

-Nem értem, miért ér kevesebbet az, hogy a feleségem ápol és nem az édesanyám. Látom, hogy nap, mint nap mennyi mindent tesz értem, mennyit dolgozik azért, hogy ellásson, és fenntartsa a családot. Nem tudom, meddig bírja még, nekem nehéz nézni azt, amit értünk tesz.  Vajon az ő munkája miért ér kevesebbet a magyar államnak? Nagyon fáj, hogy így kezeli a feleségen magyar állam – fogalmazott Imre, aki reménykedik abban, hogy előbb-utóbb társa is méltó megbecsülésben részesül majd.

Forrás:MEOSZ

A MEOSZ elnöke nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz az ápolási díj ügyében

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke ismét nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz az ápolási díj ügyében. Levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy „Mindannyiunk kötelessége és felelőssége folytatni a tárgyalásokat!” A MEOSZ elnöke felkéri a Kormányt és az ellenzéki pártokat, hogy az ápolási díjban érintett 50000 család érdekében tegyék félre a politikai érdekeiket és ennek a társadalmi csoportnak az érdekében tegyenek meg mindent közösen!

Nyílt levél az alábbi linken olvasható!

Forrás:MEOSZ

A MEOSZ nyilatkozatai és sajtóközleménye hatására 24 órán belül újabb előrelépés történt az ápolási díj ügyében

24 órán belül újabb előrelépés történt az ápolási díj ügyében a MEOSZ nyilatkozatai és sajtóközleménye hatására! Október 12.-én este 17.39 -kor újabb sajtóközleményt adott ki a kormány, miszerint a tartósan beteg gyermek esetén más családtagra is kiterjesztik a jogosultságot.

Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy az önellátásra képtelen gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó szülőjének halála esetén, illetve, ha a szülő akadályozott az ápolási tevékenységben, a gyermekkel egy háztartásban élő közeli hozzátartozónak is megállapítható az önellátásra képtelen gyermek otthongondozási díja.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke az elmúlt 24 órában többször lenyilatkozta és a MEOSZ sajtóközleménye is kitér arra, hogy az ápolás nem attól nehéz, hogy azt a szülő végzi, hanem az ápolásra szoruló családtag állapotától. A MEOSZ üdvözli, hogy a kormány ezt belátta.

A Méltóság nem alku tárgya! A MEOSZ tovább folytatja az érdekvédelmi egyeztetéseket az ápolási díjban érintettek és családjaik érdekében!

Forrás:MEOSZ

A MEOSZ tovább folytatja az egyeztetéseket az ápolási díj ügyében!

Az ötszázezer fogyatékosságban érintett embert képviselő hat országos érdekvédelmi szervezet – a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége valamint a Siketvakok Országos Egyesülete – üdvözli a kormány ápolási díj ügyében hozott döntését, ami a jelenlegi tragikus helyzetben nagy segítséget jelent az érintettek számára, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány diszkriminatív módon különbséget tesz a szeretteiket ápolók között.

A MEOSZ és a többi érdekvédelmi szervezet folytatja az egyeztetéseket a kormánnyal az ápolási díj ügyében, mert csak átmeneti megoldás született és a többi 33 000 érintettre nézve hátrányos a döntés! A MEOSZ a többi öt országos érdekvédelmi szervezettel mind az 50 000 ápolásra szoruló ember és a velük sorsközösséget vállaló családtagok érdekeit képviseli! Következetesen és kitartóan!

A kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelő családok helyzetét ugyan részben rendezte, azonban a többi ápolási díjban részesülő érintettet és családját méltatlanul háttérbe szorította.

2018 július 26-án megállapodtunk az ápolási díj emelése mellett a jogviszonyok és a szükséges szolgáltatási gyűrű stratégiai rendezéséről is, melyről tudomásunk szerint a jelen előterjesztés nem szól. Nem részmegoldásokra, hanem hosszú távú érdemi változásokra van szükség az ápolásra szoruló érintettek és a velük sorstársi közösségben élők helyzetének rendezése érdekében. Az érdekvédelem ezért felkéri a kormányt, hogy a korábbi megállapodás alapján folytatódjanak a kormányzati szintű egyeztetések az ápolási díj komplex rendszerének átfogó, hosszú távú rendezése érdekében! Megalapozatlan szakmai döntés született, mert nem az határozza meg az ápolási tevékenység nehézségét, hogy a szülő gondozza-e a gyermekét, hanem az ápolásra szoruló személy állapota, és az ápolást akárki végzi, az nehéz. Ez a döntés azt a 33000 embert hagyja egyedül, ugyanabban a méltatlan helyzetben, aki testvérként, gyermekként vagy nevelőszülőként végzi el ezt a nemes, mindenki megbecsülését megérdemlő feladatot. A gyerekek nőnek, mi szülők elfáradunk és akkor át kell venni a helyünket a család más tagjának: testvér, házastárs vagy később a gyermek. Szűklátókörű döntés született, és Mi nők, érintett anyák, az érdekvédelem nem hagyhatjuk őket egyedül, ebben a méltatlan helyzetben! – mondta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.

A MEOSZ következetes fellépése nyomán az EMMI nyáron egyeztetést kezdeményezett az ápolási díj rendszerének felülvizsgálata ügyében a hat országos érdekvédelmi szervezettel. A MEOSZ javasolta, hogy olyan stratégiát dolgozzanak ki, mely rövidtávon az ápolási díj összegének rendezését, hosszú távon pedig egy komplex szolgáltatási gyűrűt biztosít az érintettek számára. Elfogadhatatlan, hogy a folyamatban lévő egyeztetéseket figyelmen kívül hagyva, az érdekvédelmet megkerülve nyújtotta be javaslatát az EMMI a kormány elé – fogalmazott Kovács Ágnes.

A MEOSZ következetesen küzd az ápolási díj rendszerének megreformálásáért, tekintve hogy az ápolási díj sok fogyatékos embert, családot érint, akik nagyon nehéz körülmények között élnek.  A méltóság nem alku tárgya! Az érdekvédelem csak egy végleges, minden érintett számára megnyugtató rendezést tart elfogadhatónak. A 2018. júniusi adatok szerint 49 883 érintett van. Ahhoz, hogy az érdekvédelem által javasolt minimálbérhez igazítsák az ápolási díj összegét a jelenlegi 23, 855 milliárd mellé 88, 349 milliárd költségvetési kiegészítés szükséges. Ideje a magyar állam költségvetésében ezt fedezni az érintettek megbecsülése érdekében! Régi adósságot törlesztene ezzel Magyarország!

Forrás: Hobby Rádió oldalán megjelent cikkem.

Folytatódott az egyeztetés az ápolási díj ügyében

Szerdán folytatódott a kormányzati szintű egyeztetés az ápolási díj rendszerének felülvizsgálata ügyében az EMMI, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége valamint a Siketvakok Országos Egyesülete képviselői részvételével. Az érdekvédelem üdvözli, hogy az egyeztetések eredményeként körvonalazódik az ápolási díj ügyének tényleges megoldására törekvő komplex kormányzati intézkedés, ugyanakkor ezzel párhuzamosan fontosnak tartja, hogy a költségvetési forrásokat kezelő Pénzügyminisztérium valamint a Miniszterelnökség képviselőivel is egyeztetést kezdeményezzen – mondta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.

Az érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy az ápolási díjban részesülők jogviszonyát munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyként kell rendezni – mondta az egyeztetést követően Kovács Ágnes. Hozzátette: a megbeszélések több lépcsőben folynak, az első alkalommal elsősorban azokról a pénzbeli ellátásokról egyeztettek a kormányzati oldal képviselőivel, amelyek az ápolási díj mellett, vagy annak megszűnése után illetnék meg az érintetteket. Szó volt arról is, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek járó ellátások vonatkozásában az ápolási díj folyósításának időszaka számítson bele a biztosítási időbe. Hasonlóképpen, a nők részére járó kedvezményes öregségi nyugdíj jogosultsági idejének számításánál is az ápolási díj teljes időtartama kerüljön beszámításra. Felvetődött a gyermekek után járó ellátások, így a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj ápolási díjjal összefüggő szabályozásának igénye is. A minisztérium képviselői jelezték, hogy a kormány nyitott ezekben a kérdésekben, melyek megoldása a rövid távú terveik között szerepel. Az érdekvédelem ismételten kérte az ápolási díjhoz kapcsolódó szolgáltatási gyűrű – így például a támogató szolgálat, nappali ellátás, köznevelési intézmények – kiépítését, a meglévő szolgáltatások fejlesztését és szabályozásuk felülvizsgálatát. Mindezt úgy, hogy a szolgáltatási gyűrű országos lefedettséggel, az igényeknek megfelelő mennyiségben és minőségben kerüljön kialakításra. A kormányzat részéről nyitottak ezekben a kérdésekben, azonban nem tudják egy időben megvalósítani azokat. A szolgáltatási gyűrű a középtávú intézkedések része – tájékoztatott Kovács Ágnes. Hozzátette: kérte, hogy ez utóbbi esetében progresszív megoldás szülessen.

Az érdekvédelem bízik ápolási díj ügyének mielőbbi rendezésében, tekintve, hogy valódi megoldására törekvő konstruktív egyeztetések zajlanak, melynek során az érintett tárcák képviselői a korábbi kereteket átlépve előre mutatóan gondolkodnak a probléma megoldásán – összegezte az egyeztetésen tapasztaltakat Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.

Forrás:MEOSZ