A látáskárosodások nagy része megelőzhető lenne!

A Földön több mint 2,2 milliárd látássérült él, akik közül legalább 1 milliárd személy esetében a látássérülés megelőzhető vagy kezelendő lehetne.

A Látás Világnapját 2000 óta rendezik meg mindig október második csütörtökén. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a vakság nagy részben megelőzhető, illetve gyógyítható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést – „VISION 2020” – indított az elkerülhető vakság megelőzésre, amihez számos ország, közte Magyarország is csatlakozott 2001-ben.

A vakság leggyakoribb okai 

Magyarországon a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben csatlakozott a WHO és az IAPB VISION 2020 globális programjához, és azóta több jelentős lépést sikerült elérni a vakság és látáskárosodás megelőzése és a látásrehabilitáció fejlődése érdekében.

A VISION 2020 program keretében az egyik első feladatnak a vaksági okok felmérését tekintették a szakemberek. Az 1996 és 2000 közötti öt év során négy megyében az újonnan regisztrált vakok szemészeti adatai alapján a vakság gyakorisága Magyarországon 59,1 volt (100 000 lakosra évente), azaz országosan évente 6060 új vakság kialakulása várható. A fő vaksági okok a következők voltak:

• időskori makuladegeneráció (22,7%),
• diabéteszes retinopátia (15,6%),
•  rövidlátóság (13,9%),
•  zöldhályog (12,6%),
• szürkehályog (7,0%)
• és látóideg-atrófia (6,4%).

Húszéves életkor alatt a leggyakoribb vaksági ok a koraszülöttek retinopátiája (ROP) volt, míg 40 és 60 éves kor között a rövidlátóság (myopia) és a diabéteszes retinopátia, 60 év felett a makuladegeneráció és a diabéteszes retinopátia, 80 év fölött pedig a makuladegeneráció szerepelt vezető okként, ez utóbbi ebben az életkorban az esetek több mint feléért volt felelős. A 10 év múlva megismételt felmérés nagyon hasonló eredményeket hozott.

Teljes élet látáskárosodottan is

A program részeként a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján 2005 nyarán, a Siketvakok Országos Egyesületének kezdeményezésére és segítségével, létrehozták a Látássérültek Tanácsadó Szolgálatát. Ennek a jelenleg is működő tanácsadó szolgálatnak az a célja, hogy a látássérültek a klinikáról közvetlenül eljuthassanak a rehabilitációs intézetekbe, iskolákba, szervezetekhez. Fontos, hogy ez késedelem nélkül, minél előbb megtörténjen, mert hatékonyan segíti elő a teljes élet kialakításának lehetőségét a látássérülés mellett is.

A hazai VISION 2020 mozgalom két telemedicinális szűrőprogram kialakítását és működését támogatta: a koraszülöttek (ROP) telemedicinális szűrését és kezelését, valamint a cukorbetegek szemfenéki telemedicinális szűrését és kezelését.

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika és a Peter Cerny Alapítvány „Csecsemő-Szem-Mentő Program”-ja 2008. augusztus 1. óta működik, Budapestet és Magyarország északi régióit (összességében az ország közel kétharmadát) lefedve. A szolgáltatás az érintettek számára díjmentes. A megvalósítás során a mentőszolgálat a konzílium helyszínére juttatja a digitális kamerát (RetCam), az interneten továbbított képeket szemész szakorvos értékeli. Ha lézerkezelés indokolt, és az altatás a helyszínen megoldott, akkor a mentőszolgálat odaviszi a szemészt, a lézerkészüléket, és a kezelést helyben végzik el. A telemetriás vizsgálatot 2010 októbere óta közel 9000 alkalommal végezték el.

A program eredményeként a koraszülöttek szemészeti célú szállításának számát drasztikusan sikerült csökkenteni, és ami sokkal fontosabb, az időben elvégzett szűrésnek és lézerkezelésnek köszönhetően, ezen okból (ROP), egyetlen koraszülött sem vesztette el a látását.

A cukorbetegek vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír

A cukorbetegek szemfenéki telemedicinális programja egy pilot vizsgálattal indult 2008-ban, majd az Első Magyar Optikus Zrt., a Medicontur Kft. és a Semmelweis Kft. cégekkel való együttműködés keretében folytatódik, jelenleg 21 optikai szaküzletben elhelyezett digitális funduskamerával és a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján működő Reading Centerrel. A telemedicinális szűrőprogram támogatására a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Szemorvostársaság 2009-ben együttműködési megállapodást kötött. Mindkét telemedicinális programot mesterséges intelligencia bevonásával fejlesztik tovább a Nemzeti Bionika Program keretében.

A magyar VISION 2020 mozgalom során szakmai irányelvek is készültek: „A felnőttkorban látássérültté vált személyek rehabilitációjáról”, valamint „A 0–18 éves életkorú gyermekek látásfejlődésének követése, a kancsalság és a fénytörési hibák felismeréséről. A gyermekkori szemészeti szűrővizsgálatok.” Az utóbbi irányelvhez DVD-n kiadott oktató videók, és országos oktatási program kapcsolódott.

A szemészeti szakma és a látásrehabilitáció hazai vezetői kezdeményezésére 11 szervezet vezetői alakították meg 2016-ban a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért. Fő céljuk, hogy elősegítsék az Egészségügyi Világszervezet szem egészségét érintő globális akciótervének hazai megvalósítását: az elkerülhető vakság és gyengén látás megelőzése, a jó látás megőrzése, illetve a látás rehabilitáció elérhetőségének fejlesztése, valamint a vakok és a gyengénlátó személyek számára a teljes élet lehetőségének biztosítása.

Így hatnak a hormonok a látásunkra!

Összefoglalóan elmondható, hogy a VISION 2020 mozgalom hazai közel 20 éve alatt széleskörű összefogást, és közös munkát hozott a vakság és látássérülés elleni küzdelemben és a látásrehabilitációban. A látásrehabilitációs kapacitás a 2000-ben jellemző évi 40 főről a jelenlegi közel 600 főre emelkedett. A prevenció vonatkozásában eredményes pilot projektek zajlottak, melyek jelenleg regionálisan működnek, és országos kiterjesztésre érettek. Mindezek a tevékenységek és a lakossági tájékoztató kampányok aktívan hozzájárultak a hazai szemegészség megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez, a vakság és látássérülés jobb megelőzéséhez, a látásrehabilitáció fejlődéséhez.

(Forrás:az EgészségKalauz)

A látás hét mítosza

Az ember alapvetően vizuális lény, azaz a környezetéről a legtöbb információt a látásával szerzi. Ezért beszélünk elvont dolgokról is úgy, hogy "látjuk, mi a probléma". A látás tehát központi szerepet tölt be az életünkben, következésképpen hajlamosak vagyunk elméleteket gyártani vele kapcsolatban. De még a legelterjedtebbek sem mind állják meg a helyüket.

A látásunkat sokféleképpen rongálhatjuk, de rengeteg a tévhit ezzel kapcsolatban. Fotó: 123rf

Ha az emberi szem képességeit meg szeretnénk határozni, akkor érdemes arra gondolni, hogy mintegy negyvenszer nagyobb a teljesítménye a drága mobiltelefonokba beépített kamerákénál - írja a Curiosity magazin. Az is igaz ugyanakkor, hogy az optikai illúziók becsaphatják, de ez olykor nem is a szemünk, hanem a belőle érkező információkat feldolgozó agyunk problémája. A látás nagyon bonyolult dolog, nem csoda hát, ha annyi tévhit tapad hozzá. Néhányat most eloszlatunk.

1. mítosz: A sárgarépa fogyasztása ultraéles látást eredményez

Ez a mítosz a háborús propagandában gyökerezik. Eszerint a 2. világháború alatt a brit légierő azért lőtt le annyi gépet az éjszakai bevetéseken, mert a pilóták rengeteg sárgarépát ettek. Ez az információ a brit Élelmiszerügyi Minisztériumból származott, s a valódi célja a helyben termesztett zöldség iránti keresletet felszítása volt. A légisikerek valódi oka az volt, hogy a briteknek elég jó radartechnológiájuk volt a közeledő német bombázók észlelésére, amelyeknek a távoli célpontoknál nem volt védelmet nyújtó vadászkíséretük. Igaz ugyanakkor, hogy a sárgarépa béta-karotint is tartalmaz, ami segít a szervezetünknek a látáshoz elengedhetetlen A-vitamin előállításában.

2. mítosz: A félhomályban olvasás tönkreteszi a látást

Ha nincs elég fény, akkor a szem az erőltetés miatt meg fog fájdulni, és az extra munka miatt hamarabb elfárad, mint elegendő fényben. De ennek nincs hatása a látás élességére hosszú távon. A kellemetlenségek elkerülése érdekében azonban mindig érdemes olvasólámpát használni.

3. mítosz: A korrekciós lencsék gyengítik a szemet

Ennek a mítosznak az a logikája, hogy a szem hozzászokik a segédeszközhöz, tulajdonképpen ellustul és függővé válik. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor váltogatni kell a szemüveges és anélküli periódusokat. Ezzel szemben az az igazság, hogy a lencsék segítik a látást és segítenek elkerülni a szem állandó erőltetését. Ám sok ember szeme idővel romlik, ami az öregedés természetes hatása. Ennek semmi köze a szemüveg viseléséhez.

4. mítosz: Az egésznapos képernyőnézés rontja a látást

Ez olyasmi, mint az olvasás gyenge fényben. Itt sem lép fel hosszútávú károsodás, de aki túl sokáig nézi a számítógép képernyőjét rövidtávú kellemetlenségekre számíthat. Az orvosok ennek nevet is adtak: számítógépes látás szindróma. Gyakran előfordul, hogy a probléma a szem szárazságából származik, ha túlságosan vibráló monitorokat nézünk. Az ilyen problémákat jobb minőségű képernyők beszerzésével és szemcseppekkel lehet kezelni. Szerencsére a technológia sokat fejlődött, és a legtöbb készülék ma már nem okoz szemfáradással összefüggő ártalmakat. Hasznos trükk azonban, hogy rendszeresen adjunk pihenőidőt a szemünknek. Nézzünk távolra, amely oldja a szem fáradságát. A munkavédelmi szabályok nem véletlenül írják elő, hogy a számítógépes munkahelyeken rendszeresen szüneteket kell tartaniuk a dolgozóknak.

5. mítosz: A vakok nem látnak semmit

Vannak vakok, akiknek a szeme teljesen érzéketlen a fényre, ez igaz. Azonban a vakság nagyon széles kategória. Nem véletlen, hogy a látási problémákkal küzdők érdekvédelmi szervezetének nevében is két kifejezés szerepel: vakok és gyengénlátók. Vannak, akik érzékelik a fényt, és a sötétséget, de nem látják például az írást, így nem képesek szemmel olvasni, vagy fehér botot használnak az utcán, mert nem tudják megkülönböztetni a tárgyak részleteit. Azaz a vakság látáskárosodást jelent, de ezt a fogalmat nem meríti ki a szemmel való érzékelés teljes hiánya.

A látás zavarának, a szem fájdalmának és gyulladásának oka lehet a szem ártalmatlan elfáradása, de az is előfordulhat, hogy a tünetek súlyos szembetegséget jeleznek. Íme a leggyakoribb szembetegségek és tüneteik. 

6. mítosz: Aki túl közelről nézi a tévét, tönkreteszi a látását

Ez a mítosz a tévézés korai korszakából származik, amikor a képernyők bizonyos mennyiségű káros sugárzást is kibocsátottak. Azóta egyre csak erősödik a meggyőződés, hogy a túl sok médiafogyasztás károsíthatja a szemünket. A mai tévéképernyők lényegében semmiben sem különböznek a számítógépes képernyőktől, így ugyanazok a megállapítások érvényesek rájuk. Azaz ma már olyan közel ülhetünk hozzájuk, amennyire csak akarunk. A felbontás növekedésével ráadásul közelebbről sem látjuk meg a képet felépítő különálló képpontokat.

7. mítosz: Nem lehet megakadályozni a látás romlását

Az elég nyilvánvaló, hogy az idős emberek látása rosszabb, mint a fiataloké. Ennek az az oka, hogy a szemlencse mögötti kemény mag idővel megnövekszik, és a szemlencsének nincs elég helye, hogy felvegye a közellátáshoz szükséges alakot. Más esetekben azonban a látás romlása megállítható. Például a látást elhomályosító szürkehályog műtéttel eltávolítható. De a szemlencse fénytörési hibája is kijavítható lézeres szemműtéttel mind a rövidlátás, mind a távollátás, mind pedig a belső szemtengelyferdülés esetén.

Forrás:házipatika.com/Curiosity magazin