A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. január 5., kedd

Agárdi Szilvia: 2020 a látóknak is a befelé élés éve volt

 A Voice című zenés tehetségkutató tévéműsornak köszönhetően 16 éves kamaszlányként ismerte meg az ország Agárdi Szilviát, aki most az Indexnek mesélt arról, hogy mára végzett közgazdászként, HR területen dolgozik, miközben saját vállalkozása sorsát is egyengeti. A zenéhez sem lett hűtlen, legújabb terve, hogy friss lendülettel képviselje sorstársai, a látássérültek ügyeit.

Fotó: Trenka Attila / Index

Szakdolgozatában a megváltozott munkaképességűek, ezen belül is a látássérültek karrierlehetőségeit kutatta. Milyen munkaerőpiaci kilátásai vannak ma egy fogyatékossággal élőnek, ezen belül is egy látássérültnek?

Meglepő, hogy az említett téma itthon összességében mennyire feltáratlan terület. Akárcsak az, hogy Magyarországon milyen sokan nincsenek tisztában az integráció és a szegregáció fogalmával. Ugye, az utóbbi azt jelenti, amikor azonos problémával küzdő emberek együtt tanulnak, egy közösségben élnek. Az integráció, amelyben én is nevelkedtem, ennek pont az ellenkezője. Az integrációval szemben a szegregáció magában hordozza annak veszélyét, hogy a fogyatékkal élő személy a saját közegéből kikerülve azt tapasztalja, a többiek nem értik a problémáit. Ezért félő, hogy ettől hamis bűntudatot kezd érezni, magába fordul, így képtelen átvenni a társadalom ritmusát, emiatt még jobban elszigetelődik.

Ezek szerint egy látássérült ma viszonylag nehezen tud elhelyezkedni?

Igen, mert egyfelől a munkaadók nincsenek felkészülve, például nincs nagyítóprogram a számítógépeken, ahogy az épületek sincsenek akadálymentesítve, valamint a munkahelyi kollektíva sem fogadná jól az illetőt. Másrészt maga a látássérült személy sem mer kilépni a munkaerőpiacra, mert fél a kihívástól, pont a szegregált nevelődés miatt. Kijárja az iskoláit, jó esetben nagy nehezen leérettségizik, majd elmegy call centeresnek. Banálisan hangozhat, de közülük sokan már eleve azért esnek ki egy állásinterjún, mert kevésbé igényesek a megjelenésükre. Bemegy gyűrött pulóverben, zsíros hajjal, pedig tisztában kellene lennünk azzal, hogy a látók márpedig vizuálisak. Ennek ellenére én is megtanultam a ruhák anyaga alapján csinosan felöltözni, akárcsak kisminkelni magam, és figyelni arra, hogy szépen álljon a hajam. Nem azért, mert ez a legfontosabb dolog az életben, hanem, mert a világ vizuális. Én hiába nem vagyok az.

Ebben különösen nagy szerepe van a családi háttérnek, hiszen ab ovo nem a gyermek döntése, hogy melyik rendszerben fog tanulni, felnőni. Önt végül miért nem íratták be a vakok intézetébe a szülei?

Nyilván vannak családok, ahol a körülmények nem teszik lehetővé, hogy saját körben, speciálisan foglalkozzanak a gyermekkel, így rákényszerülnek, hogy intézetbe adják, ahol a kicsi megkapja a megfelelő támogatást. Miközben teljesen meg lehet érteni őket is, én mégis azt mondom, hogy nekem nagy szerencsém volt. Édesanyám egészen újszülöttkoromtól rengeteg fejlesztő játékot játszott velem, a szüleim külön is hordtak fejlesztésre, miközben mindig is úgy kezeltek, mint a három másik, látó testvéremet. Engem is ugyanúgy elvittek például szénabálát mászni, bungit építeni, a Balatonhoz fürdeni, stb. Az óvoda végével édesanyámat is sokan biztatták, hogy adjon be Budapestre a vakok intézetébe. Ő viszont nem szerette volna, ha ilyen fiatalon elszakadok a családtól, ami hatalmas törés lett volna mindenkinek.

Ezek után egyedüli vak kislányként mennyire ment zökkenőmentesen a beilleszkedés az általános iskolában?

Édesanyám rengeteget kilincselt, és – egy kivételtől eltekintve – mindenütt elutasították, mert effektíve fogalmuk sem volt, hogyan álljanak hozzám. Nem csoda, mert 2003-ban, amikor elsős lettem, még kevésbé, sőt egyáltalán nem volt divat az integráció. Az intézményt, ahol tanultam Reziben (egy kis Zala megyei község, Keszthelytől 8 kilométerre – H. A.), a gyógypedagógia szempontjából akkor nyilvánították kiemelt intézménnyé. Ez többek között azt jelentette, hogy a szakemberek, a pedagógusok folyamatosan jöttek hozzánk az ország minden tájáról tanulni, mi pedig nyílt órák keretein belül mutattuk be, hogyan lehet egy velem egy cipőben járó gyereket a többiekkel együtt tanítani, hogyan viszonyulnak hozzám az osztálytársaim, stb.

És hogyan?

Például tesiórán én is futottam a többiekkel a Coopert-tesztet, egyszer látók közt meg is nyertem egy futóversenyt, ahogy rajzpályázatra is küldték be rajzomat. Az osztályfőnököm nagyon szépen elmagyarázta a többieknek, hogy a Szilvinek van ez a problémája, ami valójában nem is probléma, és ő ugyanolyan, mint ti. Csoportokban tanultunk, tanulópárokat alkottunk aszerint, hogy kinek mi az erőssége és a gyengesége.

Azóta mennyit fejlődött a rendszer? Az édesanyja ma mennyivel lenne könnyebb helyzetben?

Azóta legalább 180 fokos fordulat következett be. Mára számottevően több pedagógus áll készen a fogyatékossággal élő gyerekek fogadására, illetve maguk az intézmények is jóval több támogatásban részesülnek mind eszközök, mind a fejlesztések terén. Miközben a modern technológiának hála, egyre fejlettebbek a látássérültek tanulását segítő olvasóprogramok és társaik. Ahhoz képest, hogy annak idején én még ugyanolyan nyomtatott tankönyvet kaptam, mint az osztálytársaim. Legfeljebb olvasótévével olvastam a leckét, mert van egy kis maradványlátásom.

Ugorjunk az időben! Hogyan zajlott, mennyire volt küzdelmes az egyetemi élete?

A Metropolitan Egyetemen tanultam Budapesten, ahol szintén nagy szerencsém volt, mert mindig megkaptam a lehetőséget, hogy szóban feleljek a zh-kon és a vizsgákon. A nagyítóprogram felolvasta a jegyzeteket, én pedig memorizáltam ezeket. Emlékszem, amikor érettségiztem, az egyik középiskolai tanárom azt mondta, csak közgazdásznak ne menjek, tanuljak inkább pszichológusnak, vagy válasszam a zenei pályát és iratkozzak be a konzervatóriumba.

És ön csak azért is a gazdasági vonalat választotta, miközben sokan gondolnak egyet arról, hogy kizárólag mely szakmák valók egy látássérült, vak embernek?

Tény, hogy ezek után nem volt könnyű, különösen a statisztika, a gazdasági matematika és a pénzügytan, és persze akartam bizonyítani, hogy ezen a mezsgyén egy látássérült is el tud indulni. Miközben nem egy árnyalata van annak, mikor látássérültként valaki azt mondja, márpedig én nem állok be a sorba. Könnyen lehet, hogy a háttere, a körülményei nem teszik lehetővé, hogy kiélje az ambícióit. Sokszor leginkább azért, mert nem tudják, hogyan kell jól bánni az illetővel. Másrészt nemegyszer maguk a látássérültek zárkóznak be, nem mondják el a külvilágnak, hogy pontosan mire lenne szükségük.

Ön szerint mi a helyes hozzáállás? A többségi társadalom hogyan tud jól segíteni?

Talán a legnagyobb segítség a nyitottság, a kommunikáció és a kreativitás. Gyakran érzem azt, hogy Magyarországon sok ember inkább befelé él, ahelyett, hogy nyitna a másik ember felé. Szintén fontos lehet, ha egy látó elutasítást kap egy látássérülttől, ezt ne vegye egyből magára, ne tartsa személyeskedésnek. Többször találkoztam már azzal a reakcióval, hogy ő többet nem segít látássérültnek, mert a múltkor is milyen csúnyán elutasította, rászólt, amikor át akarta kísérni a zebrán. Közben lehet, hogy annak a látássérültnek épp rossz napja volt, nem ismerjük a hátterét. Ettől még nem szabad feladni, mert jól jön a segítség.

Ehhez képest miben ragadható meg a másik oldal, a látássérültek felelőssége?

Említettem, hogy sok látássérült bezárkózik, ezáltal a kisugárzásával is a csak megközelíthetetlenséget fogja közvetíteni. Ezek után én arra helyezném a hangsúlyt, hogy a látássérült emberek is merjenek nyitni, változtatni, új dolgokat kipróbálni, stb.

A diploma után önnek mennyire volt mély víz, ha tetszik, életstílusváltás, amikor kilépett a munkaerőpiacra? Ez nyilván sokaknak – látássérültségtől függetlenül – is kihívásokkal teli folyamat.

Mivel az éneklés révén rengeteg emberrel találkoztam, és mindig is igyekeztem a kapcsolataimat tudatosan építeni, már az egyetemen lett munkahelyem, egy cégnél HR-asszisztensként helyezkedtem el.

Hang alapján mi mindent lehet egy leendő munkavállaló alkalmasságáról megállapítani?

Azt vettem észre, a látók általában a benyomásaik 70-80 százalékát a vizualitásra teszik fel, milyen a sminkje, a test beszéde, hogy ül, hogy tartja a kezét, stb. És legutoljára a hangokra figyelnek. Miközben rengeteget elárul egy ember személyiségéről, hogy az illető mennyire lelkes vagy épp megbízhatatlan.

Jelenleg is HR-esként dolgozik?

Igen, miközben a Baptista Szeretetszolgálatnál is dolgozom, illetve évek óta működik a saját vállalkozásom, főként zenei és reklámvonalon. Továbbá fellépéseket is vállalok, és érzékenyítő előadásokat is tartok – elsősorban iskolákban – a jövő generációjának arról, hogy miként segíthetnek egy látássérült embernek.

Nagy sportember hírében áll. Ennyi munka mellett mikor marad ideje edzeni?

A magánéletembe belefér a sport is, mert egyelőre nem talált rám a szerelem.

Az ismerkedés során általában hogyan állnak hozzá a férfiak egy csinos, diplomás, sikeres, fiatal látássérült lányhoz?

Eddig rengeteg vakrandim volt. De a viccet félretéve, nem vagyok könnyű helyzetben. Amikor felcsapják a közösségi oldalaimat, és írnak, a fiúkat viszonylag sűrűn fel kell világosítani, hogy figyelj, egyébként nem baj, hogy nem látok? Ne hülyéskedj, ez nem esett le a fotód alapján – jön legtöbbször a válasz. Így számtalanszor magamat is szembesítenem kell azzal, hogy a másik látónak gondol. Azon túl, hogy a másiknak maximálisan el kell fogadnia, hogy ki vagyok, azért is nehéz, mert manapság a lányok futnak a fiúk után, ezért elmarad a klasszikus udvarlási folyamat. De miért is küzdenének értünk, ha egyszerre három nő tálcán kínálja magát? 25 évesen éppen ezért a saját korosztályommal nem, sokkal inkább az idősebb férfiakkal tudok ismerkedni.

Mi a jellemző reakció, amikor közli, hogy nem lát?

Jaj, az nem baj – mondja, aztán eltűnik. Nyilván diszkrécióból nem akar megbántani, vagy pont diszkrécióból jön el velem randizni. Az a baj, hogy sokszor olyan is ír, akinek nem kellene, mert a vak is látja, hogy néz ki.

Gondolt már arra, hogy esélyegyenlőségi aktivista legyen? Többek között azért, hogy akár egy randin toleránsabban, tapintatosabbak legyenek a látók önökkel szemben?

Szeretnék kiállni a sorstársaimért, és fiatalos lendülettel megmutatni, hogy látássérültként is lehet teljes életet élni. Mivel itthon jelenleg 80 ezer látássült ember él, és évente hatezren válnak bizonyos fokú látássérültté, a számok alapján lenne kin segíteni, kinek az érdekeit képviselni.

Mit tapasztal, a döntéshozóknak a látássérült személyekkel szemben melyek az eddigi legnagyobb adósságai?

A problémák igencsak összetettek, éppen ezért elég nehéz egyet is kiemelni. Mert például mindennapi nehézséget okoz, hogy a postán a sorszámkiadó nem beszél, ahogy sok bankautomata sem. Kellő számú zebra máig nincs kihangosítva, a papírpénzeken pedig kevésbé lehet kitapintani a különböző címleteket. Sokszor pedig olyan lesz az akadálymentesítés, hogy az a vaknak a végén többet árt, mint használ, mert nem teszteltetik kellően érintett személlyel, hanem egyszerűen csak megépítik.

Az idei talán egyikünknek sem volt élete csúcs éve. Ön milyen mérleggel zárja a 2020-as évet?

A karantén, az emberi kapcsolatok hiánya és az elszigetelődés jegyében az idei év szerintem a látóknak is a befelé élés éve volt. Én is nagyon sok mindent megvizsgáltam magamban, láttam be nem egy hibámat, hogy mi mindenen kellene változtatni. Igaz, hogy a látásom megromlott az idén azzal, hogy 7-9 százalékról lement 1-2 százalékra, ez is egy újabb lecke volt, hogy az alázatos elfogadást gyakoroljam, és méltóképpen viseljem, amit a sors számomra ad.

Milyen belső erőforrásokhoz tudott nyúlni, amelyek átsegítették a krízisen?

Isten, akiben erősen hiszek, nagyon sokat segített, hogy leküzdjem az akadályokat. Emellett igyekszem úgy megválogatni a barátaimat, hogy pozitív hatással legyenek rám. A családom ezúttal is rengeteget segített, akárcsak a barátnőm, a zongoraművész Kárászi Szilvia. Érdekes, sokan csodálkoznak azon, hogy miért nincsenek látássérült barátaim. Ez nem jelenti azt, hogy elzárkózom a sorstársaimtól. Inkább arról van szó, hogy miután mindig is látók között éltem, így szinte látónak érzem magam.

(Forrás: Index)

2019. december 4., szerda

Ismét Jobb Velünk a Világ! Gála a Fogyatékos Emberek Világnapján

A fogyatékossággal élő emberek inklúziójának fontosságára hívja fel a figyelmet a Nem Adom Fel Alapítvány kezdeményezésére életre hívott Jobb Velünk a Világ! gálaest, amely immár 6. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Színházban, a Fogyatékos Emberek Világnapján, december 3-án. A sérült emberek mellett az őket körülvevő családokat, segítőket, szociális szakembereket, mentorokat is ünneplő különleges alkalom kiemelt aktualitása, hogy a gálaest során kerülnek kiosztásra a Fogyatékosság-barát Munkahely Champion 2010-2019, a Munka-társ és Példakép díjak is. Ez utóbbival olyan megváltozott munkaképességű embereket díjaznak, akik saját munkaterületükön kiemelkedően teljesítenek.
Illusztráció (Fotó:a Rehabportál)

Saját szerkesztésű híradóval készültek az idei Jobb Velünk a Világ! gálára azok a fogyatékos fiatalok, akik a Nem Adom Fel Alapítvány csapatát, önkéntesi és tapasztalati szakértő körét erősítik. „A különleges hírösszeállítás célja nem más, mint megmutatni, hogy milyen, a fogyatékos emberek világát érintő hírek tartoznak az idei év legrangosabb pillanatai közé és persze ezen keresztül azt, hogy a sérült emberek is értékteremtő tagjai társadalmunknak” – mondta el Papp Szabolcs, a Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője a Fogyatékos Emberek Világnapja kapcsán tartott sajtótájékoztatón. „Mi sem bizonyítja ezt jobban a ma esti gálánál, ahol kiváló képességű fogyatékos emberek lépnek fel ép művészekkel közösen. A Nem Adom Fel Alapítványnál azért dolgozunk, hogy hitet és erőt adjunk sérült embertársainknak ahhoz, hogy meg tudják mutatni és ki tudják bontakoztatni a bennük rejlő tehetséget, tudást, és maguk is azt érezzék, hogy fontos tagjai társadalmunknak. Számunkra ez a nap erről is szól” – tette hozzá a szóvivő.

A világnap különleges hangulatát erősítette, hogy a gálán kerültek átadásra a Fogyatékosság-barát Munkahelyhez kapcsolódó díjak is. A Fogyatékosság-barát Munkahely Elismerés 10 éves fennállása alkalmából a Díj Adományozó Testülete jubileumi elismerések odaítélését határozta el 2019-ben. „A Fogyatékosság-barát Munkahely Champion 2010-2019 Díjat 5 kis-, közép- és nagyvállalatnak, valamint költségvetési intézménynek ítélte oda a Testület, amelyek az elmúlt évtizedben kiemelkedő módon segítették elő a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását, illetve a fogyatékossággal élő ügyfelek kiszolgálását” – mondta el Vég Katalin, a díjat alapító Salva Vita Alapítvány ügyvezetője. A munkahelyi elismerések mellett az idei évben is átadásra kerültek a Munka-Társ és Példakép Díjak is. Ezekre a díjakra a vállalatok, szervezetek maguk jelölhetik azokat a munkavállalóikat, akik vagy megváltozott munkaképességű munkavállalóként kiemelkedően teljesítettek saját munkájukban és példát mutatnak érintett sorstársaiknak, vagy munkatársként segítik elő az adott vállalatnál az inklúzió megvalósulását.

„Különösen fontosnak tartjuk, hogy a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek példaképekként is megjelenjenek közöttünk, és elismerjük azokat, akik akár emberileg, akár szakmailag különleges teljesítményt nyújtanak”– egészítette ki az ügyvezető.

Az esemény minden évben a Nem Adom Fel Alapítvány szervezésében, a Salva Vita Alapítvány, és a Kézenfogva Alapítvány közreműködésével, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Színház támogatásával valósul meg.

A gálaesten fellépet többek között a Príma-díjas Parafónia zenekar, Ürmösné Fehér Nikolett zongoraművésznő és Ürmös László brácsaművész, a DuoNicole Együttes tagjai, Agárdi Szilvia énekesnő és Veréb Tamás, az Operett Színház énekese, a 2016-os Sztárban sztár nyertese, Barabás Lőrinc dzsessztrombitás és zeneszerző, Erdélyi Rolika Paraszupersztár, mesemondó művész, György-Horváth Zsuzsa műsorvezető, Fahidi-Pusztai Éva írónő, a locarnóban nagydíjat nyert, a Létezés eufóriája dokumentumfilm főszereplője, Florent és Justin, a 2017-es France’s Got Talent tehetségkutató finalistái, a Cie Le Huit tánccsoport tagjai, Máté Roland műsorvezető, Rozbora András parakajakos, Sárközi András hegedűművész, Sárközi Ádám nagybőgős, Takács Erika jelnyelvi tolmács. Közreműködik továbbá Pálosi István koreográfus, a Magyar Mozdulatművészeti Társulat művészei, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium növendékei, a SIC továbbá a Never Give Up Gospel Kórus és a Villon Trio.

Az estet színesítette a Down Alapítvány közreműködésével megvalósuló fotókiállítás is, melynek érdekessége, hogy ez alkalommal nem ép fotográfusok készítettek képeket sérültekről, hanem fogyatékos emberek készítették el saját látásmódjukkal  a világról, érzéseikről alkotásaikat.

Fogyatékosság-barát Munkahely Champion 2010-2019 díjazottjai:

  • Auchan Retail Magyarország
  • Szerencsejáték Zrt.
  • Julienne Kft.
  • Kockacsoki Nonprofit Kft.
  • X. kerületi Polgármesteri Hivatal

Munka-társ díjat kaptak:

  • Rosner Imre, Szerencsejáték Zrt. osztályvezető
  • Oláh Anna, IX. kerület  Polgármesteri Hivatal esélyegyenelőségi referens
  • Bányácski Attila, HÁDA-1 Ipari és Kereskedelmi Kft. üzketvezető
Példakép Díjat kaptak:

  • Kocsis Angéla, Szerencsejáték Zrt. sorsjegyárus
  • Dr. Kelemen Miklós, IX. kerület  Polgármesteri Hivatal civil referens
  • Misinszki István, Masped Logisztikai Kft.
  • Szegváriné Várkonyi Mária, HÁDA-1 Ipari és Kereskedelmi Kft. ruházati eladó

2019. november 18., hétfő

MEGSZŰNHET A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG SZEMÉLYEK ÉVENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATA!

Egy közelmúltban született törvényjavaslat értelmében a jövő évtől megszűnik a megváltozott munkaképességű emberek esetében az évenkénti felülvizsgálat, ha az egészségkárosodás jelentős.

Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: az egyszerűsítés érdekében összeállítottak és benyújtanak az Országgyűlésnek egy ezeroldalas jogszabálycsomagot, amely több mint 80 törvényt módosít.

Megemlítette, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelőknek, ha a gyerek állapota “végleges”, akkor a 18. életévéig nem kell új igazolást benyújtani a családi pótlék igényléséhez.

Megszűnik a megváltozott munkaképességűek esetében az évenkénti felülvizsgálat abban az esetben, ha az egészségkárosodás jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes emberről van szó – közölte Tuzson Bence.

A közgyógyellátás az alanyi jogon jogosultak esetén kettőről négy évre, a normatív alapon jogosultak ellátása egyről két évre emelkedik – mondta.

2019. június 29., szombat

Mi nem fogyatékos, hanem családbarát étterem vagyunk

Megnyílt Budapesten a Hegyvidéki Ízlelő, ahol a vezetőkön kívül csak fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek készítik és szolgálják fel az ételeket.
 (Forrás:a abcúg.hu)

A Kék Madár Alapítvány a szekszárdi étterme sikerén felbuzdulva hozta létre a második üzletét a XII. kerületi polgármesteri hivatal épületében. A családbarát vendéglátóhely lehetőséget biztosít, hogy mindennapi élethelyzetekben is találkozhassunk fogyatékkal élőkkel, akik olyan munkát tudnak végezni, ami boldoggá teszi őket, és lehetőségük van végre más emberekkel is találkozni. Az étteremnek hamar híre ment a környéken, már az első napokban is özönlenek a vendégek.



2019. június 3., hétfő

KOMPLEX SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER ÉPÜL KI A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐKNEK

Együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön a Budapesti Corvinus Egyetem és a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány. A BCE kutatási eredményeivel járul hozzá a jövőben ahhoz, hogy kialakulhasson városunkban egy komplex szolgáltatási rendszer fogyatékossággal élő-, illetve megváltozott munkaképességű emberek életének jobbá tételéhez.
(Forrás: Székesfehérvár.hu)


A Budapesti Corvinus Egyetem az EFOP 3.6.1-es pályázaton elnyert forrás segítségével olyan alap- és alkalmazott kutatásokat valósít meg, amelyek elősegítik a Közép-Dunántúli Régió gazdasági és társadalmi fejlődését, összhangban hazánk intelligens szakosodási stratégiájával.

A Civil Centrum Közhasznú Alapítvány és a BCE az elmúlt időszakban együttműködést alakított ki az oktatási-kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenységekkel kapcsolatban. A CICE hálózatfejlesztési tevékenységével, valamint a szektorok közötti együttműködések elősegítése terén végzett szakmai munkájával járul hozzá a projekt sikerességéhez. Az EsélyKör, a székesfehérvári fogyatékos-ügyi szervezetek hálózata több területen is segítséget nyújt a munka elvégzéséhez.

A Rosta Miklós a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense elmondta, az egyetemnek most már három éve az a célja, hogy részt venni a fehérváriak életminőségének javításában a legjobb színvonalú oktatási és kutatási szolgáltatás nyújtásával.

Rosta Miklós elmondta, több mint 1 millió eurós keret áll rendelkezésre az intelligens szakosodást szolgáló fejlesztésekre a Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán. Ennek keretében alkalmazott kutatásokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy a régió és különösen Székesfehérvár gazdasági fejlődése hosszútávon is töretlen legyen. A civil szervezetek, az önkormányzat és az egyetem ennek érdekében közösen lépnek fel és hálózatban dolgoznak a sikerért. Június 18-án adják át az egyetem új épületét, ahol helyet kap egy többfunkciós laboratórium, amely alkalmas lesz viselkedésközgazdaságtani, fókuszcsoportos és kommunikációs kutatásokra is. A laborban kialakítanak egy kreatív teret is a civil szervezetek és piaci szereplők számára.

Farnady Judit, a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány elnöke elmondta, három éve jött létre az Esélykör, ami hosszútávú startégia mentén végzi a munkáját, középpontba helyezve a foglalkoztatás-akadálymentesítés kérdéseit.

Kiemelte, hogy sikerült Székesfehérvár Önkormányzatával hosszútávú együttműködést kötni, létrehozva Székesfehérváron egy olyan komplex szolgáltatói rendszert, ami segíti a civil hálózat fenntarthatóan működését. Ebben partner a Corvinus Egyetem, amely rengeteg olyan háttérinformációt tud adni, ami eddig hiányzott. Mindezt kutatási eredményekkel és az új laborítórium által kínált lehetőségekkel alátámasztva. 

Az együttműködési megállapodás aláírásán részt vett Mészáros Attila alpolgármester is, aki szerint a Corvinus Egyetem jelenléte arra is komoly lehetőséget ad, hogy a tudományos élet, a K+F fejlesztések és a civil szolgáltatások területén is előrelépjen Székesfehérvár.

"Erre az egyetem nyitott, a munka már elkezdődött, ennek egyik fontos állomása a mai nap amikor az Esélykörrel olyan megállapodást kötöttek, amelynek keretében a fogyatékos üggyel foglalkozó civil szervezetekkel komoly munkát indítanak el." - tette hozzá az alpolgármester.




2019. január 29., kedd

Miért ne dolgozhatna, aki fogyatékkal él?

Itthon rengetegetet beszélünk a munkaerőhiányról. A megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci helyzetéről viszonylag kevés szó esik, pedig Magyarország elég rosszul áll ezen a téren Európa többi országához viszonyítva. A megváltozott munkaképességű népesség aránya Magyarországon az EU átlag – 11% - körüli, viszont közülük sokkal kevesebben dolgoznak, mint máshol az EU-ban. Több tízezer főre tehető azok száma, akik megfelelő segítséggel tudnának dolgozni.
Megváltozott munkaképességű dolgozók a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. XIV. kerületi telephelyén 2018. október 1-jén.Fotó: Kovács Tamás / MTI

Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban nem szokatlan, hogy egy irodában kerekesszékes ügyintéző fogad vagy egy boltban egy enyhén értelmi fogyatékos alkalmazott tölti fel a polcokat. Ön hányszor tapasztal ilyet itthon? Bár van rá példa, de valószínűleg nem túl gyakran.

Nemzetközi szinten egyre erősebb a felismerés, hogy megfelelő támogatással a megváltozott munkaképességű emberek jelentős hányadát be lehet vonni a munkaerőpiacra, ezzel pedig mindenki nyer.

A munkavállalás javíthatja az érintettek egészségi és mentális állapotát, csökkenti a szegénység kockázatát, mérsékli az ellátásukból származó költségvetési terheket, és a magasabb foglalkoztatottság révén a gazdasági növekedésre is jótékonyan hat.

Hogyan áll Magyarország a megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci integrációja terén? Nemzetközi összehasonlításra leginkább a 2011-es munkaerőpiaci felmérés alkalmas, amely egységes definíciót alkalmaz a megváltozott munkaképességre. Eszerint megváltozott munkaképességű, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy mentális problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenziójában (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) korlátozza őt. A megváltozott munkaképességűek munkapiaci helyzetét a relatív foglalkoztatási aránnyal illusztráljuk. A mutató azt méri, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rátája mekkora a teljes munkakorú népességéhez viszonyítva.

Az első ábránk ezt a mutatót ábrázolja különböző európai országokra. A mutató tekintetében Magyarország az európai országok mezőnyének végén kullog: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása nem éri el a teljes foglalkoztatási arány egyharmadát. Ez az abszolút foglalkoztatási rátát tekintve ez azt jelenti, hogy körülbelül minden ötödik megváltozott munkaképességű dolgozik. A felmérést Magyarországon 2015-ben megismételték, és az új adatok nem mutatnak javulást. Egy másik európai felmérés, a tágabb definíciót alkalmazó EU-SILC szerint a megváltozott munkaképességűek EU átlaghoz viszonyított foglalkoztatási lemaradása 2012 óta csökkent, de továbbra is számottevő.

Figyelembe kell venni, hogy a munkaerőfelmérés önbevalláson alapul, nincs kizárva, hogy a fenti egységes definíciót a különböző országokban eltérően értelmezik. A következő ábra azt mutatja, hogy hogyan függ össze a megváltozott munkaképességű emberek relatív foglalkoztatási rátája a csoport munkaképes korú lakossághoz viszonyított számarányával. A vízszintes tengelyen a megváltozott munkaképességű emberek aránya a teljes munkaképes korú lakossághoz viszonyítva, a függőleges tengelyen pedig a megváltozott munkaképességűek relatív foglalkoztatási aránya látható. Második ábránk azt mutatja, hogy átlagosan azokban az országokban magasabb a relatív foglalkoztatási ráta, ahol magasabb a megváltozott munkaképességűek aránya. Ennek az együttmozgásnak az az egyik lehetséges magyarázata, hogy ahol többen jelölik magukat megváltozott munkaképességűnek, ott jobb a csoport átlagos egészségi állapota.

A két piros pont Magyarország 2011-es és 2015-ös értékeit jelöli. A megváltozott munkaképességűek aránya 2011-ben 11,5% volt, ami szinte megegyezik az EU országok átlagával. A megváltozott munkaképességűek relatív foglalkoztatottsága azonban messze az európai átlag alatt helyezkedik el. Az ábra fő üzenete az, hogy míg Magyarországon a megváltozott munkaképességűek aránya átlagos, a foglalkoztatottságuk jóval átlag alatti. A különbség kis része abból származik, hogy a megváltozott munkaképességű magyarok között magasabb az idősebbek - 55 év felettiek - aránya, a hazai relatív foglalkoztatási ráta azonban a megváltozott munkaképességűek minden korcsoportjában Európa legrosszabbjai között van. Magyarország akkor helyezkedne el az ábrán jelzett - az európai átlagot jellemző - vonalon, ha közel 100 ezer fővel több megváltozott munkaképességű ember dolgozna.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a megváltozott munkaképességűek munkapiaci integrációja azokban az országokban sikeres, ahol a munkavállalók és a munkaadók pénzügyi ösztönzőit hatékony, személyre szabott rehabilitációs szolgáltatások egészítik ki, amely munkakeresési támogatást, a közlekedési nehézségek leküzdését, a munkahely szükséges felkészítését is magában foglalhatja. Emellett kiemelten fontos (lenne) a társadalom elfogadó hozzáállása.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását Magyarországon is számos szociálpolitikai eszköz hivatott segíteni. Ezekben az elmúlt években több kedvező változás is történt, például emelték a rehabilitációs járulékot, a kötelező foglalkoztatási kvótát be nem tartó munkáltatók büntetését. Mindazonáltal az adatok arra utalnak, hogy érdemes lenne a rokkantsági- és foglalkoztatáspolitika elemeit átfogóan felülvizsgálni, az elemeket jobban összehangolni.

Halált és látásvesztést is okozott egy szemcsepp

Egy Indiában gyártott szemcsepp legalább 55 embernél váltott ki bakteriális eredetű szemfertőzést az Egyesült Államokban. Veszélyes egészség...