Kötelező a maszk a debreceni járatokon

Nem csak bérletre, vagy jegyre van szükség az utazáshoz.

Fotó: Dehir.hu

Közleményt adott ki a Debreceni Közlekedési Vállalat. Ebben arról tájékoztatják az utasokat, hogy a kormányzati előírásoknak megfelelően az autóbusz-, trolibusz- és villamosjáratokon kötelező a szájmaszk használata.

„Kérjük utasainkat, hogy saját és utastársaik egészségének megőrzése érdekében tartsák be a járványügyi előírásokat” – olvasható a DKV közleményében.

Mint a Dehir.hu korábbi cikkében írták, április 4-től a Debrecen város közigazgatási területén munkát végző egészségügyi, szociális, rendvédelmi és honvédelmi területen dolgozók díjmentesen vehetik igénybe a DKV összes járatait.

(Forrás:a Dehir.hu)

KEREKESSZÉKKEL BUDAPESTEN

AVAGY FŐVÁROSI KISOKOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTAKNAK

KÖZLEKEDÉS

A Budapesti Közlekedési Központ különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy a megállók és a járatok is akadálymentesek legyenek; ezzel biztosítva, hogy a mozgáskorlátozottak is könnyen utazgathatnak a fővárosban. Bár attól, hogy minden mindenki számára elérhető legyen, még messze vagyunk, a fejlesztések biztatóak: folyamatosan cserélik le a régi járműveket, alakítják át a már ismert megállókat, új járatokat vezetnek be, a kerekesszékkel közlekedők pedig egyre több eszközzel tudnak utazni úgy, hogy nem szorulnak hozzá különösebb segítségre – ezeket a járatokat egy külön ikonnal is jelzik.

Metró:

Fotó: Bódis Krisztián / We Love Budapest

A 4-es metró teljesen akadálymentesített, minden megállóhelyen van lift, a platformok pedig a mozgáskorlátozottak számára sem jelentenek kihívást. A járművek mindegyikében van biztonsági öv, illetve olyan terület, amit speciálisan a felsorolt emberek, illetve a babakocsival érkezők számára kell fenntartani. A 2-es metró kocsijai rokkant-kompatibilisek, emellett három megálló – az Örs Vezér tere, a Pillangó utca és a Puskás Ferenc Stadion – is ideális a különleges igényekkel rendelkező emberek számára. Az első a platformstruktúrája, a másik kettő pedig a liftjei miatt. A 3-as metrónak pedig két állomása – az Árpád-híd és a Kőbánya Kispest – megközelíthető kerekesszékkel.

Villamos:

Fotó: Juhász Norbert/We Love Budapest

A Budát és Pestet összekötő 4-6-os villamosjáratok alapvetően ugyanazt az útvonalat követik; csupán egy-két dél-budai állomásban különböznek. A Boráros térit leszámítva az összes megálló könnyen megközelíthető kerekesszékkel is, és a teljes útvonalon alacsonypadlós kocsik közlekednek. A 3-as villamos pesti részén, azaz a Mexikói út és a Gubacsi út között minden megállót úgy alakították ki, hogy az könnyen megközelíthető legyen bármilyen testi fogyatékkal élő ember számára, a szerelvényekre pedig egyszerű felszállni még kerekesszékkel is. Emellett a 17-es és a 19-es villamos vonalán találkozhatunk még alacsonypadlós szerelvényekkel, amelyek a III. és a XI. kerület között közlekednek, Budán.

Busz:

A 23E, 39-es, 85E, 100-as, 121-es, 225-ös és 251-es járatokat leszámítva minden vonalon alacsonypadlós buszok közlekednek, mechanikusan leengedhető rámpával – a sofőrnek kell jelezni, ha egy kerekesszékben ülő utas igénybe venné. A menetrendes táblázatokon mindig alá vannak húzva az alacsonypadlós járatok indulási idejei, a kerekesszékkel vagy épp babakocsival utazók pedig általában az erre kialakított ajtón szállhatnak fel – amit egy külön ikon is jelez.

Troli:

Alapvetően alacsonypadlós trolik közlekednek minden útvonalon, de egyes szakaszokon a régebbi változatok közlekednek, amelyekre kerekesszékkel nem lehet felszállni (előbbiek indulási idejei alá vannak húzva a menetrendben). A 70-es, 78-as és a 79-es járatokon csak és kizárólag alacsonypadlós járművek közlekednek,hétvégenként pedig teljesen akadálymentes trolik járnak csak – de néhány megállónál a platformok gondot okozhatnak a mozgássérülteknek.

BKK midibusz:

A mozgáskorlátozott emberek illetve egy őket kísérő személy választhatják a BKK midibuszait is, amelyek hétköznap reggel fél hattól este fél tizenkettőig, hétvégén pedig reggel nyolctól délután négyig járnak és bárhonnan bárhova elvisznek minket – viszont előre le kell foglalni a kívánt utat. Akik szeretnék megrendelni a szolgáltatást, azoknak a BKK ügyfélszolgálatát kell hívnia a +36-70-390-3414-es számon, hétköznap reggel nyolc és délután négy között, a diszpécser pedig a szabad midibuszok alapján konfirmálja az utat. Akik rendszeresen utaznak a busszal, azok elsőbbséget élveznek.

HÉV:

A HÉV Budapest belső kerületei és a külvárosi zónák között jár, de az évtizedek óta használt vagonok egyáltalán nem kerekesszék-kompatibilisek.

Mobilapplikációk:

A BKK Futár, a BKK online útvonaltervezője tartalmazza az összes fontos információt az akadálymentes tömegközlekedési útvonalakról. Az app nemcsak a leggyorsabb útvonalakat és a menetrendeket mutatja meg, hanem segítségével tájékozódhatunk az alacsony padlós járművek elérhetőségéről is. Letölthető itt iOS-re és itt Androidra.

Fotó: Juhász Norbert/We Love Budapest

Ha még többet szeretnél tudni a mozgáskorlátozottak számára is elérhető budapesti útvonalakról, ajánljuk a Route4U applikációt, amely információt nyújt arról is, hogy az egyes fővárosi nevezetességek, kereszteződések és járdák mennyire akadálymentesítettek. A legjobb az egészben, hogy a Route4U rendszeresen frissül a kerekesszékes felhasználók jóvoltából: az applikáció ugyanis elmenti az egyes utak adatait és értékeli őket, aztán különböző színekkel jelzi, hogy milyen egyszerűen megközelíthető az adott hely vagy út. Letölthető iOS-re és  Androidra is.

FŐBB LÁTVÁNYOSSÁGOK

Sok budapesti látványosság már teljesen akadálymentesített, a kerekesszékkel érkezők kényelmét például a lift mellett rámpák és sok más egyéb is szolgálja.

Fotó: Juhász Norbert/We Love Budapest

Négy, az egymással szomszédos utcákban helyet kapó lift segíti a mozgáskorlátozottakat abban, hogy eljuthassanak a  felsőbb szintjeire, ahol a nemrégiben rendbe hozott utakon már kerekesszékkel is végiggurulhatunk, könyebben, mint bármikor ezelőtt. Természetesen a macskaköves utak a negyed egyes részein még mindig kihívást jelentenek, akárcsak egy-két magasabb járdaszegély, amelyet segítség nélkül nehéz „megmászni”. A Várnegyeden belül a  a déli bejáratnál egy rámpán keresztül két keréken is megközelíthető, de az átkeléshez meg kell kérnünk a pénztár személyzetét, hogy nyissák ki a kaput – a mozgáskorlátozott látogatók, illetve egy kísérőjük ingyen léphetnek be egyébként.

Ha valaki teljesen át szeretné adni magát a lélegzetelállító budapesti panorámának, azoknak ajánljuk a  – a földszint kerekesszékkel is megközelíthető, az alacsonyan elhelyezkedő ablakokból pedig csodálatos a kilátás. A kertből elénk táruló látvány az egyik oka, amiért annyira szeretjük a , a másik pedig az, hogy a nemrég felújított helyek lifttel megközelíthetőek a mozgáskorlátozottak számára is, ráadásul van egy direkt a számukra kialakított mosdó is.

A Kossuth téren található Parlamentbe előzetesen be kell jelentkezni és amennyiben bármiféle mozgáskorlátozottságtól szenvedünk, azt érdemes előre jelezni a személyzetnek. Ha ez megtörtént, egy dolgozó gondoskodik majd arról, hogy megtaláljuk az akadálymentesített bejáratot és a liftet (akárcsak a Várkert Bazárban, itt is van egy mozgáskorlátozottak számára készült mosdó).

Ha a  szeretnénk megtekinteni egy felejthetetlen előadást vagy csak részt vennénk egy vezetett túrán valamelyik délután, akkor sem kell aggódnunk. A földszint és az auditorium kerekesszékkel is könnyen bejárható, az első szint pedig lifttel könnyen elérhető. Az  a  mindenfajta segítség nélkül elkerekezhetünk, miközben megcsodálhatjuk az  fekvő építményeket. A  is elérhető a kerekesszékeseknek, csupán egy kísérőnek fel kell mennie a lépcsőn és szólni a személyzetnek, hogy nyissák ki a liftet, ami felviszi a látogatókat a szent helyre.

A mozgáskorlátozottak is feltöltődhetnek a Margitsziget fás parkjaiban, ahol az aszfaltozott utakon könnyen közlekedhet bárki, még azok is, akiknek egy rövid séta is kihívás. Mindenképp érdemes megnézni a zenélő szökőkutat, az állatsimogatót, a japánkertet – amelyek mindegyike megközelíthető kerekesszékkel is. A  útjain is könnyedén végiggurulhat mindenki, arról nem is beszélve, hogy van mozgáskorlátozott mosdó is.

MÚZEUMOK

Fotó: Juhász Norbert/We Love Budapest

A főbb budapesti múzeumok mindegyike akadálymentesített, így még mozgáskorlátozottként is könnyű a bejutás: liftek, rámpák és egyéb megoldások segítik a bejutást, vannak külön az ő igényeikre szabott mosdók, ha pedig még így is problémánk adódna, bármikor kérhetünk segítséget a személyzettől. A várnegyedben található , a Magyar Nemzeti Múzeum, nem messze a  Hősök tere, a romantikus  falai között található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a  a  vagy a  mind jó választás lehetnek.

FÜRDŐK

Fotó: Balkányi László/We Love Budapest

A legtöbb budapesti fürdő is figyel arra, hogy minél inkább akadálymentesebb legyen, mind a megközelíthetőség, mind a belső platformok terén. A mozgáskorlátozott mosdó, zuhanyzó és öltöző szinte bevett dolognak számít, ráadásul sok medencénél vannak fürdőliftek is. A mi ajánlatunk a Gellért fürdő, a Széchenyi Gyógyfürdő, a Rudas Gyógyfürdő, a Lukács Gyógyfürdő és a Dandár Gyógyfürdő.

ÉTTERMEK

Az elmúlt években megfigyelhető az a trend, hogy a budapestiek egyre jobban odafigyelnek a mozgáskorlátozott emberekre, de azért teljesen akadálymentesített éttermet találni a fővárosban még mindig kihívás, főleg úgy, hogy sok hely semmilyen információt nem közöl magáról a témában, semmilyen csatornán.

Fotó: Balkányi László/We Love Budapest

A Gundel a városligetben, a Pastramit a III. kerületben, a kiemelkedően jó konyhát vivő Larus a MOM Kulturális Központban, a Vár: a Speiz a Várnegyedben, a SonkaArcokat a Kecskeméti utcában, a Bazilikától csak egy pár perces sétára található BESTIA-t, az all-you-can-eat rendszerben működő Trófea éttermeket viszont bárkinek szívesen ajánlanánk, akinek hasonló problémái vannak. A kerekesszékbe kényszerült gourmandoknak jó választás lehet a Bock Bisztró az Erzsébet körúton, a Baotiful a Szabadság téren, vagy a Városligeti tó felett elterülő Robinson (utóbbi három viszont nem rendelkezik kerekesszékeseknek kialakított mosdóval). Ha valaki igazán megadná a módját egy borban és mindenféle jóban dúskáló lakomának, a Michelin-csillagos Tanti a Hegyvidék Bevásárlóközpontban jó választás lehet – főleg mert az étterem könnyen megközelíthető akár kerekesszékkel is; viszont ha szeretnénk mosdóba menni, akkor kénytelenek leszünk a plázáét használni (ami egy szinten van a Tantival).

KÁVÉZÓK ÉS BÁROK

Bár az éttermekhez hasonlóan a legtöbb budapesti kávézó és bár sem kommunikálja magáról, hogy akadálymentesített, szerencsére számos példát tudunk mondani, ahol nemcsak szívesen fogadják a kerekesszékben érkezőket is, de külön számukra kialakított mosdók is vannak. Ha ehhez még hozzáadjuk azt is, hogy a fröccs mellett hűtött kézműves söröket, különböző fajta limonádékat és mindenféle kávékülönlegességet is rendelhetünk az itallapról, egyértelmű a konklúzió: a mozgássérültek számára is minden adott ahhoz, hogy jól érezzék magukat Budapesten.

Fotó: https://www.flickr.com/

A romkocsmák leghírhedtebbike, az Instant a Nagymező utcában nemcsak azért fontos, mert bárként, koncerthelyszínként és csodaországként is megállja a helyét, hanem mert a földszinti részen a kerekesszékkel érkezők is gond nélkül tombolhatnak, ráadásul van mozgássérült-kompatibilis mosdó is. A budapesti éjszakai élet egy másik epicentruma, a Kazinczy utcai Ellátó Kert, illetve a közelében lévő 400 Bar is abszolút megközelíthető a két keréken érkezők számára. A koktélfanatikusok Mekkája, a KIOSK, és a hozzá tartozó szabadtéri rész, a Terasz is simán begurulható, előbbi helyen ráadásul a mosdó is az, amit persze az utóbbi hely vendégei is használhatnak. Az Andrássy úton a Lotz Café-ba az Alexandra könyvesbolton át vezet az út – a különböző aromás borok, teák és kávék mellett érdemes megcsodálni a mennyezetet is, amelyet Lotz gyönyörű freskói díszítenek. Kerekesszékkel könnyen begurulhatunk továbbá a  vagy a Corvin-sétány mögötti Classic Rock Caféba.

A nemrégiben megnyitott Premier Kultcafé (a Vörösmarty mozin belül) több fogyatékkal élőt alkalmaz, emellett a környék egyik kedvelt találkozópontjaként vannak itt filmvetítések, koncertek, felolvasóestek, kiállítások és kisebb performanszok. A Baross utcán található  az ország első olyan étkezdéje, ahol szinte kizárólag valamiféle fogyatékkal élők dolgoznak. Habár elsőre „csupán” egy kellemes beülős helynek tűnik arra, hogy elfogyasszunk egy kávét, egy szendvicset vagy egy szelet tortát, a hely még egy feladatot is ellát – a dolgozók így olyan munkatapasztalattal gazdagodhatnak, amire egyébként nem lenne lehetőségük.

HOTELEK

Fotó: Atrium Fashion Hotel

Számos, változó értékelésű budapesti hotelnek van kifejezetten a mozgássérültek részére fenntartott szobája. Ha csak az 5 csillagosakat nézzük, a kerekesszékeseknek ideális lehet az Árpád-hídhoz közeli  valamelyik speciális lakosztálya, az V. kerületi  vagy az Erzsébet körúton fekvő Corinthia Grand Hotel Royal. Egy csillaggal alább jó opció lehet a VIII. kerületi , a festői , a közelében található Hotel Parlament, a Baross térnél a Hotel Golden Park, a XIII. kerületben a , valamint a  közelében a Danubius Hotel Arena. Ha pedig ezek közül egyik sem felel meg, a 3 csillagos kategóriában ott van még az és a Hotel Ében a tizennegyedik kerületben.

PROGRAMOK

A klasszikus zenei koncerteken át a fesztiválokig, a motorversenyektől a karácsonyi piacokig egész évben rengeteg budapesti esemény van, ami tárt karokkal – valamint kedvezményekkel és kényelmi intézkedéssel – várja a fogyatékkal élőket.

Fotó: https://www.flickr.com/

A június 10-től augusztus 28-ig tartó Budapesti Nyári Fesztivál ingyenes jegyekkel és kijelölt speciális ülőhelyekkel várja a szabadtéri programokra vágyakozó kerekesszékeseket.

A minden év júliusában (idén 22-24. között) megrendezett Formula 1 Magyar Nagydíjra a mozgáskorlátozottak speciális jegyeket válthatnak, emellett pedig kijelölt ülőhelyek és parkolóhelyek is a rendelkezésükre állnak. Augusztus 10-17. között ugyancsak minden országból érkeznek majd emberek, hogy a Hungaroring után az  is megszállják, a Sziget Fesztivál alkalmából. Európa egyik legnagyobb szabadtéri dzsemborija mindig is különösen nagy figyelmet fordított a mozgáskorlátozottakra; utóbbi „Sziget Szitizenek” és a barátaik egy külön kempingrészlegen szállhatnak meg, a fesztivál területén pedig számos, általuk is használható mosdó kapott helyet. Emellett kerekesszék bérlésére és/vagy karbantartására is lehetőség van az Ability Parkban, ami egy interaktív térben demonstrálja a látogatóknak, mit kell átélnie minden nap a csökkentett képességű embernek. A fesztivál honlapjáról emellett letölthető egy olyan térkép is, ami mutatja a kerekesszékesek által is bejárható útvonalakat.

Novembertől januárig pedig ismét ellepik a karácsonyi és adventi vásárok Budapestet, helyben, kézzel készült vásárfiákkal és téli különlegességekkel. Mi kiemelnénk például a  lévőt, nem kis részben azért, mert az itteni pláza akadálymentesített. A Budapesti Tavaszi Fesztivál jövőre ismét rengeteg hazai és külföldi tehetséget hoz majd el a fővárosba, akik olyan, szintén akadálymentesített helyszíneken lépnek majd fel

 .

Minden évben csökkentett képességű emberek ezrei özönlenek Budapest utcáira, hogy együtt ünnepeljék a Rehab Critical Masst, ami – a nevéből is sejthetően – egy olyan közösségi megmozdulás, ami pont rájuk próbálja felhívni a figyelmet, illetve a társadalmi integrációjuk szükségességére.

(Forrás:We Love Budapest)

A MEOSZ fellépése nyomán akadálymentesítik a fonódó villamos Szent Margit Kórház és Selmeci utcai megállóit

Újabb sikereket ért el a MEOSZ az akadálymentesítés terén, miután a Szövetség közreműködése nyomán hamarosan megkezdődik III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítése. A MEOSZ következetesen képviseli, hogy a közösségi közlekedés terén is garantálni kell az egyenlő esélyű hozzáférést a mozgáskorlátozott emberek számára, ezért minden fellép az érintettek jogainak érvényesülése érdekében. Egy mozgáskorlátozott magánszemély kezdeményezésére és a MEOSZ fellépése nyomán az EBH kötelezte a BKK Zrt-t a két megálló akadálymentesítésére, a NAV pedig foganatosította annak végrehajtását.

Egy kerekesszékes társunk Kovács Ika Ilona 2016-ban eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt a III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítésének elmulasztása miatt, és kérte annak megállapítását, hogy a BKK Zrt. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A MEOSZ a kezdeményezés mögé állt, és közérdekű bejelentést tett a fonódó villamos egyes megállói akadálymentességének hiánya miatt.

Az EBH helyt adott a kérésnek, és határozatában a jogsértés megállapításán túl arra kötelezte a BKK Zrt.-t, hogy 2018. június 30-ig végezze el a III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítését, ennek megtörténtéről pedig legkésőbb 2018. július 15-ig tájékoztassa az EBH-t. Miután az ügyben nem történt előrelépés, a MEOSZ 2019 januárjában az EBH-hoz fordult tájékoztatást kérve, hogy miért nem történt meg a megállók akadálymentesítése.

Az EBH válasza szerint a BKK Zrt. 2019 januárjában arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a két megálló akadálymentesítésének elvégzéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli terveket elkészítették, a szükséges engedélyeket megszerezték, azonban forráshiány miatt nem történt meg a beruházás 2018-ban. Úgy nyilatkoztak, hogy az akadálymentesítést várhatóan 2019. harmadik negyedévében végzik el.

MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek érdekeit szem előtt tartva, annak érdekében, hogy e két megálló akadálymentesítése valóban és minél előbb megtörténjen, arra kérte az EBH-t, hogy rendelje el az akadálymentesítésre kötelező határozata végrehajtását, melynek a hatóság eleget tett.  Az EBH határozataiban foglaltak végrehajtásának foganatosítása 2018. január 1-je óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozik, ami garanciális biztosíték arra, hogy az EBH határozataiban foglaltak ténylegesen meg is valósuljanak.

Az EBH által elrendelt végrehajtás nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapította, hogy a BKK Zrt. nem tett eleget az EBH határozatában foglaltaknak, ezért arra kötelezte, hogy 2019. június 30-ig önként tegyen eleget az akadálymentesítésnek.

A BKK Zrt. honlapján 2019. áprilisában tette közzé, hogy elindult a III. kerületi Selmeci utca és Szent Margit Kórház megállóhelyek akadálymentesítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. A tájékoztatás szerint a Selmeci utcai és a Szent Margit Kórház megállóhelyeken az alacsonypadlós villamosok közlekedéséhez igazítva építik át a peronokat, amelyek akadálymentes megközelítését gyalogos rámpák és taktilis vezetősávok segítik majd. A sikeres közbeszerzési eljárást követően, a munkák várhatóan ősz elején kezdődnek és idén véget is érnek.

Noha ez nem a NAV által megszabott határidőben történik, a MEOSZ üdvözli, hogy a közeljövőben megtörténik a megállók akadálymentesítése, és így végre minden mozgáskorlátozott ember akadálymentesen közlekedhet e megállókban is.

(Forrás:a MEOSZ)

MEOSZ akadálymentességi szakértői változtatásokat javasolnak az M3-as metró átadott északi szakasza kapcsán

A MEOSZ munkatársai 2019. május 16-án a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság képviselőivel közös helyszínbejáráson vettek részt a felújított M3-as metró északi szakaszán. A MEOSZ szakértői az akadálymentes közlekedés és használat szempontjából vizsgálták a felújított állomásokat. A Szövetség csak a teljes körű akadálymentesítést tartja elfogadhatónak, amely nemcsak a metróállomások, hanem az ahhoz közvetlenül kapcsolódó aluljárók és a felszíni közlekedés hozzáférhetőségét is magában foglalja. Így az Árpád híd állomásnál tapasztaltak alapján – ahol a bejárás alkalmával a villamosmegállókat az aluljáróval összekötő felvonók borzalmas állapotban voltak, illetve nem működtek, amelyről nincs megfelelő tájékoztatás sem kihelyezve – a MEOSZ a BKK Zrt. vezérigazgatójához fordult a probléma teljes körű és hosszú távú megoldása érdekében.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a kormány és a főváros képviselőivel folytatott egyeztetések eredményeként elérte, hogy az M3-as metró mind a 20 állomása akadálymentes lesz 2023-ig. Az erről szóló megállapodást 2018. május 10-én írta alá a Városházán Tarlós István főpolgármester és Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke. A MEOSZ elnöke ennek nyomán kezdeményezett találkozót idén tavasszal a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság képviselőivel, hogy a Szövetség tájékoztatást kapjon a tavaly júliusi, utolsó egyeztetés óta történt akadálymentesítési munkálatokról. A MEOSZ elnöke az áprilisi megbeszélésen felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás értelmében a MEOSZ-t kötelező bevonni az akadálymentesítési folyamat valamennyi fázisába, így érthetetlennek tartja, hogy Szövetségünk nem kapott lehetőséget az északi szakasz átadás előtti véleményezésére és bejárására. Radnay Tibor a BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság projektigazgatója ígértet tett arra, hogy a jövőben eleget tesznek az együttműködési kötelezettségnek e tekintetben is. A BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság képviselői a megbeszélésen beszámoltak az M3-as metró átadott északi szakaszán eddig megvalósult lépésekről, valamint a jövőben a déli és középső szakaszokon tervezett beruházásokról.

Radnay Tibor az M3-as metró északi szakaszának átadása kapcsán elmondta, hogy 6 állomás került átadásra. Az Újpest Központ állomás, az Újpest Városkapu állomás, a Gyöngyösi utca és a Forgách utcai állomás már akadálymentes, a Dózsa György úti állomáson egyelőre mozgólépcső került üzembe helyezésre, a teljes akadálymentesítésre pedig legkésőbb 2020. szeptember 30-ig kerül sor. Az Árpád híd állomás teljes körű akadálymentesítése még folyamatban van.

A MEOSZ és a Fővárosi Önkormányzat között tavaly májusban kötött megállapodás alapján 2019. május 16-án a MEOSZ akadálymentességi szakértői a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság képviselőivel közös helyszínbejáráson vettek részt az felújított M3-as metró északi, Újpest-központ állomásról az Árpád híd állomásig terjedő szakaszán.

A MEOSZ szakértői megvizsgálták az átadott északi szakaszt

A bejárás kezdetén a MEOSZ képviselői jelezték, hogy az akadálymentesítést a Szövetség teljes körűen vizsgálja és részükről csak akkor tekinthető egy állomás akadálymentesítettnek, ha az teljes egészében, mindenre kiterjedően megvalósul. Tehát, ha a peronszintről lifttel elérhető az aluljárószint, de az aluljárószintet és a felszínt lift nem köti össze, akkor az akadálymentes közlekedés nem lehetséges. Ugyan ilyen akadály lehet, ha a peronszintről ugyan lifttel fel lehet jutni a felszínre, de a felszínen mozgássérült személyeknek tovább haladni (kereszteződések, gyalogátkelőhelyek akadálymentesítésének hiánya, akadálymentesített parkolók hiánya miatt) már nem tudnak.

A BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság képviselői tájékoztatták a MEOSZ-t arról, hogy az M3-as metró rekonstrukciója során elsősorban a metróállomások utasforgalmi tereinek (peron és a bejárati kapu közötti terület) akadálymentesítése valósult meg. A felszínen csak a metrófelépítmények (lépcső mellvéd, lift felépítmény) környezetében és az állomások felújításához köthető közműépítések után helyreállított útburkolatok készültek akadálymentesített kivitelben. A metrórekonstrukcióval érintett és eddig akadálymentesített állomásoknál azt tapasztaltuk, hogy a liftek folyamatosan szállítják az utasokat mindenkinek kényelmes és biztonságos közlekedést biztosítva. Elhangzott azonban, hogy a metró területéhez kapcsolódó, nem BKV Zrt. üzemeltetésében lévő (aluljárók, felszín) területek akadálymentesítésével nem tartozik az M3 rekonstrukció projekt keretébe, így arról tájékoztatással nem tudtak szolgálni.

A MEOSZ munkatársai a bal peronszakasz bejárása során tett megfigyelései alapján észrevételeket fogalmaztak meg a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság felé.

A MEOSZ munkatársai kiemelték, hogy a metró területének akadálymentesítése mellett az ahhoz kapcsolódó felszíni közlekedést is akadálymentesíteni szükséges (gyalogátkelőhelyek, mozgáskorlátozott parkolóhelyek kialakítása, stb.). A bejárt szakaszon a taktilis jelzések kialakítása több helyen nem felel meg a vonatkozó szabványoknak, valamint Braille-írásos tájékoztatás általában hiányzik az állomásokon. Például a kihelyezett menekülési útvonaltáblánkon sincs Braille-írásos tájékoztatás, a tájékoztató szöveg a felhasznált karakterek kis mérete miatt gyengénlátó személyek számára nem használható, emellett nincs utalás arra, hogy tűz esetén a kerekesszékes, mozgássérült utas kimenekítése hogyan történik. Több állomáson a bal peron pereme és szerelvény közötti távolság túl nagy (6,5–10 cm), amely nagyban megnehezíti, bizonyos személyek esetében ellehetetleníti a szerelvényekre való feljutást, és még az átlag felhasználók többsége számára is balesetveszélyes.

A MEOSZ jó megoldásnak, követendő jó gyakorlatnak találta hogy Újpest-városkapu megállónál a metró szintről mind a távolsági autóbusz, mind a vonat állomás lift segítségével akadálymentesen elérhető, ugyanakkor erről nincs megfelelő tájékoztatás. A MEOSZ hangsúlyozta, hogy fogyatékos emberek akadálymentes közlekedéséhez elengedhetetlen, hogy az utazásuk előre megtervezhető legyen, amihez nélkülözhetetlen a megfelelő tájékoztatás. Jelenleg a szükséges információ nem áll az utasok rendelkezésére, a különböző közlekedési eszközökkel érkezők nem tudnak az akadálymentes átszállási lehetőségekről. Javítani kell tehát a tájékoztatás minőségén úgy, hogy ezek az információk elérhetőek legyenek az állomások kiemelt pontjain.

A MEOSZ megoldási javaslatai

A MEOSZ a bejárás tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmazott meg, melyeket eljuttatott a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság részére. A javaslatok sorában szerepel, hogy az Újpest -központ megállónál szükség van az illetékes kerületi Önkormányzattal és a BKK-val együttműködve gyalogos átkelőhelyek és akadálymentes parkolók kialakítására a liftekhez legközelebb eső helyeken. A MEOSZ és az MVGYOSZ rehabilitációs szakmérnökeivel és akadálymentesítési szakértőivel együttműködve kiegészítő taktilis vezetősávok tervezése és kivitelezése is szükséges az OTÉK és EMMI akadálymentesítési segédletnek megfelelően.

Az északi szakasz felújított állomásai területén a vak és gyengénlátó személyek részére az OTÉK és EMMI akadálymentes segédletnek megfelelően Braille-írásos tájékoztatás pótlására van szükség. Emellett az újjáépített állomásokon kihelyezett menekülési útvonaltáblákra vak és gyengénlátó személyek részére Braille-írásos és a mozgássérült utasok kimenekítésének menetét bemutató tájékoztatást is pótolni kell.

Azokon az újjáépített állomásokon, ahol a peron pereme és szerelvény közötti átlépési távolság meghaladja a 2 cm-t a MEOSZ rehabilitációs szakmérnökei és akadálymentesítési szakértői, addig is, míg a közeljövőben új szerelvényeket helyeznek forgalomba, áthidaló ideiglenes, épített, de bontható műszaki megoldást javasolnak. A javasolt műszaki megoldás szerint a peron kijelölt szakaszán, jellemzően az elején és a végén, a peron pereme és a szerelvény közötti átlépési távolságot szerelt, csavarozott, oldható-bontható technológiával készülő 4-8 cm széles peronkiegészítő „küszöbbel, minirámpával” látják el.

Valamennyi állomás esetében a peronok melletti függőleges falfelületen alacsonyabban kell elhelyezni a kijáratot és egyéb információt jelző nagyméretű táblákat, vagy ki kell egészíteni a falfelületre merőlegesen szerelt nagyméretű információs táblákkal. Az állomásokon nagyobb méretű, könnyebben érthető taposómatricákra lenne szükség.

Árpád híd állomás: teljes körű és végleges akadálymentesítés szükséges

A MEOSZ legsokkolóbb tapasztalata a bejárás során az volt, hogy az Árpád híd villamosmegállóját az aluljáróval összekötő felvonók borzalmas állapotban vannak, illetve nem működnek.  A bal (Duna felőli) oldali lift nem üzemel, azonban erről nincs információ kirakva, sem arról, hogy meddig tart a felújítás, sem arról, hogy akadálymentesen, hogy lehet az állomást más módon elhagyni. Erről a megadott telefonszámon se tudtak információt adni. A metróban a megálló akadálymentesként van feltűntetve, holott egy lift üzemel, és egy rámpán lehet elhagyni az aluljárót, aminek a következtében kb. 15 perc az átszállás ideje egy kerekesszékkel közlekedő utasnak. Általánosan elmondható, hogy az Árpád hídi felvonókat WC-nek használják, gyakori takarítása szükséges. Ezt jeleztük a központnak napok múlva történt meg a takarítása, de akkor olyan fertőtlenítő szag volt, hogy az ugyanúgy lehetetlenné tette a használatot. Mindebből le kell vonni a tanulságot, hogy a liftek üzembe helyezéséhez rendszeres ellenőrzés szükséges. Nemcsak hogy higiéniai szempontok alapján erősen kifogásolható állapotok fogadtak bennünket, de az emberi méltóságot is sértik, tekintettel arra, hogy vannak olyan, a közösségi közlekedést használó emberek, akik a fizikai állapotuk miatt mozgólépcsőn nem tudnak lejutni az aluljáróba, így egyéb alternatíva hiányában kénytelenek az emberi ürülékkel kikent, vizelettel elárasztott liftet használni.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a fentiek kapcsán levélben fordult Nemesdy Ervinhez, a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatójához teljes körű és végleges megoldást sürgetve. A levélben kifejti, hogy a hazai jogszabályok garantálják az emberi méltósághoz, és a szabad közlekedéshez, valamint az egészség biztonságához való jogot. Mindezen jogok az Árpád híd állomáson tapasztaltak esetében sérülnek minden olyan embernél, aki valamilyen okból kifolyólag csak és kizárólag a felvonókat tudja használni.  A Szövetség nevében nyomatékosan kérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyzet rendezésére. Amennyiben szükséges, úgy a MEOSZ felajánlja szakmai segítségét a helyzet gyors, és tartós megoldása érdekében.

(Forrás:a MEOSZ)

A MEOSZ is tagja vasúti személyszállítást igénybe vevő fogyatékos emberek jogaival foglalkozó kormányzati munkacsoportnak

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége – az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérése nyomán – is tagja lett a vasúti személyszállítást igénybe vevő fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogaival foglalkozó munkacsoportnak.  A munkacsoport április 17-én tartja első ülését, melynek főbb témáit a visszajelzések alapján állították össze. Így megvizsgálják egyebek mellett a hatályos jogi szabályozás és a gyakorlat közötti különbségeket, feltárják a jelenlegi helyzetet, s összevetik a nemzetközi és hazai előírásokkal, a vállalt kötelezettségekkel.

Áttekintik, hogy a pályaudvarok és a járművek mennyire tekinthetők akadálymentesnek. Napirenden lesz a már akadálymentesített létesítmények működőképességének fenntarthatósága, a telepített szerkezetek használhatóságának folyamatos biztosítása. A témák között szerepel egyebek mellett a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek közlekedését segítő megoldások kidolgozása, valamint az igénybejelentési lehetőségek körének bővítése és az eljárás gyorsítása is. Szó lesz a fogyatékos emberek utazását segítő mobiltelefonos applikációk fejlesztéséről is. Minderről a napokban értesítette a Szövetséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A MEOSZ fontosnak tartja, hogy szakértelmével közreműködik a munkacsoportban, hiszen érdekvédelmi munkája során következetesen fellép a fogyatékos emberek tömegközlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése érdekében. A vasúti közlekedés terén pedig különösen sok hiányosság van az  akadálymentesítés vonatkozásában, illetve a már meglévő létesítmények nem megfelelő üzemeltetése tekintetében.

(Forrás:MEOSZ)

A MEOSZ bevonásával haladéktalanul felül kell vizsgálni az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepciót

A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb hazai, legitim érdekképviseleti szervezetének megkerülésével készült el az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció, mely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, biztonságos és egyenlő esélyű közlekedésének kritériumait. A MEOSZ felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Szövetség bevonásával haladéktalanul vizsgálják felül a koncepciót. A felülvizsgálat során mérje fel az akadálymentességi elvárások gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos hiányosságokat, azokról készüljön nyilvántartás a megoldásért felelős személyek megjelölésével. A folyamatban lévő és a jövőbeli beszerzések, beruházások alapvető kritériuma az akadálymentes elérhetőség legyen. A MEOSZ mindehhez felajánlja szakértő segítségét.

A MEOSZ kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a társadalmi mobilitás részeként a mozgáskorlátozott emberek számára is elérhetővé váljanak a tömegközlekedési szolgáltatások. A MEOSZ Bártfai-Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek (a levél itt olvasható) és dr. Mosóczi László államtitkárnak írt levelében egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a mozgáskorlátozott emberek nem másodrendű állampolgárok, ugyanolyan jogok és szolgáltatások illetik meg őket a közösségi közlekedésben is, mint bárki mást. Erre, valamint az állam törvényi kötelezettségeire figyelemmel a Szövetség arra kérte korábban a tárcát, hogy a MEOSZT-t vonják be a közlekedéspolitikai stratégiai előkészítésének és gyakorlati megvalósításának folyamatába. Megkeresésükre mindeddig nem kaptak választ.

Hasonló, a fogyatékos emberek jogait semmibe vevő kormányzati hozzáállást tapasztalhattunk meg az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció kidolgozása során is, melybe úgyszintén nem vonták be a MEOSZ-t, ráadásul a koncepció említést sem tesz az egyenlő esélyű közlekedésről. De ez tapasztalható a MÁV és a Volán vállalatok eszközbeszerzése és a megvalósított beruházások üzemeltetése tekintetében is. Az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök jelentős része alkalmatlan arra, hogy azokon a  kerekesszékes emberek utazni tudjanak. Az elmúlt időszakban ugyan egyre több –elsősorban a fővárosban –  az egyenlő esélyű közlekedésre alkalmas járművek száma, azonban a MÁV és a Volánbusz rendre figyelmen kívül hagyja az akadálymentesség követelményét a jármű-beszerzései során. A hazai tervezett jármű-fejlesztéseknél annak ellenére nem szempont az egyenlő esélyű közlekedés biztosítása, hogy arra a kormány maga vállalt kötelezettséget. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az újonnan beszerzett, illetve a tervezés alatt álló járművek sem alkalmasak arra, hogy azon a mozgáskorlátozott emberek is utazni tudjanak, ugyanis azok nem felelnek meg az egyenlő esélyű használatra kialakított járművek nemzetközileg elfogadott műszaki paramétereinek. Történik mindez úgy, hogy a kérdéskörben a Kúria és a Fővárosi Törvényszék egyedi esetekben ugyan, de elvi éllel már több alkalommal is állást foglalt.

A MEOSZ a fentiek alapján az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció haladéktalan felülvizsgálatát kéri.

(Forrás:MEOSZ)

Fennmaradt a buszon a látássérült férfi, végül a rendőrök segítettek rajta

Otthonától mintegy 50 kilométerre kötött ki.

Kép forrás:Nlcafé

Bajba jutott látássérült férfin segítettek a rendőrök. A férfi szombat hajnalban hívta fel a rendőrséget a pápai busz-pályaudvarról, mert nem tudott hazajutni Zirc környéki otthonába.

A férfi a kiérkező rendőröknek elmondta, hogy busszal utazott volna haza Veszprém felől, de nem tudott kellően tájékozódni, ezért fennmaradt a buszon, amellyel Győrig utazott. Itt felszállt egy Pápára induló buszra, amivel késő este érkezett meg a városba, itt azonban közölték vele, hogy csak reggel indul egy busz, ami elvitte volna nagyjából 50 kilométerre lévő otthonáig. A rendőrök végül beültették a férfit a kocsijukba, és hazavitték.

(Forrás:Nlcafé)

Állandóan felállítanák a tömegközlekedésen a súlyos beteg nőt, mert nem látványosak a tünetei

"Nem minden betegség látható" - ezt az üzenetet szeretné eljuttatni a sclerosis multiplex-szel élő Amelia Ayres azoknak, akik felállítanák a vonaton, és kiutasítanák a mozgássérült parkolóból azért, mert tünetei nem látványosak.

Illusztráció: Northfoto

A 24 éves nő mindennapjait alaposan megkeseríti az agyat és gerincvelőt támadó betegség. Vannak napjai, amikor jól érzi magát, de van, hogy nincs ereje, vagy hatalmas fájdalmai vannak olyan hétköznapi tevékenységek hatására is, mint a sétálás vagy az ácsorgás. Szinte minden utazása alkalmával el kell magyaráznia, hogy annak ellenére, hogy fiatalnak és egészségesnek tűnik, jogosan marad ülve a tömegközlekedési eszközökön.

- "Normálisnak" tűnök, néha nagyon tud frusztrálni, hogy az emberek nem hiszik el, min megyek keresztül. Volt, hogy egy vonaton utazva az elsőbbségi ülésen ültem, és odajött hozzám egy férfi, hogy le akar ülni oda, mivel hosszúak a lábai, álljak fel - mesélte a Metronak - Anyukám szólt rá, hogy ott a megkülönböztető jel az ülés fölött, én pedig mozgássérültnek számítok, mert sclerosis multiplex-szel élek. Nagyon mérges voltam. Az incidens után kértem egy igazoló kártyát, amit megmutathatok, ha bárki megkérdőjelezné, hogy jogosan ülök-e ott, ahol.

A kártyát pedig gyakran kell megmutatnia, ugyanis sokak számára elképzelhetetlen, hogy egy fiatal, nem kerekesszékes, nem fehér botos nőnek is lehetnek súlyos egészségügyi problémái.

- A gyógyszerek miatt, amiket szednem kell, elvették a jogosítványomat, így főleg anyukám fuvaroz. Ha elmegyünk a szupermarketbe, és kiteszem a kék mozgássérült kártyát az autóra, mindenki kinéz minket, mert úgy nézek ki, mint aki jól van.

Amelia-t 2014-ben diagnosztizálták, egy évvel azután, hogy elkezdte tapasztalni magán a tüneteket, és képtelen lett arra, hogy korábbi munkáját tovább végezze. Mint kifejtette: minden vágya, hogy "normális" fiatalként éljen, hordhasson magas sarkú cipőt, azzal a tudattal ébredhessen reggel, hogy van munkája, amiért érdemes felkelni. Erre a betegségre azonban egyelőre nincs gyógymód, csak lassítani lehet a folyamatot.

(Forrás:Blikk)

Jelentkezett a sofőr, aki majdnem elütött egy vakot, de szerinte a vakvezető kutya hibázott

Azt állítja, hogy a gyalogos akkor lépett az úttestre, amikor ő már befordult a kereszteződésbe.

A vak férfi az ATV-nek azt mesélte, hogy a kocsi hátsó sárvédője elkapta a kutya fejét, lehetett hallani a koppanást. Az esetről felvétel is készült, mert az állat épp közlekedésbiztonsági vizsgán esett át, hogy később vakvezető lehessen. A videót a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete osztotta meg Facebook-oldalán.

Az ATV híradóját megkereste a sofőr is, aki nevét és arcát nem vállalva nyilatkozott. Szerinte a felvételen is látszik, hogy ő már behajtott a kereszteződésbe, amikor a kutya és gazdája lelépett a járdáról, így a kutya megbukott a közlekedésbiztonsági vizsgán. Azt mondta, azért hajtott tovább, mert nem érzékelte, hogy elsodorta az állatot.

Köves Szilárd vezetéstechnikai szakértő szerint az autós lehetett a vétkes, ugyanis viszonylag gyorsan hajtott át a gyalogátkelőhelyen, annak ellenére, hogy látta a zebránál várakozó férfit és kutyáját. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzője szerint sem a kutya hibázott: szerinte a látássérült férfi is helyesen mérte fel a helyzetet, a KRESZ-szerint ugyanis gyalogosként elsőbbsége volt.

Forrás:HVG