A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EMMI szociális ügyekért felelős államtitkárság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EMMI szociális ügyekért felelős államtitkárság. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. március 20., péntek

Egészségügyi maszkok gyártását kezdte meg a Kézmű Nonprofit Kft.

A koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében egészségügyi maszkok gyártását kezdte meg a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató Kézmű Nonprofit Kft.- jelentette be a szociális ügyekért felelős államtitkár pénteken Budapesten.

Az állami tulajdonú cég zuglói üzemében megtartott sajtótájékoztatón Fülöp Attila hangsúlyozta, hogy az első legyártott maszkokat a legveszélyeztetettebb korosztályt gondozó idősotthonokba, a bentlakóknak, illetve a személyzetnek juttatják el. A politikus elmondta, hogy a különleges élethelyzetben a kormányzatnak kötelessége minden olyan kapacitás felkutatása, ami elősegíti az ország öngondoskodását. Ebben a helyzetben kérték fel a cégcsoportot arra, hogy gyártási folyamatainak áttekintésével keresse meg a védőeszközök előállításának lehetőségét. Arról is szólt, hogy a társaságnál dolgozó megváltozott munkaképességű emberek tudják, hogy milyen fontos a társadalom támogatása. A védőeszközök gyártásával pedig most ők nyújtanak támogatást a társadalom számára - mondta az államtitkár. Csizi Péter, az országszerte 136 telephelyen, 9 ezer embert foglalkoztató KÉZMŰ-ERFO-FŐKEFE cégcsoport ügyvezető igazgatója közölte, hogy akár napi 30 ezer maszk előállításához is rendelkeznek megfelelő gyártói kapacitással. Ugyanakkor a legyártható mennyiség a rendelkezésre álló alapanyag függvénye - tette hozzá. Közlése szerint, a lehetőségeik áttekintése során találtak háromezer méternyi egészségügyben használt alapanyagot, amelynek felhasználásával négy telephelyen és 100 varrónővel, első körben 30 ezer higiéniai kendő gyártását kezdték meg. Ugyanakkor hétfőtől megduplázzák a gyártási kapacitást és az anyagbeszerzőig, technológusaik folyamatosan úton vannak a megfelelő alapanyagok megvásárlása érdekében. Ennek köszönhetően újabb háromezer méternyi alapanyag érkezett be a társasághoz - fűzte hozzá. Arról is szólt, hogy a cégnél készülő két rétegű szájmaszkok textil alapanyagból készülnek. Ez azt jelenti, hogy moshatóak, vagyis többször felhasználhatóak.

2019. december 17., kedd

Fülöp Attila: a fogyatékosságügy szolgálatába kell állítani az informatikát

Az informatikát a fogyatékosságügy szolgálatába állítva olyan segítséget lehet nyújtani, amilyet korábban nem - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
Fülöp Attila Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára (Fotó:hirtv.hu)

Kiemelte: a kormányzat ahogy eddig, úgy ezután is támogatni fogja a szervezetek ilyen és ehhez hasonló fejlesztéseit. A Távszem szolgáltatás lényege az, hogy az okostelefonos alkalmazáson keresztül elérhető operátorok "a látássérült helyett látva", szóban adják át a számukra szükséges vizuális információkat, ilyen például egy ruha színe, egy termék lejárati ideje, a lázmérőn mutatott hőmérséklet vagy egy kézírás szövege.

Az államtitkár szólt arról, hogy az Országgyűlés decemberben elfogadta azt a törvénymódosítást, amely alapján 2021. január 1-jétől minden magyarországi, 16 évnél idősebb látássérült vagy vak ember részére biztosítják a térítésmentes látásrehabilitációt. A részletszabályokat a jövő évben dolgozzák ki.

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke a zárórendezvényen arról beszélt, hogy a szövetség tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját, az ünnepségsorozatot a Távszem projekt megnyitásával kezdték.

Mint mondta, a látássérült emberek rendkívül nehezen jutnak információhoz, ugyanakkor a szövetségnek kötelessége ezt az információéhséget csökkenteni, ezért indították el a Távszem projektet. Hozzátette: a digitális társadalom fejlődése óriási kihívás elé állítja a látássérült embereket, a szövetség pedig azon dolgozik, hogy a látássérültek minden információhoz hozzájussanak, ezért továbbfejlesztik a Távszem projektet és új alkalmazásokat dolgoznak ki a látássérültek életének megkönnyítésére.

Nagyné Berke Mónika, a Távszem projekt szakmai vezetője a rendezvényen elmondta: a szervezet 800 látássérültnek biztosított okostelefont, amivel nemcsak a Távszemet, hanem más, a mindennapokat megkönnyítő applikációt tudnak használni.

Közölte, a Távszem operátorai a nap 24 órájában hívhatók, a tesztidőszak öt hónapja alatt több mint hétezer hívást bonyolítottak le, mintegy 300 órányi segítséget nyújtottak a látássérülteknek. Jelenleg több mint 700 felhasználója van a szolgáltatásnak, amelyre regisztrálni a www.tavszem.hu oldalon lehet.

A 2018. januárban indult Távszem projekt az Európai Szociális Alap és a magyar állam 470 millió forintos támogatásából valósult meg.

2019. július 19., péntek

SIKERT ÉRT EL AZ AOSZ: MÓDOSUL A GYOD SZEMPONTRENDSZERE!

Komoly érdekvédelmi sikert ért el az Autisták Országos Szövetsége: megjelent a Magyar Közlöny 2019. évi 122. számában az ápolási díj, valamint a Gyermekek Otthongondozási Díj szabályainak módosítása. Bekerült a szempontsorba egy kifejezetten autizmus diagnózis esetén figyelembe vehető szempont, és pontot lehet kapni a szociális intézmény látogatására is. A hivatalos bejelentésről az MTI helyszíni tudósítása az alábbiakban olvasható.
Kõvári Edit, az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) elnöke és Fülöp Attila szociális ügyekért felelõs államtitkár (j) az ápolási díjat érintõ változásokról tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erõforrások Minisztériumában 2019. július 17-én. MTI/Máthé Zoltán

Új ponttal egészült ki a gyermekek otthongondozási díjával (gyod) kapcsolatos állapotvizsgálat szempontrendszere az autisták esetében, miután az elmúlt fél évben többször egyeztetett erről az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), így még komplexebb képet lehet alkotni az autizmus diagnózissal élők állapotáról – jelentette be az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára és az AOSZ elnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kővári Edit, az AOSZ elnöke elmondta, az autisták esetében bevezetett új szempont a viselkedést és a belátóképességet vizsgálja. Ez ugyan némileg eltér az ápolási, gondozási szükséglettől, de komoly kihívást jelent az érintett családnak, és indokolhatja a gyerekek otthoni ápolását – tette hozzá.

Közölte, hogy a szervezet január óta folyamatosan egyeztet a gyodról az EMMI munkacsoportjával, ennek eredményeként az érintett családok számára útmutatót is készítettek a legfontosabb kérdésekről. Fülöp Attila felidézte, a kormány év elején vezette be a gyodot, amely a legsúlyosabb állapotban lévő, önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár, a gyermek életkorától függetlenül.

Az államtitkár kitért arra, ellenzéki képviselők – akik nem szavazták meg a gyod bevezetését – sokszor vizionálják, hogy az ellátórendszerből ezrek esnek ki, mert az állapotvizsgálat nem megfelelő, a tények azonban nem ezt mutatják. Jelenleg ugyanis 54 ezer ember kap ápolási díjat vagy gyodot, míg év elején ez a szám 50 700 volt, fél év alatt tehát 3300-al bővült az ellátásban részesülő családok száma.

Fülöp Attila elmondta, hogy a kormány folyamatosan növeli az ápolási díj mértékét is: 2010-ben 15 milliárd, 2018-ban 27 milliárd, idén 45 milliárd forintot fordított e célra, 2020-ban pedig már 55 milliárd forint lesz ez az összeg. 2020-ban tehát már kétszer annyi pénzt jut a költségvetésből ápolási díjra, mint amennyi 2018-ban.

Úgy fogalmazott, tudják, hogy az érintett családok olyan fizikai és lelki terhet viselnek, amit pénzben nehéz kifejezni, de a kormánynak ez az eszköze, amellyel segíteni tud.

Halált és látásvesztést is okozott egy szemcsepp

Egy Indiában gyártott szemcsepp legalább 55 embernél váltott ki bakteriális eredetű szemfertőzést az Egyesült Államokban. Veszélyes egészség...