A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Egyenlő Bánásmód Hatóság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Egyenlő Bánásmód Hatóság. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. február 17., hétfő

Öt évig hiába kérte egy kerekesszékes ember, hogy legalább egy csengőt tegyenek arrébb a postahivatalnál

Az udvarról kiabálva tudott csak bejutni egy ügyfél egy postára, ha pedig pénzt akart felvenni, mindenki más előtt hangosan kellett bediktálnia a kódját.

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Magyar Postát, és március végi határidővel kötelezte arra, hogy végre tegye elérhetővé a szolgáltatását a fogyatékkal élő emberek számára is egy postahivatalban – írta az Index. Az nem derül ki a határozatból, hogy melyik településről van szó. A panaszt egy hallás- és mozgássérült, gyerekkora óta kerekesszékkel közlekedő ember tette, miután öt éven át hiába kérte, hogy könnyebben bejuthasson a lakhelye postájára.

Mint írták, még azt a kérését sem sikerült teljesíteni, hogy a csengőt érhesse el a kerekesszékből, ezért az udvaron, kerekesszékében ülve kiabálnia kell a postamester nevét és meg kell várnia, amíg a postamester kijön.

„Amikor pedig készpénzt akart felvenni, akkor mások előtt kellett a postamesternek bediktálnia a PIN kódját.”

A másik lehetősége az lett volna, hogy a legközelebbi nagyvárosba elutazik, de mivel az akadálymentes közlekedés nehezen vehető igénybe, ez minden készpénzfelvételért egy teljes napi elfoglaltságot jelentett volna.

A Magyar Posta azzal próbált védekezni, hogy a településen nem is az állami vállalat nyújtja a postai szolgáltatást, a postamester „postai közreműködő személy”, aki egyéni vállalkozóként, szerződés alapján szolgáltat a saját ingatlanában, annak hozzáférhetővé tétele pedig az ő felelőssége. Az EBH azonban arra jutott, hogy a közszolgáltatás nyújtójának így is egyértelműen a Magyar Posta számít, így a felelősség is az övé.

2020. január 30., csütörtök

300 ezres bírságot kapott a látássérülttel üvöltöző cukrászdás

Egy diszkrimináció miatt megbírságolt cukrászdás esetéről számolt be honlapján az Egyenlő Bánásmód Hatóság. A hatóságot egy látássérült ember kereste meg tavaly panasszal, miután a vakvezető kutyájával kiküldték a szóban forgó, meg nem nevezett cukrászdából, és csak az ajtóból kérhetett süteményt. Amikor a következő nap visszament, már a küszöbnél megállították, és az EBH-közlemény szerint "minősíhetetlen hangnemben" kiabáltak vele, hogy nem lehet kutyát az üzletbe vinni. Az állaton egyébként volt megkülönbözető jelzés, és rajta volt a kiképző szervezet logója is.

Amikor az EBH elindította az eljárást, a cukrászda mögött álló gazdasági társaság meg sem próbálta cáfolni a látássérült panaszos által elmondottakat, egyszerűen nem tett nyilatkozatot, többszöri felhívásra sem. Így aztán a hatóság tényként fogadta el, amit a panaszos mondott.

A segítőkutyákról szóló rendelet kimondja, hogy a vakvezető kutyákat magukkal vihetik a gazdáik a mindenki számára nyitva álló létesítményekbe, így a vendéglátóhelyekre, például a cukrászdákba is. 

A hatóság megállapította, hogy a cukrászdában megsértették az egyenlő bánásmód követelményét, amikor azért nem szolgálták ki a panaszost, mert vakvezető kutyával volt. A büntetés megállapításánál figyelembe vették azt is, hogy a hozzájuk érkező panaszok alapján gyakori jelenségről van szó, mert a szolgáltatók még mindig nem tudnak eleget a segítőkutyákról és a gazdáik jogairól. Megtiltották a cégnek, hogy ilyen még egyszer előforduljon, és 300 ezer forint bírságot szabtak ki rá.

2019. június 28., péntek

A MEOSZ fellépése nyomán akadálymentesítik a fonódó villamos Szent Margit Kórház és Selmeci utcai megállóit

Újabb sikereket ért el a MEOSZ az akadálymentesítés terén, miután a Szövetség közreműködése nyomán hamarosan megkezdődik III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítése. A MEOSZ következetesen képviseli, hogy a közösségi közlekedés terén is garantálni kell az egyenlő esélyű hozzáférést a mozgáskorlátozott emberek számára, ezért minden fellép az érintettek jogainak érvényesülése érdekében. Egy mozgáskorlátozott magánszemély kezdeményezésére és a MEOSZ fellépése nyomán az EBH kötelezte a BKK Zrt-t a két megálló akadálymentesítésére, a NAV pedig foganatosította annak végrehajtását.

Egy kerekesszékes társunk Kovács Ika Ilona 2016-ban eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt a III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítésének elmulasztása miatt, és kérte annak megállapítását, hogy a BKK Zrt. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A MEOSZ a kezdeményezés mögé állt, és közérdekű bejelentést tett a fonódó villamos egyes megállói akadálymentességének hiánya miatt.

Az EBH helyt adott a kérésnek, és határozatában a jogsértés megállapításán túl arra kötelezte a BKK Zrt.-t, hogy 2018. június 30-ig végezze el a III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítését, ennek megtörténtéről pedig legkésőbb 2018. július 15-ig tájékoztassa az EBH-t. Miután az ügyben nem történt előrelépés, a MEOSZ 2019 januárjában az EBH-hoz fordult tájékoztatást kérve, hogy miért nem történt meg a megállók akadálymentesítése.

Az EBH válasza szerint a BKK Zrt. 2019 januárjában arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a két megálló akadálymentesítésének elvégzéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli terveket elkészítették, a szükséges engedélyeket megszerezték, azonban forráshiány miatt nem történt meg a beruházás 2018-ban. Úgy nyilatkoztak, hogy az akadálymentesítést várhatóan 2019. harmadik negyedévében végzik el.

MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek érdekeit szem előtt tartva, annak érdekében, hogy e két megálló akadálymentesítése valóban és minél előbb megtörténjen, arra kérte az EBH-t, hogy rendelje el az akadálymentesítésre kötelező határozata végrehajtását, melynek a hatóság eleget tett.  Az EBH határozataiban foglaltak végrehajtásának foganatosítása 2018. január 1-je óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozik, ami garanciális biztosíték arra, hogy az EBH határozataiban foglaltak ténylegesen meg is valósuljanak.

Az EBH által elrendelt végrehajtás nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapította, hogy a BKK Zrt. nem tett eleget az EBH határozatában foglaltaknak, ezért arra kötelezte, hogy 2019. június 30-ig önként tegyen eleget az akadálymentesítésnek.

A BKK Zrt. honlapján 2019. áprilisában tette közzé, hogy elindult a III. kerületi Selmeci utca és Szent Margit Kórház megállóhelyek akadálymentesítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. A tájékoztatás szerint a Selmeci utcai és a Szent Margit Kórház megállóhelyeken az alacsonypadlós villamosok közlekedéséhez igazítva építik át a peronokat, amelyek akadálymentes megközelítését gyalogos rámpák és taktilis vezetősávok segítik majd. A sikeres közbeszerzési eljárást követően, a munkák várhatóan ősz elején kezdődnek és idén véget is érnek.

Noha ez nem a NAV által megszabott határidőben történik, a MEOSZ üdvözli, hogy a közeljövőben megtörténik a megállók akadálymentesítése, és így végre minden mozgáskorlátozott ember akadálymentesen közlekedhet e megállókban is.

2018. november 12., hétfő

Rendszeresen nem engedik felszállni a buszra a mozgássérült fiatalt

Mégsem tud semmit tenni az ügyben.

Nap mint nap előfordul egy 19 éves mozgássérült fiúval, hogy háromkerekű akkumulátoros mopedjével nem engedik felszállni a buszra. Ádám emiatt sokszor elkésett már a munkahelyéről, sőt olyan is volt, hogy másfél órát kellett várnia arra, hogy hazamehessen – derült ki a TV2 riportjából.

Ádámnak elmondása szerint mindennap reménykednie kell, hogy a buszvezető ne hagyja ott a megállóban.

„Hogyha azt mondják, hogy a BKV-nak kötelessége elvinni, akkor ez legyen is így” – mondta a fiatal.

Ádám elmondása szerint a buszsofőrök sokszor a súlyra hivatkozva nem engedik felszállni. A szabály szerint az utas és a moped súlya együttesen nem haladhatja meg a 250 kilót, Ádám azonban a mopeddel együtt csak 200 kilót nyom. Az egyik alkalommal Ádám rendőrt akart hívni a sofőrre, mire az azzal kezdett fenyegetőzni, hogy őt is feljelenthetik, ha járatkiesést okoz a BKV-nak.

A BKK a TV2 megkeresésére ezt mondta:

„A járművezető a jármű telítettsége, a forgalmi helyzet, a rámpa állapota és a moped típusa, tömege alapján maga dönti el, hogy tudja-e fogadni a mopeddel érkező utast, vagy sem. A járművezetőnek azonban nincs lehetősége megmérni a súlyt, így csak az alapján tud dönteni, hogy megítélése szerint biztonságosan megoldható-e az utas szállítása, mert egy esetleges sérülés vagy anyagi kár esetén a büntetőjogi felelősség őt terheli.”

Hasonló esetben, ha egy mozgáskorlátozott embert hátrányos megkülönböztetés ér, az illető a bírósághoz, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhat.

2018. november 7., szerda

A MEOSZ kezdeményezésére ismételt kormányzati egyeztetést tartottak a mopedek és elektromos kerekesszékek szállításáról

A MEOSZ kezdeményezésére ismételten egyeztetést tartottak a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a BKK Zrt., a Közlekedéstudományi Intézet valamint a Magyar Polio Alapítvány képviselői a MEOSZ székházában a mopedek szállításáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője jelezte: folyamatos szakmai párbeszédet szeretnének a MEOSZ-szal. A tárgyalásokban a MEOSZ fellépése nyomán az egészségügyért felelős ágazat is részt kíván venni; Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár – kezdeményezésére – 2018. november 19-én találkozik Kovács Ágnessel, a MEOSZ elnökével. A MEOSZ az államtól a mopedek szállításának jogszabályi rendezésén túl a segédeszköz-ellátás komplex szemléletű felülvizsgálatát is kéri, továbbá a Szövetség aktív részese kíván lenni a munkafolyamatoknak.

A mozgássérült emberek önálló életvitele a tét, ezért a MEOSZ már 2015-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fordult a jogszabályi rendezés érdekében. Miután a tárca nem reagált a megkeresésre, Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke először 2016-ban kezdeményezett egyeztetést az érintett tárcákkal és hatóságokkal a mopedek szállítása ügyében. Az egyeztetésre az OEP és az egészségügyért felelős államtitkárság képviselői akkor kompetencia hiányára hivatkozva nem jöttek el. A MEOSZ azt kérte: az állam teremtse meg a feltételeket, és jogszabályban biztosítsa a mopedet használó mozgássérült emberek biztonságos közösségi közlekedéshez való jogát. Változtatni kell a segédeszköz-támogatáson is, hogy mindenki megkaphassa az egyéni igényeinek megfelelő kerekesszékeket. Kovács Ágnes javasolta egy munkacsoport felállítását is. A MEOSZ fellépése nyomán az NFM megbízta a Közlekedéstudományi Intézetet (KTI), hogy vizsgálja meg az elektromos mopedek tömegközlekedésben való részvételét az esélyegyenlőség és a hozzáférhetőség szempontjából, és készítsen szabályozási javaslatot.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a 2018. októberi egyeztetésen – melyen Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni – elmondta: a MEOSZ azért kezdeményezett ismételten egyeztetést az érintett tárcák és hatóságok bevonásával, hogy végre történjen érdemi előrelépés és szülessen megoldás a mopedesek közösségi közlekedésben való részvételére. Kérte a MEOSZ aktív bevonását a munkába, továbbá, hogy az ITM írásban adjon választ határidőket megjelölve, hogy a helyi járatú autóbuszos közlekedésben az egyes területeken milyen előrelépés várható, illetve a helyközi járatok tekintetében milyen stratégia mentén oldható meg a mopedek szállítása. Jelezte, hogy a vasúti közlekedés terén is igen súlyos problémák vannak, ezért javasolta, hogy a tárca által elrendelendő vizsgálatot a vasúti közlekedésre is terjesszék ki.

Kovács Tamás, a KTI munkatársa arról számolt be, hogy a 2016-os kutatás központi kérdése a biztonságos szállíthatóság volt. A BKK Zrt-vel közösen végeztek el egy dinamikus tesztet egy városi közlekedésre alkalmas akadálymentes autóbuszon. A teszt eredményei szerint az igen szigorú kritériumok teljesítése és betartása mellett az autóbuszon megoldható az elektromos mopedek biztonságos szállíthatósága. Időközben számos újabb kérdés felmerült, azonban azokra a kutatás lezárulta miatt már nem volt idő választ keresni.

Denke Zsolt, a BKK Zrt. kiemelt közösségi közlekedés szakértője arról tájékoztatott, hogy a BKV illetve a Volánbusz nem szabályozza a mopedek szállítását, a döntés lényegében a vezetőre van bízva. Az Arriva pedig úgy szabályozza, hogy tiltja azt. Úgy vélte, a kérdés megnyugtató rendezéséhez hármas feltételrendszernek kell teljesülnie: a buszok illetve a mopedek megfelelő kialakítása mellett a mopedhasználóknak is megfelelő jártassággal kell rendelkezniük.

Kovács Mónika, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető helyettese elmondta: a KTI tanulmány és a dinamikus tesztek során merültek fel további kérdések, amelyekre választ kell találni ahhoz, hogy a mopedek mozgó járműveken való biztonsági szállíthatóságát meg tudják oldani.  A dinamikus tesztek eredményei alapján ugyanis nem minden moped rendelkezik biztonságos fékezési megoldással, illetve megoldást kell találni a járműveken való megfelelő rögzítésre is. A jogi szabályozás hiányára vezethető vissza, hogy ez a kérdéskör közösségi szinten sem szabályozott, és nincs egységes nemzetközi gyakorlata sem a mopedek szállíthatóságának. A KTI tanulmány világított rá arra, hogy a kérdésnek igen sok olyan vetülete van, amire korábban nem is gondoltak, így azokat a jövőben vizsgálni kell. Ez olyan újszerű komplex kihívás, amit csak közös erőfeszítéssel lehet megoldani. Ezért további szakterületek képviselőinek bevonásával kibővítették a munkacsoportot, és megrendelték a kutatás folytatását a KTI-től.  Kormányzati oldalon kezelik a problémát, és folyamatos szakmai párbeszédet szeretnének a MEOSZ-szal. Számos kérdést kell még rendezni, addig türelmet kért a mozgáskorlátozott emberektől, a MEOSZ-tol pedig abban kért segítséget, mi lehet a megoldás az átmeneti időszakra.

-A MEOSZ azért lép fel tagsága érdekében, hogy ne türelmet kelljen kérnie, hanem hogy érezhetőek legyenek számukra az intézkedések pozitív hatásai. Elfogadhatatlan, hogy napjainkban mozgáskorlátozott emberek akár évekig sem tudnak kimozdulni lakóhelyükről, mert nincs a mopedek, elektromos illetve mechanikus kerekesszékek szállítására alkalmas tömegközlekedési eszköz. – hívta fel a figyelmet Kovács Ágnes. Az átmeneti megoldást segítenék a professzionálisan átalakított támogató szolgálatok, azonban az elmúlt 15 évben a fejlesztés helyett inkább a leépítésük történt.  Ahhoz, hogy valóban átmeneti segítséget jelenthessenek, szükség lenne a teljes, országos lefedettségre a szolgáltatások minőségének javítására, mennyiségének bővítésére, illetve arra, hogy a nap 24 órájában és hétvégén is elérhetőek legyenek az érintettek számára. A MEOSZ ezen a területen is érdekvédelmi lobbit folytat. Minderre figyelemmel egyetlen dologban látom a megoldást; nagyon gyorsan meg kell oldanunk a problémát. A MEOSZ partner minden ezt garantáló folyamatban – jelentette ki Kovács Ágnes. Hangsúlyozta: a MEOSZ már a tervezésben is részt kíván venni, hogy szakmai tudásával aktívan hozzájáruljon a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes utazási körülményeinek megteremtéséhez. Negatív példaként említette, hogy a vasúti kocsik hazai gyártása során a MÁV olyan konstrukciót alakított ki, amely nem biztosít önálló használatot az elektromos kerekesszékkel és a mopeddel közlekedők számára.

-A MEOSZ nemcsak a közösségi közlekedés terén lép fel tagsága érdekében, hanem minden más területen is változásokat generál. Több lobbink van párhuzamosan, ami érinti a közösségi közlekedést is.  Ilyen, a gyógyászati segédeszközellátás rendszerének teljes felülvizsgálata, melyet a gyártók és forgalmazók bevonásával folytatunk.  Tekintettel arra, hogy a magyar állam milliárdokat fordít gyógyászati segédeszközökre, így a mopedekre is, jogos elvárás lenne, hogy a jövőben a mopedek és az elektromos kerekesszékek felülvizsgálata során az is szempont legyen, hogy azok kompatibilisek legyenek a közösségi közlekedésben használt járművekkel és, az ott alkalmazott biztonsági berendezésekkel. Szigorítani kell a szabályozáson, hogy a gyártók és forgalmazók jogszabályi kötelezettségüknek megfelelően valóban tanítsák meg az eszközök használatát átadásukat követően a mozgássérült embereknek, különösen hogy erre finanszírozást is kapnak – fogalmazott Kovács Ágnes.

Gregor Katalin az EBH Hatósági és Jogi Főosztályának vezetője a mopeddel közlekedők vasúti szállítási nehézségeiről számolt be. Csak néhány állomáson van emelőszerkezet, de gond van azok típusával is, mert azok nem minden esetben kompatibilisek a kerekesszékekkel, mopedekkel. Ezekben az esetekben a MÁV elutasítja, és nem biztosítja az utaztatást.

Kovács Ágnes elmondta: a vasúti közlekedéssel kapcsolatban számos problémát jeleznek a MEOSZ felé. Postakocsikat alakítanak át mozgáskorlátozott utasok részére, amelyekben mosdó és személyzet nélkül órákig nem tudnak kapcsolatot teremteni senkivel. De arra is volt példa, hogy a vasúti dolgozók a kerekesszékes utas női mivoltával éltek vissza minden következmény nélkül. Emellett súlyos gondok vannak a panaszkezeléssel is. A MEOSZ 2017-ben stratégiai pert indított az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a MÁV ellen, melyben egy mozgássérült utast képviselt, aki a székesfehérvári állomáson nem tudta igénybe venni a peronliftet, mert az nem működött.  Az eljárás az EBH által jóváhagyott egyezséggel zárult, melyben a MÁV folyamatos együttműködést vállalt a MEOSZ-szal. Ennek keretében egyebek mellett egyeztetni kell a tapasztalatokról és javaslatokról. A MÁV vállalta azt is, hogy a tervezett akadálymentesítésre vonatkozó adatbázis létrehozását követően az elektronikus felületein keresztül tájékoztatja a mozgáskorlátozott utasokat, hogy mely állomások akadálymentesek. Továbbá, az állomásokon biztosítja az egyértelmű tájékoztatást annak érdekében, hogy az érintettek az egyes állomásokon információkat kapjanak az akadálymentes útvonalakról, arról, hogy az egyes peronokhoz miként tudnak eljutni.  A MÁV ugyanakkor a stratégiájában 2050-re vállalta az egyenlő esélyű hozzáférést. Azaz az 1998-ban elfogadott jogszabály teljesítését 52 év alatt vállalta, miközben több milliárd forintot fordítottak eddig is vasútfejlesztésére. Így tehát a vasúti közlekedés problémája legalább annyira fajsúlyos, mint az autóbuszos közlekedésé – fogalmazott Kovács Ágnes, aki erre is figyelemmel kérte, hogy a tárca által elrendelendő vizsgálatot a vasúti közlekedésre is terjesszék ki.

Halált és látásvesztést is okozott egy szemcsepp

Egy Indiában gyártott szemcsepp legalább 55 embernél váltott ki bakteriális eredetű szemfertőzést az Egyesült Államokban. Veszélyes egészség...