Hangoskönyvek elkészítésében segítenek a Jókai színház munkatársai

Hangoskönyvek elkészítésében nyújt segítséget a Békéscsabai Jókai Színház testülete, a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének. A teátrum egyik színészének kezdeményezésére, 12 színházi munkatárs, 120 alkotást rögzít hang formátumban a fogyatékossággal élők megsegítése érdekében.

Hangoskönyvek elkészítését kezdeményezte Csomós Lajos színművész. Fotó: Máthé Csongor / behir.hu

Csomós Lajos, a hangoskönyvek elkészítését kezdeményező színművész elmondta: a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt szünetelnek a színházi előadások, ezért a színművészek társadalmi segítségnyújtással töltik idejük nagy részét. A teátrum 12 munkatársa 120 alkotást rögzít az elkövetkező pár hétben.

"Megbeszéltük Ádász Istvánnal, hogy kezdésként a helyi vakok és gyengénlátók műveit fogjuk felolvasni. Már meg is jött emailben 70 novella és 50 mese. Ezek felolvasásával mi bemelegítünk és utána jöhetnek a nagyobb feladatok is" – árulta el a behir.hu kérdésére Csomós Lajos.

A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének referense elmondta: egyesületük jó kapcsolatot ápol a helyi színházzal, ezért örültek a megkeresésnek. Ádász István kiemelte: ma közel 5000 hangoskönyv van hazánkban, azonban bővítésre szorul a paletta.

"Van hangoskönyv-felolvasás, nem is kevés. Már olyan 4-5000 érhető el régről, vagy új formátumban, hiszen a régieket most kell majd digitalizálni. Sokan olvasnak fel, profik, kevésbé profik, de mindenkinek színvonalas a felolvasása, ami megjelenik a Bodor Tibor hangoskönyvtárban" – fogalmazott a referens. Hozzátette: bízik abban, hogy sikerül annyi hangoskönyvet készíteniük, amennyi pótolja a műfaji és időszaki hiányt a rendszerben.

(Forrás:a behir.hu)

Előadás helyett hangoskönyvvel készülnek

Ádász István, a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének alelnöke, valamint Csomós Lajos, a Békéscsabai Jókai Színház színésze összefogtak a minap, hogy hangoskönyvvel kedveskedjenek a vakoknak és gyengénlátóknak.

– Az együttműködés a Békéscsabai Jókai Színház, valamint a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete között hosszú évekre tekint vissza, példaértékű hagyomány, így a csabai csoport vezetője, esélyegyenlőségi koordinátor olyan nagyon nem is lepődött meg, amikor a teátrum művésze megkereste – olvasható a színház honlapján. A színház dolgozói a koronavírus-helyzet, illetve az előadások szüneteltetése miatt azon törik a fejüket, hogy miként tehetnék hasznossá magukat. Csomós Lajos színész fejéből pattant ki az ötlet, mely szerint egy tematika alapján hangoskönyveket készítenének elsősorban a vakok és gyengénlátók számára. Ádász István nagyon örült a felvetésnek, és jelenleg is a szerzőkkel konzultál. – A múzeumokban már lehet interneten sétálni, persze annak, aki lát… Arra jutottunk, hogy első körben az egyesület tagjainak saját novelláit, verseit olvasnánk fel, tehát békéscsabai, orosházi költőket, szerzőket az egész megyéből, felhívom őket, hogy járuljanak hozzá a felvételhez. Régebben is felmerült már a hangoskönyv megjelentetése, de hát mindig sok munka, előadás volt a színházban, most az ismert okok miatt előrébb jött ez a lehetőség – írják.

(Forrás:a Békés megyei hírportál)

Vakok és gyengénlátók a “Nem élhetek muzsikaszó nélkül” előadásán

A Békéscsabai Jókai Színházban ismét narrációs előadáson vehettek részt a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének tagjai. Komáromi Anett színművész ezúttal a “Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című vígjáték kulisszatitkaiba avatta be a látássérülteket. Ezt követően pedig a bérletes előadást narrálta nekik annak érdekében, hogy a jeleneteket ők is minél jobban átélhessék.

Fotó: Tiit Tamme

A Jókai színház bejáratánál Braille írással készült műsorfüzet várta a látássérülteket, majd a nagyszínpadon berendezett díszletet mutatta be Komáromi Anett. A színművésznő elmondta: több mint 10 éve vannak már narrált előadások és kulisszajárások a színházban , amely azt jelenti, hogy az előadás előtt a látássérültek felmehetnek a színpadra, bemutatják nekik a jelmezeket, díszletet, melyeket meg is tapogathatnak.

A kulisszatitkok után ezúttal is meghallgathatták a látogatók a darab történetét, a szereposztást. A cél, hogy már előzetesen minél több információhoz jussanak azért, hogy minél jobban átélhessék a darabot.

A látássérült nézők az igazgatói páholyokból követhették végig az előadást, úgyhogy a narrációt tanult színművésznő a füleseken keresztül közvetítette nekik, hogy éppen mi történik a színpadon. Komáromi Anett hangsúlyozta: a narrálás egy érdekes helyzetet teremt, hiszen attól, hogy az előadással párhuzamosan meséli a történetet, a szituációt nem biztos, hogy akkor meséli el a fülesbe amikor az történik, mert a színész kollegák előadásába nem  akar belebeszélni.

A narrációs előadásokat sok esetben jelnyelvi tolmácsolás is kíséri. Legközelebb májusban “Az alul semmi” című musicalt tekinthetik meg a nézők kettős tolmácsolásban, így a hallássérültek és látássérültek is egyaránt élvezhetik a darabot – mondta el a színművésznő. Egy ilyen előadás a színház szinte valamennyi dolgozójának csapatmunkáját jelenti, hiszen a technikusoktól a díszleteseken át a színészekig mindenki kell hozzá, hogy a darab mindenki számára élvezhető legyen – mondta el Komáromi Anett.

Nagy Zsuzsanna, a Békés Megyei Vakok és Gyengénlátok Egyesületének elnöke elmondta, egy 2017-ben kiírt szülősegítő pályázaton nyertek támogatást arra, hogy a kiskorú látássérült tagjaikat is támogathassák. A 2018 ban indult programban havi rendszerességgel  tartottak  foglalkozásokat a szülőknek mentálhigiénés szakember segítségével. A  narrációs előadás pedig egy záróeseménye volt ennek a pályázati programnak, amikor is a látássérült gyermekek szüleinek is megmutatták, milyen szórakozási lehetőséget kínál egy narrált színházi előadás.

(Forrás:behir.hu)