Testi fogyatékosság: egy kis segítséggel teljes életet lehet élni sérülten is

Vannak olyan buszok, ahová egyszerűen nem szállhatnak fel mozgássérültek elektromos kerekesszékkel.

Fotó:Ilusztráció Shutterstock

– Az élet minden területén – amit életnek nevezünk – számos nehézséggel küzdenek azok, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, legyen az a személy mozgássérült vagy látássérült – válaszolta a Napló kérdésére Szécsényi Lajos, a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke.

– Alapvetően nincsenek sorrendek, és nem lehet felállítani egy skálát a nehézségeket illetően – folytatta.

„Ami mégis meghatározó és nagyon fontos, maga az elhelyezkedés, a munkába állás, a munkának a megtalálása. Sokszor már a munkahelyre való eljutás közben is számos nehézségbe ütközik egy olyan ember, aki valamilyen fogyatékossággal él.”

Napjainkban elmondható, hogy az egészséges emberek is nehezen találnak munkát, de egy mozgáskorlátozott számára még több a hátráltató tényező.

– Ennek rengeteg oka van, és nagyon hosszú lenne a lista, ha mindent felsorolnék, így a legfontosabbakat emelném ki: nyilván van egy alulképzettség, ami számos okból fakadhat – emelte ki Szécsényi Lajos. – Emellett erősen jelen van a munkáltatói ellenszenv a mozgáskorlátozott emberekkel szemben, még akkor is, ha bizonyos törvények meghatározzák, hogy a megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztatni kell egy adott létszám fölött – hangsúlyozta.

„A többség úgy gondolja, hogy a testi fogyatékossággal élő emberek nem képesek teljes munkát végezni. Rátesz egy lapáttal az adott szituációra az, hogy bizonyos esetekben speciális teret kell létrehozni ezeknek az embereknek, akadálymentesítésre van szükség, és ezt a munkáltatók nem preferálják.”

Száz méter a városban is nehéz

Abban az esetben, ha megfelel egy munkahely, rögtön következik egy újabb probléma: az épített környezet akadálymentessége. – Ha felvesznek egy mozgássérültet valahová dolgozni, sok esetben nehézségeket okoz eljutni a munkahelyre – fogalmazott az elnök. – A tömegközlekedés használata rendkívül körülményes, hiszen az is, aki képes vele közlekedni, akadályokba ütközhet, főként a kerekesszékben élők. Sok esetben nehéz még a városban is megtenni akár csak száz métert is – folytatta.

– Összegezve, egy mozgáskorlátozott életében a megélhetéshez szükséges munka és a környezet akadálymentesítése jelenti a legnagyobb nehézséget. Azonban azt gondolom, hogy az akadálymentesítés szó nem takarja azt, amire valójában szükség van, így ezt nem jól használják – tudatta. – Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez egyenlő esélyű hozzáférés. Ez már egy sokkal tágabb fogalom. Egy olyan gyalog­átkelőhely, ahol nincs tíz centiméteres járdaszegély, az ugyanúgy fontos egy kisbabát toló anyukának, mint egy olyan kerekesszékben élőnek, akinek ez egy leküzdhetetlen akadályt jelent – mutatott rá.

– Évekkel ezelőtt zajlott egy olyan történet, aminek talán még most sincs vége, ugyanis voltak és vannak olyan járatok és buszok, ahova egyszerűen nem szállhatnak fel elektromos kerekesszékben ülők vagy háromkerekű EL-GO-t használó, fogyatékkal élő személyek. Kevés helyen, de jelen van ez a probléma napjainkban is – fűzte hozzá.

Nem mindegy, melyik csigolya…

Egy mozgássérült is tud teljes életet élni, sportolni, aktívan eltölteni a szabadidejét. – Az országban elég kevés helyen, de azért vannak olyan sportágak, ahová konkrétan kerekesszékesek is mehetnek – osztotta meg Szécsényi Lajos. – Létezik egy-két olyan sportegyesület, ahol teniszt játszanak vagy kosárlabdát, de nem igazán jellemző ez manapság Magyarországon – részletezte. – Kiemelendő azonban a kerekesszékes vívás, amiben elég jók vagyunk. Ha konkrétan arról beszélünk, hogy valaki kerekes­székes, nem mindegy, hogy hányadik gerinccsigolyájától béna. Nyilván egy nyakhoz közeli gerincvelő-szakadás teljesen más, mint kettővel lentebb – hívta fel a figyelmet. – A táplálkozás összetettebb probléma, amire szintén figyelmet kell fordítani – zárta a gondolatait.

A kulcsszó: hogyan segíthetünk?

A mozgássérültek életében jelen lévő könnyítésekre használt „kedvezmény” szó nem megfelelő, és nem is helytálló. – Azt gondolom, hogy egy gondoskodó államnak kompenzálnia kell ezeket az embereket, azért, hogy közlekedni, tanulni tudjanak, és enyhítést kapjanak arra a hátrányra, ami érte őket az életben – mutatott rá Szécsényi Lajos, a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke.

„Minden állampolgárról gondoskodni kell, így erről a rétegről is. Hazánkban is számos olyan dolog van, ami segíti a mozgáskorlátozottak életét. Létezik gépkocsiszerzési támogatás, amelyet új és használt járműre egyaránt lehet igényelni.”

Bárki tehet értük

Az államtól igényelhetnek a mozgáskorlátozottak akadálymentesítési támogatást is. – Kiemelendő a parkolókártya lehetősége, ami arra szolgál, hogy adott esetben egy olyan helyen parkoljanak költségmentesen, ahol az autót könnyen meg lehet közelíteni – hangsúlyozta az elnök. Szécsényi Lajos elmondta, hogy egy átlagember segítsége is sokat jelenthet egy korlátozott életében. – Mindig kérdezzék meg azt, hogyan tudnak segíteni, ne szégyelljék. A kulcsmondat mindig az: hogyan segíthetünk?! Minden embernek másképp van szüksége támaszra, mások az igényei egy kerekes­székben ülőnek, és máshogy kell segíteni annak, aki mankóval jár – osztotta meg. – Ezeket az embereket pontosan ugyanúgy kell kezelni, mint a szomszédot, akinek semmi baja sincs. Ugyanúgy kell hozzáállni egy autista gyerekhez, egy látássérülthöz és egy mozgássérülthöz is, mintha egy egészséges ember állna előttünk – vélekedett.

Teljes élet művégtaggal

A nagyobb járványok, amelyek az ötvenes évek végén voltak, mint a gyermekbénulás, ma már nem igazán vannak jelen az életünkben. – Akkoriban hatalmas tömegek betegedtek meg, ami különféle bénulásokkal járt, és maradandó nyomokat okozott az emberek életében – emlékezett vissza Szécsényi Lajos.

– Manapság ilyenek már nincsenek, szerencsére. Természetesen előfordulhatnak szülés közben vagy terhesség alatt bekövetkező különféle betegségek, de ahogy én látom, az a jellemzőbb inkább, hogy szülés közben történik olyan dolog, ami miatt a gyermek fogyatékkal születik – folytatta.

„A járványok visszaszorulása valószínűleg a védőoltásoknak is nagyban köszönhető. Az utóbbi években azonban előtérbe kerültek a balesetes sérülések, de ezek a korunk mobilizációjával egyenes arányban növekednek, hiszen mindenki autóval és motorral jár.”

– Kiemelendőek a sportbalesetek is, ahol szintén maradandóan megsérülhetnek az emberek, ilyenek a különféle téli sportok – tette hozzá.

Hány kilót kell cipelni?

Nehéz kérdés manapság, hogy az emberek használnak-e művégtagokat, hiszen a legfontosabb tényező, hogy mikor történik a baleset. – Konkrétan egy alsó végtag elvesztése esetén fontos, hogy fiatalon vagy idősebb korban történik-e a veszteség – emelte ki Szécsényi Lajos. – A saját példámat szoktam felhozni mindig. Huszonkét éves koromban egy közlekedési balesetben elvesztettem a bal lábam, fiatalon, egészségesen – idézte fel.

– Nem okoz problémát számomra, azóta is úgy élek, és rengeteg dolgot meg tudok csinálni, amit egy ilyen művégtag megenged, a túrázástól kezdve, egészen a futásig. A legfontosabb tényező, hogy mikor történik a baleset. Egy alsó végtag elvesztése esetén minél idősebb korban következik be a baleset, annál nehezebb feldolgozni és megtanulni járni benne. A túlsúly nagymértékben befolyásolja a folyamatot, mivel nem mindegy egészségesen sem, hogy százhúsz kilogrammot cipelünk, vagy nyolcvanat – vélekedett.

(Forrás:a Hajdú-Bihar-Megyei hírportál)

Több mint 60 filmet vetítenek az V. Magyar Speciális Független Filmszemlén

Az esemény keretében fogyatékossággal élők, pszichiátriai- és szenvedélybeteg alkotók, autizmussal élők valamint függetlenfilmesek és diákok alkotásai mutatkoznak be november 19-én és 20-án az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben Budapesten.

Fotó:Illusztráció

A szervezők MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a szemle az egyetlen olyan tematikus filmes rendezvény az országban, amely a fogyatékkal élők életére, gondolataira és érzéseire kívánja ráirányítani a többségi társadalom figyelmét, hogy ezzel segítse az elfogadást.

A filmszemle programjában sérültséggel élő speciális filmes alkotók, valamint professzionális filmesek, televíziós szakemberek és diákok alkotásait láthatja a közönség.

A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt alkotások készítői számára a Magyar Nemzeti Filmalap, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a VI. kerületi polgármesteri hivatal, valamint a Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvány és az ELTE - Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar ajánlott fel értékes díjakat, amelyeket a november 20-ai díjkiosztó gálán adnak át.

A rendezvény két napja alatt a közönség a filmek alkotóival személyesen is találkozhat majd - írták a tájékoztatóban.

Forrás: MTI / Rehabportál

Az előítéletek miatt nem szavazhat 50 ezer fogyatékos ember

Ötvenezer értelmi fogyatékossággal élő embernek nincs szavazati joga, mondván, ők könnyebben felülnek a manipulációnak. Pedig köztük is vannak, akiket érdekel a politika, és szívesen beleszólnának az ország sorsába, ahogy olyanok is, akiket az egész hidegen hagy. Az ÉFOÉSZ érdekvédelmi szervezet kampányt indított, hogy ne rekesszék ki őket csak azért, mert papírjuk van a fogyatékosságukról. 

Forrás:abcúg.hu

Gilicze Tamás fejében máig élénken él a pillanat, amikor tizennyolc éves korában emléklappal és tollal ajándékozták meg első szavazása alkalmából. Akkor még nem tudta, hogy hosszú évtizedekre ez lesz az utolsó alkalom, amikor ő is beleszólhat az ország, vagy akár lakóhelye, a néhány ezres csongrádi község, Kiszombor sorsába.

Húsz év telt el azóta, hogy Tamást enyhe értelmi fogyatékossággal diagnosztizálták, majd gondnokság alá helyezték. A törvény szerint ez arra jó, hogy segítse azokat az embereket, akik valamilyen okból (fogyatékosság, mentális betegség vagy időskori leépülés) nem képesek arra, hogy érdekeiknek megfelelően hozzanak döntéseket, szerződéseket kössenek, intézzék az ügyeiket. Helyettük egy hozzátartozó, ismerős vagy hivatásos gondnok látja el ezeket a feladatokat. 

Az orvosszakértői vélemény alapján a bíróság dönti el, hogy valakit teljes vagy részleges gondnokság alá helyeznek, utóbbi valamivel nagyobb szabadságot biztosít. 2011-ig ezt a két fokozatot kizáró és korlátozó gondnokságnak nevezték. Aki kizáró gondnokság alá került, automatikusan elvesztette a szavazati jogát, ahogy Tamás is. (A gondnokság intézményét nemcsak a szavazati jog korlátozása miatt tartják problémásnak. Az erről szóló cikkeinket itt olvashatja el). 

2011 óta a bíróság akár úgy is dönthet, hogy valakit gondnokság alá helyez, de közben nem vonja meg a szavazati jogát. Ennek ellenére a gondnokság alatt álló értelmi fogyatékossággal élők majdnem 80 százaléka, összesen 50 ezer ember ma sem szavazhat.

Az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) szerint ez tarthatatlan, és tíz éve küzdenek azért, hogy megváltozzon. Az európai parlamenti választások közeledtével most új kampányt indítottak a témában, levelet írtak minden országgyűlési képviselőnek, és Szegeden konferenciát is rendeztek. 

Különösen ellentmondásosnak látják, hogy miközben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes októberi javaslata alapján minden, nem EU-s tagállamban élő, határon túli magyar – köztük a fogyatékossággal élők is – részt vehetnének az EP-választáson, addig a határon belül élőket megfosztják ettől a lehetőségtől. 

Erről is lehetne nemzeti konzultáció

“Mi az, hogy mi nem szavazhatunk ugyanúgy, mint bárki más? Úgy érzem, ezzel kigúnyolnak, kinevetnek minket” – mondta Tóth Éva, aki Tamáshoz hasonlóan a makói ÉFOÉSZ Klub tagja. A klubot édesanyja, Tóthné Székely Mária vezeti, és mindketten érthetetlennek tartják, hogy a rendszer másodrendű állampolgárokként kezeli őket. 

Pedig időnként ők is beszélnek odahaza a politikáról, és Évának is megvan a véleménye arról, amit a médiában hall. Az EP-választásokat például a migráció miatt tartja fontosnak. 

“Nem a sérült emberektől, hanem csak azoktől kell elvenni a szavazati jogot, akik elmennek rabolni, vagy megölnek valakit”. Éva szerint jó lenne, ha “Budapesten a parlamentben utánaolvasnának az értelmi sérülteknek”, vagy akár Lázár János helyi országgyűlési képviselő is ellátogathatna egyszer hozzájuk, és megnézhetné, hogyan élnek.

Akik szerint rendben van, hogy az értelmi fogyatékossággal élők nem szavazhatnak, általában azzal érvelnek, hogy ezek az emberek könnyen befolyásolhatók. Pedig az ÉFOÉSZ szerint semmi sem bizonyítja, hogy ők fogékonyabbak lennének a manipulációra, mint bármilyen más társadalmi csoport. Köztük is vannak jobb és gyengébb képességűek, eltérőek a tapasztalataik, a személyiségük és a szociális környezetük, ami mind hatással van az életükre és a választásaikra.

Tamás például Évánál is jobban érdeklődik a politika iránt. “Origo, Index, HírTV, ATV, M1” – sorolta, honnan szokott tájékozódni. “Ellenzékiből és kormánypártiból is. Minden oldalt megnézek”. Szerinte a kormány nyugodtan indíthatna egy nemzeti konzultációt a fogyatékossággal élők szavazati jogáról is. 

Persze a makói ÉFOÉSZ klubban is vannak olyanok, akik nem követik ilyen lelkesen a híreket, akár azért, mert súlyosabb fogyatékossággal élnek, akár azért, mert egyszerűen nem érdekli őket. 

Ehhez képest a bíróságok gyakran olyan kérdéseket tesznek fel az érintetteknek, amelyeken az emberek többsége valószínűleg megbukna. “A legdurvább az volt, amikor megkérdezték, mi szerepel az Alaptörvény negyedik módosításában” – mondta Czakó Tibor, az ÉFOÉSZ szakmai referense. 

“Egy másik alkalommal az volt a kérdés, mit csinálnak a pártok a parlamentben. Aki követi az eseményeket, az persze tudja a választ, de az ismerőseim közt is vannak olyan, nem értelmi sérült emberek, akik nem tudnának erre válaszolni”. Az ÉFOÉSZ-nál úgy látják, ezt a képességet nem lehet objektív eszközökkel mérni, hiszen az emberek többsége amúgy is a személyes szimpátiája vagy a családi hagyományok alapján dönt. 

Ráadásul az értelmi fogyatékossággal élőknek eleve esélyük sincs megszerezni a bíróság által számonkért ismereteket, mert ezek nem elérhetőek számukra érthető formában.

Sallai Ilona abba a 20 százalékba tartozik, akinek megmaradt a szavazati joga. A szegedi konferencián tartott előadásában azt mondta, az államnak és a pártoknak arra kellene figyelniük, hogy könnyen érthető információkat tegyenek közzé a szavazás menetéről és a pártprogramokról, nem arra, hogy gondnokság alá helyezzék a fogyatékossággal élőket. 

Nincs így mindenhol

Az ÉFOÉSZ szerint valamelyest sikerült előrelépni azzal, hogy 2011 óta nem automatikusan vonják meg az érintettek szavazati jogát, A céljuk viszont az, hogy rájuk is kiterjesszék az általános választójogot, ahogy ez tíz európai uniós országban, köztük Hollandiában, Svédországban, Olaszországban vagy Horvátországban már megtörtént.

Hozzájuk csatlakozik most Spanyolország és Franciaország is, ahol 100 ezer, illetve 310 ezer gondnokság alá helyezett ember szavazhat a következő helyi választásokon. Ennek ellenére Európában még mindig több tízmillióan vannak, akik nem szavazhatnak. A European Disability Forum nevű civil szervezet ezért petíciót indított, amit itt lehet aláírni. 

Az ÉFOÉSZ szerint a választójog korlátozása az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményt is sérti. Ezt korábban Kósa Ádám fideszes EP-képviselő is nehezményezte. 

Forrás:abcúg.hu/Szieszta "Esélyegyenlőségi" Magazin Facebook oldala