A Mini a mozgássérült autósokra is gondol

A BMW tulajdonában lévő márka speciális irányítással ellátott elektromos autót kínál fogyatékkal élők számára.

A mozgásukban korlátozott emberek számára az autóvezetés nem olyan egyszerű művelet. A mai világban azonban számos olyan megoldást lehet látni, ami számukra is lehetővé teszi a mobilitást. A mozgássérültek a járművek méretei miatt általában SUV vagy kisbusz mellett döntenek, ám mi a helyzet akkor, ha valaki kisebb autót szeretne?

Nos, a Mini Cooper erre a lehetőségre is gondolt. A BMW tulajdonában lévő márka úgy véli, a zéró károsanyag-kibocsátással járó autózás mindenkié, így kifejlesztett egy mozgássérültekre igazított, kézzel irányítható elektromos modellt.

A projekt során a Mini Tina Schmidt-Kiendl szakértelmére támaszkodott, aki kerekesszékes vezetési élmény oktatóként dolgozik. Az autóban a megszokott, lábbal kezelhető pedál helyett a sofőr egy kormányra helyezett kezelővel gyorsíthat, illetve fékezhet egyaránt. A kézi gázpedál nyomásra reagál, a Mini a tervezésnél ügyelt a biztonságra is, a járművezetőnek ugyanis mindkét kezét a kormányon kell tartania.

A hagyományosan lábnál elhelyezett pedálokat egy fedéllel takarták le, nehogy a sofőr véletlenül megnyomja azokat. Ha az autót nem mozgássérült személy vezeti, a fedelet eltávolítva hozzá lehet férni a pedálokhoz.

Schmidt-Kiendl említett pár nehézséget, amivel a mozgásukban korlátozott embereknek szembe kell nézniük. Az akadálymentesítési törekvések szerencsére egész Európában virágoznak, a Münchenben található elektromos töltőállomások azonban nehezen kezelhetők a kerekesszékesek számára. Stefanie Wurst, a Mini vezérigazgatója úgy véli, egy teljesen befogadó társadalomban figyelnünk kell egymás igényeire, és a technológia szolgálatba állításával könnyítenünk kell egymás életén.

A Mini Cooper SE ráncfelvarrott változata 2021 végén került szerkesztőségünk közelébe, a menetpróba tapasztalatairól ide kattintva olvashatsz.

(Forrás:alapjarat.hu)

Új uniós fogyatékosügyi stratégia készül

Új fogyatékügyi stratégiát tett közzé az Európai Unió. Ennek keretében a jövőben egységes uniós kártyát vezetnének be az érintettek számára és a lakhatásukat is segítenék.

ILLUSZTRÁCIÓ Fotó: www.europarl.europa.eu

Thierry egy 56 éves fogyatékkal élő férfi Brüsszelben. A szellemi károsodása és az epilepsziája ellenére is aktív tagja a társadalomnak. Az elmúlt húsz évben közalkalmazottként dolgozott, szeret fotózni, moziba, színházba járni. Azt mondja, a sorstársai továbbra is sokszor megkülönböztetés áldozatai a közlekedésben, az oktatásban és a kultúrában is.

"Lassan változnak a dolgok, de többet kellene tenni. Például javítani kell a kultúrához való hozzáférés esélyeit, hogy eljussunk múzeumba, színházba, kiállításokra. Arra van szükség, hogy jobban elfogadjanak bennünket" - mondta Thierry Balint.

Az unióban milliók élnek fogyatékkal. A helyzetük azonban országról országra változik. Általánosságban véve azonban ők nagyobb eséllyel lesznek szegények, betegek, vagy munkanélküliek.

Az Európai Bizottság most egy tíz éves stratégiát tett közzé, ezzel a társadalomba való beilleszkedésüket segítenék. Hozzáférhetővé tennék számukra a munkaerőpiacot és az uniós alapjogokat.

"A bizottság javasolni fogja az európai fogyatékossági kártyát, amelyet az összes tagállamban el kell fogadni. Ez segítené a fogyatékkal élőket a jogaik gyakorlásában és a szabad mozgásban" - mondta az unió esélyegyenlőségi biztosa, Helena Dalli.

A terv másik része az önálló lakhatás segítése. Ebben a kérdésben már voltak uniós intézkedések az elmúlt évtizedben. A jogvédők szerint azonban az előrelépés lassú a megbízható adatok hiányában.

"Ha nincsenek meg ezek a számok, és a folyamatos nyomonkövetés, akkor nem tudunk előrelépni. Ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy a tagállamok nem haladnak előre, hanem azt, hogy nem haladnak eléggé gyorsan és hatékonyan" - mondta az Európai Fogyatékosügyi Fórum szakértője, Gisèle Marlière.

Egy brüsszeli civil szervezet társas programokat szervez a Thierryhez hasonló embereknek. Szerintük nagyon fontos az, hogy felgyorsítsák az integráció folyamatát. Kiderült, a koronavírus-járvány hatalmas pusztítást végzett a fogyatékkal élők körében.

"Komoly elzártságban és magányban találták magukat ezek az emberek, hiszen sokszor nincs lehetőségük a másoknak hozzáférhető eszközöket igénybe venni, mint amilyen a videóhívás, vagy a telefon" - mondta egy brüsszeli aktivista, Gilles Bogarts.

A civilek szerint a bezártság miatt terjed a fogyatékkal élők körében az alkoholizmus, a depresszió és az öngyilkosság is.

Riport az alábbi linken tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=upBriBOTFVY

(Forrás: EURONEWS)

Mozgássérült fiatal biciklijét lopták el Veresegyházon, most mindenki a tolvajt keresi

Szinte az egész város jól ismeri, és szereti a 25 éves veresegyházi Vincze Máriót. A történtek után sokan összefogtak, hogy a rendőröknek segítve beszálljanak a tolvaj utáni hajszába, de sokan jelezték, hogy összefogásban pótolnák a férfi mozgásához elengedhetetlen biciklit.

Egy, a közelben élő hölgy lefotózta, amint berakja a tolvaj a kocsiba a biciklit FOTÓ: FACEBOOK/ BLIKK/ ORIGO

Veresegyház központjában, nappal egy férfi ellopta a mozgásában korlátozott Márió leláncolt biciklijét. Amikor a férfi megosztotta a történteket az interneten, rengetegen jelentkeztek, hogy pótolják számára a biciklit, sokan pedig a tolvaj felkutatásában segítenének. Ebben a legnagyobb segítség az volt, hogy 

VALAKINEK SIKERÜLT LEFOTÓZNIA A TOLVAJT, MIKÖZBEN BETESZI AZ AUTÓJA CSOMAGTARTÓJÁBA A BICIKLIT, majd elhajt vele.

2017-ben vettem a biciklit, minden nap azzal megyek otthonról a buszmegállóig. Szerda reggel is ugyanahhoz a táblához lakatoltam, mint máskor. Ám mikor délután érkeztem vissza a munkából a busszal, már az ablakából láttam, hogy nincs ott a biciklim. Mintha megszakadt volna a szívem – emlékezett vissza a lapnak a 25 éves férfi. Márió gyerekkora óta szenved a súlyos betegségben, ami miatt NEHEZEN MOZOG A LÁBA, EZÉRT GYALOGOSAN NEHEZEN, ALIG TUD KÖZLEKEDNI.

Vincze Márió FOTÓ: POZSONYI ZITA/ BLIKK/ ORIGO

Odamentem az oszlophoz, még a földön volt az elfűrészelt biciklizár egy darabja. Nem tagadom, összetörtem, zokogtam, azt sem tudtam, hogy megyek haza – mondta a fiú.

Egy közelben élő nő vette észre az utcán összeroskadt fiút, és felajánlotta neki, hogy hazaviszi autóval. Az is kiderült közben, hogy 

A NŐ LÁTTA A FIÚ ÉRKEZÉSE ELŐTT NEM SOKKAL, HOGY VALAKI LEVÁGJA A BICIKLIRŐL A LÁNCOT, ÉS AZ AUTÓ CSOMAGTARTÓJÁBA TESZI A KÉTKEREKŰT. 

Azt mondta a nő, hogy nem mert közbeavatkozni, mert A FÉRFI AZT HAJTOGATTA MAGÁBAN, HOGY ELVESZTETTE A KULCSOT ÉS NEM TUDJA KINYITNI A LAKATOT, de egy fényképet készített a férfiról. 

Ajánlom a tolvajnak, hogy minél előbb juttassa vissza, mert egy beteg fiú mindennapi segédeszköze is!!! Lenne még pár keresetlen szavam az illetőhöz, de az a szerencséje, hogy nem voltam ott... - írta a fotó alá Márió felháborodott személyi edzője.

A férfi édesanyja a lapnak azt mondta, hogy meghatja, hogy ennyi ember próbál segíteni a fiának. 

Megható hogy ennyien siettek a fiam segítségére. Tényleg, nem is gondoltuk volna, hogy ez a kis város ennyire összetartó. Volt, aki azonnal a használt kerékpárját ajánlotta fel, mások gyűjtést is akartak szervezni – mondta az asszony a Blikknek, majd azzal folytatta: 

Megérdemli a fiam a segítséget, nagyon szorgalmas ember, sokan ismerik és szeretik. 12 éves korában kezdődött a betegsége, egyre nehezebben jár. A kerékpár az egyetlen közlekedési eszköze, amely a lábizmait is segít legalább szinten tartani. Nagyon remélem, hogy a tolvajjal együtt előkerül a kerékpár is. Saját keresetéből vette, s nagyon a szívéhez nőtt. 

A nő tegnap délután azt mondta, hogy a rendőrök talán már nyomon vannak.

(Forrás: ORIGO)

Már az ókori görögök is használtak mozgássérült rámpákat

Az ókori Görögországban már több száz évvel a kerekesszékek feltalálása előtt rámpákat alakítottak ki kőből a szent helyeknél. Tervezőik kifejezetten figyeltek arra, hogy segítsék a bejutást azok számára, akiknek ez valamiért nehézségekbe ütközött.

Az ókori görögök már feltalálhatták a rámpákat FORRÁS: GOODINSON; SCIENTIFIC ADVISOR J. SVOLOS; VIA SNEED, ANTIQUITY, 2020

Segítettek bejutni a templomokba

A rámpák nem voltak különösen gyakoriak a negyedik században, ám az ősi gyógyító templomoknál mégis egész sűrűn találkozhattak velük a korabeli lakosság tagjai. Debby Sneed, a kaliforniai Állami Egyetem régész szerint ez nem véletlen. Egy, az Antiquity tudományos folyóiratban most publikált tanulmányban azt állítja, hogy a rámpákat azért építették, hogy segítsék a bejutást azok számára, akiknek ez valamiért nehézségekbe ütközött, beleértve az időseket, a terhes asszonyokat, a kisgyerekeket, a bottal és mankókkal közlekedőket, a hordággyal szállított betegeket és a mozgáskorlátozottakat.

Nem feltétlenül csak a mozgáskorlátozott személyek segítése volt a rámpák kizárólagos funkciója– állítja Sneed a ScienceAlert online tudományos portálnak adott interjújában. – De szerintem mindenképpen ez volt az építésük elsődleges célja.

Sneed és kollégái számos, ismert szent helyet kerestek fel, ahol érdekes mintázatra bukkantak az ókori görög templomok bejáratánál alkalmazott, rögzített rámpák használatában. Ahogy arról a tanulmányban is beszámolt, a gyógyításra kijelölt szentélyek jóval több rámpával voltak körülvéve.

A tudósok korábban úgy gondolták, hogy ezeken az áldozatnak szánt állatokat terelték a templomokba, ám az új kutatások szerint ezeket rendszerint nem az épületben, hanem azon kívül mutatták be.

Néhol teljes rámparendszert hoztak létre

Sneed kutatásai rámutattak arra is, hogy az egyes szentélyekben jóval több rámpát építettek, mint a többiben. A gyógyítás istenének központjában, Epidauroszban például egy egész, egyedülálló rámparendszert hoztak létre. Ez az ókori Görögország vitathatatlanul legfontosabb gyógyító szentélye.

Az ókori görögök kőből alakítottak ki rámpákat a szent helyeknél FORRÁS: GOODINSON; SCIENTIFIC ADVISOR J. SVOLOS; VIA SNEED, ANTIQUITY, 2020

A rendelkezésre álló bizonyítékok egy tendenciát mutatnak, miszerint azok a gyógyító templomok, ahol sokféle betegséget, sérülést és fizikai állapotot kezeltek, ott több rámpát építettek – magyarázta Sneed. – A bejáratnál található rámpák általában a legmagasabban fekvő helyiségbe vezetnek, a többiek pedig az udvarba. Sneed egyedülálló fogyatékosság-kutatási projektjének eredményeivel azonban nem ért egyet mindenki.

Katja Sporn, az athéni Német Régészeti Intézet vezetője szerint mivel ezeket a rámpákat egy adott térségben találták meg, ezért valószínűleg egyszerűen trendnek számítottak az építészetben, és talán nem csak a mozgáskorlátozottak használhatták.

(Forrás:az Origo)

Sínen vagyunk – a MÁV Zrt. vasúti szolgáltatása mozgáskorlátozott szemszögből

 Az Önállóan lakni – közösségben élni fő fókuszai közé tartozik az akadálymentes közlekedés szempontjából kulcsfontosságú helyek fejlődésének nyomon követése. Ennek megfelelően a 3-as metró felújításának menetét bemutató Mércen megjelent cikk után, most a mozgáskorlátozottként, kerekesszékkel történő vasúti közlekedés rejtelmeibe avatják be az olvasókat, előnyökre, hátrányokra és néhány személyes tapasztalatra is kitérve.

Sokan tudják, hogy két hazai vasúttársaság szolgáltat személyszállítást, a  MÁV-START Zrt. és a GYSEV. Most az előbbiről lesz szó. Magyarország városainak és nagyközségeinek száma egy 2012-es KSH adat szerint 114.Ebből mindössze 34 település rendelkezik saját, általuk is igényelhető emelőberendezéssel.Ha kerekesszékkel szeretnének utazni, az minden esetben alapos tervezést és megfontolást igényel. Spontán döntés csak néhány esetben lehetséges, mint pl. a Budapest – Székesfehérvár vonalon, ahol óránként indulnak zónázó vonatok, minden szerelvény alacsonypadlós és minden állomás akadálymentes.A legtöbb vonalon azonban a MÁV honlapján is olvasható tájékoztatás alapján 48 órás előzetes bejelentést igényel a szolgáltató, de elvileg, ha megoldható, utazhatunk anélkül is, csupán számtalan feltétel egyidejű teljesülésére van szükség.2017. május 26-tól a budapesti elővárosi forgalomban közlekedő, önemelővel felszerelt vonatokon szolgálatot teljesítő jegyvizsgáló rendelkezik a szerelvényében közlekedő önemelős berendezés kulcsával.

Ezzel az esetlegesen be nem jelentett utazásokat is teljesíteni tudják, amennyiben az utazás az összes többi feltételnek megfelel.

A feltételek közt szerepel, hogy

• van-e valamilyen korlátozás/kizáró tényező az útvonalon (pl. vágányzár, vonatpótló autóbusz),
• az állomáson van-e működőképes állomási emelő berendezés,
• a vonat szerelvényében rendelkezésre áll-e kerekesszék szállítására alkalmas jármű,
• az átszálló- illetve célállomáson rendelkezésre állnak-e az infrastrukturális feltételek (pl. rendelkezik-e állomási emelővel)
• és hogy azok működtetéshez rendelkezésre áll-e a megfelelő személyzet.

A MÁV hivatalos tájékoztatása szerint akkor is törekedni kell a szolgáltatás megvalósítására, amennyiben nem teljesülnek ezek a feltételek, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy van-e más időpont, kiindulási vagy célállomás, ahol teljesülni tudnak a feltételek és az utasnak is megfelelőek.

 Az Önállóan lakni – közösség most néhány nehézségre szeretnék felhívni a figyelmet a teljesség igénye nélkül.  Mindenekelőtt javasolják, mindenki időben induljon el, ugyanis a vonat nem vár. Jegyet lehet venni az ellenőrnél is, de csakis önálló utazás esetén, mert kísérővel már nem jogosult erre a mozgássérült utas. A kedvezményre jogosító iratokat, pl. a MÁK-kártyát (Magyar Államkincstár Hatósági Igazolvány) semmiképp se szabad otthon felejteni. A szemmel látható fizikai állapot sajnos nem mindig elegendő bizonyíték. Amennyiben olyan vonalon utazunk, ahol nem alacsonypadlós szerelvények vannak és külön akadálymentes kocsit kell igényelnünk, érdemes előre eldönteni, hogy személy-, gyors-, vagy intercity vonattal szeretnénk menni. Nem pusztán anyagi megfontolásból (de abból is), hiszen a pótjegyet akkor is meg kell venni, ha az intercity-szerelvényhez marhavagont, vagy esetleg biciklitároló kocsit csatolnak, mert az átlagosnál gyorsabban mész, hiába, hogy nincsen megfelelő hőmérséklet, pl nyáron klíma és egyéb luxusszolgáltatások. Rengeteg kerekesszékesnek kulcskérdés a mellékhelyiség használata. Csoporttaguk járt úgy, hogy egy intercity vagon leghátsó üléssorát kivéve biztosították számára a helyet, de az illemhelyet használni már nem állt módjában.  Ha több kerekesszékes utazik egyszerre, akkor olyan kocsit adnak, amiben van akadálymentes illemhely is. Ezek a kocsik általában saját emelőberendezéssel rendelkeznek, feltéve, hogy működnek, de kérdés még az is, hogy az ajtó működik-e? 

A minap fordult elő, hogy csoportjuk egyik tagja szállt volna le Kőbánya alsó vasútállomáson, de a peron felőli ajtót nem tudták kinyitni. Még szerencse, hogy a Nyugatiban az ellenkező oldalon volt a peron és az az ajtó kinyílt.

„Nekem az okoz gondot” – mondja egy másik csapattajuk, „hogy, ha nem saját emelővel rendelkező állomásra megyek, működni fog-e a vagon saját liftje, lesz-e hozzá hozzáértő személyzet. Ezért, ha olyan vonalon utazok, ahol nincs saját emelője az állomásnak, mindig gyomorgörccsel indulok neki.”

Sokszor szembesülnek mozgássérültek azzal, hogy a számukra elérhető emelőberendezés működtetése nehézkes még annak is, aki vizsgával rendelkezik róla. Jó, ha tudják, hogy az emelőhöz tartozó kulcs egy példánya mindig a mozodonyvezetőnél van. Ezért, ha nem a végállomáson szállunk fel, a szerelvény eleje felé álljunk meg, hogy a vezető lásson minket, hiszen az ellenőrnek úgyis előre kell jönnie a kulcsért.

Arról még nem is beszéltünk, amikor mindezek után, előzetes bejelentést követően – mikor már ott vagyunk a helyszínen -, egyszerűen megtagadják a felszállást. Ha a mozgáskorlátozott eddig nem érezte magát kellőképpen kiszolgáltatottnak, ezek után biztos, hogy annak fogja.

Vannak tervezési anomáliák is, nem tudjuk pontosan, hogy miért, és hogy van-e felelős, de az nonszensz, hogy van egy alacsonypadlós szerelvényünk, és minden állomás akadálymentesített (állítólag), de a szerelvény széle és a peron között van 30 cm távolság, azaz nem lehet biztonságosan kigurulni, mert elakad a kerék.

„Az előbb leírt helyzet a Budapest – Piliscsaba távon van.  Itt a MÁV Zrt. megoldása erre az volt, hogy adtak két vasúti pályamunkást a Nyugatiban, akik elkísértek. Leszálltam Piliscsabán és még ugyanazzal a műszakkal vissza kellett jönnöm Budapestre a Nyugatiba, mert a következő műszaknak át kellett adni az emelőberendezést.” Pozitív a történetben, hogy orvosolták a problémát saját erőforrásuk szerint, ezt ezúton is köszönjük.

Egyik követőjük – aki a Rákoscsaba-Újtelepi vasúti megállóhelytől 5 percre lakik – a tavalyi évben nagy örömmel tapasztalta, hogy éppen ott felújítási munkálatok kezdődtek. Úgy gondolta, ez kihagyhatatlan alkalom, hogy hivatalos úton jelezze igényét, miszerint szeretné, hogy a szintkülönbség kiegyenlítésével lift használata nélkül is tudjon utazni. Kérése teljesítésére ígéretet is kapott, mely részben teljesült. Így most már őt is csak egy 30 cm-es lyuk választja el attól, hogy 20 perc alatt a belvárosba érjen.

Olyan tapasztalat is előfordult csoporttagjaik körében, mikor a leszállás közben, Szolnokon elindult úgy a vonat, hogy félig még rajta volt egyikük az emelőn. Mi a balesetveszélyes, ha nem ez? Pedig a fenti tájékoztató szerint a Társaság célja a biztonságos utaztatás.

Rend a lelke mindennek, főleg, ha menetrendről van szó. Vagy mégsem?

Tegyük fel, hogy átszállással szeretnének utazni, mert máshogyan nem közelíthető meg az adott helyszín, pedig akadálymentes az átszállóhely és az úticéluk állomása egyaránt. Ismerve a menetrend változékonyságát, rendeljünk 48 órával hamarabb két egymás utáni vonatot, vagy sem?

Őksem csak a negatívumokat látják. Több jó példát is megéltek már. Mint bárhol máshol, úgy a MÁV Zrt. dolgozói között is találkoztak segítőkész és jóhiszemű munkatársakkal, leginkább a mozdonyvezetők, jegyellenőrök és a pályaudvari kisegítő-személyzet tagjai között. Volt, hogy segítőkutyával közlekedő ismerősük a kalauzzal együttműködve kereste útközben a kutya számára megváltandó ingyen jegyet, mert ezt előzőleg nem volt ideje elintézni.

Milyen a helyzet a számok tükrében?

Ahogy a cikk elején már volt róla szó, Magyarország városainak és nagyközségeinek száma egy 2012-es KSH adat szerint 114, amiből mindössze 34 település rendelkezik saját, általunk is igényelhető emelőberendezéssel.

Azt, hogy 2017. január 2-án a MÁV Zrt. és szolgáltatói/alvállalkozói kezelésében lévő állomások és megállóhelyek hány százaléka volt teljesen akadálymentes/részlegesen akadálymentes, az alábbi táblázat tartalmazza:

állomási peron megközelítés/peron	állomás/megállóhely (db)	arány (%)
teljesen akadálymentes (minden peron akadálymentesen megközelíthető, minden fogyatékossági csoportra vonatkozóan)	50	4,3
részlegesen akadálymentes (egy peron közelíthető meg akadálymentesen, nem minden fogyatékossági csoportra terjed ki)	294	25,5
összesen:	344	29,9

A részvételi akciókutatásuk  keretében készült tanulmánykötetben további hasznos információkkal szolgálnak a témával kapcsolatban.

Ebből is érzékelhető tehát, hogy a tisztánlátást nehezíti, hogy az akadálymentes közlekedésre vonatkozó információk, ahogy néha előzetesen leadott utazási igényeink is, elvesznek a MÁV Zrt. által nyilvántartott egyéb adatok sűrűjében, továbbá a közérdekű adatigénylésünkre kapott válaszból az is kiderül, hogy a társaság külön akadálymentesítési koncepcióval nem rendelkezik. Kíváncsian várják, hogy miként fogja megvalósítani a HÉV-vonalak akadálymentesítését. Egyelőre nem  biztosak abban, hogy az EU vagy a magyar állam ír-e ki tendert ennek kapcsán. Remélik, hogy a tender kiírása és megvalósítása kerekesszékesek bevonásával történik majd. Ugyanakkor biztató, hogy a magyar állami és az európai uniós források felhasználásában az akadálymentesítésre való törekvés már tükröződik.Magyarország köztudottan Budapest-központú,  a tömegközlekedés szempontjából nézve is. A főváros közigazgatási területén belül 41 állomás, illetve megálló van (ebből: 24 vasútállomás, 17 vasúti megállóhely), az mindenképp fejlődésnek tekinthető, hogy az előbbiekben felsorolt vasútállomások túlnyomó részt akadálymentesen használható.

Csoportjuk tagjai szerint javítana a helyzeten, ha a továbbiakban még inkább nyomatékosítva lenne, hogy az akadálymentesítés szükséges, elengedhetetlen szerte az országban,és az is hasznos változás lenne , hogyha nem kellene 48 órával előre bejelenteni az utazási szándékukat, kezdetben mondjuk az akadálymentes Flirt-vonatokon, és ha minden állomáson lenne saját mobilemelő. Az sem lenne rossz, ha ezek működtetéséhez minél több dolgozó értene, és nem csak egy-két személy, aki vagy ott tartózkodik utazásunk pillanatában, vagy nem.Kérésükre, hogy az eddig személyzet nélküli pályaudvarokon is, a csoportos utazáskor adott kísérőhöz hasonlóan, akár egy ember utazásakor is, legyen megbízva hivatalosan személyzet – például a kalauz -, az utazás során a mozgássérült utas segítésére, anélkül, hogy előzetesen igényt nyújtanánk be erre vonatkozóan, azért, hogy az említett szolnokihoz hasonló esetek elkerülhetőek legyenek.

A mozgássérült emberek utazását érintő egyéb információkat itt olvashatjátok.

Ha a cikk olvasásakor úgy érzi kedves olvasónk, hogy maradtak kérdései a témakörrel kapcsolatosan, ne aggódjon, mert nekünk is. Ezért tovább fogunk foglalkozni a vasúti közlekedés akadálymentességét érintő kérdésekkel. Ennek részleteivel hamarosan jelentkezünk.

(Forrás:a Mérce.hu)

Ilyen élménynegyed sem épült még az országban: ingyenes, mindenkit várnak

Különleges, egyedülálló módon integrált, azaz befogadó játékelemeket is tartalmazó játszóteret adtak át augusztus végén Pécsen, ahol sérült és ép gyermekek együtt játszhatnak. Az integrált játszóterek kialakításának igénye az elmúlt években ugrásszerűen megemelkedett. A közös játszóélmény biztosítása ugyanis egyre több önkormányzatnak és vállalkozásnak fontos országszerte. A játékok a Zsolnay Negyed játszótereire elszórtan kerültek ki, így nem csak az integrált jelleggel, hanem méreteivel kiemelkednek ezek sorából.

Két trambulin, fészekhinta, amőba, játéktelefon, háton csúszó, kerekesszékes körforgó, integrált mérleghinta és rugós golyóvezető került a pécsi játszóterekre. Első hallásra talán átlagosnak tűnik, ám mégsem az. A kilenc új játék mindegyike integrált, vagyis lehetőséget biztosít különböző részképességek fejlesztésére. A játszótér mozgáskorlátozott, láttássérült, hallássérült, autista és értelmi fogyatékkal élő gyermekek számára is kínál élményeket.

A játszótér integrált, azaz befogadó játékelemeket is tartalmaz, így sérült és ép gyermekek együtt játszhatnak. Az integrált játékeszközöket akadálymentesen használhatják sérült gyermekek is. A játszótér mozgáskorlátozott, láttássérült, hallássérült, autista és értelmi fogyatékkal élő gyermekek számára is kínál élményeket – mondta el a HelloVidék kérdésére Halász Kinga a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZsÖK) kommunikációs munkatársa.

Az integrált játszótérnek több követelménynek kell eleget tennie: egyrészt legyen rugalmas, hogy a többféle élethelyzetben lévő embereknek- pl. kismamák, idősek számára is legyenek kényelmi megoldások (például padok), másrészt legyen egyszerű, hogy az autista gyermekek igényeit is kielégítse; harmadrészt kis fizikai erőfeszítéssel a gyenge fizikummal rendelkező gyermekek is könnyen tudják az eszközöket kezelni; negyedrésztlegyen elég hely és tér a használathoz kerekesszékkel és babakocsival is; végül a játszóterettöbb korcsoport is tudja használni.

A tervezés során számos, speciális igényt vettünk figyelembe: a mozgáskorlátozottakat érintően például biztonságos játszótéri felületet és játékokat (például a hintáknál javasolt a fekvő stabil pozíció, ülőnél a biztonságos bekötés lehetősége), akadálymentes közlekedési pontokat, rámpákat és megfelelő helyigényt biztosítottunk, de preferáltuk a szilárd, egyenletes felületet biztosító gumiburkolat. A látássérültek igényeit tekintve a tapintható játékelemek (érdekes formák, felületek, élményfal, tapintható fali panelek) és a hangos játékelemek, hangszerek kerültek a fókuszba, mert ezek különösen nagy élményt jelentenek nekik.

A hallássérültek igényei kapcsán odafigyeltünk a különleges színekre és formákra, valamint a jól láthatóságra. Az autistákra gondolva kiküszöböltük a zavaró ingereket, ami helyett egyszerű, de érdekes formavilágot biztosítottunk, miközben biztosítottuk az elvonulási lehetőségeiket a megnyugváshoz egy kisház formájában, arra az esetre, ha túl sok az inger. Az értelmi fogyatékkal élők számára egyszerű, de mégis változatos kialakítású játékokat választottunk – vázolta a legfontosabb kritériumokat a játszótér kapcsán Halász Kinga.

A most kialakított játszótérnél ügyeltek az akadálymentesítésen kívül a megfelelő hely- és méret biztosítására. A játékelemek speciálisan, a fogyatékkal élők igényeinek megfelelően lettek kifejlesztve, úgy, hogy szülői felügyelet mellett biztonsággal használhatóak legyenek a sérült gyermekek számára is. A különleges mérleghinta hason fekve, a háton csúszó – nevéből adódóan – fekvő helyzetben is használható, a körforgóban biztonságosan elhelyezhető a kerekesszék is.

Az eszközök sok lehetőséget kínálnak mind a kis- és nagy mozgások, a helyzetváltoztatás, a szociális interakciók, gondolkodás, észlelés fejlesztéséhez.

A Zsolnay Negyed területén már volt olyan játékelem , amely kielégítette a speciális igényeket is, és a mostani fejlesztéssel azt céloztuk meg, hogy az integrált játékok elhelyezésével a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtése mellett az inkluzív nevelést is szolgáljuk azáltal, hogy ép és sérült gyermekek egyaránt használni tudják a játékokat. Az augusztus utolsó hetében átadott játszótér egyaránt nyújtja az egyenlő használat lehetőségét, ám az egyszerű működtetés, a könnyen érzékelhető információ, minimális erőkifejtés igénylése által a fogyatékkal élőknek is öröm legyen a használata.

Ügyvezetőségem kezdetétől fogva kiemelt célom volt a Zsolnay Negyed „kinyitása”, a családok bevonzása és a játszótér fejlesztése. Sok szülő részéről igény volt arra, hogy a sérült gyermekeik együtt játszhassanak ép testvéreikkel, kortársaikkal, ennek igyekeztünk most eleget tenni. Nem lehet alkalmas minden játék minden gyermek számára és nem is ez a szándékunk, hanem az, hogy közös játékélményt biztosítsunk számukra – számolt be Vincze Balázs, a ZsÖK ügyvezetője.

A játszótér kihasználtsága a Zsolnay Negyedben már eddig is magas volt. Minden új, most kihelyezett játék használható ép gyermekek számára is, ám azáltal, hogy megnyitották ezt a közösségi teret, a fogyatékkal élő gyermekek természetes módon kapcsolódhatnak a játékba. Az átadást a Zsolnay Negyedben a több napos Szamárfül Fesztivál napjára időzítették. A hagyományos szünidő-búcsúztató rendezvény középpontjában amúgy is a gyermekek, az önfeledt közös játék és szórakozás áll. A játszóeszközök iránti nagy érdeklődés is azt mutatja, hogy ez a fejlesztés hiánypótló volt Pécs városában.

A családok és a közös élmények központi helyen állnak a Zsolnay Negyed életében. Ezért is kezdtünk az elmúlt években játszótérfejlesztésbe, melynek során kikerült több árnyékolóelem, pihenőhely és 2016-ban adtuk át Pécs legnagyobb csúszdáját, amely azóta is hatalmas népszerűségnek örvend a gyerekek körében. A befogadó játszótér létrejöttével immár teljesnek tekinthető a fejlesztés – magyarázta a kommunikációs munkatárs.

Az integrált játszóterek kialakításának igénye az elmúlt években ugrásszerűen megemelkedett. Ezzel párhuzamosan a nagyobb hazai városokban lassan, de töretlenül gyarapodnak ezek a különleges, egyedi játszóeszközök. Az ilyen irányú fejlesztések többnyire közösségi összefogásnak köszönhetően körvonalazódnak, így gazdasági értékük és a közösségi hasznuk is egyaránt magas. Ez utóbbira mutat követendő példát Budapest, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Szeged, Veszprém, Érd, Hajdúböszörmény és Nagykanizsa.

 (Forrás:HelloVidék)

Mozgáskorlátozott nőt gázoltak el Szentesen

Egy mozgássérült nőt elütött egy autó Szentesen, amikor átkelt egy zebrán.

FORRÁS: DONKA FERENC

Az Origo információi szerint az autós a körforgalomból jött ki a Kossuth utcán, amikor nem vette észre a zebrán mozgássérültek által is használt utcai elektromos kerekesszékkel közlekedő nőt, ezért elütötte. Az idős nő az úttestre zuhant, őt a mentők kórházba szállították. A baleset miatt félpályás útzár volt érvényben.

(Forrás:Origo)

Horváth Tamás koncertjére kísértek nyolc kerekesszékes fiatalt az nlc.hu munkatársai.

Smink, haj, csini ruha... minden lánynál alap, amikor a kedvenc előadója koncertjére megy, akár kerekesszékkel, akár sétálva érkezik. A Mozduljunk ki! Egyesület május 25-én szombaton a Marczibányi térről a Rákóczi hídnál található Budapest Parkba kísért kerekesszékes lányokat és egy fiút, mi pedig őket.

2017-ben cikket írtak, 2018-ban forgattak arról, hogy mulatnak a Szigeten a mozgáskorlátozottak. A fesztiválon a 2016-ban alakult Mozduljunk ki! kíséri őket, és természetesen idén is kivonulnak. Az egyesület viszont nemcsak a fesztiválszezonra fókuszál, Zsolnay Dóra és Alexandra Teofilaktu alapítók egész évben azon dolgoznak (a napi munkájuk mellett, tökingyen), hogy a mozgáskorlátozottakat becsatornázzák a budapesti éjszakába. Május 25-én pedig nemcsak a Budapest Park, hanem Horváth Tamás is várta a kerekesszékes rajongókat. Nagy volt az öröm.

Videó:https://nlc.hu/ezvan/20190606/mozduljunk-ki-egyesulet-horvath-tamas-budapest-park-akadalymentesites-mozgasserult-kerekesszek/?jwsource=cl

A Budapest Park egyébként nemcsak a helyszínen, hanem az online térben is figyel a kerekesszékesekre. Weboldalukon kint van a mozgássérült ikon, ami a Mozduljunk ki! oldalára mutat – pont oda, ahol a szórakozóhellyel kapcsolatban minden infót megtalálni, ami csak kell egy kerekesszékesnek. Rém egyszerű lekoppintani, bármelyik szórakozóhely vagy koncerthelyszín megtehetné, csak meg kell emelni a telefont, és tárcsázni a megfelelő számot. Az egyesület magánadományokból tartja fenn magát. 

(Forrás: nlc.hu)

Nem nagyon bírjuk egymást a falakkal

A tárlat a mozgássérült emberek és a képzőművészek közös munkáját mutatja be.

Illusztráció- (Fotó:a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hírportál)

Több ezer mozgáskorlátozott ember él Magyarországon. Színházba és egyetemre járnak, bringaszervizben dolgoznak, hosszú túrákra mennek, mégsem ezek az első gondolataink róluk. A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet Önállóan lakni – közösségben élni csoporttal közös, Nem nagyon bírjuk egymást a falakkal című kiállítása június 11-én, kedden 17 órakor nyílik meg a Nyírség Könyvtár Alapítványnál. A tárlat célja, hogy rádöbbentse a látogatókat arra, milyen rejtett előítéleteik vannak a mozgássérült emberek életével kapcsolatban.

Fotósorozat, videó, album

A csoport mozgássérült tagjai több hónapig dolgoztak együtt fiatal magyar képzőművészekkel. Az alkotók úgy kezdtek a projektbe, hogy egymás számára idegenek voltak, a párok képzőművész tagjai által készített interjúkon keresztül kezdtek ismerkedni a csoport tagjaival. Volt olyan pár, aki fotósorozatban örökítette meg a közös munkát, volt, aki videóban, de készült levelezést bemutató interaktív album is.

A Nem nagyon bírjuk egymást a falakkal a párbeszéd, a közös munka hatásairól szól. A kiállítás bemutatja, ahogy két, egészen más közegben élő idegen egymás megismerése során létrehoz valamit, ami a másik nélkül nem készülhetett volna el. A tárlat Debrecenből megy Nyíregyházára – a helyszín akadálymentesített.

Az Önállóan lakni – közösségben élni aktivistacsapat több mint húsz mozgássérült ember és négy szövetséges együttműködése, akik hisznek abban, hogy az önálló lakhatás és élet mindenkit megillet.

(Forrás:a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hírportál)

Esélyegyenlőségi, közösségépítő és információs nap volt a Móra Ferenc iskolában

Esélyegyenlőségi, közösségépítő és információs napot rendezett az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület az EFOP-1.2.1-15-2016-00262 azonosító számú pályázati projektjének keretében a Móra Ferenc Általános iskolában.

Forrás:Gong Rádió

A rendezvény célja volt egy jobban egymásra figyelő társadalom, ahol képesek vagyunk egymás megismerésére, hajlandóak vagyunk együtt cselekedni, és képesek vagyunk a változtatásra" nagyobb hatékonysággal meggyökerezik a gyerekek, fiatalok körében, mint egyébként. Ezért esett eleve a választás egy kecskeméti általános iskolára. A programok kiválasztásánál pedig arra figyeltek a szervezők, hogy a megjelenjenek a legtöbbszőr előforduló fogyatékosságok.

Ügyeltek arra, hogy a tudatosodjon a gyerekekben a fogyatékosság egy változó fogalom, bárki bármikor fogyatékossá válhat. A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget: nem betegség, hanem egy állapot, ami a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következményéből adódik. Ezen akadályok gátolják a fogyatékos személyt a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben.

Az iskolában a láthatatlan kiállítás labirintusában próbálhatták ki a gyerekek, hogy milyen vakon tájékozódni. Közben egy sor egyéb érdekességekkel ismerkedhettek meg a gyerekek: a braille-írógéppel, a vakok számára készült bűvös kockával, és egyéb készségfejlesztő eszközökkel, játékokkal. Az eszközöket egy olyan ember mutatta meg, aki születése óta vak. Ettől függetlenül teljes életet élt, foglalkozása, otthona, családja van. Teljes életet él. Egy másik helyszínen pedig a vakok egyik legfontosabb „szemével", a vakvezető kutyával ismerkedhettek a gyerekek.

Az esélynapon a mozgáskorlátozottsággal is ismerkedhettek a résztvevők. Itt a Törekvés SE sportolói mutatkoztak be, illetve mutatták meg életüket.

A figyelem másik nagy területe, ha bajban van egy ember és mit tehetünk egy ilyen helyzetben. A „Gyógyító Bocsok" ebben segítettek, „a gyógyítás gyerekszemmel" programmal. A tanulás, az ismerkedés, az együtt cselekvés záró, és csúcspontja a pedig a NEMADOMFEL együttes koncertje volt az esélynapon!

Forrás:Gong Rádió

Kerekesszékek biztonságos szállítása – tanácskozás a MEOSZ-ban

A kerekesszékek és mopedek biztonságos szállítására szakosodott kanadai alapítású vállalkozás járt a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége székházában. A Q’Straint képviselője, Deniz Diker bemutatta az új Quantum automata biztonsági rendszerüket, amely a kerekesszékkel és a mopeddel közlekedők biztonságos szállításának korszerűbb és méltóságteljes módját teszi lehetővé azáltal, hogy fokozott fej és nyakvédelmet biztosít a használók számára. A korábbi megoldáshoz képest az új technológia az eszközök rögzítésével garantálja az utas biztonságát az utazás során. A módszer bevált és biztonságos, ezt támasztja alá, hogy többek között Észak-Amerikában és Európában is sikeresen alkalmazzák a buszokon.

A Q’Straint egy nemzetközileg elismert, kerekesszékek és az azt használó személyek szállítás során történő biztonságos rögzítésére szakosodott cég. Több mint 25 éve olyan rögzítő rendszereket fejlesztenek ki és alkalmaznak, amelyek gyakorlatilag minden járműre elhelyezhetők, minimális kényelmetlenséget és maximális biztonságot nyújtva az azt használók részére. Termékeiket több mint 45 országban forgalmazzák, rugalmas megoldásaik alkalmazhatóak gépkocsik, teherszállítók, minibuszok, autóbuszok, vonatok, sőt még hajók esetében is.

Az új Quantum biztonsági rendszer a szállítási üzletág az első teljesen önműködő, menetiránynak háttal álló kerekesszéket (és mopedet) biztosító állomás, amely a biztonság és az önállóság új szintjét kívánja nyújtani a kerekesszékkel és mopeddel közlekedő utasok számára. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott utasok önállóam szállhassanak fel és helyezkedhessenek el a tömegközlekedési eszközökön és egy nyomógomb segítségével biztonságosan tudják rögzíteni magukat anélkül, hogy a vezető segítségét kellene igénybe venniük. Ez a művelet körülbelül 25 másodpercet vesz igénybe.

A szerkezet karjai segítségével folyamatosan rögzíti a kerekesszéket ezzel meggátolva, hogy az felboruljon az utazás során. A tömegközlekedési járműveket működtető szolgáltatók időt nyerhetnek azzal, hogy kevesebb időt kelljen a kerekesszéket vagy mopedet használó utasok fizikai biztosítására fordítani. A korábbi kézi rögzítési mód felszámolásával megszűnnek az abból adódó esetleges sérülésék és az azokért való felelősség is. Az új rendszer kompatibilis a már meglévő és a jövőben megjelenő nemzetközi műszaki technológiai sztenderdekkel.

Az utasbiztonság és menetrendek pontosabb betartása mellett a közlekedés egy méltóságteljes módját kínálja a mozgáskorlátozott utasok számára. A többi utashoz hasonlóan szabadon, önállóan szállhatnak fel és helyezkedhetnek el a járműveken, automatikusan biztosíthatják magukat és a vezetőnek sem kell elhagynia a helyét.

A technológiát már Európában is sikerrel alkalmazzák például Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Elsőként Edinburgh-ben tesztelték az eszközt tömegközlekedési eszközökön és városi turista buszokon, jelenleg pedig már több mint 120 tömegközlekedési eszközön alkalmazzák sikeresen országszerte, ami az utasok körében nagyon hamar népszerűvé vált. A megkérdezettek szerint könnyen használható, kényelmes és biztonságos utazást nyújt a kerekesszéket és mopedet használó utasok számára.

A cég jelenleg Magyarországon tárgyalásokat folytat a BKK-val egy 6-8 hónapos pilot projekt megvalósításáról, amelynek keretében Budapesten a mozgáskorlátozott emberek által leggyakrabban használt vonalakon tesztelnék a rögzítő eszközt. A cég a MEOSZ segítségét kérte annak feltérképezésében, hogy melyek azok a főbb tömegközlekedési útvonalak, amelyeket a mozgáskorlátozott emberek a leggyakrabban használnak. Hosszú távon a meglévő akadálymentes tömegközlekedési hálózat kiterjesztése lehetne a cél. Amennyiben az elképzelés a tényleges megvalósítás fázisába ér, úgy a MEOSZ eleget tesz a felkérésnek, felméri tagsága körében az igényeket, és megteszi a szükséges lépéseket az eszköz mielőbbi hazai bevezetése érdekében.

Az új Quantum technológiáról bővebben  a cég angol nyelvű honlapján olvashatnak, ahol videofelvételen is látható a szerkezet használat közben: https://www.qstraint.com/quantum/.

Forrás:MEOSZ

Két órát várt a kerekesszékes férfi éjszaka az esőben, mert a MÁV rossz vonatot küldött

Augusztus 25-én, szombaton éjszaka a szakadó esőben egy kerekesszékes férfi is haza szeretett volna jutni a Strand Fesztiválról, de neki nem volt olyan szerencséje, mint ép társainak: a vonatra rajta kívül mindenki felszállhatott, pedig mindent úgy csinált, ahogyan elő van írva.

Fotó: Mychele Daniau / AFP

Legalább két nappal előbb bejelentkezett a szombaton 01:15-kor Zamárdiból induló vonatra. Mégis a peronon kellett maradnia, mert a MÁV rossz vonatot küldött, így 02:56-ig, a következő járat érkezéséig kellett várnia. 

Egyszerűen csak otthagyták

Ismerősömék már fent voltak a Zamárdiból induló vonaton, amikor kiabálásra és izmos káromkodásra figyeltek fel:

Hallottuk, hogy valaki elkezd üvöltözni, káromkodni, szidta a MÁV-ot. Az ellenőr pont ott volt a mi ablakunkban, csak azt láttam, hogy elkezd telefonálni, gondolom a MÁV-nak, hogy mi a helyzet. Volt még két MÁV-os biztonsági a vonaton, ők egy idő után leszálltak és odamentek a sráchoz és kérdezgették, mi a baj, szólt-e előre. Aztán 10 perc után otthagytuk és elindult a vonat, még annyit láttunk, hogy elég dühösen meg kétségbeesve üvöltözött.

Elmondták, hogy több utas is beszélt a férfival, odamentek hozzá és felajánlották neki, hogy felemelik, de ez végül nem történt meg. A férfi megpróbáltatásaival kapcsolatban kerestük a MÁV-ot, a vasúttársaság mindenekelőtt elnézést kér az utastól az okozott  kellemetlenségért, majd így folytatta válaszát:

Munkatársaink kivizsgálták az ügyet: sajnálatos adminisztrációs hiba miatt kerekesszékes utasunk elszállítása az igénybe venni kívánt járaton nem volt biztosítható, ezért más megoldást kellett találni.

Kérdésünkre, hogy mi volt ez a más megoldás, ezt írták: az utas eljutását végül a következő, reggeli járattal biztosították kollégáink. (A MÁV oldala szerint ez 02:56, a társaság a pontos időpontot nem árulta el lapunknak.)

A más megoldás mindenesetre furcsa kifejezés, mivel a férfi, ugye, 1 óra 45 percet várt a Zamárdi vasútállomáson az éjszaka közepén a következő menetrend szerint érkező vonatra. A megoldás inkább az lett volna, hogy hívnak neki egy taxit, vagy valahogyan hazaszállítják, de ez nem történt meg. A társaság még annyit hozzátett, hogy „a fentihez hasonló eset az elmúlt időszakban nem történt”.

Embertelen, megalázó rendszer

Ha el is fogadjuk, hogy az ilyen történet valóban ritkán esik meg, akkor is az látszik belőle, hogy a rendszer rossz, olykor egyenesen megalázó. Ráadásul jelentősen nehezíti az egyébként is korlátok között élő embereket. 

A MÁV oldalán részletesen leírják, mi a menete annak, ha egy kerekesszékes vonatozni szeretne.

• Nem csoportos utazás esetén a mozgáskorlátozottak speciálisan kialakított kocsikat külön bejelentés mellett vehetnek igénybe. Ezen kocsik kiszolgálása mobil emelővel történik. Az egyik kocsitípus ajtóinak szélessége meghaladja a 70 cm-t. A kocsi belsejében egy vagy két, részükre kialakított hely található és a mellékhelyiség kerekesszékesek által is igénybe vehető.
• Az egyéb, fel nem sorolt járművek a mozgáskorlátozottak utazásánál nem vehetők figyelembe, mivel ezek feljáróajtói túl keskenyek (60 cm). Ezeken a járműveken a kerekesszékes utasok ki- és beszállása még emelőberendezéssel ellátott állomásokon sem lehetséges. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor az utas kísérővel utazik és a segítségével ki tud szállni a kerekesszékből, a normál mellékhelyiséget tudja használni, és az emelőt csak az összecsukott kerekesszék ki- és beemeléséhez kéri. Az igény bejelentésénél külön fel kell tüntetni a kísérő meglétét.
• A segítségnyújtás iránti igényről legalább 48 órával annak szükségessége előtt értesíteni szükséges a vasúti társaságot. Amennyiben többszöri utazásra jogosító menetjeggyel rendelkezik az utas, elegendő egy értesítés, ha abban elegendő információ áll rendelkezésre a további utazások időpontjáról.
• A szolgáltatás megrendelése történhet interneten, írásban és telefonon/faxon.

A vasúttársaságtól megtudtuk, hogy „a balatoni forgalomban a nyári menetrendi időszakban a déli parton naponta 49 vonat alkalmas kerekesszékes utazásra. Az északi parton a beérkező igényeket megfelelő kocsi forgalomba állításával szolgálja ki a vasúttársaság. Ezt a szolgáltatást átlagosan közel kétnaponta és főleg hétvégén vették igénybe az utasok.”

Rákérdeztünk arra is, hogy mit lehet tenni akkor, ha nem érkezik meg a mozgássérülteket szállító szerelvény? Hol lehet panaszt tenni?

Azt írták, ha az utazás bármilyen okból kifolyólag akadályba ütközne, akkor ezt a vonat jegyvizsgálójánál, illetve telefonon a MÁVDIREKT-nél is jelezheti az utas. Javasoljuk utasainknak, hogy ilyen esetben a nagyobb állomásokon észrevételeikkel, kérdéseikkel keressék meg a személyes ügyfélszolgálatokat, illetve ügyeleteket.

Érdeklődtünk a kártérítésről is, de a konkrét üggyel kapcsolatban erre nem reagáltak, csak általánosságban írtak annyit, hogy: Kártérítési igény szintén az ügyfélszolgálaton nyújtható be, melyet a vasúttársaság az eset körülményeinek mérlegelésével bírál el.

Forrás:24.hu

Önállóbb élet – új fejezet nyílhat a mozgáskorlátozottak számára

A mozgáskorlátozottak mindennapi ügyintézését, kommunikációját megkönnyítő info-kommunikációs akadálymentesítést indít a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). A projektet Heves megyében is bemutatták,  harminc ember vehet részt benne.

Speciális eszközökkel könnyítenék meg a kommunikációt a mozgáskorlátozottaknak Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock

A 728 millió forintból megvalósuló programot pénteken mutatták be egy toborzó nap keretében a Egerben Heves megyeszékhelyen a kormány- és járási hivatalok, valamint az önkormányzatok képviselőinek és a célzott embereknek. Az utóbbiaknak három csoportja vehet részt a programban, olyan kerekesszékesek, akik fogyatékossági támogatásban részesülnek és dolgoznak vagy tanulnak, súlyos mozgássérültek, akiknek kézproblémájuk van, valamint kommunikációs gondokkal küzdenek.

Közülük kerülhet ki az a harminc ember, aki a megyéből részt vehet a projektben, országosan összesen hatszáz személyt szeretnének bevonni.

A program keretein belül az említett célcsoportba tartozók speciális, kommunikációt segítő eszközöket kapnak majd – egyebek között laptopot, tabletet, alternatív egeret, speciális billentyűzetet, tekintetkövető eszközt, fejpálcát –, amelyek segítségével könnyebbé válhat számukra a hivatalos ügyintézés, valamint a mindennapi kommunikáció – mondta el a Heolnak Hovanecz Józsefné.

A Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének elnöke kiemelte, mindeddig tizenöt jelentkező van a megyéből, de reményei szerint a toborzó napot követően még több érintetthez eljut a projekt híre, és feltöltik a még rendelkezésre álló helyeket.

Az elnök asszony elárulta, a résztvevőket mentorok segítik majd, az ő képzésük jelenleg is tart, előreláthatólag szeptember 1-jétől állnak majd munkába. Megyében három mentor lesz, ők személyesen, valamint interneten támogatják majd az érintetteket a számukra megfelelő segédészköz hatékony használatában, valamint folyamatosan nyomon követik a fejlődésüket.

– Ez egy hatalmas lehetőség a célcsoport tagjai számára – részletezte Hovanecz Józsefné –, hiszen a projektnek köszönhetően önállóbbá válhatnak a mindennapi életben, például könnyebben tudják hivatalos ügyeiket intézni, vagy gyorsabban képesek tanulni. Nehéz felvenni a kapcsolatot a célcsoport tagjaival, ezért is hívtuk meg a hivatalok, önkormányzatok képviselőit, mert sokszor előbb kerülnek az érintettek az ő látókörükbe.

A projekt részletei, a pályázati felhívás, valamint a program során igényelhető eszközök listája megtalálható a www.meosz.hu weboldalon.

Érzékenyítésre is nagy szükség van

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) húsz szolgáltatási pontot alakít ki a projektben hazánkban, ezek összekötik az info-kommunikációs eszközöket és applikációkat használó mozgássérülteket a közszolgáltatásban tevékenykedő szakemberekkel. A munkában negyven mentor segédkezik majd, akik az érintettek társadalmi befogadását, önrendelkező életük kiteljesedését, és a kommunikációs eszközök használatát segítik majd. A tudatformálásra is hangsúlyt fektetnek, a közszolgáltatásban dolgozók számára érzékenyítő workshopokat indítanak, hogy minél hatékonyabban segíthessék az érintetteket. A projekt hivatalosan 2018. február 1-jén indult és három évig tart, 2021. január 31-én zárul.

Forrás:Heves megyei hírportál 

Sziget-élmény kerekesszékben

A mozgáskorlátozottakat külön kemping várja a Sziget Fesztiválon. Itt dolgozik a Mozduljunk Ki! Egyesület: önkéntesek kísérik a Sziget területén az ezt igénylő kerekesszékeseket. Koordinátoruk, Zsolnay Dóra büszke arra, hogy már harmadik éve állandó résztvevői a fesztiválnak.

- Egy ötletből indult - meséli, - hogy hogyan lehetne segíteni a mozgássérült fiataloknak abban, hogy ők is átéljék a fesztiválélményt, anélkül, hogy szülők, vagy közeli hozzátartozók segítségét kérnék. Aki mozgássérült, annak több dologban segítségre lehet szüksége, ezt biztosítják az egyesület önkéntesei.

Az egyik kerekesszékes fiatalnak, Ágostonnak éppen segítője keresi a törölközőjét a sátrában. A strandra indulnak többedmagukkal.

Zsúfolásig telt a Dunapart, mire odaérnek. Nem csoda: tombol a nyári hőség. Egy lépcső állja a csoport útját: az önkéntesek ezért kerülőutat keresnek. a kiszemelt lejtőről is előbb egyesével odébb kell tessékelni a törölközőkön pilledő fesztiválozókat. Amint meglátják a kerekesszékeket, készségesen pattannak fel azok is, akik egy pillanattal korábban még látszólag magatehetetlenül hevertek.

A csoport egyik megtermettebb önkéntesére, Danira marad, hogy a meredek lejtőn egyesével leengedje a székeket. Odalent a süppedős kavicsban és homokban is elkél a segítség. A csapat szerencsésen célba ért, néhányan a vizet is kipróbálják, persze nem egyedül. Dani közben élményeiről mesél.

- Szerencsére tök nagy nyitottságot tapasztalok az átlagos fesztiválozóktól a Szigeten - mondja, - nagyon szívesen állnak be teljesen random emberek is segíteni. Ide, a strandra lejutni is egy nehezebb feladat, de gyakran jönnek srácok csak úgy, kérés nélkül is emelni, tolni a kerekesszékeket.

Ágoston is élvezi a partot. Az egyesület nélkül most aligha lehetne itt a Szigeten.

- Nekem mindenben kell segíteni a mosdóhasználattól elkezdve a lefekvésig - sorolja, amikor arról kérdezzük, mit jelent neki a Mozduljunk ki! Egyesület önkénteseinek munkája. - Én sajnos önállóan nem tudok ellenni.

Az egyesület munkája mellett a Sziget Fesztivál is ügyel a mozgássérültek segítésére: külön helyük van a koncerteken. Az ötödik estén a legújabb szupersztár, Dua Lipa fellépését is többen láthatták kerekesszékben ülve.

Forrás:euronews.com