Győrbe költözik a mosonmagyaróvári vak hölgy, Íriszt remek vakvezető kutya segíti

Emlékeznek még Íriszre, a vak hölgyre? Öt évvel ezelőtt rengetegen gyűjtöttek kupakokat neki és szurkoltak azért, hogy megvásárolhassa élete első autóját. A kis Suzuki összejött, így Sáfrányné Kobli Írisz álma valóra vált: a családjuk kocsival gyarapodott, amit a férje, Gergő vezet. A Sáfrány-család most is nagy mérföldkő előtt áll.

Sáfrányné Kobli Írisz és Sáfrány Gergő Dollyval, a vakvezető labradorral.(Kép forrás:a kisalföld.hu)

Rugalmatlan bank

Hamarosan elhagyják szülővárosukat, Mosonmagyaróvárt és a kisalföldi megyeszékhelyre költöznek. „Az utóbbi években jó és rossz dolgok is történtek. Ilyen az élet: mindegyikből jut bőven. A családi házunkat el kellett adnunk. Devizahitel spirálba kerültünk, s noha becsülettel törlesztettük az adósságunkat minden nehézség ellenére, a bank rendkívül rugalmatlanul állt hozzánk” – kezdte az egyelőre még a Lajta-parti városban élő vak hölgy. Írisz autós álmáról szóló öt évvel ezelőtti kisalföld.hu írását itt olvashatják:https://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovar-es-kornyeke/osszejott-irisz-alma-a-vak-holgy-megvasarolta-elete-elso-autojat-fotok-3918205/.

Új élmények

Írisz férje, Sáfrány Gergő a mosonmagyaróvári bölcsődék karbantartója, így jogosult önkormányzati lakás kedvezményes bérlésére. „Biztos tető van a fejünk fölött, a munkára sincs különösebb panaszom. Ezekkel nincs gond. Mégis úgy érezzük, hogy szükségünk van a levegőváltásra. Szeretnénk új életet kezdeni. Olyant, amely nem a dolgok szokott menetére épül, amelyben új élmények, kihívások érnek bennünket. Győrbe eddig is szívesen jártunk, különösen a vásárcsarnokot kedveljük” – mondta kisalföld.hu munkatársainak Sáfrány Gergő.

Munka vakon

Fontos érv is szól a váltás mellett: Írisz könnyebben talál magának munkát Győrben, mint Mosonmagyaróváron. „Mindig úgy neveltek a szüleim, hogy ne szoruljak segítségre. Minél önállóbban tartsam el magam. Korábban Győrben kaptam bedolgozói munkát, a feladatokat otthon oldottam meg Mosonmagyaróváron. Főleg dossziékat, borítékokat hajtogattam, gumikat csomagoltam.

Miután a bedolgozói lehetőség megszűnt, próbáltam Győrbe járni munkába, de ezt egyedül nem bírtam hosszútávon. Régi hűséges segítőm, Flóra, a vakvezető kutya ahhoz már öreg volt, hogy naponta Győrbe kísérjen. Mostanra találtam olyan remek vakvezető kutyát, akiben bízhatok. Dolly annyira jó kutya, hogy nem akarok vele négy fal között, tétlenül otthon lenni” – közölte Írisz, akit szomorúsággal tölt el, hogy Mosonmagyaróváron a vakok közlekedését segítő „kattogók” hibáját ritkán javítják.

Segítség a piacon

A Sáfrány-család jelenleg nézi a győri albérleteket, lakásról lakásra járnak, Írisz munkát keres. „Jól érezzük magunkat Győrben. A piacon soha nem vágtak át, az eladók és vevőtársak mindig segítenek a szép és friss élelmiszerek választásában. Jól esik, hogy a kutyámmal törődnek az emberek. A napokban anyuka felhívta a gyereke figyelmét, hogy ne lépjen Dollyra az üzletben. Ezek olyan empátiával teli momentumok, amelyek alátámasztják a döntésünk: próbáljunk szerencsét Győrben” – mondta Írisz.

„Az albérleteknél nyitunk Győr környéki kisebb települések felé. Panellakást már találtunk megfelelőt, ám azon vagyunk, hogy Dollynak legyen élettere. Olyan kertes kis házat bérelnénk, ahol szabadon lehet a kutya” – búcsúzott Írisz férje, Sáfrány Gergő.

(Forrás:a kisalföld.hu)

Jókor volt jó helyen a segítség – szabadnapjukon mentettek életet

Jókor volt jó helyen a segítség. Röviden így foglalható össze az az esemény, ami a szombati mosonmagyaróvári vadásznapon történt és ami a gyors és szakszerű beavatkozásnak köszönhetően nem végződött tragédiával. Az esemény házigazdájának szíve állt le a színpadon, ám a mosonmagyaróvári mentőállomás munkatársainak és a Karolina Kórház orvosának köszönhetően sikeres volt az újraélesztés.

A vadászat iránti érdeklődése vonzotta ki a hétvégi vadásznapra Molnár Gábort, a mosonmagyaróvári mentőállomás gépkocsivezetőjét, mint ahogy hasonló okból volt kint a rendezvényen két kollégája, Ács Ádám mentőápoló és Nagy László mentő gépkocsivezető is. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a rendezvényt nem árnyékolta be tragédia. A megnyitó előtt ugyanis az esemény házigazdája összeesett a színpadon és leállt a keringése. A segítség azonban pillanatok alatt érkezett, köszönhetően a három mentő szakember és a Karolina Kórház szintén a helyszínen tartózkodó orvosának köszönhetően.

„Éppen a lövészetet néztem, amikor kiabálásra lettem, figyelmes, hogy valaki összeesett a színpadon. Azonnal odafutottam, hogy segítsek.” – idézte fel a drámai percek első pillanatait Molnár Gábor. „Rögtön láttam, hogy nagy a baj, hiszen már alig lélegzett a férfi. Mire felértem a színpadra, már egyáltalán nem volt légzése és keringése sem. Megállt a szíve. Azonnal megkezdtem a mellkas kompressziót.” – mondja Molnár Gábor. Hozzátette: eközben dr. Hidi Eszer, a Karolina Kórház intenzív osztályának vezetője – aki szintén a helyszínen volt – az autójából hozott egy lélegeztető ballont, valamint odaért a mosonmagyaróvári mentőállomás két, ugyancsak szabadnapos munkatársa, Ács Ádám és Nagy László is. A gyors beavatkozásnak köszönhetően rövid időn belül újra volt keringése a férfinek. A közben kiérkező mentők így már viszonylag stabil állapotban vehették át a beteget és szállították kórházba.

Molnár Gábor kiemelte: a szerencsétlenségben rendkívül nagy szerencse. hogy szinte a szívmegállással egy időben megkezdődött az újraélesztés. A szívmegállás után ugyanis elég csupán néhány perc ahhoz, hogy visszafordíthatatlan károsodást szenvedjen a beteg. „Szerencsére most jókor, jó helyen volt a szakszerű segítség.” – összegezte a mentő szakember.

Az eset okán dr. Horváth Ákos, a Szent Kristóf Mentőalapítvány elnöke azt tervezi, felajánlják, hogy a mentőállomás szakembereivel és az alapítvány tagjaival újraélesztési bemutatót és oktatást tartanak a következő vadásznapon.

Forrás:mosonvarmegye.net