Új adatot tüntethetnek fel a személyi igazolványokon

A jövőben az anyakönyv mellett a személyi igazolvány is tartalmazhatja a származási helyet, ha a parlament elfogadja három fideszes képviselő erről szóló törvényjavaslatát.

Kép forrása: Magyarország Berlini Nagykövetsége weboldala

Az Országgyűlés honlapján olvasható – a származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt és az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabályt módosító – előterjesztés indoklása rámutat: vidéken számos esetben a gyerekek nem a szülők lakóhelyéül szolgáló településen születnek, hanem a közeli nagyobb városokban.

A Magyar Falu Program keretében szervezett társadalmi egyeztetésen a falvakban élők fogalmazták meg azon igényüket, hogy a származás helye a személyes iratokban is megjelenjen – írták.

A származási helyet 1991 óta tartja nyilván az anyakönyv. Most lehetővé válhat, hogy az 1991. július 23. előtt születettek is kérjék származási helyük bejegyezését az anyakönyvi nyilvántartásba. A Gyopáros Alpár, Kocsis Máté és Tasó László által benyújtott törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy az állampolgár kérelmére az állandó személyazonosító igazolványban is feltüntessék származási helyét. Származási hely az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye. A változtatás az előterjesztők szándéka szerint 2021. augusztus 2-án lép hatályba

(Forrás:a 24.hu/Országgyűlés honlapja)

Nem szervez a nyugdíjasoknak több szociális üdülést a kormány

Nem szervezi többé az állam a szociálisan rászorulóknak szóló Erzsébet-programot és a szociális üdülők működését sem segítenék - derül ki a költségvetési salátatörvényhez benyújtott kormánypárti törvénymódosító javaslatból.

Fotó: Napi.hu

A jövőben már nem az állam szervezi az Erzsébet-programot és az állam nem segíti elő a szociális üdültetési feladatok alapjául szolgáló szállodák és táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését - derül ki az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által a költségvetési salátatörvényhez csütörtökön benyújtott összegző módosító javaslatból. A dokumentumot Bajkai István, a testület fideszes alelnöke írta alá.

A benyújtott törvényjavaslatban úgy fogalmaznak, hogy az eddigi rászorulók - családosok, nagycsaládosok, fogyatékossággal élők és nyugdíjasok - számára a pihenést, nyaralást biztosító Erzsébet-programot a jövőben az állam már nem szervezi, hanem csak támogatja. A szociális üdüléseket eddig közfeladatot ellátó szervként a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) szervezte, de az alapítvány erre vonatkozó feladatait is eltörli a módosító javaslat. Az MNÜA kuratóriumi elnöke Guller Zoltán, aki egyben a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója is.

Az eddig hatályos törvény szerint "az állam elősegíti a szociális üdültetési feladatok, ifjúsági és gyermekprogramok alapjául szolgáló szállodák és táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését". Ebből a szövegből a fideszes vezetésű törvényalkotási bizottság most kihúzta a szociális üdültetési feladatokat. Vagyis a jövőben már csak a gyerekek táboroztatását segítenék, a nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékossággal élőkét nem. Ugyanakkor a módosítás indokló részében azt írják, hogy a javaslat mindössze az Erzsébet-program folyamatos és zavartalan megvalósítása érdekében fogalmaz meg pontosításokat.

Mindent cáfolnak

A Napi.hu írta meg először, hogy a jövőben kifejezetten csak a szegény gyerekeknek szól az Erzsébet-program. A most benyújtott salátatörvény ugyanis kivette a szövegből a szociálisan rászoruló kifejezést és már csak a gyerekek üdültetése és étkezése marad benne. Ez a szigorítás nagyon sok embert érinthet: tavaly 43 ezer nyugdíjas és 9 ezer fogyatékossággal élő tudott szociálisan üdülni. Az MNÜA ugyanakkor korábban mindent cáfolt. Nem szűnik meg a nagycsaládosoknak, a nyugdíjasoknak és a fogyatékossággal élőknek szóló Erzsébet-program - közölte az alapítvány.

A 2020-as Erzsébet-program kiírásaira elvileg 2019. szeptember 15-től lehet pályázni A Brüsszellel folytatott viták miatt az Erzsébet-utalvány rendszerén többször is változtatni kellett, de a szociális üdültetés ennek ellenére is sikeresen és zavartalanul folytatódik az alapítvány szerint. Ellenben a szocialisták is azt olvasták ki a törvényjavaslatból, hogy a kormány meg akarja szüntetni a szociális üdültetés lehetőségét. Az Országos Nyugdíjas Parlament pedig azt kezdeményezte, hogy a tervezett intézkedések hatálybalépésével egyidejűleg a rászorultak ellátásának a kompenzálására, minden medián érték alatti nyugdíjellátásban részesülő személy, havi ezer forint soron kívüli nyugdíjemelésben részesüljön.

Az ügy háttere, hogy az Erzsébet-utalvány kibocsátásának megszüntetése miatt szükségtelenné vált az utalvány forgalmának, illetve az abból származó bevételek felhasználásának törvényi szintű szabályozása is. A kuponokat kiadó Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. tavaly decemberben jelentette be, hogy január elsejétől sem papír, sem elektronikus formában nem forgalmaznak utalványokat, a már forgalomban levő juttatások pedig 2019 végéig használhatók fel.

 (Forrás:a Napi.hu)

OGY: Szerzői jogokról tárgyalnak a képviselők

Javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek a szerzői jogról szóló törvény módosításával, amely a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen emberek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződést foglalja a magyar jogba. A törvényjavaslatot kedden vitatta meg az Országgyűlés.

IM: javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek a szerzői jogról szóló törvény módosításával, ugyanis "a könyvéhség felszámolását" célozza a 2013-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében megkötött marrákesi szerződés, amelynek jelenleg 43 részes állama van.

Hozzátette: a világon megközelítőleg 253 millió vak, látáskárosult ember él, 89 százalékuk a fejlődő országokba. A világon megjelent valamennyi nyomtatott mű kevesebb, mint 10 százaléka érhető el számukra hozzáférhető formátumban.

Közölte, 2017 szeptemberében születtek meg a szerződést uniós jogba ültető jogszabályok, egy irányelv és egy rendelet.

Az irányelv egy kötelező szabad felhasználási esetet határoz meg, amelynek célja, hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló művek és szomszédos jogi teljesítmények, például könyvek, folyóiratok, újságok, magazinok és egyéb írásos formában lévő művek, kották és más nyomtatott anyagok hozzáférhetőségét a vak, látássérültek embereknek előmozdítsa. Ezt úgy kívánja elérni - folytatta - , hogy az EU-ban valamennyi kedvezményezett embernek és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló jogosított szervezetnek lehetővé teszik e tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítását, és az így átalakított fizikai, vagy digitális példányok a kedvezményezettnek történő terjesztését és online elérhetővé tételét. Mindehhez a szerzői jog jogosultjától nem kell engedélyt kérni - hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a jogosított szervezetek arra is lehetőséget kapnak, hogy az EU más tagállamaiban letelepedett kedvezményezetteknek is eljutassanak hozzáférhető formátumú másolatokat, illetve ilyeneket importáljanak. Egy magyarországi jogosított szervezet egy mű hangoskönyv változatát egy szlovákiai kedvezményezettnek korlátozás nélkül eljuttathatja - magyarázta.

Megjegyezte, kormányrendelet fogja meghatározni a jogosított szervezetek körét. Ezeknek a szervezeteknek információt kell szolgáltatniuk rendelkezésükre álló hozzáférhető példányokról, az információk nyilvántartására kijelölnek egy központi jogosított szervezetet - részletezte.

Szólt arról is, nem látják szükségesnek a szerzői jogi jogosultaknak kompenzáció fizetését. Ezt azzal magyarázta, hogy eddig sem volt ilyen, illetve szűk kedvezményezetti kört érint a felhasználás és az új szabályok nyomán sem növekszik meg nagy mértékben a felhasználás.

A javaslat pontosítja a szabad felhasználás feltételeit is, mivel az uniós irányelv kiterjed az adatbázisokra is - mondta.

Kitért arra, hogy a törvényjavaslat kiigazítja még a szerzői jogi törvény egyes rendelkezéseit is, amit a gyakorlati tapasztalatok és az általános közigazgatási rendtartási, illetve közigazgatási perrendtartási törvények hatályba lépése indokolt, továbbá technikai jellegű pontosításokat is tartalmaz. Az irányelv átültetésének határideje október 11. - mondta.

Fidesz: a javaslat jó célt szolgál

Salacz László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a fogyatékos emberek a mindenkit megillető jogokkal csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni, esélyegyenlőségük megalapozása mindannyiunk közös kötelessége. A javaslat célja, hogy az őket sújtó hátrányok enyhítésre kerüljenek - rögzítette a kormánypárti politikus.

A javaslat jó célt szolgál, az új szabályozásnak köszönhetően a fogyatékkal élők számára még szélesebb körben válik elérhetővé, hogy engedélyezési kötelezettség nélkül hozzáférjenek bizonyos művekhez.

Jobbik: igen a javaslatra

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka jelezte: támogatni fogják a javaslatot. Alapvető kötelessége minden egészséges embernek, hogy a fogyatékkal élő honfitársainkat a mindennapi életükben minden eszközzel segítsék.

A javaslat kapcsán azt sajnálja, hogy öt évnek kellett eltelnie, hogy egy nemzeti parlament egy ilyen kérdéssel foglalkozni tudjon. Ezért is kell a magyaroknak az unió reformjában elöl járni, hogy ezen folyamatokat is felgyorsítsák - jegyezte meg.

KDNP: támogatják, hogy növekedjen az akadálymentes formában elérhető kiadványok száma

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka rámutatott: Magyarország alaptörvénye tiltja a hátrányos megkülönböztetést, az alapjogok mindenki számára biztosítottak bármiféle különbségtétel nélkül. Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson - jegyezte meg, hozzátéve: hazánkban majdnem félmillióan élnek bizonyos fogyatékossággal, a látás vagy hallássérültek száma 160 ezer.

Hangsúlyozta: egyértelműen támogatják, hogy növekedjen azon művek, kiadványok száma, amelyek akadálymentes formában léteznek. A KDNP támogatja a javaslat elfogadását - jelezte a kormánypárti politikus.

MSZP: támogatás a javaslatnak

Varga László, az MSZP vezérszónoka szintén a javaslat támogatásáról biztosította a parlamentet. Általában véve azonban megfogalmazott kritikákat is, mint mondta: utolsó pillanatban sikerül csak a rendelkezéseket átültetni.

Hozzátette: a fogyatékkal élők hozzáférését segíti az előterjesztés a lehető legszélesebb körben, de azt szeretnék, ha értük más előterjesztések keretében többet tenne a kormány. Őket érinti leginkább a dolgozói szegénység - jegyezte meg.

Völner Pál zárszavában megköszönte a frakciók támogatását, majd az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés nyolc előterjesztés, köztük a szerzői jogi törvény módosítását tárgyalja kedden.

Az ősz második ülésnapja reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Ezt követi a szerzői jogi törvény változtatásáról szóló javaslat általános vitája; az indítványt az igazságügyi miniszter nyújtotta be.

Megvitatják még a kereskedelmi törvény módosítását, amelynek célja, hogy az Európai Bizottság által kifogásolt, a napi fogyasztási cikkek árusítását a mérleg szerinti eredményhez kötő rendelkezéseket hatályon kívül helyezzék.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére kerül a Ház elé a földművesek emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Az emléknap szeptember 17-én, a kisparaszti családból származó Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapján lenne.

A parlament jövő hétfőn zárja ülését. Azon az ülésnapon a napirend előtti felszólalások után csak kérdések hangzanak el, valamint ismét lesz azonnali kérdések és válaszok órája.

Az őszi ülésszak zárása a december 10-ével kezdődő héten várható.

Forrás: kisalfold.hu

Módosul a szerzői jog - a gyengén látóknak kedveznek

A szerzői jogi törvény (egy nemzetközi megállapodás következtében) úgy módosul, hogy a vakok és látássérültek számára készülő speciális könyvek (bele értve a hangoskönyveket is) az eredeti jogtulajdonos engedélye nélkül is elkészíthetők - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet Trócsányi László, igazságügyi miniszter terjesztett az Országgyűlés elé.

A szóban forgó egyezmény az úgynevezett Marrákesi Szerződés, amelyet az Európai Unió 2014. április 30-án írta alá, ez kerül be - a parlamenti elfogadás után - a hazai jogba.

Az egyezmény célja az, hogy a jogvédett művek és más tartalmak, például könyvek, folyóiratok, újságok, magazinok és egyéb írásos formában lévő művek, továbbá a kották és más nyomtatott anyagok, a vakok és gyengén látók számára könnyen elérhetők legyenek. Ez úgy történik, hogy az ő javukra - valamint az őket képviselő nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára - a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt vezet be az egyezmény és ennek nyomán a magyar jog is. Így azokban a tagállamokban, ahol jelenleg csak a szerzői jogi jogosultak engedélye ellenében van mód a szerzői joggal védett tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítására - és az így előállt fizikai vagy digitális példányoknak a kedvezményezett személyek részére történő terjesztésére - ez az engedélykérési kötelezettség megszűnik.

Az egyezmény megengedi, hogy az egyezményhez csatlakozott tagállamok kompenzációt adjanak - a szabad felhasználás miatt - a jogtulajdonosoknak, ez azonban nem kötelező.

Az egyezmény alapján készült uniós irányelv a módosított formátumú példányok tagállamok közötti cseréjét biztosító, az exporttal és importtal kapcsolatos tevékenységet is szabad felhasználásnak tekinti. A szabad felhasználás esetei - ennek értelmében - lefedik az ország területén kívüli nyilvánossághoz közvetítést is. A jogi szakkifejezés azt jelenti, hogy a vakok és gyengén látók az Unión belül bárhol beszerezhetik a számukra átalakított műveket, illetve az ilyeneket szabadon lehet oda exportálni.

Az említett szerzői kompenzációt nem lehet megfizettetni a felhasználókkal, vagyis a vakokkal és gyengén látókkal. Viszont a művek - számukra történt - átalakítási költségét meg lehet fizettetni. Ez azonban csak azt ezt előíró tagállam területén érvényes. Ha az ilyen költségtől mentes tagállamból kerül át az átalakított mű másik tagállamba, akkor ott sem kérhető pénz érte.

Az átalakított - a vakok és gyengén látók számára hozzáférhető - formátumok közé tartozik a Braille-írás, a nagyított betűs nyomtatás, a speciális navigációs e-könyvek és hangoskönyvek, a hangalámondás és a rádiós műsorszolgáltatás is.

Forrás:napi.hu