Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója tartott tájékoztatót a koronavírus-járvány elleni védekezés honvédelmi intézkedéseiről nemzetközi biztonságpolitikai kitekintéssel az Országgyűlés külügyi bizottságának április 20-ai ülésén.
 |
| Fotó: Honvédelem.hu / illusztráció |
Több országból a bioterrorizmus korlátozott megjelenésére is vannak jelzések – közölte Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén. Mint mondta, a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet mellett más szervezetek is a fertőzés terjesztésére szólították fel híveiket. Ennek jelei vannak például Indiában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban is – ismertette. Az altábornagy azt is kiemelte, hogy több országban fokozódik a szervezett bűnözés aktivitása is. Példaként említette, hogy Olaszországban a maffia tevékenységét vizsgálva azt látják, hogy a bajba került vállalatokban igyekeznek befolyást szerezni, ilyen módon fehérre mosni fekete pénzeiket. A Balkán egyes országaiban a védőfelszerelések elosztása is szervezett bűnöző csoportok kezébe került. Németország is úgy járt a közelmúltban, hogy a Nigériából megrendelt védőeszközei eltűntek.
Béres János altábornagy kitért arra is, hogy a járvánnyal összefüggésben – például álhírek terjesztésével – a kiberbűnözői aktivitás is fokozódott. Elmondta: jelenleg egyik fő feladatuk a Covid-19-helyzet figyelemmel kísérése. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy feltárják a jövőbeli gócpontokat. Most úgy látják a következő gócpont Afrikában lehet, ahol már 43 országban jelent meg a vírus. Emellett Afganisztánban is lehet gócpont. Vizsgálják a koronavírus hatását a nemzetközi biztonsági környezetre. Azt látni, hogy a vírus megjelenése óta jelentősen csökkent a harcok intenzitása az egyes válságövezetekben: Irakban, Szíriában és Afganisztánban is. Ennek kapcsán viszont hozzátette: értékelésük szerint, amint a járvány alábbhagy, kiújulhatnak a fegyveres összecsapások a válságövezetekben, köztük Irakban és Szíriában is. Emellett arra is fel kell készülni: az egyes országokban bevezetett rezsimintézkedések miatt a Közel-Keleten és az afrikai térségben is olyan belpolitikai feszültségek, állami szintű problémák lehetnek, amelyek miatt Európa is újabb nyomás alá kerülhet, például migrációs szempontból.
A missziós szerepvállalások is átalakultak. Irakban időszakosan felfüggesztették a kiképzést, emiatt sokan kivonták erőiket. Afganisztánban a korábban eldöntött csapatkivonást felgyorsította a járvány. Maliban komoly fertőzés érte missziót. Ezért onnan szinte naponta döntenek a katonák kivonásáról. A hadiipari vállalatok sok helyen teljesen vagy részlegesen leálltak, illetve átálltak járványügyi eszközök gyártására – közölte Béres János, de hozzátette több helyen már kezdték a visszaállást a pandémia utáni helyzetre. Szólt arról is, hogy a haditechnikai beszerzésekre és fejlesztésekre is kedvezőtlen hatást gyakorolt a pandémiás helyzet. Csökkentésről azonban kevés esetben van szó, inkább átalakítják a terveket. Ezzel együtt a járvány a védelmi költségvetéseket is érintette. A horvátoknál 25 millió euróval csökkentették a védelmi költségvetést. A V4-es, nyugat-európai országok még nem hoztak ilyen döntést, hiszen úgy vélik épp a járvány mutatja meg, hogy a haderőkre, azok eszközeire szükség van.
Több országban jelentősen bevonták a járvány elleni védekezésbe a katonákat, a haderők eszközeit. E tekintetben nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a Magyar Honvédség, amelyet szinte minden területen bevontak a védekezésbe. A jövőre vonatkozóan a KNBSZ főigazgatója azt mondta: a legfontosabb feladat az újraindítás politikájának a vizsgálata, hogy az egyes szomszédos, európai országok hogyan tervezik visszaállítani haderőiket a normál működési rendre.
Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: a Magyar Honvédség továbbra is 11 műveletben 1200 fős ambíciószinttel vesz részt, az egészségügyi szolgálatokat valamennyi helyen megerősítették. Azt mondta: Bosznia-Hercegovinában, az EUFOR műveletben történt fertőződés. Innen evakuáltak több magyar katonát is, de ők valamennyien jól vannak. Maliból 15 magyar katonát kellett evakuálni, de ők is jól vannak. Elmondta: a Magyar Honvédségben körülbelül 1500 mintavétel volt. A fertőzöttek száma egyszámjegyű, többségük az egészségügyi központ állományában van. A vezérezredes ismertette a Magyar Honvédség katonáinak magyarországi feladatait is. Ennek kapcsán azt is elmondta, sok önkormányzat kéri a katonai rendészek létszámának növelését. Ez egy, az emberek biztonságérzetét növelő feladat – szögezte le.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke rákérdezett egyebek között a NATO Katonai Egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK) járványügyi szerepére. Korom Ferenc kiemelte: a NATO KEKK a magyar katonai egészségügy elismertsége miatt van Magyarországon. A központ a járvánnyal összefüggésben összefogja a NATO tagországok valamennyi információját, tapasztalatát.
Brenner Koloman, a bizottság jobbikos tagja a misszióban lévő katonák hazahozásáról érdeklődött. A Magyar Honvédség parancsnoka azt mondta, egyelőre nem tervezik, hogy missziókból kivonnának erőket, vagy a váltások rendjén változtatnának. Nacsa Lőrinc, a bizottság KDNP-s tagja a válságok kiújulásáról kérdezett. Ezzel kapcsolatban Simon Péter, a KNBSZ szakértője elmondta, a koronavírus átalakítja a válságövezeteket is. Leálltak a gazdaságok, ami tovább fokozta az egyébként is magas munkanélküliséget. Nagy a belső menekültek, migránsok mozgása – közölte. Mesterházy Attila, a bizottság MSZP-s alelnöke és a DK-s Vadai Ágnes rákérdezett arra, hogy a honvédelmi költségvetésből mennyit csoportosítottak át, s ez mennyiben befolyásolja a honvédségi beszerzéseket. Erre válaszolva Korom Ferenc vezérezredes annyit mondott: a Magyar Honvédség működésfenntartása biztosított. A fideszes Zsigmond Barna Pál arra volt kíváncsi, hogy a toborzásban mit tapasztalnak. Korom Ferenc elmondta: az érdeklődők száma jelentősen növekedett.
A Magyar Honvédség szerepe a koronavírus-járvány elleni védekezésben kulcsfontosságú – hangsúlyozta Németh Zsolt az ülés után az MTI-nek. A bizottság fideszes elnöke azt mondta: látható, hogy a Magyar Honvédség tevékenysége általános támogatást élvez. Fontosnak tartja, hogy ez a következő időszakban is fennmaradjon. Kiemelte: a koronavírus megjelenésével kialakult egy új világhelyzet. Úgy értékelt, ahogy 2001. szeptember 11. után a terrorizmussal kapcsolatban kialakult egy tudatosság, valamint az 1986-os csernobili katasztrófát követően kialakult egy nukleáris tudatosság, a következő években az egészségügyi biztonság kérdése lesz kiemelt fontosságú. Az erre való reagálásnak a képessége minden országnak, köztük Magyarországnak is egy megkerülhetetlen kihívást fog jelenteni. Az az ország, vagy régió amely hatékonyan tud erre a kihívásra válaszolni, előnybe kerül, sikerre számíthat.
Németh Zsolt szerint a koronavírus ellen egyfajta háború zajlik az egész világban. „Egy új típusú háborúnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. Hozzátette: ebben a háborúban minden ország valamilyen szinten hadsereggé formálja önmagát. Hogy mely ország tud hatékonyan védekezni, abban nagyon fontos szerepe van a hagyományos hadseregeknek – emelte ki a fideszes politikus. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a hagyományos hadseregek hogyan tudnak alkalmazkodni az új típusú kihívásokhoz.
Ehhez biztosítani kell a megfelelő anyagi forrásokat – szögezte le Németh Zsolt. Kiemelte: nem lehet a Magyar Honvédség a kárvallotja a költségvetési nehézségeknek. Ellenkezőleg, ahhoz hogy azt a minőségi munkát el tudja végezni, amit jelenleg is elvégez a Magyar Honvédség, nagyon fontos, hogy megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzen. Ez összhangban van a NATO elvárásaival, 2024-re el kell érni a GDP 2 százalékos honvédelmi ráfordítást a költségvetésben – közölte a politikus. Hozzátette: a következő hetekben a költségvetés vitája során erre nagy figyelmet fognak fordítani.
