Újabb különleges épülettel gazdagodott Debrecen városa.
Gyakorlatilag elkészült a Debreceni Egyetem Innovációs Központja – közölte Facebook-oldalán a kivitelező cég, hozzátéve, hogy a Hunép Zrt. szakemberei elkezdték az épület átadását.
Mint írják, „egy év alatt lenyűgöző változás történt a területen, a növényzet kihajtását követően minden úgy fog kinézni, ahogy azt a tervezők megálmodták. A több, mint 5000 négyzetméter alapterületű épület teret ad majd a vállalkozások, a kutatók és az egyetemisták találkozásának, s az elmélettől egészen a prototípus-gyártásig is elérhetnek a folyamatok. Kifejezetten jó érzés egy ilyen jövőbe mutató létesítményen dolgozni, hiszen az újszerű megoldásokra való törekvés mindig jelen volt Hunép életében.”
Az épület alapjait még egy másik debreceni cég, a Dryvit Profi Kft. készítette el, ezt követően kezdhette meg az építkezést a közbeszerzésen a munkát elnyerő Hunép a Vezér utcai UD Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkban. A cég nettó 3 milliárd 770 millió forintért vállalta a központ felépítését.
A Debreceni Egyetem Innovációs Központjának terveit a Nagyerdei Stadiont is tervező Bordás Péter cége, a BORD Építész Stúdió Kft. készítette.
A több mint ötezer négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítmény inkubációs tevékenységek végzésére alkalmas, oktatási és gyakorlati bázisként szolgáló, dolgozói közszolgáltatást nyújtó, projektmenedzsment és működtetéssel összefüggő, továbbá innovációs folyamatoknak ad majd teret.
Az Innovációs Központ megépítésére 3 milliárd 883 millió forintot biztosított a magyar állam.
Az innovációt és vállalkozói szemléletet megalapozó fejlesztéssel a kormány és az intézmény célja, hogy a Debreceni Egyetem még jobban felzárkózzon a világ vezető felsőoktatási intézményei mellé. A remények szerint a központ az oktatás, kutatás és vállalkozások egy helyen történő megjelenésével befektetéseket vonz a kutatásokhoz, ezáltal gazdasági növekedést eredményez
A központ alsó szintjén lesz a labor- és műhelyszint, fölötte a közösségi innovációs „piactér” szint, legfelül pedig az irodák kapnak helyet. Az épület mellett hosszanti irányban két mesterséges dombot emelnek majd, amelyikből az egyikben a gépészet és kerékpártárolók kapnak helyet.
A BORD Építész Stúdió munkatársai így írtak a tervezés folyamatáról:
Az innovációs központ hallatán egy jól szervezett polc jutott az eszünkbe. Pont olyan, mint amilyeneket egy garázsban találni az autó mellett. Egy hatalmas polc, rajta számos doboz, mindegyik egy-egy érdekességet rejt, találmányokat, bámulatos műszereket. Így képzeltük el, milyen is lehet egy innovációs központ, ahol különböző start up cégek őrült tempóban egymást váltva, helyet cserélve mozognak ezen a különleges polcon. Mikor az ember keres valamit, kinyit egy-egy dobozt és számtalan csodát talál benne. Ez a gyerekkori élmény, „A POLC A GARÁZSBAN” indította el az első koncepcionális gondolatokat, amely egy jól szervezett épület, érdekes titkokat rejtő dobozokkal.
A funkcionális igényeknek megfelelően polcunk víziója tovább fejlődött. Belső közlekedési rendszere, a folyosók, lépcsők, közösségi terek hálózata akár egy kisváros komplex térképe. Hiszen a polc rendszerben, a számtalan doboz közt, az embereknek el kell jutniuk egyik helyről a másikra. Célunk, hogy az épületben dolgozó kutatók, fejlesztők elkerülhetetlenül találkozzanak egymással és információt cseréljenek. Így talán a dobozok tartalma is cserélődik, egyik a másikba átkerülhet, újraszortírozhatjuk azokat. Kell egy hely, ahol a gondolatok között lehet válogatni és inspirációkat lehet gyűjteni. Így fogalmazódott meg a „PIACTÉR” ötlete, a polc középső szintjén.
A “piactéren” szerzett ötleteket lehet fölfelé, lefelé szortírozni. Olyan ez, mint a régi matematikai feladat, a szám-automata, amelybe ha bedobok egy számot, a gép egy műveletet hajt végre rajta, majd alul kiesik az eredmény. Ami tehát a polc felső szintjéről átesik a közösségi fórumon, azaz a piactéren, transzformálódik, érintkezik emberekkel és leesik az alsó szintre. Míg a matematikai feladatoknál pontosan kiszámítható a robotban, vagy gépben található képlet, ami átformálja a belső számokat, addig egy start up vagy egy innovációs projekt esetén a végeredmény ismeretlen. Nem kalkulálható, hogy a fórumon az ott lévő embereket milyen hatás éri, milyen gondolatok keverednek. Ez egy olyan rendszer, amiben nem lehet és nem is kell rendet rakni és a képletét nem lehet és nem is kell megfejteni. A dobozok tartalma folyamatosan cserélődik, öntörvényűen rendezik át tartalmukat.
Amikor az építészeti gondolat tömeggé formálódik, nem akar több lenni egy egyszerű polcnál, megmarad annak, aminek szánták. Egy hely, ami tárolja a korszakalkotó gondolatokat, közepén a „matematikai képletet rejtő géppel”, mely mint közösségi tér folyamatosan újraszervezi és végteleníti az ötletek folyamát.
(Forrás:Dehir)
