Sok fogyatékossággal élő ember létfenntartása kerül veszélybe, ha piaci árat kell fizetniük a rezsiért

Mentesüljenek az energia piaci árának megfizetése alól a fogyatékossággal élő emberek, erre kéri a kormányt a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. Közülük sokan ugyanis nem tudnak spórolni az energián. Naponta kell tölteniük a lélegeztetőgépet, az elektromos ágyat, az emelőt, a kerekesszéket, vagyis az életfunkciók fenntartásához, javításához szükséges eszközöket. 

Cintia amikor csak teheti, a laptopon beszélget a barátaival, vagy videókat készít. A jobb kezét tudja csak használni. A 17 éves lány SMA-s, vagyis gerincvelő eredetű izomsorvadásban szenved.

Ha éjszaka nincs rajta a lélegeztetőgép, akkor nem kap rendesen levegőt. A gép árammal működik, ahogy a köhögtetőgép is, amit naponta háromszor kell használni. Cintia tüdőbeteg, így az sem mindegy, mivel fűtenek. A mostani hűtő-fűtő klímarendszert nemrég csináltatták 850 ezer forintért. Most 20 ezer forint a havi áramszámlájuk.

„Neki kell 24-25 fok télen, mert ő egyáltalán nem is változtatja helyzetét, teljesen fekvő, igazából még a fejét sem tudja megmozdítani az ágyban, ezért ő fázós. Nyáron meg kell a hűtés, mert meleg van, úgyhogy itt tartunk, 80-90 ezer lesz havonta” – mondja Cintia édesanyja, aki havi 180 ezer forintot kap, mert lányát otthon ápolja, férje pedig 200 ezer forintot keres. A házat hitelből vették, azt is fizetik havonta.

Fogalmam sincs, hogy most mi lesz. Ahhoz hogy a gyermekemnek mindent meg tudjak adni, már nem tudom, hogy mit szorítsunk magunkon, konkrétan a nadrágszíjon. Nem tudom.

Balázs Péter szklerózis multiplex miatt 10 éve ül kerekesszékben. Elektromos szék, de még új, így nem kell minden nap tölteni. De a kis, egyszobás lakása tele van olyan géppel, amihez áram kell, folyamatosan.

„Mindent elektromosan használok. Itt van mellettem ez az ágy, ami hidraulikusan emelhető,  meg dönthető a fejtámla meg ilyenek, ezt mindennapos használatban van, azaz minden nap 12 órát minimum töltenem kell” – mondja Balázs Péter.

Az emelő is árammal működik, ő pedig csak azzal tud mozogni. Ráadásul hajlamos a kihűlésre, ezért éjszaka muszáj fűteniük. Feleségével épp azt számolgatják, hogy talán bele fognak férni a keretbe és nem kell majd sokkal többet fizetniük rezsire.

Most éppen hogy ott vagyok a határon, de lassan hozzá kell szoktatnom magamat ahhoz, hogy mondjuk napközben nem fűtök majd.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége levélben fordult a miniszterelnökséget vezető miniszterhez, és arra kérte a kormányt: a fogyatékossággal élő emberek, és a velük egy háztartásban élő családtagjaik mentesüljenek az új szabályok alól. Azt írják, ha piaci árat kell fizetniük a rezsiért, akkor sok fogyatékossággal élő ember létfenntartása is veszélybe kerül. Németh Szilárd a Hír TV-ben azt mondta, a szerdai bejelentés óta rengeteg megkeresést kaptak, és dolgoznak valamiféle kompenzáción a magasabb számlák miatt. De hogy ez kire vonatkozik majd, egyelőre nem tudni.  

(Forrás:rtl.hu/hirado)

Göröngyös utat kellett bejárniuk száz év alatt a kerekesszékeseknek

A hazai mozgássérült-ellátás kezdetei százéves múltra tekintenek ugyan vissza, Magyarországon a mozgássérülteknek az oktatásba és a munka világába való teljes integrálása a mai napig várat magára, aminek hátterében nem csupán a fizikai akadálymentesség hiányosságai állnak.

URBÁN TAMÁS / FORTEPAN

A Tischler-féle lábprotézisgyártó cég termékei a Millenniumi kiállításon 1896-ban.

BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / KLÖSZ GYÖRGY / FORTEPAN

„A hazai mozgássérült-ellátás vérkeringésébe nem az érintettségem miatt kerültem, bár elsőtől negyedikig tehermentesítő járógéppel jártam. Többet nyomhatott a latban, hogy a szüleim korán meghaltak, így negyedikes koromban állami gondozásba kerültem. Ott kitanultam a kertész szakmát, ami után egy ismerősöm megkérdezte, nem szeretnék-e mozgássérült gyerekeknek kertészetet tanítani. A többi iskolámat érettségitől a diplomáig esti tagozaton végeztem, és bekerültem a Budapesti Mozgásjavító Iskola Gyöngyvirág utcai kertészetébe. A sors fintora, hogy ebben a kertben rendszeresen játszottam gyerekkoromban” – mesél a magyarországi mozgáskorlátozott-ellátás egyik kulcsfigurája, Nádas Pál arról, hogyan indult a mintegy négy évtizedes pályafutása.

A XII. kerületi Gyöngyvirág utca 12-14. kertje a Svábhegyen 1954-ben. A szemben ülő Nádas Péter író és testvére, a tőle jobbra álló Pál később állami gondozásba került. Pált a Mozgásjavító élén az motiválta, hogy az otthonban élő gyerekeknek az övénél jobb sora legyen.

Az említett gyermekkori felvételen a szemben ülő testvér, a később világhírű íróvá cseperedett, Péter balján álló Nádas Pálnak, mint mondja, „nem voltak rossz emlékeim a gyerekkoromról, az elsődleges célom mégis az volt, hogy az otthonban lévő gyerekek jobb körülmények között éljenek, mint ami állami gondozottként nekem adatott”. A svábhegyi arborétumot, vagyis a kertet, amely a gyerekkora és a szakmai pályafutása között a hidat jelentette, 2005-ben bezárták, a telket eladták, a búcsúztatón Nádas Pál mondott beszédet.

1922 és 1908 körül. Fotó:FORTEPAN

A Gyöngyvirág utcai arborétum anyaintézményét, az 1964-es átnevezésekor Budapesti Mozgásjavító Iskolává átkeresztelt zuglói intézményt, melynek Nádas Pál 1987-től 2012-ig volt az igazgatója, 1903-ban alapították. Akkor még úgy hívták: Nyomorék Gyermekek Országos Otthona. „A nyomorék jelző akkor még nem számított pejoratívnak. Az intézmény célja az oktatás, a gyógyítás és a szakképzés szentháromságának a megteremtése volt.”

Fotó:BRAUN ANTAL / FORTEPAN

Állami Szociális Otthon (ma Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja) a XIV. kerületi Hermina (Május 1.) út 45. alatt 1967-ben.

A bentlakásos iskolába többnyire 4–5 évesen kerültek be a gyerekek. A fővárosban itt vezették be elsőként a hatosztályos helyett a nyolcosztályos elemit, ami után féltucat szakma közül lehetett választani. A cél az volt, magyarázza a később a hazai mozgássérült-ellátás és a paralimpiai mozgalom történetét kutatóként is feltáró Nádas, hogy a családok és a társadalom önálló, önmagáról gondoskodni képes felnőttet kapjon vissza.

Fotó:BRAUN ANTAL / FORTEPAN

A Hermina úti intézményben felvételeket készítő Braun Antal maga is mozgássérült volt.

„A kertészkedésen kívül a cipészkedést, a bőrdíszművességet, a szabást, a varrást lehetett kitanulni. Gyakori volt, hogy ezeket a szakmákat mozgássérült emberek végezték, elfogadott volt az érdekükben megvalósuló pozitív diszkrimináció. Amikor még édesapámmal laktunk a Pozsonyi úton, többnyire engem szalajtottak cipőt sarkaltatni. Az utcában lévő cipészműhely is egy nyomorék bácsié volt” – idézi fel Nádas.

RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG / FORTEPAN

1980-as évek közepe.

GÖMÖRI CSALÁD / FORTEPAN

1960-as évek eleje.

Jobb híján rideg integráció zajlott

Ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott gyerekek a normál iskolákban a többiekkel együtt tanuljanak, a legtöbb feltétel nem volt adott. „Létezett ugyan integrált oktatás, már csak azért is, mert a vidéki települések jó részében még csak nem is hallottak a Mozgásjavítóról, ez úgynevezett rideg integráció volt. A gyerekek úgy boldogultak, ahogy tudtak, szakmai segítséget nem kaptak hozzá. Egészen 1982-ig egy ad hoc beiskolázási bizottság döntötte el, hogy ki járhat a többségi iskolába és kinek kell a gyógypedagógiai intézményekben tanulnia. A bizottság előtt azonban nem volt kötelező megjelenni” – mesél a speciális nevelési igényű gyerekek államszocializmusbeli beiskolázásának útvesztőiről Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának docense.

A Nyugat-Európában már akkor is elérhető mozgássegítő eszközöket itt hírből sem ismerték, a batárokként is emlegetett kerekesszékek szinte teljesen használhatatlanok voltak.

A súlyosabban sérült gyerekek sokszor teljesen kiestek az oktatási rendszerből. Igaz, a mozgáskorlátozottak csoportján belül jóval kisebb volt a súlyosan vagy teljesen mozgásképtelen gyerekek (és felnőttek) aránya. Az orvostudomány akkori eszközei mellett például a súlyos oxigénhiányos állapotban született csecsemők túlnyomó többsége nem maradt életben. Márkus a saját gyerekkori tapasztalatairól azt mesélte, hogy „egész gyerek- és fiatal koromból egyetlen mozgássérült kortársra emlékszem, a gimnáziumból. A családok sokszor elrejtették az érintetteket. Még egy évtizede is hallottam olyan esetről, amikor a falusi asszonynak csak a halálakor derült ki, hogy van egy – akkor már felnőtt – mozgáskorlátozott fia. Még a szomszédok sem tudtak a létezéséről.”

SZALAY ZOLTÁN / FORTEPAN

A Sport Aid elnevezésű, az afrikai éhezők megsegítésére rendezett futóverseny résztvevői a Rákóczi úton 1986-ban.

A falvakban ellátás nem volt, de az élet nem állt meg

Az ellátás sajátosságait jól példázzák a mozgássérültek érdekképviseletének kiépítésében oroszlánrészt vállaló Hegedüs Lajos személyes tapasztalatai. A „civilben” ügyvédként dolgozó Hegedüs 1952-ben, kétéves kora előtt bénult meg részlegesen a gyermekparalízis-járvány következtében. A dunántúli kis faluban, ahol született, nem volt óvoda, iskolába együtt járt a többi gyerekkel. „Egy ilyen kis faluban senki nem hallott gyógypedagógiai módszerekről, viszont a szó legnemesebb értelmében pedagógusok tanítottak: még tornából sem kaptam felmentést, a tanár egyszerűen olyan feladatokat adott, amiket meg tudtam csinálni. Focizás közben a járógép még előnyt is jelentett, ha abba valaki belerúgott, többet engem biztos nem támadott. Otthon éppúgy etettem a jószágokat, itattam a lovakat, mintha semmi bajom nem lett volna, legfeljebb kicsit lassabban ment. Igaz, anyámnak a hátán kellett felvinnie a lépcsőkön a gyógytornára, az osztálytársaim közül pedig mindig volt valaki, aki vitte a táskámat, amíg nem tanultam meg biciklivel járni.”

LECHNER NONPROFIT KFT. DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT / VÁTI / FORTEPAN

A szegedi Petőfi sugárút a Vám tér felé nézve 1967-ben, háttérben a Tisza malom.

Hegedüs már kamasz volt, amikor először találkozott más mozgássérültekkel, a fővárosban, ahová a rekonstrukciós műtétjeire kellett járnia. Itt ismerkedett meg a később ugyancsak jogi végzettséget szerző Chikán Csabával és Dallos Jánossal, valamint Ráday Sándorral, utóbbi négyvégtagsérült mérnökként később a hazai akadálymentesítés élharcosa lett. Sorstársaival először regionális érdekképviseleti szervezeteket alapítottak, Hegedüs például Somogy megyében. 1981-ben életre hívták a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét.

(balra) Marjai Tamás a Szigethalmi Vasas mozgássérült gokart versenyzője 1965-ben. (jobbra) A BOTE (ma Semmelweis Egyetem) I. sz. Gyermekklinika az Üllői úton a Bókay János utca sarkánál 1967-ben.

MAGYAR RENDŐR ÉS BOJÁR SÁNDOR / FORTEPAN

(balra) Oktogon, 1952. (jobbra) A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház parkolója 1981-ben.

Hegedüs szerint nem ideológiai körülmények állnak annak hátterében, hogy a mozgássérültek akkor is és még mindig részleges szegregációban élnek. „Bár az, hogy a fizikai környezet nem akadálymentes, hozzájárul, hogy a mozgáskorlátozottak nem tudnak a többségi társadalomba integrálódni, de ennek legalább olyan fontosak a mentális akadályai. Sok esetben a szülők rekesztik ki a saját gyereküket, érdekvédőként sokszor épp velük kell küzdenem, hogy engedjék a gyerekeiket felnőni, hagyják őket úgy élni, ahogy tudnak.” Mindez a sorsközösség elutasításához is vezethetett akár. Az érdekvédelemben négy évtizede aktív Hegedüs megemlítette, hogy a rendezvényeiken való szereplést egy ismert hazai paraszupersztár például azzal utasította vissza, hogy „nekem semmi közöm hozzátok”.

URBÁN TAMÁS / FORTEPAN

A budapesti Kisstadionban 1978-ban.

PÉTERFFY ISTVÁN / FORTEPAN

Deák Bill Gyula a legutóbbi évekig nem beszélt arról, miért amputálták a bal lábát, csak nemrégiben idézte fel, hogy a 11 éves korában, orvosi műhiba következtében történt műtét miatt egyszer még öngyilkosságot is megkísérelt. Ezen az 1971-es képen Sztár nevű együttesével zenél.

Élnének, mint mások, ha a fejekben akadálymentesség lenne

Bár a végtagműtétek okairól és körülményeiről az 1970-es évektől több mint egy évtizeden át képriportokat készítő Urbán Tamás fotóriporter elsősorban a veszteség társadalmi vonatkozásaira igyekezett a képeivel rámutatni, kérdésünkre felidézte egy személyes élményét is. A sokat próbált, baleseti és bűnügyi helyszíneken, börtönökben, nevelőotthonokban, prostituáltak és futtatóik által elfoglalt városrészekben dolgozó fotóriporter azt emelte ki, hogy szakmai pályafutása legmegrázóbb pillanata az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben érte.

URBÁN TAMÁS / FORTEPAN

„Főként a rehabilitációs osztályon, a tornaórákon dolgoztam, de előfordult, hogy amputációs műtétet fényképeztem végig. Egy ilyen alkalommal ott felejtettem a fénymérőmet, amiért muszáj volt visszamennem. A műtőben, ahol előtte órákon át néztem a lencsén keresztül az amputáció minden apró részletét, már senki nem volt. Az operáció alatt a munkára koncentráltam, dolgozott bennem az adrenalin, de akkor, a sarokba pillantva hirtelen megszédültem, egy pillanatra elsötétült előttem a világ. Négy-öt láb volt egymás hegyén-hátán a sarokban, az aznapi operációkból visszamaradt végtagok. Soha nem fogom elfelejteni, a pályafutásom legmegrázóbb pillanata volt.”

URBÁN TAMÁS / FORTEPAN

Urbán Tamás a gyermekbénulás következtében a harmincas éveiben bekövetkezett haláláig vastüdőben élő Szabó Lászlót az utolsó útjára is elkísérte a Megyeri úti temetőbe 1984-ben.

Urbán, a munkáira egyébként jellemző módon, ezúttal is a portréalanyai mindennapjainak szerves részévé vált: „úgy éreztem, a többség kiközösíti ezeket az embereket, az utcán nagy ívben kikerülték őket, másképp viselkedtek velük, mint a többiekkel. Szerettem volna bebizonyítani, hogy éppúgy élhetnének, mint bárki más. A rehabilitációs intézetben volt egy orvos barátom, Klauber András, elhatároztuk, hogy szervezünk a mozgássérült fiataloknak egy balatoni táborozást. Szereztünk az Expressz utazási irodától egy kempinget, és 30 embernek egy hétre elegendő ellátást. A táborhelyet előtte át kellett kissé alakítani, de az élmény mindenkinek felejthetetlen volt.”

URBÁN TAMÁS / FORTEPAN

Mozgássérült fiatalok táborozása Balatonszemesen 1984-ben.

URBÁN TAMÁS / FORTEPAN

URBÁN TAMÁS / FORTEPAN

A fotóriporter Urbán és az érdekvédelmi aktivista Hegedűs nem tudtak ugyan egymás munkájáról, mégis szinte hajszálpontosan ugyanazt élték át. Az első MEOSZ-szervezésű balatoni tábort Hegedűsék 1982-ben rendezték Balatonfenyvesen, amit több táborozás is követett Fonyódligeten, majd Siófokon. „A kempingek nem voltak akadálymentesek, de használhatóak voltak: a földszintes épületek 2-3 lépcsőfokát rámpákkal hidaltuk át, ha leszereltük az oldalpanelt vagy az ajtót, a vécébe és a zuhanyzóba épp befért a kerekes szék. A zuhanyzóig trabantjáratokkal jutottunk el: az elől haladó autóba kapaszkodott az első kerekesszékes, az ő székébe a második, és így tovább. Amit nyugat-európai értelemben akadálymentesítésnek nevezünk, az Magyarországon még ma sem létezik. Ha akadálymentesített egy vécé, akkor be van zárva az ajtaja, és ahol el kell kérni a kulcsot, oda két lépcső vezet fel. Először a fejekben kell akadálymentesíteni, a többi csak azután történik meg.”

Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/mozgasserultek-helyzete

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Forrás:24.hu)

Ösztönzés a megváltozott munkaképességűeknek

A kereseti korlátozás eltörlésétől azt várják, hogy a fogyatékossággal élő dolgozók a velük azonos végzettségű és munkakörű emberekével megegyező bérezésben részesülnek.

A cél az, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók a nyílt munkaerőpiacon is megállják a helyüket

Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekre vonatkozó kereseti korlátozás eltörlése megkönnyíti az érintettek munkavállalását. Az általuk is szorgalmazott intézkedést természetesen örömmel üdvözlik az érdekvédő szervezetek.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) üdvözli a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosítását, amelynek eredményeképpen január elsejétől megszűnt a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekre vonatkozó kereseti korlátozás. Amint azt lapunknak Kósa Ádám, a Sinosz elnöke kifejtette: a módosítás előtt a munkaerőpiacon egyébként is hátrányos helyzetben lévő személyek jellemzően az ellátás mellett döntöttek a kereseti korlátot meghaladó, magasabb jövedelmet kínáló lehetőség helyett.

„Véleményünk szerint a módosítás kiemelten pozitív változásokat hoz a pályakezdő siket és nagyothalló fiatalok számára is, hiszen a munkaadók akkor is mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, ha olyan fiatalt foglalkoztatnak, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján sajátos nevelési igényűnek, vagy a felsőoktatási törvény alapján fogyatékossággal élő hallgatónak minősül” – fogalmazott Kósa Ádám. Hozzátette: a rehabilitációs hozzájárulás évenkénti, a minimálbérhez igazított növelése egyértelműen komoly hatást gyakorolt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátájának növekedésére, így ha a kötelező foglalkoztatási szinthez tartozó személyek köre bővül, akkor bizonyosan sokkal többen jutnak majd munkalehetőséghez.

A változások között ugyancsak jelentős a foglalkozási rehabilitációs mentorok alkalmazásának a lehetősége, akik szintén beszámítanak majd a kötelező foglalkoztatási szintbe. „Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a kérdés straté­giai szintre emelkedjen egy vállalat életében és a megváltozott munkaképességű kollégákat érintő intézkedésekben mindig legyen elérhető, rendelkezésre álló,  az akadálymentesítés területén kompetens munkatárs” – taglalta a SINOSZ elnöke.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke közölte, szervezetük évek óta következetesen képviselte azt az álláspontját, hogy szükség van a keresetkorlát eltörlésére a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése és megélhetésük biztosítása érdekében. Úgy ítélik meg, hogy az intézkedés ösztönzően hathat a mozgássérült emberekre, várhatóan jelentősen többen döntenek majd a munkavállalás mellett. Hiszen nemcsak az érintettek, de mindannyiunk közös társadalmi és gazdasági érdeke, hogy a megváltozott munkaképességű, különösen a mozgáskorlátozott, illetve más fogyatékosságban érintett emberek foglalkoztatásának törvényi és egyéb akadályai megszűnjenek, és minél többen jelenjenek meg a munkaerőpiacon – mutatott rá a MEOSZ elnöke.

Kovács Ágnes kifejtette: a január elsején hatályba lépett jogszabályváltozás rendezi azoknak a mozgáskorlátozott vagy más fogyatékosságban érintett emberek helyzetét, akik rokkantsági és rehabilitációs ellátásuk mellett munkát végeznek. Mindez összhangban áll a MEOSZ által korábban a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását követő szabályozás ellentmondásairól és megoldási javaslatairól kidolgozott, és a meghatározó országos érdekvédelmi szervezetek által támogatott ajánlásaival. Az általuk is javasolt törvénymódosítás hatályon kívül helyezte az ide vonatkozó törvény azon rendelkezéseit, amelyek értelmében meg kell szüntetni az ellátást, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét.

Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) szakmai vezetője lapunk megkeresésére elmondta, ők is azért lobbiztak, hogy ez a – különösen a magasan kvalifikált megváltozott munkaképességű személyeket – diszkrimináló rendelkezés megszűnjön. A változástól elsősorban azt várják, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók is a velük azonos végzettségű és munkakörű emberekével megegyező bérezésben részesülnek. Tapasztalataik szerint sokan voltak, akik eddig inkább a kevesebb, de biztos ellátást választották a több, de bizonytalanabb munkabér helyett, és nem is vállaltak munkát. Kitért arra is: rendkívül fontosnak és előremutatónak tartják, hogy a kormány a rehabilitációs akkreditációs rendszer keretében több száz akkreditált foglalkoztatónál, több tízezer megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő ember foglalkoztatásához járul hozzá bér- és költségkompenzációs támogatással. Ez a rendszer lehetővé teszi többek között számos, a fogyatékossággal élő embereknek szolgáltatásokat nyújtó és érdekképviseletüket ellátó civil szervezet számára is, hogy tevékenységükhöz megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő szakembereket alkalmazzanak – jegyezte meg Németh Orsolya.

Kósa Ádám rámutatott ugyanakkor, hogy a törvénymódosítás pozitív visszhangja ellenére akad még tennivaló. Lényeges, hogy a nyílt munkaerőpiac elvárásainak minél többen feleljenek meg piacképes végzettséggel és versenyképes szaktudással. A jelenleg komoly átalakításon keresztül ment szakképzési rendszer és az Országos Fogyatékosságügyi Program céljai között is említhető, hogy kiemelt figyelemmel kell folytatni a fogyatékossággal élő fiatalok nevelését-képzését, minden oktatási színtéren.

Szükség lenne véleményük szerint a siket és nagyothalló személyek számára biztosított jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra vonatkozó, térítésmentes keret bővítése. A különböző, speciális oktatási keretek kibővítése és mindezekkel párhuzamosan a foglalkoztatás területére bevezetett további plusz órakeret számos pozitív változással járna. A magasan képzett felnőttek elhelyezkedésének esélye és foglalkoztatási rátája magasabb, így alacsony szociális ráfordításokkal, magasabb adóbe­fizetéssel és a nagyobb fogyasztással közvetlenül járulnak hozzá a társadalmi jóléthez.

Mindennek alapját teremtené meg a siket gyermekek esetében régóta vágyott paradigmaváltás, a bilingvális oktatás. A nagyothalló személyek esetében pedig ugyanennyire fontos a minél szélesebb körű minőségi hallókészülék-ellátás és a különböző hallást segítő eszközök elérhetősége, amely az akadálymentes önálló életvitel alapvető feltétele lenne. A munkavédelmi szakemberek képzésébe pedig be kell emelni a fogyatékossággal kapcsolatos modulokat, hogy a kockázatértékelés és a munkavédelmi szabályzatok továbbá a konkrét megvalósítások kapcsán képessé váljanak az ésszerű alkalmazkodás, illetve az egyetemes tervezés munka világában történő megvalósítására.

„Fontos lenne, hogy a nyílt munkaerőpiacon a munkaadók megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülésen túl támogatást igényelhessenek az akadálymentes munkahelyi környezet kialakításához. A jelnyelvi tolmácsok alkalomszerű munkahelyi bevonásával, illetve a fejlett technológia nyújtotta eszközök alkalmazásával könnyedén megvalósul az akadálymentes munkahely a siket és nagyothalló személyek számára – részletezte a Sinosz elnöke. Szorgalmazzák továbbá, hogy a kormány teremtsen pénzügyi keretet a vállalkozni kívánó hallássérültek számára.

Kósa Ádám felhívta a figyelmet arra: számos esetben megállapítható, hogy egy nagyothalló személy nem tekinthető megváltozott munkaképességű személynek, mivel a komplex minősítés során az össz-egészségkárosodása nem éri el a negyven százalékot. A munkaadók számottevő része gondolkodik például nagyothalló személy foglalkoztatásában, azonban a nagyothalló emberek jelentős csoportja nem minősül megváltozott munkaképességűnek. Ez a kérdés más fogyatékossági csoportok esetében is halmozottan hátrányos helyzetet teremt a munka világában, hiszen ezek az emberek fokozott diszkriminációnak vannak kitéve. Mindenképpen fontos, hogy az ő helyzetükre vonatkozóan is intézkedéseket vezessenek be – szögezte le a Sinosz vezetője.

Kovács Ágnes szintén beszélt arról: számos feladat megoldatlan az akadálymentesítés, a hozzáférhetőség és észszerű alkalmazkodás terén, amelyeket meg kell lépni annak érdekében, hogy ezek hiánya miatt ne maradjanak oly sokan távol a munka világától. A legsürgetőbb feladat a nem akadálymentes környezet megszüntetése, mivel jelenleg ez az egyik legnagyobb gátló tényező, ugyanakkor a munkaszervezés, a munkafolyamatok, és egyéb, a foglalkoztatottak munkáját segítő intézkedésben is tetten érhető, hogy a munkáltatók nem számolnak a mozgássérült, fogyatékkal élő munkavállalókkal. Olyan rendelkezésekre van tehát szükség, amelyek célzottan a fogyatékossággal élő emberek valós foglalkoztatására irányulnak annak érdekében, hogy ők a nyílt munkaerőpiacon, adaptált környezetben és egyenlő esélyű hozzáférés mentén tudjanak munkát vállalni.

Emellett az inkluzív oktatás biztosítása a köznevelés, szakképzés és felsőoktatás területén és az átadott tudásért vállalt felelősség lehetne a garanciája annak, hogy minél magasabb szakmai tudással bíró fogyatékkal élő munkavállalók nagyobb arányban legyenek potenciális szereplői a nyílt munkaerőpiacnak – vélekedett Kovács Ágnes.

Németh Orsolya szerint az akkreditációs bértámogatás rendszerével az elmúlt években megvalósult több módosítás ellenére még mindig vannak gondok. A támogatás jellege és összege nem differenciál a megváltozott munkaképességű személyek képzettsége és az általuk betöltött munkakör piaci értéke szerint, és azt sem veszi figyelembe, milyen támogatási igényű megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához veszik igénybe a támogatást. Pedig miközben egy egészségkárosodott személy nem igényli a munkakörnyezet fizikai vagy infokommunikációs átalakítását, addig egy fogyatékossággal élő, látás- vagy mozgássérült munkavállaló esetében ez komoly többletköltséggel jár, ráadásul nekik munkahelyi segítő személyre is szükségük lehet.

A rendszer nem teszi lehetővé nyugdíjas korú, ám aktív és dolgozni vágyó megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, miközben általában egyre nagyobb támogatást élvez a nyugdíjasok foglalkoztatása. További nehézség, hogy tartós foglalkoztatást támogató bértámogatást csak az akkreditált foglalkoztatók vehetnek igénybe, a rehabilitációs foglalkoztatást célul ki nem tűző, jellemzően kis- és középvállalkozásokat szinte semmi nem ösztönzi megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására – fűzte hozzá Németh Orsolya.

(FORRÁS: MAGYAR HÍRLAP)

Országosan is elismerték a jászberényiek érzékenyítő programját

 A jászberényi Terplán Zénó Kolping Technikum, Gimnázium és Szakképző Iskola 11/a osztálya eredményesen szerepelt az Adj egy ötöst! című országos pályázaton. Lélekemelő programjuk célja az volt, hogy személyes találkozásokon és élményeken keresztül megismerjék a fogyatékkal élő fiatalok mindennapjait.

Fotó: Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál

A Salva Vita Alapítvány harmadik alkalommal hirdette meg az Adj egy ötöst! című pályázatát, melynek célja, hogy a részt vevő diákok, tanárok és a bevont fogyatékkal élő emberek közös élményeken keresztül ismerjék meg egymást. A 2019/2020-as pályázati ciklusban 115 iskola csatlakozott az országos kezdeményezéshez, köztük a jászberényi Terplán Zénó Kolping Technikum, Gimnázium és Szakképző Iskola 11/A osztályának csapata is. Értékes vagy! című pályázatukat a zsűri az öt legjobb között hirdette ki novemberben.

Osztályukban Székely Enikő ferences ösztöndíjas diák vezetésével még tavaly szeptemberben megalakult a TeSzeK, azaz a Terplán Szeretet Kör. Azzal a szándékkal kopogtattak be a helyi Szent István Körúti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola igazgatói irodájába, hogy segítő tevékenységgel szeretnének bekapcsolódni az iskola életébe.

Az intézményben Gulyásné Rácz Gyöngyi gyógypedagógus, az ötödikesek osztályfőnöke lelkesen fogadta a terplános fiatalok közeledését, a két osztály diákjai a lélekemelő együttlétek során egymásra találtak. A ferences diákok segítőként vettek részt például iskolai rendezvényeken, több alkalommal gyűjtöttek a fogyatékkal élőknek játékokat, meleg ruhát, cipőt. Közben felfigyeltek az Adj egy ötöst! pályázati lehetőségre, és úgy döntöttek, folytatják tevékenységüket, azzal a különbséggel, hogy filmet is készítenek a közös élményekről.

A 11/A osztály diákjai a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportálnak arról számoltak be, hogy pályamunkájukat a környezetvédelemre építették. A koronavírus-járvány felülírta ugyan a terveiket, de kreatív ötletekkel, az óvintézkedések betartásával a szabadban sikerült megvalósítaniuk programjaikat. Szemléletformáló tevékenységük egyik állomásán a speciális iskola fogyatékkal élő diákjaival közösen szelektív hulladékgyűjtőket készítettek, majd a következő alkalommal szemetet szedtek.

Utolsó találkozásukkor a jászberényi hulladékudvarba látogattak el, ahol megismerkedtek a hulladékok szelektív kezelésével. Az osztály tagjai érdeklődésünkre elmondták, hogy a fogyatékkal élők megismerésével egy új világ kapuja nyílt ki számukra.

– Először azt hittem, hogy nagyon más világ az övék, és nem tudok majd jól viszonyulni hozzájuk, de idővel kellemesen csalódtam magamban – beszélt érzéseiről Kiss Laura Tamara.

– Nagyon szeretnivaló, okos, értelmes gyerekekkel találkoztam. Felemelő volt látni, ahogy ők is élvezik a programokat, nemcsak mi – tette hozzá.

Székely Enikő egy látássérült kisfiúnak segített, és közben megismerte a gyermek mindennapjait.

– Szívszorító érzés volt a sérült fiúval találkozni, ugyanakkor felemelő a kedvessége és tudása. Beszélgetéseinket sokszor megkönnyeztem, amikor elmesélte örömeit, bánatait. Látássérült, mégis boldog, és nem panaszkodik – magyarázta Enikő.

Hasonló tapasztalatokkal gazdagodott Nagy Lilla is.

– Jó érzés volt, hogy mindig nagy örömmel vártak bennünket, összebarátkoztunk. Azt vettem észre, hogy a sérült fiatalok a legkisebb dolgot­ is jobban tudják értékelni, mint mi – állapította meg Lilla.

Remekül tudtak csapatban együtt dolgozni a diákok

– A pályázat megvalósításában az osztályom mellett nagy segítséget kaptam a speciális iskola tanárától, Gulyásné Rácz Gyöngyi tanárnőtől – mondta Zsidó Zoltánné, a terplános diákok osztályfőnöke.

– A programjainkra két volt diákom, Simon Roland és Jakab Lajos kísértek el, akik fényképeztek, videóztak, hiszen a kisfilm elkészítésével lehetett indulni a pályázaton. Azt gondolom, hogy nem volt hiába ez az időszak. A segítő tevékenységek, a szemléletformáló kezdeményezés lényegét maguk a fiatalok fogalmazták meg: „jobb embernek érzem magam” – összegzett Zsidó Zoltánné.

(Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál)

Peugeot Esélyautók szállítanak élelmiszert a fogyatékkal élőknek

A koronavírus kirobbanásával, majd az egyre szigorúbb korlátozásokkal nehéz helyzetbe kerültek azok az emberek, akiknek a meglévő szociális háló nem tudta megfelelően biztosítani az otthonmaradás feltételeit. A fogyatékkal élők – mozgáskorlátozottak, siketek, vakok, autisták, értelmi sérültek – számára mindennapos feladattá vált, hogy a bevásárlásaikat, esetlegesen a gyógyszereik beszerzését úgy tudják megszervezni, hogy közben az egészségüket ne tegyék ki feleslegesen a koronavírus fertőzés kockázatának. A megoldás rövid időn belül megszületett: ez az Esélyautó.

A Peugeot magyar forgalmazója 3 személyautót biztosít díjmentesen az Esélyautó program számára.(Fotó: automotor.hu)

A fogyatékkal élők mobilitásának biztosítására kínált megoldást az Esélyautó a koronavírust megelőző időszakban, mely a hirtelen jött szükségletre reagálva április 15-én egy új program élére állt. A cél egyértelmű volt: élelmiszerrel, gyógyszerrel és egyéb, mindennapok során szükséges drogériai termékekkel ellátni a fogyatékkal élőket. A kezdeményezéshez rövid időn belül csatlakozott az EMMI és az öt legnagyobb fogyatékkal élőket tömörítő érdekvédelmi szervezet: Mozgáskorlátozottak, Siketek és Nagyothallók, Vakok és Gyengénlátók, Autisták, Értelmi Fogyatékossággal Élők szövetségei. Ők egyrészről az Esélyautóra jogosultak adatbázisát biztosítják, másrészt az Esélyautót vezetők is az adatbázisból kerülnek ki, így a 3 Peugeot autót vezető megváltozott munkaképességű ember számára is munkahelyet, megélhetést teremt a program.

A digitális infrastruktúrát az Esélyautó meglévő rendszerei biztosítják: applikáció, aktív honlap, Facebook oldal, melyekkel kivitelezhetővé válik a 24 órás rendelkezésre állás. A másik oldalról a karitatív szervezetek és helyi szinten az önkormányzatok felügyelik a szükséges csomagok célba juttatását, melybe önkéntesek is bekapcsolódtak, így egy olyan magas szintű összefogás jöhetett létre, mely országos lefedettséggel jelent megoldást a fogyatékkal élők ezen problémáira. Nem volt meglepő ezután, hogy olyan cégek is a kezdeményezés mellé álltak, akiknek kiemelten fontos a társadalmi szerepvállalás, értékteremtés. Ezek közé tartozik többek között a Wolt (házhoz szállító cég) is, aki pénzügyi támogatással és sofőrökkel segítette meg ezt a nagyszerű akciót. A Peugeot magyarországi importőre 3 személyautót bocsátott díjmentesen rendelkezésre, hogy a szállítmányok célba juttatása a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben megtörténhessen. A program a jelenlegi vállalás szerint június végéig tart, melyre a felsorolt érdekvédelmi szervezeteken keresztül folyamatosan tudnak jelentkezni mindazok, akik igényt tartanak az Esélyautó támogatására.

(Forrás:a automotor.hu)

Először került sor audionarrált előadásra a Csokonai Színházban

A Csokonai Színház történetében első ízben audionarrált előadással segítették a látássérültek számára a színpadi élmények befogadását január 24-én. A látássérült csoport a Csárdáskirálynő című nagy sikerű operett-előadásra látogatott el.

Audionarráció a Csokonai Színházban(Forrás:a papageno.hu)

A csoportot Petneházy Emőke, az AKKU (Akadálymentes Kultúra Egyesület) munkatársa vezette végig narrációjával az előadáson, melyet fülhallgató készülékeken keresztül hallgathattak. Az előadás előtt közös színpadbejárást is tartottak: a színház munkatársainak segítségével megérinthették az egyes kellékeket, bejárhatták az előadás tereit.

A Csokonai Színház az idei évadban nyitott az akadálymentesítés felé: október óta több jelnyelvi tolmácsolással akadálymentesített előadással is várta a hallássérülteket. A sor folytatódik, az évad folyamán további jelnyelvi tolmácsolással és audionarrációval segített előadással várják a látási illetve hallási nehézségekkel élő nézőket.

(Forrás:a papageno.hu)

A fogyatékkal élők is teremtenek értéket

Bács-Kiskun megye nyolc településén megrendezett szemléletformáló eseménnyel segíti a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációját a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete. Az eseményeken a munkaadók és a fogyatékkal élő munkavállalók kapcsolatát információátadással, előadásokkal, beszélgetésekkel fűzik szorosabbra és mutatják be azt, hogy a fogyatékkal élők számos munkahelyen és munkakörben teremthetnek értéket.

Hencz András, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke

Fotó: Horváth Péter / Petőfi Népe

Március 6-án pénteken a kecskeméti Katona József Könyvtárban kezdődik el az a nyolc megyei helyszínen megrendezett programsorozat, ami a fogyatékkal élők munkaerőpiaci jelenlétének növelését segítené elő. Mindegyik esemény a helyi munkaadók és munkavállalók találkozási lehetősége lesz, ahol a munkaadók előadásokon és szemléletformáló programokon keresztül ismerhetik meg a fogyatékkal élők helyzetét és szerezhetnek benyomást arról, hogy miképp tudnának hozzájárulni a megváltozott munkaképességű munkavállalók az adott munkahely sikeréhez.

A rendezvények megtartásával csaknem 590 fő személyes találkozására teremtenek egyedülálló lehetőséget. A program nemcsak a látássérülteket, hanem mindenféle fogyatékkal élőt megcéloz – tájékoztatta Bács-Kiskun megyei hírportál munkatársát Hencz András, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke, aki elmondta, hogy az Egyesület az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ erre a célra kiírt pályázatával, nyolc partnerszervezettel együttműködésben valósítja meg.

Kuthy-Kovács Kata, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy az eseménysorozat célja a munkaerőpiac két oldalának, a munkáltatók és a megváltozott munkaképességű munkavállalók közelítése egymáshoz. Emellett a fogyatékkal élők környezetét is szeretnék megszólítani, hiszen ők azok, akik segítik a hátrányos helyzetben élőket mindennapjaikban. A programmal szeretnék elérni azt, hogy a munkáltatók, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók között kapcsolat alakuljon ki és párbeszéd kezdődjön annak lehetőségéről, hogy a cégek a dolgozóik körét hogyan bővíthetnék a célcsoport tagjaival.

– Mindez számos lehetőséget nyitna meg a munkahelyek oldaláról is, elég csak az ilyen esetben igénybe vehető gazdasági ösztönzőkre gondolni, nem beszélve arról, hogy értékteremtő munkájukkal a közösség még hasznosabb tagjának érezhetik magukat a fogyatékkal élő munkavállalók. Egyben megmutatja azt is, hogy mennyi potenciál rejlik az ő erejükben és milyen színes az ő világuk – mondta Kuthy-Kovács Kata. Az egyes eseményeken interaktív, szemléletformáló gyakorlatokon keresztül belehelyezkedhetnek a munkaadók a megváltozott munkaképességű, vagy egy érzékszervétől megfosztott munkavállaló helyzetébe.

Hencz András elmondta, hogy a programokon mindkét oldal megismerheti a már létező jó példákat, a munkaadó és a fogyatékkal élő munkavállaló sikeres együttműködéséről. – Nagyon jó gyakorlatokat tudunk hozni a sikeres együttműködésről és nem csak akkreditált munkahelyekről, hanem a nyílt munkaerőpiacról, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállaló a cég teljes értékű munkatársává vált – mondta Hencz András és hozzátette, hogy az eseményeken minden eszköz és lehetőség adott lesz ahhoz, hogy munkavállalók bizonyítsák ezt a leendő munkaadóik számára.

Márciusban indul a program

A projektnyitó találkozóra március 6-án 10 órakor kerül sor a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban. Ezt követően áprilisban Kiskunfélegyházán, májusban Lakiteleken, júniusban Bácsalmáson tartják meg a rendezvényeket. Ezután szeptemberben folytatódik a rendezvénysorozat Kiskőrösön, Baján októberben, Kalocsán no­vemberben szervezik meg a munkaadók és a potenciális munkavállalók találkozási lehetőségét. A záró alkalom decemberben lesz Kecskeméten, a megyei könyvtárban.

(Forrás:a Bács-Kiskun megyei hírportál)

Precízek, mégsem kellenek a munkáltatóknak

Tolna megyében fogyatékkal élő emberek érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó egyesületek vezetőit fogadta a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete a fogyatékkal élők világnapján, december 3-án. A konferencia témája a munkavállalási esélyegyenlőség volt.

Fontosnak tartották, hogy a világnapra szervezzenek konferenciát, mondta Kovács Lászlóné, a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének elnöke. A megyében 3600 fogyatékkal élő van, nekik segítenek a meghívott egyesületek. A hangsúly az elhelyezkedési lehetőségeken volt a tanácskozáson. A cél ugyanis, hogy minél többen tudjanak dolgozni, ennek érdekében tanfolyamokat, tréningeket, fórumokat szerveznek. – Egész jók az elért eredményeink, az ezerkilencszáz vak emberből kétszázharminc dolgozik, számszerűsített Kovács Lászlóné.

Jó és követendő példaként a látássérült Bálványossy Zoltán mesélt arról, ő maga miként tudott elhelyezkedni. Bodó Ágnes, a Bambino Babafutár Kft. ügyvezető igazgatója pedig a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos kedvező tapasztalatokról számolt be. Jellemző rájuk, hogy nem „segélyből”, hanem fizetésből akarnak élni, és sok esetben jobban teljesítenek a munkahelyen, mint az egészségesek. Mégis kevesebb munkáltató jelent meg, mint remélték. Kovács Lászlóné szerint néhány vállalkozás teherként tekint a fogyatékkal élőkre, és inkább vállalja a „bírságot”, mint hogy foglalkoztassa őket.

Vizdár-Lőczi Gizella, az Esőmanók Egyesület elnökségi tagja úgy fogalmazott: csak az tudja, milyen hátrányokkal és nehézségekkel jár így élni, aki nap mint nap szembesül a társadalmi előítéletekkel, területi ellátásbeli hiányokkal. Összességében mégis úgy érzi, jó irányt vett az esélyegyenlőség ügye.

Dr. Horváth Kálmán megyei kormánymegbízott biztosította a fogyatékkal élőket, hogy a hivatal részéről is kiemelt figyelemben részesülnek.

A Bartina zenekar soraiban vak tagjával, Szabó Lászlóval adott műsort. A szintén látássérült Rákóczi Szilvia könnyű­zenei műfajban énekelt; elhangzott a Mindannyian mások vagyunk című dal, de mikulásos, valamint karácsonyi nóták is.

(Forrás:a Tolna megyei hírportál)

Valóra vált a mozgássérült kalocsai férfi álma

A kerekesszékbe kényszerült férfi az Amatőr Siklórepülők Egyesületének köszönhetően végre kipróbálhatta a siklóernyőzést. 

(Forrás:Nlcafé)

Nagy álmát válthatta valóra egy mozgássérült kalocsai férfi, amikor a Magyar Siklórepülők Egyesületének köszönhetően végre kipróbálhatta a siklóernyőzést – írja a Blikk.

Virágos Kis Lajos egy kifejezetten mozgássérültek számára kifejlesztett székben ülve szállhatott fel Holló Attila siklóernyő-oktatóval a kalocsai repülőtéren. Nem ő az első, aki sorstársai közül kipróbálhatta ezt a nem mindennapi élményt, az egyesület ugyanis rendszeresen szervez repülős napot mozgássérülteknek.

„Szeretnénk megmutatni nekik azt a szabadságot, ami az egészséges emberek számára is sosem tapasztalt eufóriát okoz. Nem titkolt célunk megfertőzni őket a repülés szenvedélyéével, akár annyira, hogy majd egyszer önálló pilótákká váljanak” – mondta a lapnak Holló Attila, hozzátéve, két mozgássérült pilóta már van Magyarországon.

(Forrás:Nlcafé/Blikk)

„Egy vak ember is láthat: a szívével és lelkével”

Babik Tamás volt február 7-én a debreceni görögkatolikus parókia ifjúsági közösségének vendége. Tamás vak emberként éli mindennapjait, erről mesélt a fiataloknak.

 Fotó forrás : Hajdúdorogi Főegyházmegye

Tamás diplomát szerzett, dolgozik, felesége van, aki szintén vak, s két gyermekük született eddig. A fiatalok különleges humorral és derűvel előadva hallhatták a látássérültek küzdelmeit és sokszor megjelenő örömteli pillanatait. Tamás elmesélte, hogy a látók hogyan tudnak segíteni egy vak embernek, s hogy mire érdemes odafigyelniük.

A fiatalember különböző eszközöket is bemutatott, amelyek a vakok életét segítik. A hittanosok így kipróbálhatták, hogy a vakok hogyan használnak telefont, hogyan játszanak, vagy éppen hogyan tudnak tejet forralni és zoknit párosítani. Tamás vakvezető kutyáját is elhozta, és megmutatta, hogy milyen felkészülten, s figyelmesen követi rászoruló gazdáját.

 (Forrás: Magyar Kurír/Hajdúdorogi Főegyházmegye)

Rengetegen támadják a fogyatékkal élő fiút és egészséges szerelmét a neten

A 26 éves Shane Burcaw születésétől fogva tolókocsival közlekedik. A gerinc eredetű izomsorvadásban szenvedő fiatalember életéről dokumentumfilm is készült.

Kép thesun.co.uk

Többek között a nála négy évvel fiatalabb Hannah Aylwardt is látta ezt a filmet, ami akkora hatással volt rá, hogy rögtön beleszeretett. A lány akcióba lépett, és pár héttel később már egy párt alkottak. Kapcsolatuk azóta igencsak rózsásan alakul, és már saját YouTube-csatornával is rendelkeznek, melynek címe Squirmy and Grubs (Izgő-mozgó és Lárva).

A csatorna célja, hogy levegyék a fogyatékkal élőkre ragasztott sztereotipikus bélyegeket, és bemutassák az embereknek, hogyan élhet együtt egy egészséges és egy sérült ember. Követőbázisuk azóta már meghaladja a 120 ezer főt, és Instagramon is nagyon népszerűek. A legtöbben nagyon szeretik őket, és túlnyomóan pozitív visszajelzéseket kapnak, de azért akadnak kritikusaik is szép számmal. Sokan nagyon nehezen fogadják el őket szerelmespárnak, mert el sem tudják képzelni, hogy egy egészséges és egy sérült ember hogyan képes egymás iránt romantikus érzelmeket táplálni.

A nyilvánosság előtt is sokat mutatkoznak, ahol legtöbbször azt hiszik róluk, hogy testvéreknek, vagy pedig azt, hogy Hannah Shane gondozója. Amikor nyilvánosan csókolóznak, a legtöbb ember nagyon meglepődik és nem érti a dolgot. „Ha Hannah és én nyilvános helyen vagyunk, az idegenek folyton azt feltételezik, hogy testvérek vagyunk, vagy, hogy ő egy fizetett gondozó, esetleg, ami még rosszabb, hogy az anyám” – mesélte Shane.

Volt, aki egyenesen „abnormálisnak és gusztustalannak” nevezte kapcsolatukat, ez azonban nem tartja vissza őket attól, hogy megosszák a világgal boldogságukat és talán sikerül sokaknak leckét adni szeretetből és elfogadásból egyaránt. Azt sem titkolják, hogy szeretnének gyermeket, ugyanis Shane képes szexuális életre, tehát a gyermek utáni vágy nagyon is valóságos opció számukra.

(Forrás: noizz.hu /TheSun )

FOGYATÉKKAL ÉLŐK JUTHATNAK KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖKHÖZ - MÉG JELENTKEZHET A PROGRAMRA

 Fogyatékkal élő emberek juthatnak korszerű info-kommunikációs eszközökhöz a „Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése” elnevezésű országos program keretében. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 600 fő mozgáskorlátozott embert támogat olyan eszközökkel, amelyek a mindennapi ügyintézést, a képzéseket és a munkavállalást segítik. Ilyen eszközök az egérkiváltó eszközök, a speciális billentyűzetek, kapcsolók vagy tekintetkövető eszközök.

Forrás: Székesfehérvár.hu

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége  “Korlátok nélkül– mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése” című programja keretében 600 mozgáskorlátozott ember infokommunikációs akadálymentesítését tűzte ki célul, annak érdekében, hogy könnyebbé tegye számukra a közügyek intézését, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, elősegítve ezzel a mozgáskorlátozott emberek társadalmi felzárkózását és az önrendelkező életet.

A programmal kapcsolatban bemutatót és tanácsadással egybekötött toborzónapot tartottak csütörtökön délelőtt a Viktória Rehabilitációs Központban, ahova a sérültek mellett a szakembereket és családtagokat is várták, akik segítséget nyújthatnak az igénylésben.

„Az eszközöket megtekintve, kipróbálva mondhatom, hogy lenyűgöző az, amire a technika képes. Nagyon örömteli, hogy Fejér megyében, Székesfehérváron van olyan szervezet, amely felvállalja, hogy bemutatja az eszközöket azoknak, akiknek erre szükségük van.” - hangsúlyozta Östör Annamária, Székesfehérvár Önkormányzatának egészségügyi és sporttanácsnoka.

„A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) megyénként átlagosan 30 mozgáskorlátozott személynek tud segítséget nyújtani a pályázat keretében, így keressük azokat az aktív korú mozgáskorlátozott embereket, akik az adott megyében dolgozó mentorokkal együttműködve a mindennapokban tesztelik azokat a személyre szabott infokommunikációs eszközöket, amelyek segítségével önállóan tudnak ügyeket intézni, így önrendelkező életet élni. Olyan mozgáskorlátozott emberek jelentkezését várjuk, akik gyakran vesznek igénybe közszolgáltatásokat és az eszközhasználat során visszajelzést tudnak arról adni, hogy hol ütköznek környezeti akadályokba.” - tájékoztatta a megjelenteket Csizmadia Péter, projektvezető.

„Az egyén mozgásállapota, az információhoz és ezáltal a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a kommunikációs lehetőségeik tekintetében három célcsoportot határoztunk meg, amely csoportok tagjai különböző akadályokkal küzdenek és ennek megfelelően különböző eszközöket tesztelnek a projekt során.” - emelte ki Németh Anikó, szolgáltatás alprojekt-vezető, aki ismertette a program célcsoportjait is:

1. Súlyosan mozgáskorlátozott személyek, akik kerekesszékkel közlekednek, és felsőoktatásban, vagy felnőttoktatásban vesznek részt, dolgoznak, vagy munkát keresnek. Illetve olyanok, akik családtámogatási juttatásban - GYES, GYED, GYET - részesülnek. Mozgásállapotuk lehetővé teszi, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológia) eszközeit hagyományos módon használni tudják.

2. Súlyosan mozgáskorlátozott személyek, akiknek mozgáskorlátozottságuk következtében jelentősen sérültek a kézfunkciói, így számítógép vagy tablet mellé asszisztív eszközökre (alternatív egér, speciális kapcsolók, stb.) is szükségük van, emiatt az IKT eszközöket csak speciális megsegítéssel tudják használni.

3. Súlyosan mozgáskorlátozott személyek, akiknél kommunikációs akadályozottság áll fenn, akiknek számítógép vagy tablet, illetve asszisztív eszközös segítés mellett kommunikációs eszközökre és megsegítésre is szükségük van, mivel kommunikációjuk nem közérthető, de a kommunikáció működését, fontosságát ismerik.

Mint Németh Anikó elmondta a programra olyan aktív korú (18-65 év) mozgáskorlátozott felnőtt emberek jelentkezését várják, akik önrendelkező módon szeretnék intézni ügyeiket, készek együttműködni a MEOSZ munkatársaival annak érdekében, hogy a megfelelő számítógépes eszközt megtalálják. Vállalja, hogy a program keretében kapott eszközeit a mindennapokban, különösen a közszolgáltatások igénybevétele során használja és szívesen veszi egy sorstárs (mentor) támogatását annak érdekében, hogy felfedezze a környezetében rejlő lehetőségeket és elérje céljait. A jelenkező vállalja, hogy rendszeres visszajelzést ad a projekt során. A kiválasztás során előnyben részesülnek azok, akik tanulnak, dolgoznak vagy aktív álláskeresők, továbbá azok, akik napi szinten küzdenek a környezetükben lévő akadályokkal.

A pályázati felhívásról ezen a linken tájékozódhat részletesen. Kérdés esetén, vagy ha további információra lenne szüksége, kérjük, írjon a szakmaiasszisztens@meosz.hu e-mail címre, vagy hívja a következő telefonszámot: 0620/219-5650

Forrás: Székesfehérvár.hu

OGY: Szerzői jogokról tárgyalnak a képviselők

Javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek a szerzői jogról szóló törvény módosításával, amely a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen emberek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződést foglalja a magyar jogba. A törvényjavaslatot kedden vitatta meg az Országgyűlés.

IM: javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek a szerzői jogról szóló törvény módosításával, ugyanis "a könyvéhség felszámolását" célozza a 2013-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében megkötött marrákesi szerződés, amelynek jelenleg 43 részes állama van.

Hozzátette: a világon megközelítőleg 253 millió vak, látáskárosult ember él, 89 százalékuk a fejlődő országokba. A világon megjelent valamennyi nyomtatott mű kevesebb, mint 10 százaléka érhető el számukra hozzáférhető formátumban.

Közölte, 2017 szeptemberében születtek meg a szerződést uniós jogba ültető jogszabályok, egy irányelv és egy rendelet.

Az irányelv egy kötelező szabad felhasználási esetet határoz meg, amelynek célja, hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló művek és szomszédos jogi teljesítmények, például könyvek, folyóiratok, újságok, magazinok és egyéb írásos formában lévő művek, kották és más nyomtatott anyagok hozzáférhetőségét a vak, látássérültek embereknek előmozdítsa. Ezt úgy kívánja elérni - folytatta - , hogy az EU-ban valamennyi kedvezményezett embernek és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló jogosított szervezetnek lehetővé teszik e tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítását, és az így átalakított fizikai, vagy digitális példányok a kedvezményezettnek történő terjesztését és online elérhetővé tételét. Mindehhez a szerzői jog jogosultjától nem kell engedélyt kérni - hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a jogosított szervezetek arra is lehetőséget kapnak, hogy az EU más tagállamaiban letelepedett kedvezményezetteknek is eljutassanak hozzáférhető formátumú másolatokat, illetve ilyeneket importáljanak. Egy magyarországi jogosított szervezet egy mű hangoskönyv változatát egy szlovákiai kedvezményezettnek korlátozás nélkül eljuttathatja - magyarázta.

Megjegyezte, kormányrendelet fogja meghatározni a jogosított szervezetek körét. Ezeknek a szervezeteknek információt kell szolgáltatniuk rendelkezésükre álló hozzáférhető példányokról, az információk nyilvántartására kijelölnek egy központi jogosított szervezetet - részletezte.

Szólt arról is, nem látják szükségesnek a szerzői jogi jogosultaknak kompenzáció fizetését. Ezt azzal magyarázta, hogy eddig sem volt ilyen, illetve szűk kedvezményezetti kört érint a felhasználás és az új szabályok nyomán sem növekszik meg nagy mértékben a felhasználás.

A javaslat pontosítja a szabad felhasználás feltételeit is, mivel az uniós irányelv kiterjed az adatbázisokra is - mondta.

Kitért arra, hogy a törvényjavaslat kiigazítja még a szerzői jogi törvény egyes rendelkezéseit is, amit a gyakorlati tapasztalatok és az általános közigazgatási rendtartási, illetve közigazgatási perrendtartási törvények hatályba lépése indokolt, továbbá technikai jellegű pontosításokat is tartalmaz. Az irányelv átültetésének határideje október 11. - mondta.

Fidesz: a javaslat jó célt szolgál

Salacz László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a fogyatékos emberek a mindenkit megillető jogokkal csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni, esélyegyenlőségük megalapozása mindannyiunk közös kötelessége. A javaslat célja, hogy az őket sújtó hátrányok enyhítésre kerüljenek - rögzítette a kormánypárti politikus.

A javaslat jó célt szolgál, az új szabályozásnak köszönhetően a fogyatékkal élők számára még szélesebb körben válik elérhetővé, hogy engedélyezési kötelezettség nélkül hozzáférjenek bizonyos művekhez.

Jobbik: igen a javaslatra

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka jelezte: támogatni fogják a javaslatot. Alapvető kötelessége minden egészséges embernek, hogy a fogyatékkal élő honfitársainkat a mindennapi életükben minden eszközzel segítsék.

A javaslat kapcsán azt sajnálja, hogy öt évnek kellett eltelnie, hogy egy nemzeti parlament egy ilyen kérdéssel foglalkozni tudjon. Ezért is kell a magyaroknak az unió reformjában elöl járni, hogy ezen folyamatokat is felgyorsítsák - jegyezte meg.

KDNP: támogatják, hogy növekedjen az akadálymentes formában elérhető kiadványok száma

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka rámutatott: Magyarország alaptörvénye tiltja a hátrányos megkülönböztetést, az alapjogok mindenki számára biztosítottak bármiféle különbségtétel nélkül. Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson - jegyezte meg, hozzátéve: hazánkban majdnem félmillióan élnek bizonyos fogyatékossággal, a látás vagy hallássérültek száma 160 ezer.

Hangsúlyozta: egyértelműen támogatják, hogy növekedjen azon művek, kiadványok száma, amelyek akadálymentes formában léteznek. A KDNP támogatja a javaslat elfogadását - jelezte a kormánypárti politikus.

MSZP: támogatás a javaslatnak

Varga László, az MSZP vezérszónoka szintén a javaslat támogatásáról biztosította a parlamentet. Általában véve azonban megfogalmazott kritikákat is, mint mondta: utolsó pillanatban sikerül csak a rendelkezéseket átültetni.

Hozzátette: a fogyatékkal élők hozzáférését segíti az előterjesztés a lehető legszélesebb körben, de azt szeretnék, ha értük más előterjesztések keretében többet tenne a kormány. Őket érinti leginkább a dolgozói szegénység - jegyezte meg.

Völner Pál zárszavában megköszönte a frakciók támogatását, majd az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés nyolc előterjesztés, köztük a szerzői jogi törvény módosítását tárgyalja kedden.

Az ősz második ülésnapja reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Ezt követi a szerzői jogi törvény változtatásáról szóló javaslat általános vitája; az indítványt az igazságügyi miniszter nyújtotta be.

Megvitatják még a kereskedelmi törvény módosítását, amelynek célja, hogy az Európai Bizottság által kifogásolt, a napi fogyasztási cikkek árusítását a mérleg szerinti eredményhez kötő rendelkezéseket hatályon kívül helyezzék.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére kerül a Ház elé a földművesek emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Az emléknap szeptember 17-én, a kisparaszti családból származó Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapján lenne.

A parlament jövő hétfőn zárja ülését. Azon az ülésnapon a napirend előtti felszólalások után csak kérdések hangzanak el, valamint ismét lesz azonnali kérdések és válaszok órája.

Az őszi ülésszak zárása a december 10-ével kezdődő héten várható.

Forrás: kisalfold.hu

Módosul a szerzői jog - a gyengén látóknak kedveznek

A szerzői jogi törvény (egy nemzetközi megállapodás következtében) úgy módosul, hogy a vakok és látássérültek számára készülő speciális könyvek (bele értve a hangoskönyveket is) az eredeti jogtulajdonos engedélye nélkül is elkészíthetők - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet Trócsányi László, igazságügyi miniszter terjesztett az Országgyűlés elé.

A szóban forgó egyezmény az úgynevezett Marrákesi Szerződés, amelyet az Európai Unió 2014. április 30-án írta alá, ez kerül be - a parlamenti elfogadás után - a hazai jogba.

Az egyezmény célja az, hogy a jogvédett művek és más tartalmak, például könyvek, folyóiratok, újságok, magazinok és egyéb írásos formában lévő művek, továbbá a kották és más nyomtatott anyagok, a vakok és gyengén látók számára könnyen elérhetők legyenek. Ez úgy történik, hogy az ő javukra - valamint az őket képviselő nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára - a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt vezet be az egyezmény és ennek nyomán a magyar jog is. Így azokban a tagállamokban, ahol jelenleg csak a szerzői jogi jogosultak engedélye ellenében van mód a szerzői joggal védett tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítására - és az így előállt fizikai vagy digitális példányoknak a kedvezményezett személyek részére történő terjesztésére - ez az engedélykérési kötelezettség megszűnik.

Az egyezmény megengedi, hogy az egyezményhez csatlakozott tagállamok kompenzációt adjanak - a szabad felhasználás miatt - a jogtulajdonosoknak, ez azonban nem kötelező.

Az egyezmény alapján készült uniós irányelv a módosított formátumú példányok tagállamok közötti cseréjét biztosító, az exporttal és importtal kapcsolatos tevékenységet is szabad felhasználásnak tekinti. A szabad felhasználás esetei - ennek értelmében - lefedik az ország területén kívüli nyilvánossághoz közvetítést is. A jogi szakkifejezés azt jelenti, hogy a vakok és gyengén látók az Unión belül bárhol beszerezhetik a számukra átalakított műveket, illetve az ilyeneket szabadon lehet oda exportálni.

Az említett szerzői kompenzációt nem lehet megfizettetni a felhasználókkal, vagyis a vakokkal és gyengén látókkal. Viszont a művek - számukra történt - átalakítási költségét meg lehet fizettetni. Ez azonban csak azt ezt előíró tagállam területén érvényes. Ha az ilyen költségtől mentes tagállamból kerül át az átalakított mű másik tagállamba, akkor ott sem kérhető pénz érte.

Az átalakított - a vakok és gyengén látók számára hozzáférhető - formátumok közé tartozik a Braille-írás, a nagyított betűs nyomtatás, a speciális navigációs e-könyvek és hangoskönyvek, a hangalámondás és a rádiós műsorszolgáltatás is.

Forrás:napi.hu

Parasport: integrált edzőterembe látogatott András yorki herceg

A magyarországi parasport helyzetéről, a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiről tájékozódott kedden a SUHANJ! fitneszteremben András yorki herceg, aki kétnapos látogatáson tartózkodik Budapesten.

András yorki herceg (balról a második) kétnapos látogatáson tartózkodik Budapesten (Fotó: MTI)

A XIII. kerületben található létesítmény – amely Európában is ritkaságnak számít – Magyarországon egyedülálló, látás- és mozgássérülteknek egyaránt akadálymentesített, épek számára is nyitott, integrált edzőterem.

Nyitrai Balázs, a 2010-ben létrehozott SUHANJ! Alapítvány munkatársa rövid prezentációban mutatta be a hercegnek az elmúlt nyolc évben végzett munkájukat, s a fitneszterem 2016-os megnyitása óta eltelt időszak eredményeit. Mint mondta, a nyitás óta 42 ezer belépést regisztráltak, vendégeik 22 százaléka fogyatékkal él, és dolgozik náluk jó néhány olyan edző is, aki látás- vagy mozgássérült. Kiemelte, hogy a futó- és úszóprogramokat is szervező alapítványnak 2011 óta szoros az együttműködése a budapesti Brit Nagykövetséggel, amellyel több közös megmozdulásuk is volt, s amelynek segítségével több sporteszközt is meg tudtak vásárolni. Bemutatta a non-profit, közhasznú szervezet támogatásának lehetőségeit, majd beszélt a tervekről, amelyekben kiemelt szerepet kap a gyerekek tanítása, illetve hozzátette, szeretnék elérni, hogy országszerte SUHANJ!-sarkok jöjjenek létre az edzőtermekben.

András herceg kérdésére Nyitrai Balázs elmondta, hogy az alapítvány ötlete a társalapító – s az eseményen szintén jelen lévő – Gusztos Pétertől származik, aki világszerte maratonikat futott, s ott látta, hogy a fogyatékkal élőknek is vannak lehetőségei. Hozzátette, a közösségük évről évre növekszik, az üzenetük pedig, amelyet szeretnének minél szélesebb körben elfogadtatni az, hogy mindenki egyenlő.

Az esemény vendégei között ott volt Sárfalvi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Osváth Richárd és Dani Gyöngyi paralimpiai érmes vívó, valamint Szabó László, a Magyar Paralimpai Bizottság (MPB) elnöke is. Utóbbi arról beszélt András yorki hercegnek, hogy a 2012-es londoni paralimpia történelmi volt, hiszen zsúfolt stadionokban és csarnokokban zajlottak a versenyek, melyeket a televízió is élőben közvetített. Mint mondta, az ilyen edzőtermek, mint a SUHANJ!, bölcsői lehetnek a jövőbeni paralimpiai sikereknek.

A program zárásaként az egyik kerekesszékes edző bemutatta a vendégnek az integratív sporteszközök használatát, s András herceg az egyiket – a kézzel hajtott kerékpár edzőtermi változatát – maga is kipróbálta. A herceg végül találkozott az alapítvány munkatársaival.

A SUHANJ! sportprogramokat szervez látás- és mozgássérültek, valamint értelmi fogyatékkal élők számára, önkéntesei közösen indulnak futó-, úszó- és triatlonversenyeken fogyatékkal élő résztvevőkkel, több sportágban tart heti rendszerességgel edzéseket, valamint figyelemfelhívó akciókat és szemléletformáló programokat szervez.

Forrás: Nemzeti Sport/MTI