Önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vezetnek be azoknak, akik a járvány idején vesztették el munkájukat

- Magyarországnak szüksége van minél több kiképzett, hivatásos, szerződéses vagy tartalékos katonára –hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Fotó: Honvédelem.hu

Benkő Tibor elmondta: az elmúlt két hónapban jelentősen nőtt azok száma, akik a honvédelem iránt érdeklődnek. A honvédség azon magyar állampolgárok számára, akik a koronavírus-járvány idején elvesztették munkájukat, most speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vezet be, hogy arra az időre amíg nem találnak polgári életben elhelyezkedési lehetőséget, addig foglalkoztassák őket.

Kiemelte: ennek a speciális foglalkoztatási formának nincs kötelező szerződési időtartama, közös megegyezéssel bármikor felbontható.

- A hat hónapos szolgálat alatt az emberek havi bruttó 161 ezer forintot kapnak, ezen felül munkába-járási díjat és étkeztetést is biztosít a honvédség – közölte Benkő Tibor.

(Forrás:a Dehir.hu)

Ezer intézményt fertőtlenít a Magyar Honvédség

A Magyar Honvédség közel ezer katonája, és több mint kétszázharminc önkéntes tartalékosa három hete folyamatosan végzi az ország idősotthonainak fertőtlenítését.

Ez hozzávetőleg ezer intézményt jelent. A nagyszabású feladat tervezési, szervezési, és koordinálási munkáját az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj végzi, amely természetesen a konkrét mentesítésből is kiveszi a részét.

(Forrás:a Honvédelem.hu)

Kulcsfontosságú a honvédség szerepe a koronavírus elleni védekezésben

Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója tartott tájékoztatót a koronavírus-járvány elleni védekezés honvédelmi intézkedéseiről nemzetközi biztonságpolitikai kitekintéssel az Országgyűlés külügyi bizottságának április 20-ai ülésén.

Fotó: Honvédelem.hu / illusztráció

Több országból a bioterrorizmus korlátozott megjelenésére is vannak jelzések – közölte Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén. Mint mondta, a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet mellett más szervezetek is a fertőzés terjesztésére szólították fel híveiket. Ennek jelei vannak például Indiában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban is – ismertette. Az altábornagy azt is kiemelte, hogy több országban fokozódik a szervezett bűnözés aktivitása is. Példaként említette, hogy Olaszországban a maffia tevékenységét vizsgálva azt látják, hogy a bajba került vállalatokban igyekeznek befolyást szerezni, ilyen módon fehérre mosni fekete pénzeiket. A Balkán egyes országaiban a védőfelszerelések elosztása is szervezett bűnöző csoportok kezébe került. Németország is úgy járt a közelmúltban, hogy a Nigériából megrendelt védőeszközei eltűntek.

Béres János altábornagy kitért arra is, hogy a járvánnyal összefüggésben – például álhírek terjesztésével – a kiberbűnözői aktivitás is fokozódott. Elmondta: jelenleg egyik fő feladatuk a Covid-19-helyzet figyelemmel kísérése. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy feltárják a jövőbeli gócpontokat. Most úgy látják a következő gócpont Afrikában lehet, ahol már 43 országban jelent meg a vírus. Emellett Afganisztánban is lehet gócpont. Vizsgálják a koronavírus hatását a nemzetközi biztonsági környezetre. Azt látni, hogy a vírus megjelenése óta jelentősen csökkent a harcok intenzitása az egyes válságövezetekben: Irakban, Szíriában és Afganisztánban is. Ennek kapcsán viszont hozzátette: értékelésük szerint, amint a járvány alábbhagy, kiújulhatnak a fegyveres összecsapások a válságövezetekben, köztük Irakban és Szíriában is. Emellett arra is fel kell készülni: az egyes országokban bevezetett rezsimintézkedések miatt a Közel-Keleten és az afrikai térségben is olyan belpolitikai feszültségek, állami szintű problémák lehetnek, amelyek miatt Európa is újabb nyomás alá kerülhet, például migrációs szempontból.

A missziós szerepvállalások is átalakultak. Irakban időszakosan felfüggesztették a kiképzést, emiatt sokan kivonták erőiket. Afganisztánban a korábban eldöntött csapatkivonást felgyorsította a járvány. Maliban komoly fertőzés érte missziót. Ezért onnan szinte naponta döntenek a katonák kivonásáról. A hadiipari vállalatok sok helyen teljesen vagy részlegesen leálltak, illetve átálltak járványügyi eszközök gyártására – közölte Béres János, de hozzátette több helyen már kezdték a visszaállást a pandémia utáni helyzetre. Szólt arról is, hogy a haditechnikai beszerzésekre és fejlesztésekre is kedvezőtlen hatást gyakorolt a pandémiás helyzet. Csökkentésről azonban kevés esetben van szó, inkább átalakítják a terveket. Ezzel együtt a járvány a védelmi költségvetéseket is érintette. A horvátoknál 25 millió euróval csökkentették a védelmi költségvetést. A V4-es, nyugat-európai országok még nem hoztak ilyen döntést, hiszen úgy vélik épp a járvány mutatja meg, hogy a haderőkre, azok eszközeire szükség van.

Több országban jelentősen bevonták a járvány elleni védekezésbe a katonákat, a haderők eszközeit. E tekintetben nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a Magyar Honvédség, amelyet szinte minden területen bevontak a védekezésbe. A jövőre vonatkozóan a KNBSZ főigazgatója azt mondta: a legfontosabb feladat az újraindítás politikájának a vizsgálata, hogy az egyes szomszédos, európai országok hogyan tervezik visszaállítani haderőiket a normál működési rendre.

Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: a Magyar Honvédség továbbra is 11 műveletben 1200 fős ambíciószinttel vesz részt, az egészségügyi szolgálatokat valamennyi helyen megerősítették. Azt mondta: Bosznia-Hercegovinában, az EUFOR műveletben történt fertőződés. Innen evakuáltak több magyar katonát is, de ők valamennyien jól vannak. Maliból 15 magyar katonát kellett evakuálni, de ők is jól vannak. Elmondta: a Magyar Honvédségben körülbelül 1500 mintavétel volt. A fertőzöttek száma egyszámjegyű, többségük az egészségügyi központ állományában van. A vezérezredes ismertette a Magyar Honvédség katonáinak magyarországi feladatait is. Ennek kapcsán azt is elmondta, sok önkormányzat kéri a katonai rendészek létszámának növelését. Ez egy, az emberek biztonságérzetét növelő feladat – szögezte le.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke rákérdezett egyebek között a NATO Katonai Egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK) járványügyi szerepére. Korom Ferenc kiemelte: a NATO KEKK a magyar katonai egészségügy elismertsége miatt van Magyarországon. A központ a járvánnyal összefüggésben összefogja a NATO tagországok valamennyi információját, tapasztalatát.

Brenner Koloman, a bizottság jobbikos tagja a misszióban lévő katonák hazahozásáról érdeklődött. A Magyar Honvédség parancsnoka azt mondta, egyelőre nem tervezik, hogy missziókból kivonnának erőket, vagy a váltások rendjén változtatnának. Nacsa Lőrinc, a bizottság KDNP-s tagja a válságok kiújulásáról kérdezett. Ezzel kapcsolatban Simon Péter, a KNBSZ szakértője elmondta, a koronavírus átalakítja a válságövezeteket is. Leálltak a gazdaságok, ami tovább fokozta az egyébként is magas munkanélküliséget. Nagy a belső menekültek, migránsok mozgása – közölte. Mesterházy Attila, a bizottság MSZP-s alelnöke és a DK-s Vadai Ágnes rákérdezett arra, hogy a honvédelmi költségvetésből mennyit csoportosítottak át, s ez mennyiben befolyásolja a honvédségi beszerzéseket. Erre válaszolva Korom Ferenc vezérezredes annyit mondott: a Magyar Honvédség működésfenntartása biztosított. A fideszes Zsigmond Barna Pál arra volt kíváncsi, hogy a toborzásban mit tapasztalnak. Korom Ferenc elmondta: az érdeklődők száma jelentősen növekedett.

A Magyar Honvédség szerepe a koronavírus-járvány elleni védekezésben kulcsfontosságú – hangsúlyozta Németh Zsolt az ülés után az MTI-nek. A bizottság fideszes elnöke azt mondta: látható, hogy a Magyar Honvédség tevékenysége általános támogatást élvez. Fontosnak tartja, hogy ez a következő időszakban is fennmaradjon. Kiemelte: a koronavírus megjelenésével kialakult egy új világhelyzet. Úgy értékelt, ahogy 2001. szeptember 11. után a terrorizmussal kapcsolatban kialakult egy tudatosság, valamint az 1986-os csernobili katasztrófát követően kialakult egy nukleáris tudatosság, a következő években az egészségügyi biztonság kérdése lesz kiemelt fontosságú. Az erre való reagálásnak a képessége minden országnak, köztük Magyarországnak is egy megkerülhetetlen kihívást fog jelenteni. Az az ország, vagy régió amely hatékonyan tud erre  a kihívásra válaszolni, előnybe kerül, sikerre számíthat.

Németh Zsolt szerint a koronavírus ellen egyfajta háború zajlik az egész világban. „Egy új típusú háborúnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. Hozzátette: ebben a háborúban minden ország valamilyen szinten hadsereggé formálja önmagát. Hogy mely ország tud hatékonyan védekezni, abban nagyon fontos szerepe van a hagyományos hadseregeknek – emelte ki a fideszes politikus. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a hagyományos hadseregek hogyan tudnak alkalmazkodni az új típusú kihívásokhoz.  

Ehhez biztosítani kell a megfelelő anyagi forrásokat – szögezte le Németh Zsolt. Kiemelte: nem lehet a Magyar Honvédség a kárvallotja a költségvetési nehézségeknek. Ellenkezőleg, ahhoz hogy azt a minőségi munkát el tudja végezni, amit jelenleg is elvégez a Magyar Honvédség, nagyon fontos, hogy megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzen. Ez összhangban van a NATO elvárásaival, 2024-re el kell érni a GDP 2 százalékos honvédelmi ráfordítást a költségvetésben – közölte a politikus. Hozzátette: a következő hetekben a költségvetés vitája során erre nagy figyelmet fognak fordítani.

(Forrás:a Honvédelem.hu)

Adomány szállításában segített a Magyar Honvédség

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kérésére a Magyar Honvédség katonái összesen 10,5 tonna gyümölcsöt szállítottak Szombathelyre, valamint Kaposvárra április 7-én, kedden.

Fotó: Rácz Tünde/Honvédelem.hu

Heizler Norbert, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány országos koordinátora érdeklődésünkre elmondta: polgári kezdeményezésként felhívást intéztek a lakossághoz, hogy az országban működő állami fenntartású idősek otthonai számára vitamindús gyümölcsöket tudjanak adományozni. „Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a járvány kapcsán még jobban megerősítsük az emberek szervezetét. Közel huszonötmillió forint adomány érkezett, ez hatvankét tonna gyümölcsöt jelent. A Magyar Honvédség segítségét kértük, hogy azokra a területekre is eljusson az adomány, ahol nem tudták a szociális intézmények maguk megoldani a szállítást. Hálával tartozunk a Magyar Honvédségnek, a vezetésének és mindenkinek, aki ebben a munkában segített bennünket, hogy ilyen nagyvonalúan, abszolút precízen, pontosan és rövid határidővel meg tudták oldani a szállítást” – mondta Heizler Norbert.

Az adományt Alsónémediben, a CBA Kereskedelmi Kft. telephelyén vették fel a Magyar Honvédség katonái. Az értékes vitaminforrás szállításában résztvevő, Bujtár Nándor főtörzsőrmester hangsúlyozta: a kialakult veszélyhelyzetben a katonák továbbra is ott segítenek, ahol szükség van rájuk. „A Magyar Honvédség a felkéréseknek a szabad kapacitásai függvényében igyekszik eleget tenni. A 6,2 tonnás gyümölcsszállítmányt elvisszük Szombathelyre és egy önrakodó daruval felszerelt katonai terepjáró tehergépjármű segítségével lerakjuk az arra kijelölt helyre” – fogalmazott az MH Katonai Közlekedési Központ rakodásszervezője.

Fotó: Rácz Tünde/Honvédelem.hu

A rakományt szállító kamion kedden kora délután gördült be a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Vas megyei kirendeltséghez. A lerakodást követően a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság önkéntes tűzoltói tovább szállítják az adományt a város idősotthonai számára. 

(Forrás:Faragó Fanny cikke ami a Honvédelem.hu-n jelent meg)

Mindenki számíthat a magyar katonákra

Budapesten található Közép-Európa egyik legnagyobb szociális intézménye, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, amely a főváros kiemelt hajléktalan ellátó szervezete. A szállókon március 17-én kijárási tilalmat rendeltek el, a médiahírek szerint annak betartatása nehézségekbe ütközik. Mivel a hajléktalan emberek legyengült immunrendszerük és egészségügyi állapotuk miatt a koronavírus-járvány kapcsán különösen veszélyeztetettek, ezért fordult a honvédelmi tárcához Karácsony Gergely főpolgármester, aki a hajléktalanokat ellátó intézményekbe történő belépés előtti előszűréshez 20 darab katonai sátrat kért.

 Rácz Tünde/ honvedelem.hu

A járvány terjedését csak közös erővel, társadalmi összefogással tudjuk megfékezni. A magyar katonákra és a Magyar Honvédségre, mint mindig, a kialakult veszélyhelyzetben is számíthatnak az ország lakosai. Különösen fontos az összefogás, a kölcsönös segítségnyújtás akkor, amikor ilyen kiemelt járványügyi kockázattal érintett személyek szorulnak segítségre. A kérésnek eleget téve a Magyar Honvédség hétfőn a főváros egy átmeneti szállásán és három éjjeli menedékhelyén telepített összesen 7 katonai sátrat. Amennyiben szükségessé válik, további 13 sátorral tudjuk segíteni a hajléktalanok előszűrését a fővárosban. Zakar Gergely, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei igazgatója köszönetet mondott a soron kívül biztosított eszközökért. Hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a sátrak használata, mert az érintett személyek esetében a hideg időjárás az amúgy is magas kockázatot tovább növelheti.

(Forrás:a honvedelem.hu)

Fokozódik a katonai jelenlét

Március 20-ától, péntektől az ország több pontján is találkozhatnak katonákkal az utcákon az emberek. Az eddig megszokott katonai jelenléten felül úgynevezett jelenlétfokozó katonai rendész járőrök teljesítenek szolgálatot több nagyvárosban.

Kép forrása:Péter Gergely főhadnagy/Honvédelem.hu

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az M1 szerda esti híradójában elmondta, hogy péntek reggeltől nagyobb létszámban fognak megjelenni az ország több pontján a katonák. 15 városban jelenlétfokozó katonai rendész járőrök teljesítenek szolgálatot, elsősorban azokon a településeken, ahol katonai szervek, vagyis helyőrségek találhatók. A helyőrségek katonái rendészeti felkészítésen vesznek részt, amelyen az alkalmazható intézkedések elméleti és gyakorlati elemeit gyakorolják. Elsődleges szempont, hogy a szolgálatot ellátó katonák lehetőleg olyanok legyenek, akik részt vettek már határvédelmi, vagy adventi járőr feladatban. A felkészítést követően az MH Katonai Rendészeti Központtal szorosan együttműködve hajtják végre a járőrfeladatokat. Ennek elsődleges célja, a lakosság biztonságérzetének növelése, a katonai erők láthatósága, ezáltal a közbiztonság, közrend fenntartásának támogatása. A feladat végrehajtásának ideje alatt a járőröző katonák felveszik a kapcsolatot az illetékes rendőrkapitánysággal és velük folyamatosan egyeztetnek. A katonai rendész járőrnek joga van a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata alapján, a közterületen tetten ért bűncselekmény elkövetőjét visszatartani, és a rendőrségnek soron kívül átadni. Amennyiben a civil lakosság részéről tapasztal szabálysértést a rendész, joga van felszólítani, ha ez nem jár eredménnyel, soron kívül értesítheti az illetékes hatósági szervet, valamint annak kiérkezéséig visszatarthatja az intézkedés alatt álló személyt. A járőrtevékenység megelőző jellegű, a magyar állampolgárok érdekében, védelmében történik. A katonai rendész járőr feladatai során nem cél az intézkedés, fő cél a lakosság biztonságérzetének növelése.

(Forrás: Markovits Szilvia őrmester cikke ami a Honvédelem.hu-n jelent meg)

A honvédségnek különleges helyzetben is el kell látnia hagyományos feladatait

A Magyar Honvédségnek (MH) a koronavírus okozta különleges helyzetből adódó tennivalók mellett el kell látnia a hagyományos feladatait: biztosítani Magyarország függetlenségét, területi integritását, szavatolni a magyar emberek biztonságát - közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón Debrecenben, miután a helyi Kossuth laktanyában tájékozódott az ott állomásozó alakulatok felkészültségéről.

Kép forrása:a koronavirus.gov.hu

Németh Szilárd a legfontosabb tennivalónak a légtérvédelmet jelölte meg, hogy adott esetben a Gripenek tudják teljesíteni a szolgálatot. A "koronavírusos helyzetben" elsődleges feladat a Gripen-pilóták egészségének megőrzése, ennek érdekében három váltásban, térben is időben teljesen elszigetelten állnak a katonák rendelkezésre a feladatok ellátására - jelezte az államtitkár.

Hozzátette: az 5. számú Bocskai István Lövészdandárnak és a 21. Bornemissza Gergely felderítő ezrednek otthont adó debreceni laktanyában pedig "a szárazföldi műveleteket" végzik, és onnan vezénylik a határvédelemre is a katonákat. "A határra egészséges katonákat kell küldeni, akik képesek megvédeni a magyar határt, a magyar embereket, ha úgy tetszik, egész Európát" - mondta Németh Szilárd, megjegyezve, hogy ennek érdekében megtették a szükséges intézkedéseket.

Elmondta: Debrecenben van "a szárazföldi fegyveres készenléti szolgálat biztosítása is". Ezek olyan katonai képességek, honvédelmi feladatok, amelyeknek elsődleges szerepük van Magyarország biztonságának megvédésében. Németh Szilárd hozzátette, a tárcának pedig az a feladata, hogy mindazokat, akik ebben részt vesznek, meg tudják védeni a koronavírus-fertőzéstől.

Az államtitkár kitért a katonacsaládok segítésére is, megjegyezve, ahol a férj és a feleség is katona, úgy vezénylik a szolgálatukat, hogy egyikőjük otthon lehessen a családdal, a gyerekekkel, az idősekkel.

A debreceni Kossuth laktanyában szerzett helyszíni tapasztalatait összegezve Németh Szilárd azt mondta, "minden feltétel adott, minden eszközt megkaptak, hogy a magyar honvédek azt a feladatot, amelyet esküjükben vállaltak: Magyarország és a magyar emberek biztonságának megvédését, a lehető legmagasabb szinten tudják végezni".

Szloszjár Balázs dandártábornok, a Bocskai lövészdandár parancsnoka jelentette, hogy egységük itthon és a külföldi missziókban is folytatja a szolgálatot azon intézkedések bevezetésével, amelyeket a koronavírus miatt kellett megtenni. Felhívta a figyelmet arra: mindenkinek saját felelőssége, hogy ha bármilyen tünetet észlel, önkéntes karanténba vonuljon. Ebben segítik a katonákat információkkal és egészségügyi szolgálattal - tette hozzá.

A dandárparancsnok bejelentette: szerdától csak az állandó engedéllyel rendelkezők léphetnek be a Kossuth laktanyába, ahol folyamatos az egészségügyi szolgálat, és 14 napig képesek az önellátásra esetleges karantén bevezetésénél.

Tart a külföldi misszióváltás, ami Debrecent is érinti - jelezte Szloszjár Balázs az MTI kérdésére. Azt mondta, kiutazás előtt minden katona orvosi vizsgálaton vesz részt, eddig három váltás indult el, három katonát kellett itthon tartani, ők 14 napos önkéntes karanténban vannak, mert korábban más európai országban jártak. Az érintettek a karantén után kezdik meg külföldi szolgálatukat - fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy a külföldi misszióban részt vevő katonák egészségesek, egyik helyszínről sem kaptak információt "semmilyen vírusról".

Németh Szilárd a sajtótájékoztató végén megjegyezte: a Magyar Honvédségben meghozott intézkedések összhangban vannak az operatív törzs ajánlásaival, az országos tisztifőorvos intézkedéseivel és a NATO katona-egészségügyi előírásaival.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Budapesten működik a NATO katona-egészségügyi kiválósági központja, amely szintén segíti a munkát, és arra is lehetőséget ad, hogy a müncheni katona-egészségügyi laboratóriummal, központtal szorosan együttműködjenek a magyar katonaorvosok.

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a debreceni laktanya látogatása végén megtekintett egy bemutatót, amelyen azt demonstrálták, hogy ha esetleg hosszabb karantént  vezetnek be, milyen biztonsági körülmények között, milyen egészségügyi eljárások mellett juttathatják be az élelmiszereket a lezárt laktanyába.

(Forrás:a koronavirus.gov.hu)