Precízek, mégsem kellenek a munkáltatóknak

Tolna megyében fogyatékkal élő emberek érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó egyesületek vezetőit fogadta a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete a fogyatékkal élők világnapján, december 3-án. A konferencia témája a munkavállalási esélyegyenlőség volt.

Fontosnak tartották, hogy a világnapra szervezzenek konferenciát, mondta Kovács Lászlóné, a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének elnöke. A megyében 3600 fogyatékkal élő van, nekik segítenek a meghívott egyesületek. A hangsúly az elhelyezkedési lehetőségeken volt a tanácskozáson. A cél ugyanis, hogy minél többen tudjanak dolgozni, ennek érdekében tanfolyamokat, tréningeket, fórumokat szerveznek. – Egész jók az elért eredményeink, az ezerkilencszáz vak emberből kétszázharminc dolgozik, számszerűsített Kovács Lászlóné.

Jó és követendő példaként a látássérült Bálványossy Zoltán mesélt arról, ő maga miként tudott elhelyezkedni. Bodó Ágnes, a Bambino Babafutár Kft. ügyvezető igazgatója pedig a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos kedvező tapasztalatokról számolt be. Jellemző rájuk, hogy nem „segélyből”, hanem fizetésből akarnak élni, és sok esetben jobban teljesítenek a munkahelyen, mint az egészségesek. Mégis kevesebb munkáltató jelent meg, mint remélték. Kovács Lászlóné szerint néhány vállalkozás teherként tekint a fogyatékkal élőkre, és inkább vállalja a „bírságot”, mint hogy foglalkoztassa őket.

Vizdár-Lőczi Gizella, az Esőmanók Egyesület elnökségi tagja úgy fogalmazott: csak az tudja, milyen hátrányokkal és nehézségekkel jár így élni, aki nap mint nap szembesül a társadalmi előítéletekkel, területi ellátásbeli hiányokkal. Összességében mégis úgy érzi, jó irányt vett az esélyegyenlőség ügye.

Dr. Horváth Kálmán megyei kormánymegbízott biztosította a fogyatékkal élőket, hogy a hivatal részéről is kiemelt figyelemben részesülnek.

A Bartina zenekar soraiban vak tagjával, Szabó Lászlóval adott műsort. A szintén látássérült Rákóczi Szilvia könnyű­zenei műfajban énekelt; elhangzott a Mindannyian mások vagyunk című dal, de mikulásos, valamint karácsonyi nóták is.

(Forrás:a Tolna megyei hírportál)

Segítenek a látássérült tagjaiknak munkához jutni

Megélhetési problémákkal küzdenek a látássérültek – különösen az egyedül élő időskorúak és a gyermekesek –, ezért a Vakok- és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete munkavállalást elősegítő képzéseket, továbbképzéseket, klubfoglalkozásokat szervez. A négyszázharminc munkaképes korú látássérült közül több mint kétszázan dolgoznak Tolna megyében. Ám az egyesületnél remélik, hogy ez a szám emelkedik majd. Kovács Lászlóné, az egyesület elnöke elmondta, azt remélik, ez a szám tovább emelkedik majd, ennek érdekében irodájukban munkavállalással kapcsolatos ügyfélszolgálatot is biztosítanak.

(Fotó:Makovics Kornél)

A mindennapokat is igyekeznek szebbé tenni a sorstársak számára. Évente több mint száz rendezvényt szerveznek, ingyenes, országszerte érvényes belépőjegyeket adnak a tagoknak különféle előadásokra, koncertekre, könyvbemutatókra, gálaestekre, jubileumi műsorokra, irodalmi műsorokra és sportrendezvényekre. Mindezek mellett rendszeresen adománygyűjtést is szerveznek, hogy átsegítsék a tagokat egy-egy nehezebb időszakon.

Kovács Lászlóné kiemelte, büszkék azokra a tehetségeikre, előadóművészeikre, akik hírnevükkel öregbítik az egyesület hírnevét.

(Forrás:a Tolna megyei hírportál)

Többen várnak kutyára, mint ahányat kiképeznek

Jelenleg 91 hivatalosan nyilvántartott vakvezető kutya van az országban, Tolnában mindössze heten szorulnak életvitelt javító barátra – derült ki a világnapi ünnepségen.

Fotó:Makovics Kornél

„Ahány ember, annyiféle titokzatos világ” – Bródy János Mindannyian mások vagyunk című dala nagyon jó párhuzamot vont a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete által, a Vakvezető Kutyák Világnapja alkalmából rendezett programsorozaton megmutatkozó emberi sorsokkal. Rákóczi Szilvia éneke után Pintér Zsolt utcazenész a Ha én rózsa volnék című slágert adta elő, majd Németh Judit Nagy Vendel Kutyahűség című versét szavalta el.

Kovács Lászlóné, az egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, a megyében 3600-an kapnak fogyatékossági támogatást, ebből 1900 ember vakságból eredő hátránnyal küzd. Az ő érdekképviseletüket látják el, segítik a mindennapjaikat. Jelenleg 91 hivatalosan nyilvántartott vakvezető kutya van az országban, de ennél sokkal többen közlekednek segítő négylábúval. Tolnában mindössze heten szorulnak életvitelt javító barátra. Kovács Lászlóné hozzátette, ez azért van, mert a tagságból sokan dolgoznak. Egyesületük tanfolyamokat szervez, állásbörzét tart, hogy folyamatosan segítség a vakok és gyengénlátók beilleszkedését a munka világába.

A 42 éve népzenével foglalkozó bonyhádi Szabó László saját sorsán keresztül mutatta be, hogy egy látássérültnek mit jelent egy vakvezető kutya. Fokozatosan vesztette el a látását – közölte, majd a kezébe került A fény túlsó oldalán című könyv, ekkor jött rá, egy kutyus segítségével megközelítőleg teljes életet lehet élni. „Az első kutyámra, annyit vártam mint egy Trabantra” – tette hozzá viccesen, de új dimenziók nyíltak meg számára, amikor hazavitte labradorját. Ugyanakkor van olyan látássérült, aki nem szereti a kutyákat vagy ódzkodik attól, hogy egy állatra bízza magát.

Előadások

A témában több könyvet jegyző, a ’70-es évek óta kutyakiképzéssel foglalkozó Vitéz Lovag Rithnovszky János arról beszélt, önmagában mit jelent a kutya. A budapesti szakember szívügyének tartja, minél több kutya kerüljön a sorstársaikhoz. Simonné Váradi Zsuzsanna „Segítőkutyám Odo címmel tartott előadást, Badacsonyi László, a Szekszárdi Kutató-Mentő Csoport elnöke a mentőkutyák, személykereső kutyák képzéséről beszélt.

(Forrás:Tolna Megyei Hírportál)