Különleges, egyedülálló módon integrált, azaz befogadó játékelemeket is tartalmazó játszóteret adtak át augusztus végén Pécsen, ahol sérült és ép gyermekek együtt játszhatnak. Az integrált játszóterek kialakításának igénye az elmúlt években ugrásszerűen megemelkedett. A közös játszóélmény biztosítása ugyanis egyre több önkormányzatnak és vállalkozásnak fontos országszerte. A játékok a Zsolnay Negyed játszótereire elszórtan kerültek ki, így nem csak az integrált jelleggel, hanem méreteivel kiemelkednek ezek sorából.
Két trambulin, fészekhinta, amőba, játéktelefon, háton csúszó, kerekesszékes körforgó, integrált mérleghinta és rugós golyóvezető került a pécsi játszóterekre. Első hallásra talán átlagosnak tűnik, ám mégsem az. A kilenc új játék mindegyike integrált, vagyis lehetőséget biztosít különböző részképességek fejlesztésére. A játszótér mozgáskorlátozott, láttássérült, hallássérült, autista és értelmi fogyatékkal élő gyermekek számára is kínál élményeket.
A játszótér integrált, azaz befogadó játékelemeket is tartalmaz, így sérült és ép gyermekek együtt játszhatnak. Az integrált játékeszközöket akadálymentesen használhatják sérült gyermekek is. A játszótér mozgáskorlátozott, láttássérült, hallássérült, autista és értelmi fogyatékkal élő gyermekek számára is kínál élményeket – mondta el a HelloVidék kérdésére Halász Kinga a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZsÖK) kommunikációs munkatársa.
Az integrált játszótérnek több követelménynek kell eleget tennie: egyrészt legyen rugalmas, hogy a többféle élethelyzetben lévő embereknek- pl. kismamák, idősek számára is legyenek kényelmi megoldások (például padok), másrészt legyen egyszerű, hogy az autista gyermekek igényeit is kielégítse; harmadrészt kis fizikai erőfeszítéssel a gyenge fizikummal rendelkező gyermekek is könnyen tudják az eszközöket kezelni; negyedrésztlegyen elég hely és tér a használathoz kerekesszékkel és babakocsival is; végül a játszóterettöbb korcsoport is tudja használni.
A tervezés során számos, speciális igényt vettünk figyelembe: a mozgáskorlátozottakat érintően például biztonságos játszótéri felületet és játékokat (például a hintáknál javasolt a fekvő stabil pozíció, ülőnél a biztonságos bekötés lehetősége), akadálymentes közlekedési pontokat, rámpákat és megfelelő helyigényt biztosítottunk, de preferáltuk a szilárd, egyenletes felületet biztosító gumiburkolat. A látássérültek igényeit tekintve a tapintható játékelemek (érdekes formák, felületek, élményfal, tapintható fali panelek) és a hangos játékelemek, hangszerek kerültek a fókuszba, mert ezek különösen nagy élményt jelentenek nekik.
A hallássérültek igényei kapcsán odafigyeltünk a különleges színekre és formákra, valamint a jól láthatóságra. Az autistákra gondolva kiküszöböltük a zavaró ingereket, ami helyett egyszerű, de érdekes formavilágot biztosítottunk, miközben biztosítottuk az elvonulási lehetőségeiket a megnyugváshoz egy kisház formájában, arra az esetre, ha túl sok az inger. Az értelmi fogyatékkal élők számára egyszerű, de mégis változatos kialakítású játékokat választottunk – vázolta a legfontosabb kritériumokat a játszótér kapcsán Halász Kinga.
A most kialakított játszótérnél ügyeltek az akadálymentesítésen kívül a megfelelő hely- és méret biztosítására. A játékelemek speciálisan, a fogyatékkal élők igényeinek megfelelően lettek kifejlesztve, úgy, hogy szülői felügyelet mellett biztonsággal használhatóak legyenek a sérült gyermekek számára is. A különleges mérleghinta hason fekve, a háton csúszó – nevéből adódóan – fekvő helyzetben is használható, a körforgóban biztonságosan elhelyezhető a kerekesszék is.
Az eszközök sok lehetőséget kínálnak mind a kis- és nagy mozgások, a helyzetváltoztatás, a szociális interakciók, gondolkodás, észlelés fejlesztéséhez.
A Zsolnay Negyed területén már volt olyan játékelem , amely kielégítette a speciális igényeket is, és a mostani fejlesztéssel azt céloztuk meg, hogy az integrált játékok elhelyezésével a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtése mellett az inkluzív nevelést is szolgáljuk azáltal, hogy ép és sérült gyermekek egyaránt használni tudják a játékokat. Az augusztus utolsó hetében átadott játszótér egyaránt nyújtja az egyenlő használat lehetőségét, ám az egyszerű működtetés, a könnyen érzékelhető információ, minimális erőkifejtés igénylése által a fogyatékkal élőknek is öröm legyen a használata.
Ügyvezetőségem kezdetétől fogva kiemelt célom volt a Zsolnay Negyed „kinyitása”, a családok bevonzása és a játszótér fejlesztése. Sok szülő részéről igény volt arra, hogy a sérült gyermekeik együtt játszhassanak ép testvéreikkel, kortársaikkal, ennek igyekeztünk most eleget tenni. Nem lehet alkalmas minden játék minden gyermek számára és nem is ez a szándékunk, hanem az, hogy közös játékélményt biztosítsunk számukra – számolt be Vincze Balázs, a ZsÖK ügyvezetője.
A játszótér kihasználtsága a Zsolnay Negyedben már eddig is magas volt. Minden új, most kihelyezett játék használható ép gyermekek számára is, ám azáltal, hogy megnyitották ezt a közösségi teret, a fogyatékkal élő gyermekek természetes módon kapcsolódhatnak a játékba. Az átadást a Zsolnay Negyedben a több napos Szamárfül Fesztivál napjára időzítették. A hagyományos szünidő-búcsúztató rendezvény középpontjában amúgy is a gyermekek, az önfeledt közös játék és szórakozás áll. A játszóeszközök iránti nagy érdeklődés is azt mutatja, hogy ez a fejlesztés hiánypótló volt Pécs városában.
A családok és a közös élmények központi helyen állnak a Zsolnay Negyed életében. Ezért is kezdtünk az elmúlt években játszótérfejlesztésbe, melynek során kikerült több árnyékolóelem, pihenőhely és 2016-ban adtuk át Pécs legnagyobb csúszdáját, amely azóta is hatalmas népszerűségnek örvend a gyerekek körében. A befogadó játszótér létrejöttével immár teljesnek tekinthető a fejlesztés – magyarázta a kommunikációs munkatárs.
Az integrált játszóterek kialakításának igénye az elmúlt években ugrásszerűen megemelkedett. Ezzel párhuzamosan a nagyobb hazai városokban lassan, de töretlenül gyarapodnak ezek a különleges, egyedi játszóeszközök. Az ilyen irányú fejlesztések többnyire közösségi összefogásnak köszönhetően körvonalazódnak, így gazdasági értékük és a közösségi hasznuk is egyaránt magas. Ez utóbbira mutat követendő példát Budapest, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Szeged, Veszprém, Érd, Hajdúböszörmény és Nagykanizsa.
