Fogyatékos gyermeket nevelő szülők munkajogi helyzete

A magyar munkajogi szabályozás a fogyatékos gyermeket nevelő szülők mellett szélesebb munkavállalói kör számára is biztosít némi kedvezményt. A hozzátartozója (így pl. gyermeke) tartós, személyes gondozását végző, illetve a gyermeket saját háztartásban nevelők számára néhány, az általánostól kedvezőbb szabály szerepel a munka törvénykönyvében. A fogyatékos gyermeket nevelő munkavállalóknak két plusz nap pótszabadság is jár, de kifejezetten a fogyatékos gyermekre tekintettel járó más munkajogi kedvezmény sajnos nincs és a jelenlegi, koronavírus okozta járványügyi helyzetben sincs a fogyatékos gyermeket nevelő munkavállalókra vonatkozó kedvezmény. 

A hozzátartozóját személyesen ápoló munkavállaló a munkavégzési helyétől eltérő helységben csak a munkavállaló hozzájárulása esetén foglalkoztatható, illetve ha előreláthatólag egy hónapot meghaladóan szükséges a hozzátartozó személyes ápolása, akkor a munkavállaló két év fizetés nélküli szabadságra mehet. A gyermek 4 éves koráig a munkavállaló 4 órás részmunkaidőt kérhet, illetve a gyermeke tartós betegségére vagy fogyatékosságára tekintettel folyósított gyes időtartama alatt (a gyerek 10 éves koráig) fizetés nélküli szabadság jár a gyermek személyes gondozása érdekében, amely alatt a munkáltató nem mondhat fel. Előbbiek részletesebb munkajogi szabályai lent olvashatók és szót ejtünk arról is, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma azt a munkavállalót is védi, akit gyermeke fogyatékossága miatt ért hátrány.

A fogyatékos, 16 évesnél fiatalabb gyermek után plusz 2 nap pótszabadság jár

Valamennyi munkavállaló számára pótszabadság jár a 16 évesnél fiatalabb, saját háztartásában nevelt gyermeke után. A pótszabadságot a szülő, örökbefogadó szülő, nevelőszülő, a szülővel együtt élő házastárs/élettárs, illetve az veheti igénybe, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Egy gyermek után 2 munkanap, két gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.

A munka törvénykönyve kifejezetten a fogyatékos gyermeket nevelő munkavállalók számára biztosított kedvezménye, hogy a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként további két munkanappal emelkedik. A plusz 2 munkanap pótszabadság arra a gyermekre tekintettel jár, aki fogyatékosságára magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg.

Fontos tudni, hogy a gyermek utáni pótszabadságokat az a munkavállaló veheti igénybe, akivel a gyermek életvitelszerűen együtt él, tehát aki a gyermeket saját háztartásában neveli és gondozása alól rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Ezért felhívjuk a figyelmet, hogy bentlakásos intézetben elhelyezett gyermek után pótszabadság nem jár.

Tehát annak a munkavállalónak, aki saját háztartásában neveli és életvitelszerűen együtt él a 16 évesnél fiatalabb gyermekével, és e gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg, az alábbi pótszabadságra jogosult összesen:

• egy gyermek után 4 munkanap
• két gyermek után 6 munkanap (ha mindkét gyermek fogyatékosnak számít, akkor 8 munkanap)
• kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap + fogyatékos gyermekenként két-két munkanap. 

A hozzátartozó tartós, személyes gondozását, ápolását végzők kedvezményei

A munka törvénykönyve hozzátartozókat meghatározó felsorolása tágabb a hétköznapi értelemben vett „szűk családtagoknál”. A törvény hozzátartozónak tekinti a munkavállaló házastársát, egyeneságbeli rokonát (pl: szülő, nagyszülő, gyermek), az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermekét, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülőjét, a munkavállaló testvérét, élettársát, a munkavállaló egyeneságbeli rokonának házastársát, továbbá a munkavállaló házastársának egyeneságbeli rokonát és testvérét, illetve a munkavállaló testvérének házastársát is. Ez alapján tehát kedvezőbb szabályok vonatkoznak pl. arra a munkavállalóra is, aki szüleit, nagyszüleit, házastársát, élettársát, sógorát vagy a házastársa szüleit/gyermekét/testvérét gondozza.

Aki hozzátartozóját gondozza, az a munkaszerződéstől eltérő helységben csak a munkavállaló hozzájárulása esetén foglalkoztatható

A munka törvénykönyve alapján a munkáltató fő szabály szerint jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni, tehát eltérő munkakörben, eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál történő munkavégzést rendelhet el egyoldalúan (a munkavállaló beleegyezése nélkül). A munkavállalóra kedvező szabály, hogy a gyermek 3 éves koráig, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 16 éves koráig, illetve a hozzátartozója tartós, személyes gondozását végző munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más településen végzendő munkára. A személyes gondozást, annak indokoltságát és időtartamát a hozzátartozó kezelőorvosa igazolja.

Két év fizetés nélküli szabadság a hozzátartozó ápolására

A munkavállaló a fent felsorolt hozzátartozója (pl. gyermeke, szülője, házastársa) tartós személyes ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe legfeljebb két évre. A fizetés nélküli  szabadság a hozzátartozó ápolásának idejére jár, és csak akkor igényelhető, ha a munkavállaló személyesen végzi az ápolást, amely időtartama előreláthatólag meghaladja a harminc napot. A fizetés nélküli szabadság kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg. A kezdőnapját legalább 15 nappal előtte, a fizetés nélküli szabadság megszüntetését pedig 30 nappal előtte írásban be kell jelenteni a munkáltatónak.

Az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolni kell az ápolás indokoltságát és időtartamát is. A fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató köteles az időközben történt bérfejlesztéshez mérten megemeli a munkavállaló munkabérét. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkáltató felmondhat annak is, aki a hozzátartozója otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, azonban a felmondási idő legkorábban a fizetés nélküli szabadsága lejártát követő napon kezdődik (tehát a munkaviszony csak a fizetés nélküli szabadságot követően szűnik meg ténylegesen).

A gyermekre tekintettel kedvezőbb szabály

Kötelező 4 órás munkaidő, ha a munkavállaló kéri 

A gyermekét saját háztartásában nevelő munkavállalót a gyermeke négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - a munkáltató köteles 4 órás (a teljes munkaidő fele) részmunkaidőben foglalkoztatni, ha a munkavállaló ezt kérelmezi. A munkáltató engedélye a 4 órás részmunkaidőhöz nem szükséges, de megjegyezzük, hogy a felek közös megegyezéssel más időtartamú (pl. 6 órás) részmunkaidőben is megállapodhatnak.

Fizetés nélküli szabadság a gyes idejére

A magasabb összegű családi pótlékra is jogosító, jogszabályban (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 1. melléklete) felsorolt tartós betegségben szenvedő vagy súlyos fogyatékos gyermeket saját háztartásában nevelő szülő a gyermeke 10. évének betöltéséig gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) jogosult. A gyes folyósításának időtartama alatt, gyermeke 10. évének betöltéséig a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a gyermeke személyes gondozása érdekében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gyes annak is jár, aki a fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe. 

• A fizetés nélküli szabadság kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg, és akkor is igénybe vehető, ha a munkavállaló a gyermek 10. évének betöltése előtt munkába állt (pl. a gyerek 7 éves korában visszament dolgozni a szülő, de gyermeke nem bírja az egész napos iskolát, akkor a szülő jogosult ismét fizetés nélküli szabadságot igénybe venni). 
• A fizetés nélküli szabadság kezdőnapját legalább 15 nappal, a megszüntetését pedig 30 nappal előtte írásban be kell jelenteni a munkáltatónak. 
• A fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató köteles az időközben történt bérfejlesztéshez mérten megemeli a munkavállaló munkabérét. 
• A gyes folyósítására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkáltató nem jogosult felmondani.

Beteg gyerek ápolása esetén a felmondási idő a betegállomány lejártával kezdődik

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkáltató felmondhat betegség és táppénz ideje alatt is, de aki beteg gyermeke ápolása miatt van keresőképtelen állományban (gyermekápolási táppénzen), annak a felmondási ideje a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik.

Hátrányos megkülönböztetés tilalma

A magyar és az európai közösségi jog is tiltja a fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és védelemben részesíti azt a munkavállalót is, akit gyermeke fogyatékossága miatt ért hátrányos megkülönböztetés. Diszkriminációnak minősül tehát, ha kedvezőtlenebb bánásmódban részesül az a munkavállaló, akinek gyermeke fogyatékossággal él, mint a munkatársai. Tehát, pl. akit azért nem vesznek fel egy olyan munkakörbe, amelyre egyebekben megfelelne, mert a leendő munkáltató tudomására jutott, hogy a pályázó gyermeke fogyatékossággal él, vagy aki ugyanezért nem kap fizetésemelést, továbbá az is, akit gyermekére tekintettel illetlen, sértő megjegyzésekkel illetnek, akkor bár önmaga nem számít fogyatékos személynek, mégis jogvédelmet kérhet hátrányos megkülönböztetés miatt az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, vagy az ügy jellege szerint személyiségi jogi vagy munkajogi keresettel bíróságtól.

(Forrás:a MEOSZ)

Újabb fontos változások március 19-től Frissítettük a MEOSZ tájékoztatóját az ügyintézések könnyítése érdekében tett kormányzati intézkedésekről

A Kormány 2020. március 11-én az új koronavírus okozta járvány terjedésének megakadályozása érdekében Magyarország területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet különleges jogrendet jelent, amelyben az alábbi fontosabb, az ügyintézést segítő ideiglenes intézkedéseket rendelték el mostanáig. A Kormány az emberek együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában és a MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) is önmérsékletre hív fel mindenkit, ezért kérjük, hogy maradjanak otthon és bármilyen légúti tünet jelentkezése esetén előbb telefonon konzultáljanak háziorvosukkal. A Kormány kiemelte a leginkább veszélyeztetetteket, és kifejezetten felkérte a 70 éven felüli idős embereket, hogy lakóhelyüket ne hagyják el. Otthonmaradásuk érdekében az önkormányzat köteles a 70 év feletti idősek ellátásáról gondoskodni, ha vállalják az otthonmaradást és ezt be is jelentik a polgármesternek.

• Fizetési haladék a kölcsönök visszafizetésére: A 2020. március 18. napján már folyósított hitel (és a kölcsön vagy lízing) szerződésekre ún. fizetési moratóriumot rendelt el a kormány. A moratóriummal a tőke-, kamat- és a hitelt terhelő egyéb díjak megfizetésére 2020. december 31-ig fizetési haladékot rendeltek el. A hitel lejárati ideje az igénybe vett moratórium időtartamával meghosszabbodik. Tehát, aki arra igényt tart, annak a korábban felvett hitelre 2020. december 31-ig nem kell a törlesztőrészletet megfizetni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a fizetési haladék időtartamára is felszámítják a kamatot, azzal, hogy majd a moratórium lejártát követően kell megfizetni. Fontos tudni, hogy nem kötelező igénybe venni a fizetési haladékot, a törlesztés fizethető az eredeti feltételek szerint is, ezért javasoljuk alaposan mérlegelve dönteni, mert a ténylegesen visszafizetendő végösszeg a haladék időtartama alatt felszámított kamattal akár meg is emelkedhet.
• Munkarend könnyítése: A veszélyhelyzet miatt előírt tilalmak és korlátozások betartása érdekében a Kormány a munka törvénykönyve előírásainak egyszerűsítéséről is döntött, így pl. a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodásban eltérhetnek a munka törvénykönyvében foglaltaktól. Az elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató a már közölt munkaidő-beosztást határidő megkötés nélkül módosíthatja és a munkavállaló számára egyoldalúan elrendelhet otthoni vagy távmunkavégzést is.
• Járulékfizetési könnyítés egyes ágazatokban: A munkavállalással kapcsolatosan bejelentett intézkedések közül a munkabérre vonatkozó kedvező intézkedést szeretnénk kiemelni. A turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, film-, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében 2020. március 19-étől a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, és ennek összege sem lehet havi 7.710 Ft-nál magasabb.
• A patikák és a gyógyászati segédeszköz boltok még normál rendben nyitva tartanak, de az üzletek nagy része délután 3 óra után köteles bezárni: A gyógyszertárak, a gyógyászati segédeszköz forgalmazó üzletek, továbbá az élelmiszert, illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító üzletek, benzinkutak és a dohányboltok kivételével az üzletek 15.00 óra után másnap 06.00 óráig kötelesek zárva tartani.
• A közösségi terekre előírt korlátozás megszegése pénzbüntetéssel jár: Szabálysértést követ el, és 5.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethető, aki az éttermek, üzletek, rendezvények, mozik, múzeumok és egyéb közösségi terekre elrendelt tartózkodási tilalmat, korlátozást megszegi.
• Az igazolványok tovább érvényesek maradnak: A magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek maradnak, ezért nem javasolt a kormányablakok, kormányhivatalok felkeresése akkor sem, ha a közeljövőben járna le a személyi igazolvány vagy pl. a parkolási igazolvány.
• Az okmányokat nem lehet személyesen átvenni: Immáron nem csak az igazolványok igénylése, hanem azok átvétele céljából sem érdemes felkeresni a kormányhivatalokat. 2020. március 17-étől a kormányhivatalok és járási hivatalok által kiállított hivatalos okmányokat kizárólag postai úton lehet kézbesíteni, tehát a kormányhivatali ügyfélszolgálatokon személyes átvételre akkor sincs már lehetőség, ha korábban értesítették, hogy az elkészült igazolvány átvehető az ügyfélszolgálaton.
• A rendszeresen szedett gyógyszer felírása kérhető telefonon is, a patikában pedig bárki kiválthatja az eReceptet: A stabil állapotú krónikus betegek telefonon, vagy más, távkonzultációs módon is kérhetik a szokásos gyógyszereik felírását a veszélyhelyzet időtartama alatt. A koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt tehát nem szükséges személyesen elmenni a rendelésre, az orvos eRecept-tel felírja a gyógyszert, amit bárki kiválthat a patikában. Aki más személy, pl. mozgáskorlátozott ismerőse számára eRecepten rendelt gyógyszereit szeretné kiváltani, elegendő, ha a kiváltó bemutatja a saját igazolványát és tudja a beteg ismerőse TAJ számát. A beteg TAJ kártyáját nem szükséges vinni, mert a gyógyszer kiváltásához elegendő az adatokat bemondani. Minden esetben mielőtt elindulnának, érdemes előbb telefonálni az orvosnak, ugyanis a veszélyhelyzet alatt a betegek számára történő egyéb tanácsadás is történhet távkonzultáció során.
• A szakorvosi javaslatok tovább érvényesek maradnak: A normál szabályok szerint egyes gyógyászati segédeszközöket és gyógyszereket a háziorvos csak szakorvos javaslata alapján rendelhet. Ha a már meglévő szakorvosi javaslat a veszélyhelyzet alatt járna le, akkor sem kell ismét a szakorvoshoz elmenni, mert a korábbi szakorvosi javaslat érvényes marad a veszélyhelyzet időtartama alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő további 90 napig. A meghosszabbítást a háziorvos automatikusan figyelembe veszi, ezért az újabb javaslat érdekében felhívni sem kell a szakorvost, elegendő a háziorvoshoz fordulni.
• Az ún. táppénzes papírt (keresőképtelenségi igazolásokat) nem kell kéthetente kiállítani, tehát az igazolásért nem kell elmenni a betegállományban tartó orvoshoz: A fogorvosi alapellátás keretében csak sürgősségi ellátás nyújtható, ezért a nem sürgős eseteket jelenleg nem látják el. Felhívjuk a figyelmet, hogy a fogak friss baleseti sérülése vagy gyulladása minősül csak sürgősségi ellátásnak, ezért fogtömés céljából nem érdemes elindulni otthonról. Javasoljuk, hogy fogászati probléma esetén előzetesen telefonon érdeklődjenek, hogy ellátják-e a panaszukat. A szervezett szűrővizsgálatok a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztásra kerültek.
• Könnyített Ügyfélkapu igénylés: Az elektronikus ügyintézés könnyítését szolgálja, hogy aki elektronikus úton regisztrált az Ügyfélkapura, az a regisztrációhoz tartozó felhasználóneve megismerését a 1818 Kormányzati Ügyfélvonalnál telefonon kérheti. Fontos tudni, hogy a veszélyhelyzet miatt a fentiek bármikor megváltozhatnak, ezek a mai napon ismert legfontosabb intézkedések. Változás esetén a tájékoztatót frissítjük.

(Forrás:a MEOSZ)