TEMETŐBEN FOSZTOTTAK KI EGY MOZGÁSSÉRÜLT ASSZONYT

Biciklivel ütött el egy idős nőt, akinek a gyanú szerint a táskájával távozott a terhelt. Ellene a bűncselekmény felismerésére, elhárítására a koránál, fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntette miatt a Nagykátai Rendőrkapitányság nyomoz, a bíróság 1 hónapra letartóztatta.

2021. április 5-én, a nagykátai temetőben a gyanúsított kerékpárral szándékosan nekihajtott a járókerettel közlekedő sértettnek, akit kézzel is meglökött. Emiatt az idős asszony a földre esett, támadója pedig elvette tőle a táskáját, amelyben a sértett mobiltelefonja, kulcsai, személyes iratai és pénztárcája – benne 28.000 Ft készpénzzel – volt. Ezt követően a férfi távozott a helyszínről.

Állandó munkahellyel a gyanúsított nem rendelkezik és nem a bejelentett lakcímén él. Erre, illetve a kiszabható büntetésre tekintettel fennáll vele szemben a szökés, elrejtőzés veszélye. Emellett a nyomozás eddigi adatai szerint a férfi más vagyon elleni cselekményeket is elkövethetett, így az ügyészi indítvány szerint szabadlábon hagyása esetén újabb bűncselekményeket követne el, illetve a bizonyítást is veszélyeztetheti, ezért letartóztatása indokolt.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója távmeghallgatás útján megtartott ülésén meghallgatta a gyanúsítottat és az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb 2021. május 14-ig.

A döntést az ügyész, a gyanúsított és védője tudomásul vette, így a végzés végleges és végrehajtható.

(Forrás: Budapest Környéki Törvényszék Sajtó-és Kommunikációs Osztály Sajtóközleménye)

Orbán Viktor támogatását kéri a MEOSZ elnöke a mozgáskorlátozott emberek egyszerűbb vasúti közlekedéséért

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult, hogy a magyar mozgáskorlátozott emberek Alaptörvényben deklarált jogai érvényesítése érdekében támogassa az Európai Parlament javaslatát, mely a jelenlegi 48 óra helyett maximum 2 órára csökkentené a vasúti utazás során az előzetes igénybejelentési kötelezettségüket. Tekintve, hogy a magyar kormány elkötelezett a fogyatékos emberek egyenlő esélyű társadalmi részvétele mellet, ezért a MEOSZ elvárja, hogy a magyar állam hangsúlyosan és következetesen képviselje mozgáskorlátozott állampolgárai érdekeit az uniós döntéshozatali folyamatokban – írta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke levelében.

Jelenleg folyamatban van a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló EU rendelet módosítása, mely most lehetőséget biztosítana arra, hogy a közlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés által javítsa a mozgáskorlátozott emberek mindennapi életét. Amennyiben a jelenlegi 48 óráról az európai parlamenti javaslat szerinti 2 órára csökkenne a fogyatékos emberek segítségnyújtási igényére vonatkozó előzetes bejelentési idő, úgy az nagymértékben megkönnyítené a vasúti utazást. A mostani 48 órás gyakorlat miatt meglehetősen körülményes a mozgáskorlátozott emberek számára a vasút igénybevétele, arról nem is beszélve, hogy adódhatnak olyan helyzetek, amikor 48 órán belül kellene sürgősen eljutni egyik helyről a másikra, például orvosi kezelésre.  A mozgáskorlátozott embereknek ugyanolyan jogaik vannak a közösségi közlekedésben való részvételre, mint más utastársaiknak.

A MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek törvényben rögzített jogai biztosítása érdekében kéri, hogy a magyar kormány a tárgyalások során támogassa az európai parlamenti javaslatot, melynek elfogadása esetén az uniós szabályozás jobban összhangba kerülne a magyar kormány által célul tűzött esélyegyenlőségi törekvéseknek – fogalmazott Kovács Ágnes, aki a mintegy 160 ezer magyar mozgáskorlátozott ember nevében kéri Orbán Viktor miniszterelnök támogató hozzáállását!

(Forrás:a MEOSZ)

A Magyar Építész Kamara támogatja a MEOSZ akadálymentesítéssel kapcsolatos törekvéseit

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége újabb átütő eredményt ért el az akadálymentesítésért folytatott lobbija során. A Magyar Építész Kamara – Szövetségük fellépése nyomán – támogatja a MEOSZ hozzáférhető épített környezet kialakítására vonatkozó kezdeményezéseit, és honlapján közzétette Szövetségünk akadálymentesítéssel kapcsolatos állásfoglalásait. A MEOSZ a gyakorlatban előforduló jogsértő megoldások megszüntetése érdekében kérte a Magyar Építész Kamara közbenjárását, hogy a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes és önrendelkező módon élhessék mindennapjaikat az épített környezet kialakítása során.

A MEOSZ – a hazai mozgáskorlátozott emberek legnagyobb és meghatározó érdekképviseleti szervezeteként – az akadálymentesítés területén olyan akadálymentesítési irányelvek bevezetését tartja szükségesnek, melyek megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény előírásainak, innovatívak, céljuk a teljeskörű akadálymentesítés, továbbá megfelelő alapot képeznek a s szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez. Álláspontunk szerint olyan nemzetközi gyakorlatban alkalmazott standardok gyakorlati megvalósítása szükséges, melyek megfelelnek ezeknek az elveknek – fogalmazott Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke dr. Hajnóczi Péternek, a Magyar Építész Kamara elnökének írt levelében, melyben a Szövetség akadálymentesítési céljai megvalósítása érdekében  a  Magyar Építész Kamar támogatását, együttműködését kérte.

A MEOSZ elnöksége minden rendelkezésére álló eszközzel megakadályozza, hogy az épített környezet a közhasználatú épületek és a közösségi közlekedés akadálymentesítése során olyan eszközöket alkalmazzanak, melyek mindenféle szempontból alkalmatlanok a mozgássérült emberek számára. Ezért a MEOSZ 2017. július 25-én  állásfoglalást adott ki az épített környezet, a közhasználatú építmény fizikai akadálymentesítése során a lépcsőliftek, korlátliftek és lépcsőjáróliftek beépítéséről és alkalmazásáról. (Az állásfoglalás itt érhető el.) – írta a MEOSZ elnöke. Tájékoztatása szerint az akadálymentesítés célja, hogy a fogyatékos emberek számára az élet minden területén megteremtsük az épített környezet önálló, biztonságos, méltóságteljes használatát és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit. A kereskedelmi forgalomban kapható, speciálisan a mozgássérült személyek használatára tervezett WC-k közül az elöl nyitott WC-csészét és a hozzá tartozó C alakú ülőkével elsősorban gyógyászati céllal, kórházi alkalmazásra fejlesztették ki. A MEOSZ álláspontja szerint, megtévesztő és téves, hogy ezeket a kivágott berendezéseket a forgalmazók „akadálymentes“-ként tüntetik fel. Ezért a MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek számára megfelelő mellékhelyiségek használatával kapcsolatban is kénytelen volt állástfoglalni. (Az állásfoglalás itt érhető el. http://www.meosz.hu/wp-content/uploads/2019/04/MEOSZ-allasfoglalas-elol-kivagott-WC-rol-keppel1.pdf)

Szövetségük jogsértőnek tart minden, az állásfoglalásban írtaktól eltérő megoldást. A MEOSZ elnöke ezért arra kérte dr. Hajnóczi Pétert : hívja fel a Magyar Építész Kamara tagjainak figyelmét arra, hogy az egyetemes tervezés alkalmazásával járuljanak hozzá, hogy hosszútávon fenntartható és mindenki számára használható építmények, szolgáltatások jöjjenek létre. Amennyiben pedig helytelen gyakorlattal találkoznak, hívják fel az intézmény, szolgáltató figyelmét a helyes kialakításra.

A Magyar Építész Kamara 2019. április 30-án arról tájékoztatta Szövetségüket, hogy a kamara támogatja a MEOSZ hozzáférhető épített környezet kialakítására vonatkozó kezdeményezéseit, ezért a MEOSZ által megküldött állásfoglalásokat a honlapján http://mek.hu/index.php?link=Akadalymenetesitessel_kapcsolatos_allasfoglalasok közzéteszi.

(Forrás:MEOSZ)

A MEOSZ is tagja vasúti személyszállítást igénybe vevő fogyatékos emberek jogaival foglalkozó kormányzati munkacsoportnak

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége – az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérése nyomán – is tagja lett a vasúti személyszállítást igénybe vevő fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogaival foglalkozó munkacsoportnak.  A munkacsoport április 17-én tartja első ülését, melynek főbb témáit a visszajelzések alapján állították össze. Így megvizsgálják egyebek mellett a hatályos jogi szabályozás és a gyakorlat közötti különbségeket, feltárják a jelenlegi helyzetet, s összevetik a nemzetközi és hazai előírásokkal, a vállalt kötelezettségekkel.

Áttekintik, hogy a pályaudvarok és a járművek mennyire tekinthetők akadálymentesnek. Napirenden lesz a már akadálymentesített létesítmények működőképességének fenntarthatósága, a telepített szerkezetek használhatóságának folyamatos biztosítása. A témák között szerepel egyebek mellett a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek közlekedését segítő megoldások kidolgozása, valamint az igénybejelentési lehetőségek körének bővítése és az eljárás gyorsítása is. Szó lesz a fogyatékos emberek utazását segítő mobiltelefonos applikációk fejlesztéséről is. Minderről a napokban értesítette a Szövetséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A MEOSZ fontosnak tartja, hogy szakértelmével közreműködik a munkacsoportban, hiszen érdekvédelmi munkája során következetesen fellép a fogyatékos emberek tömegközlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése érdekében. A vasúti közlekedés terén pedig különösen sok hiányosság van az  akadálymentesítés vonatkozásában, illetve a már meglévő létesítmények nem megfelelő üzemeltetése tekintetében.

(Forrás:MEOSZ)

A MEOSZ bevonásával haladéktalanul felül kell vizsgálni az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepciót

A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb hazai, legitim érdekképviseleti szervezetének megkerülésével készült el az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció, mely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, biztonságos és egyenlő esélyű közlekedésének kritériumait. A MEOSZ felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Szövetség bevonásával haladéktalanul vizsgálják felül a koncepciót. A felülvizsgálat során mérje fel az akadálymentességi elvárások gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos hiányosságokat, azokról készüljön nyilvántartás a megoldásért felelős személyek megjelölésével. A folyamatban lévő és a jövőbeli beszerzések, beruházások alapvető kritériuma az akadálymentes elérhetőség legyen. A MEOSZ mindehhez felajánlja szakértő segítségét.

A MEOSZ kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a társadalmi mobilitás részeként a mozgáskorlátozott emberek számára is elérhetővé váljanak a tömegközlekedési szolgáltatások. A MEOSZ Bártfai-Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek (a levél itt olvasható) és dr. Mosóczi László államtitkárnak írt levelében egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a mozgáskorlátozott emberek nem másodrendű állampolgárok, ugyanolyan jogok és szolgáltatások illetik meg őket a közösségi közlekedésben is, mint bárki mást. Erre, valamint az állam törvényi kötelezettségeire figyelemmel a Szövetség arra kérte korábban a tárcát, hogy a MEOSZT-t vonják be a közlekedéspolitikai stratégiai előkészítésének és gyakorlati megvalósításának folyamatába. Megkeresésükre mindeddig nem kaptak választ.

Hasonló, a fogyatékos emberek jogait semmibe vevő kormányzati hozzáállást tapasztalhattunk meg az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció kidolgozása során is, melybe úgyszintén nem vonták be a MEOSZ-t, ráadásul a koncepció említést sem tesz az egyenlő esélyű közlekedésről. De ez tapasztalható a MÁV és a Volán vállalatok eszközbeszerzése és a megvalósított beruházások üzemeltetése tekintetében is. Az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök jelentős része alkalmatlan arra, hogy azokon a  kerekesszékes emberek utazni tudjanak. Az elmúlt időszakban ugyan egyre több –elsősorban a fővárosban –  az egyenlő esélyű közlekedésre alkalmas járművek száma, azonban a MÁV és a Volánbusz rendre figyelmen kívül hagyja az akadálymentesség követelményét a jármű-beszerzései során. A hazai tervezett jármű-fejlesztéseknél annak ellenére nem szempont az egyenlő esélyű közlekedés biztosítása, hogy arra a kormány maga vállalt kötelezettséget. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az újonnan beszerzett, illetve a tervezés alatt álló járművek sem alkalmasak arra, hogy azon a mozgáskorlátozott emberek is utazni tudjanak, ugyanis azok nem felelnek meg az egyenlő esélyű használatra kialakított járművek nemzetközileg elfogadott műszaki paramétereinek. Történik mindez úgy, hogy a kérdéskörben a Kúria és a Fővárosi Törvényszék egyedi esetekben ugyan, de elvi éllel már több alkalommal is állást foglalt.

A MEOSZ a fentiek alapján az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció haladéktalan felülvizsgálatát kéri.

(Forrás:MEOSZ)