A MEOSZ kezdeményezésére ismételten egyeztetést tartottak a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a BKK Zrt., a Közlekedéstudományi Intézet valamint a Magyar Polio Alapítvány képviselői a MEOSZ székházában a mopedek szállításáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője jelezte: folyamatos szakmai párbeszédet szeretnének a MEOSZ-szal. A tárgyalásokban a MEOSZ fellépése nyomán az egészségügyért felelős ágazat is részt kíván venni; Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár – kezdeményezésére – 2018. november 19-én találkozik Kovács Ágnessel, a MEOSZ elnökével. A MEOSZ az államtól a mopedek szállításának jogszabályi rendezésén túl a segédeszköz-ellátás komplex szemléletű felülvizsgálatát is kéri, továbbá a Szövetség aktív részese kíván lenni a munkafolyamatoknak.
A mozgássérült emberek önálló életvitele a tét, ezért a MEOSZ már 2015-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fordult a jogszabályi rendezés érdekében. Miután a tárca nem reagált a megkeresésre, Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke először 2016-ban kezdeményezett egyeztetést az érintett tárcákkal és hatóságokkal a mopedek szállítása ügyében. Az egyeztetésre az OEP és az egészségügyért felelős államtitkárság képviselői akkor kompetencia hiányára hivatkozva nem jöttek el. A MEOSZ azt kérte: az állam teremtse meg a feltételeket, és jogszabályban biztosítsa a mopedet használó mozgássérült emberek biztonságos közösségi közlekedéshez való jogát. Változtatni kell a segédeszköz-támogatáson is, hogy mindenki megkaphassa az egyéni igényeinek megfelelő kerekesszékeket. Kovács Ágnes javasolta egy munkacsoport felállítását is. A MEOSZ fellépése nyomán az NFM megbízta a Közlekedéstudományi Intézetet (KTI), hogy vizsgálja meg az elektromos mopedek tömegközlekedésben való részvételét az esélyegyenlőség és a hozzáférhetőség szempontjából, és készítsen szabályozási javaslatot.
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a 2018. októberi egyeztetésen – melyen Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni – elmondta: a MEOSZ azért kezdeményezett ismételten egyeztetést az érintett tárcák és hatóságok bevonásával, hogy végre történjen érdemi előrelépés és szülessen megoldás a mopedesek közösségi közlekedésben való részvételére. Kérte a MEOSZ aktív bevonását a munkába, továbbá, hogy az ITM írásban adjon választ határidőket megjelölve, hogy a helyi járatú autóbuszos közlekedésben az egyes területeken milyen előrelépés várható, illetve a helyközi járatok tekintetében milyen stratégia mentén oldható meg a mopedek szállítása. Jelezte, hogy a vasúti közlekedés terén is igen súlyos problémák vannak, ezért javasolta, hogy a tárca által elrendelendő vizsgálatot a vasúti közlekedésre is terjesszék ki.
Kovács Tamás, a KTI munkatársa arról számolt be, hogy a 2016-os kutatás központi kérdése a biztonságos szállíthatóság volt. A BKK Zrt-vel közösen végeztek el egy dinamikus tesztet egy városi közlekedésre alkalmas akadálymentes autóbuszon. A teszt eredményei szerint az igen szigorú kritériumok teljesítése és betartása mellett az autóbuszon megoldható az elektromos mopedek biztonságos szállíthatósága. Időközben számos újabb kérdés felmerült, azonban azokra a kutatás lezárulta miatt már nem volt idő választ keresni.
Denke Zsolt, a BKK Zrt. kiemelt közösségi közlekedés szakértője arról tájékoztatott, hogy a BKV illetve a Volánbusz nem szabályozza a mopedek szállítását, a döntés lényegében a vezetőre van bízva. Az Arriva pedig úgy szabályozza, hogy tiltja azt. Úgy vélte, a kérdés megnyugtató rendezéséhez hármas feltételrendszernek kell teljesülnie: a buszok illetve a mopedek megfelelő kialakítása mellett a mopedhasználóknak is megfelelő jártassággal kell rendelkezniük.
Kovács Mónika, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető helyettese elmondta: a KTI tanulmány és a dinamikus tesztek során merültek fel további kérdések, amelyekre választ kell találni ahhoz, hogy a mopedek mozgó járműveken való biztonsági szállíthatóságát meg tudják oldani. A dinamikus tesztek eredményei alapján ugyanis nem minden moped rendelkezik biztonságos fékezési megoldással, illetve megoldást kell találni a járműveken való megfelelő rögzítésre is. A jogi szabályozás hiányára vezethető vissza, hogy ez a kérdéskör közösségi szinten sem szabályozott, és nincs egységes nemzetközi gyakorlata sem a mopedek szállíthatóságának. A KTI tanulmány világított rá arra, hogy a kérdésnek igen sok olyan vetülete van, amire korábban nem is gondoltak, így azokat a jövőben vizsgálni kell. Ez olyan újszerű komplex kihívás, amit csak közös erőfeszítéssel lehet megoldani. Ezért további szakterületek képviselőinek bevonásával kibővítették a munkacsoportot, és megrendelték a kutatás folytatását a KTI-től. Kormányzati oldalon kezelik a problémát, és folyamatos szakmai párbeszédet szeretnének a MEOSZ-szal. Számos kérdést kell még rendezni, addig türelmet kért a mozgáskorlátozott emberektől, a MEOSZ-tol pedig abban kért segítséget, mi lehet a megoldás az átmeneti időszakra.
-A MEOSZ azért lép fel tagsága érdekében, hogy ne türelmet kelljen kérnie, hanem hogy érezhetőek legyenek számukra az intézkedések pozitív hatásai. Elfogadhatatlan, hogy napjainkban mozgáskorlátozott emberek akár évekig sem tudnak kimozdulni lakóhelyükről, mert nincs a mopedek, elektromos illetve mechanikus kerekesszékek szállítására alkalmas tömegközlekedési eszköz. – hívta fel a figyelmet Kovács Ágnes. Az átmeneti megoldást segítenék a professzionálisan átalakított támogató szolgálatok, azonban az elmúlt 15 évben a fejlesztés helyett inkább a leépítésük történt. Ahhoz, hogy valóban átmeneti segítséget jelenthessenek, szükség lenne a teljes, országos lefedettségre a szolgáltatások minőségének javítására, mennyiségének bővítésére, illetve arra, hogy a nap 24 órájában és hétvégén is elérhetőek legyenek az érintettek számára. A MEOSZ ezen a területen is érdekvédelmi lobbit folytat. Minderre figyelemmel egyetlen dologban látom a megoldást; nagyon gyorsan meg kell oldanunk a problémát. A MEOSZ partner minden ezt garantáló folyamatban – jelentette ki Kovács Ágnes. Hangsúlyozta: a MEOSZ már a tervezésben is részt kíván venni, hogy szakmai tudásával aktívan hozzájáruljon a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes utazási körülményeinek megteremtéséhez. Negatív példaként említette, hogy a vasúti kocsik hazai gyártása során a MÁV olyan konstrukciót alakított ki, amely nem biztosít önálló használatot az elektromos kerekesszékkel és a mopeddel közlekedők számára.
-A MEOSZ nemcsak a közösségi közlekedés terén lép fel tagsága érdekében, hanem minden más területen is változásokat generál. Több lobbink van párhuzamosan, ami érinti a közösségi közlekedést is. Ilyen, a gyógyászati segédeszközellátás rendszerének teljes felülvizsgálata, melyet a gyártók és forgalmazók bevonásával folytatunk. Tekintettel arra, hogy a magyar állam milliárdokat fordít gyógyászati segédeszközökre, így a mopedekre is, jogos elvárás lenne, hogy a jövőben a mopedek és az elektromos kerekesszékek felülvizsgálata során az is szempont legyen, hogy azok kompatibilisek legyenek a közösségi közlekedésben használt járművekkel és, az ott alkalmazott biztonsági berendezésekkel. Szigorítani kell a szabályozáson, hogy a gyártók és forgalmazók jogszabályi kötelezettségüknek megfelelően valóban tanítsák meg az eszközök használatát átadásukat követően a mozgássérült embereknek, különösen hogy erre finanszírozást is kapnak – fogalmazott Kovács Ágnes.
Gregor Katalin az EBH Hatósági és Jogi Főosztályának vezetője a mopeddel közlekedők vasúti szállítási nehézségeiről számolt be. Csak néhány állomáson van emelőszerkezet, de gond van azok típusával is, mert azok nem minden esetben kompatibilisek a kerekesszékekkel, mopedekkel. Ezekben az esetekben a MÁV elutasítja, és nem biztosítja az utaztatást.
Kovács Ágnes elmondta: a vasúti közlekedéssel kapcsolatban számos problémát jeleznek a MEOSZ felé. Postakocsikat alakítanak át mozgáskorlátozott utasok részére, amelyekben mosdó és személyzet nélkül órákig nem tudnak kapcsolatot teremteni senkivel. De arra is volt példa, hogy a vasúti dolgozók a kerekesszékes utas női mivoltával éltek vissza minden következmény nélkül. Emellett súlyos gondok vannak a panaszkezeléssel is. A MEOSZ 2017-ben stratégiai pert indított az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a MÁV ellen, melyben egy mozgássérült utast képviselt, aki a székesfehérvári állomáson nem tudta igénybe venni a peronliftet, mert az nem működött. Az eljárás az EBH által jóváhagyott egyezséggel zárult, melyben a MÁV folyamatos együttműködést vállalt a MEOSZ-szal. Ennek keretében egyebek mellett egyeztetni kell a tapasztalatokról és javaslatokról. A MÁV vállalta azt is, hogy a tervezett akadálymentesítésre vonatkozó adatbázis létrehozását követően az elektronikus felületein keresztül tájékoztatja a mozgáskorlátozott utasokat, hogy mely állomások akadálymentesek. Továbbá, az állomásokon biztosítja az egyértelmű tájékoztatást annak érdekében, hogy az érintettek az egyes állomásokon információkat kapjanak az akadálymentes útvonalakról, arról, hogy az egyes peronokhoz miként tudnak eljutni. A MÁV ugyanakkor a stratégiájában 2050-re vállalta az egyenlő esélyű hozzáférést. Azaz az 1998-ban elfogadott jogszabály teljesítését 52 év alatt vállalta, miközben több milliárd forintot fordítottak eddig is vasútfejlesztésére. Így tehát a vasúti közlekedés problémája legalább annyira fajsúlyos, mint az autóbuszos közlekedésé – fogalmazott Kovács Ágnes, aki erre is figyelemmel kérte, hogy a tárca által elrendelendő vizsgálatot a vasúti közlekedésre is terjesszék ki.
