Jogerősen pert vesztett egy áruházlánc, mert a vakok nem tudtak online vásárolni

„Az élelmiszerellátás biztosítása minden társadalom működésének alapvető feltétele, így mindenki számára biztosítani kell a hozzáférést” – ez az egyik következtetése annak a pernek, amelyben az online bevásárlás akadálymentesítésének elmaradása miatt vesztes áruházlánc az ítélet ellen benyújtott keresetét is elutasította a törvényszék.

Fotó: Napi.hu

A bíróság elutasította egy áruházlánc keresetét, amelyet az az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) – mint az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogutódja – által hozott egyik határozattal szemben nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre.

A támadott határozatban az alperes AJBH megállapította, hogy az alapeljárást megindító – úgynevezett érdekelt – magánszeméllyel szemben a felperes áruházlánc megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal, hogy a látássérült személyek számára nem tette egyenlő eséllyel hozzáférhetővé az online bevásárlást.

A magánszemély azt sérelmezte, hogy az áruházlánc az általa nyújtott közszolgáltatás során nem teremtette meg a képernyőolvasó szoftver használatának lehetőségét. A törvényszéken folyó közigazgatási per tárgya az alperesi határozat jogszerűségének elbírálása volt a keresetben felhozott érvek alapján. A felperes a határozat megsemmisítését kérte, álláspontja szerint ugyanis az áruház nem minősül közszolgáltatónak. Mivel nem lát el állami vagy önkormányzati feladatokat, ezért nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége a honlap akadálymentesítésére.

A törvényszék a felperes keresetét – mint megalapozatlant – elutasította. Döntésében hangsúlyozta, hogy a létfenntartáshoz szükséges alapvető élelmiszerek biztosítása a közellátás fogalma alá tartozik, hiszen az élelmiszerellátás biztosítása minden társadalom működésének alapvető feltétele. A jogalkotói célt figyelembe véve a törvényszék megállapította, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pontjának fe) alpontja a magánszféra egyes szolgáltatásaira is kiterjesztette a közszolgáltatások körét. (Lásd: „4. § E törvény al kalmazásában {...} f) közszolgáltatás: {...} fe) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági köte lezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész köz ellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható {...}.”)

A hivatkozott jogszabály alapján tehát a felperes közszolgáltatást nyújt, amelynek során köteles az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Törvényszék szerint az alperes jogszerűen állapította meg a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megvalósulását, továbbá jogszerűen kötelezte a felperest a jogsértő állapot megszüntetésére.

(Forrás:Napi.hu)

Testi fogyatékosság: egy kis segítséggel teljes életet lehet élni sérülten is

Vannak olyan buszok, ahová egyszerűen nem szállhatnak fel mozgássérültek elektromos kerekesszékkel.

Fotó:Ilusztráció Shutterstock

– Az élet minden területén – amit életnek nevezünk – számos nehézséggel küzdenek azok, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, legyen az a személy mozgássérült vagy látássérült – válaszolta a Napló kérdésére Szécsényi Lajos, a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke.

– Alapvetően nincsenek sorrendek, és nem lehet felállítani egy skálát a nehézségeket illetően – folytatta.

„Ami mégis meghatározó és nagyon fontos, maga az elhelyezkedés, a munkába állás, a munkának a megtalálása. Sokszor már a munkahelyre való eljutás közben is számos nehézségbe ütközik egy olyan ember, aki valamilyen fogyatékossággal él.”

Napjainkban elmondható, hogy az egészséges emberek is nehezen találnak munkát, de egy mozgáskorlátozott számára még több a hátráltató tényező.

– Ennek rengeteg oka van, és nagyon hosszú lenne a lista, ha mindent felsorolnék, így a legfontosabbakat emelném ki: nyilván van egy alulképzettség, ami számos okból fakadhat – emelte ki Szécsényi Lajos. – Emellett erősen jelen van a munkáltatói ellenszenv a mozgáskorlátozott emberekkel szemben, még akkor is, ha bizonyos törvények meghatározzák, hogy a megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztatni kell egy adott létszám fölött – hangsúlyozta.

„A többség úgy gondolja, hogy a testi fogyatékossággal élő emberek nem képesek teljes munkát végezni. Rátesz egy lapáttal az adott szituációra az, hogy bizonyos esetekben speciális teret kell létrehozni ezeknek az embereknek, akadálymentesítésre van szükség, és ezt a munkáltatók nem preferálják.”

Száz méter a városban is nehéz

Abban az esetben, ha megfelel egy munkahely, rögtön következik egy újabb probléma: az épített környezet akadálymentessége. – Ha felvesznek egy mozgássérültet valahová dolgozni, sok esetben nehézségeket okoz eljutni a munkahelyre – fogalmazott az elnök. – A tömegközlekedés használata rendkívül körülményes, hiszen az is, aki képes vele közlekedni, akadályokba ütközhet, főként a kerekesszékben élők. Sok esetben nehéz még a városban is megtenni akár csak száz métert is – folytatta.

– Összegezve, egy mozgáskorlátozott életében a megélhetéshez szükséges munka és a környezet akadálymentesítése jelenti a legnagyobb nehézséget. Azonban azt gondolom, hogy az akadálymentesítés szó nem takarja azt, amire valójában szükség van, így ezt nem jól használják – tudatta. – Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez egyenlő esélyű hozzáférés. Ez már egy sokkal tágabb fogalom. Egy olyan gyalog­átkelőhely, ahol nincs tíz centiméteres járdaszegély, az ugyanúgy fontos egy kisbabát toló anyukának, mint egy olyan kerekesszékben élőnek, akinek ez egy leküzdhetetlen akadályt jelent – mutatott rá.

– Évekkel ezelőtt zajlott egy olyan történet, aminek talán még most sincs vége, ugyanis voltak és vannak olyan járatok és buszok, ahova egyszerűen nem szállhatnak fel elektromos kerekesszékben ülők vagy háromkerekű EL-GO-t használó, fogyatékkal élő személyek. Kevés helyen, de jelen van ez a probléma napjainkban is – fűzte hozzá.

Nem mindegy, melyik csigolya…

Egy mozgássérült is tud teljes életet élni, sportolni, aktívan eltölteni a szabadidejét. – Az országban elég kevés helyen, de azért vannak olyan sportágak, ahová konkrétan kerekesszékesek is mehetnek – osztotta meg Szécsényi Lajos. – Létezik egy-két olyan sportegyesület, ahol teniszt játszanak vagy kosárlabdát, de nem igazán jellemző ez manapság Magyarországon – részletezte. – Kiemelendő azonban a kerekesszékes vívás, amiben elég jók vagyunk. Ha konkrétan arról beszélünk, hogy valaki kerekes­székes, nem mindegy, hogy hányadik gerinccsigolyájától béna. Nyilván egy nyakhoz közeli gerincvelő-szakadás teljesen más, mint kettővel lentebb – hívta fel a figyelmet. – A táplálkozás összetettebb probléma, amire szintén figyelmet kell fordítani – zárta a gondolatait.

A kulcsszó: hogyan segíthetünk?

A mozgássérültek életében jelen lévő könnyítésekre használt „kedvezmény” szó nem megfelelő, és nem is helytálló. – Azt gondolom, hogy egy gondoskodó államnak kompenzálnia kell ezeket az embereket, azért, hogy közlekedni, tanulni tudjanak, és enyhítést kapjanak arra a hátrányra, ami érte őket az életben – mutatott rá Szécsényi Lajos, a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke.

„Minden állampolgárról gondoskodni kell, így erről a rétegről is. Hazánkban is számos olyan dolog van, ami segíti a mozgáskorlátozottak életét. Létezik gépkocsiszerzési támogatás, amelyet új és használt járműre egyaránt lehet igényelni.”

Bárki tehet értük

Az államtól igényelhetnek a mozgáskorlátozottak akadálymentesítési támogatást is. – Kiemelendő a parkolókártya lehetősége, ami arra szolgál, hogy adott esetben egy olyan helyen parkoljanak költségmentesen, ahol az autót könnyen meg lehet közelíteni – hangsúlyozta az elnök. Szécsényi Lajos elmondta, hogy egy átlagember segítsége is sokat jelenthet egy korlátozott életében. – Mindig kérdezzék meg azt, hogyan tudnak segíteni, ne szégyelljék. A kulcsmondat mindig az: hogyan segíthetünk?! Minden embernek másképp van szüksége támaszra, mások az igényei egy kerekes­székben ülőnek, és máshogy kell segíteni annak, aki mankóval jár – osztotta meg. – Ezeket az embereket pontosan ugyanúgy kell kezelni, mint a szomszédot, akinek semmi baja sincs. Ugyanúgy kell hozzáállni egy autista gyerekhez, egy látássérülthöz és egy mozgássérülthöz is, mintha egy egészséges ember állna előttünk – vélekedett.

Teljes élet művégtaggal

A nagyobb járványok, amelyek az ötvenes évek végén voltak, mint a gyermekbénulás, ma már nem igazán vannak jelen az életünkben. – Akkoriban hatalmas tömegek betegedtek meg, ami különféle bénulásokkal járt, és maradandó nyomokat okozott az emberek életében – emlékezett vissza Szécsényi Lajos.

– Manapság ilyenek már nincsenek, szerencsére. Természetesen előfordulhatnak szülés közben vagy terhesség alatt bekövetkező különféle betegségek, de ahogy én látom, az a jellemzőbb inkább, hogy szülés közben történik olyan dolog, ami miatt a gyermek fogyatékkal születik – folytatta.

„A járványok visszaszorulása valószínűleg a védőoltásoknak is nagyban köszönhető. Az utóbbi években azonban előtérbe kerültek a balesetes sérülések, de ezek a korunk mobilizációjával egyenes arányban növekednek, hiszen mindenki autóval és motorral jár.”

– Kiemelendőek a sportbalesetek is, ahol szintén maradandóan megsérülhetnek az emberek, ilyenek a különféle téli sportok – tette hozzá.

Hány kilót kell cipelni?

Nehéz kérdés manapság, hogy az emberek használnak-e művégtagokat, hiszen a legfontosabb tényező, hogy mikor történik a baleset. – Konkrétan egy alsó végtag elvesztése esetén fontos, hogy fiatalon vagy idősebb korban történik-e a veszteség – emelte ki Szécsényi Lajos. – A saját példámat szoktam felhozni mindig. Huszonkét éves koromban egy közlekedési balesetben elvesztettem a bal lábam, fiatalon, egészségesen – idézte fel.

– Nem okoz problémát számomra, azóta is úgy élek, és rengeteg dolgot meg tudok csinálni, amit egy ilyen művégtag megenged, a túrázástól kezdve, egészen a futásig. A legfontosabb tényező, hogy mikor történik a baleset. Egy alsó végtag elvesztése esetén minél idősebb korban következik be a baleset, annál nehezebb feldolgozni és megtanulni járni benne. A túlsúly nagymértékben befolyásolja a folyamatot, mivel nem mindegy egészségesen sem, hogy százhúsz kilogrammot cipelünk, vagy nyolcvanat – vélekedett.

(Forrás:a Hajdú-Bihar-Megyei hírportál)

Kerekesszéke gátolja a mozgássérült lányt a budapesti iskolába való visszatérésben

2019 szeptemberében a zuglói vasútállomáson átsüvítő tehervonat menetszele a szerelvény alá rántott a szűk peronon álló diáklányt, akit azután életveszélyes állapotban szállítottak kórházba.

Megmentették az életét, azonban élete végig kerekesszékbe kényszerült. A közel egyéves rehabilitáció után a 16 éves lány szeretne visszatérni a régi iskolájába, a Teleki Blanka Gimnáziumba. A 120 éves épület nem akadálymentesített, így a gimnázium kért ajánlatot lépcsőlift beszerzésére és beüzemelésére. 7,6 milliós forintba kerülne a munka, de a tankerület visszajelzése alapján az akadálymentesítésre nem tudnak forrást biztosítani. Mindez Tóth Csaba, Zugló parlamenti képviselőjének írásbeli kérdéséből derül ki, amit az Emmit irányító Kásler Miklósnak írt. 

A képviselő idézi a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvénynek azt a passzusát, miszerint „az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.” Tóth Csaba szerint ezek alapján az államnak egyrészt objektív kötelezettsége van arra, hogy a mozgáskorlátozottakat segítse, másrészt az iskola fenntartójának konkrét kötelezettsége is van arra, hogy a diáklány visszailleszkedését az akadálymentesítéssel segítse, hiszen kötelezettsége, hogy az általa fenntartott intézmények akadálymentesek legyenek. 

Kásler Miklós nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt. Azt írta, hogy „a kormány kiemelt feladatának tekinti a köznevelési intézmények számára a modern, magas színvonalú infrastruktúra megteremtését”. Egy helyi fideszes képviselő kezdeményezésére hivatkozva azt is írja, hogy „vizsgálják a lehetőségeket annak érdekében, hogy a közeljövőben az akadálymentesítés is megvalósulhasson, mely reményeink szerint minden tanulónak – így az Ön által említett diák esetében is – lehetővé teszi, hogy tanulmányait gond nélkül végezhesse”. 

(Forrás:a Mandiner)

Csaknem 18 milliárdból akadálymentesítenék a 3-as metró aluljáróit

17-18 milliárd forintból valósulna meg a 3-as metró aluljáróinak akadálymentesítése

Kép forrása:a BKK Facebook oldala

A Lánchíd felújításához hasonlóan várhatóan még a tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki a 3-as metró aluljáróinak felújítására és akadálymentesítésére, amely 17-18 milliárd forintból valósulhatna meg – mondta az MTI-nek adott interjújában a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatói posztját februártól betöltő Varga Ivett. Beszélt arról is, vizsgálják virtuális dokkolók kialakításának lehetőségét, hogy csak ott lehessen elhelyezni például a kölcsönzött elektromos rollereket.

(Forrás:a Magyar Nemzet/MTI)

Babakocsival, kerekesszékkel vonatozna? Sok szerencsét!

A kerekesszékesek és a babakocsival utazók hiába keresgélik előre a vasúti menetrendben, hogy a kinézett időpontban érkező vonat vajon alacsonypadlós lesz-e, olyan, amire segítség nélkül is fel tudnak szállni. A kiszámíthatóság hiánya oda vezethet, hogy még ha napjában többször adott is volna olyan jármű, amivel könnyen utaznának, inkább nem indulnak útnak, mert fogalmuk sincs, meddig kellene egy ilyen alkalmas darabra várakozniuk az állomáson. Pedig a hétköznapi tapasztalat azt mutatja,hogy az alacsonypadlósok indításában amúgy van rendszer.

Egy elektromotoros kerekesszékben közlekedő fiatalember a MÁV Start Zrt. munkatársainak segítségével vonatra száll a váci vasútállomás peronjáról.

Fotó: Jászai Csaba / MTI

Sem a MÁV honlapján lévő menetrendben, sem az applikációban nincs információ, de még telefonon is felesleges érdeklődni a vasúti társaságnál arról, hogy egy adott, kinézett időpontban milyen típusú vonat érkezik majd, alacsonypadlós vagy sem. Pedig ezt elég fontos lenne tudniuk azoknak, akik csak az alacsonypadlós vonatokon tudnak kényelmesen, önállóan is utazni, kerekesszékkel nem akarnak az emelőberendezésre, babakocsival az utastársak vagy a kalauz segítőkészségére, testi erejére hagyatkozni.

A MÁV telefonos információs szolgálatán még percekkel egy adott vonat elindulása előtt sem tudják megmondani, alacsonypadlós lesz-e vagy sem, érdemes-e az utasnak megcéloznia az állomást. A vaktában elindulás pedig azzal jár, hogy ha az embernek nincs szerencséje, szobrozhat az állomáson akár órákat is, míg segítsége nem akad vagy meg nem érkezik a remélt alacsonypadlós vonat.

Az információhiányt furcsábbá teszi, hogy a hétköznapi tapasztalat azt mutatja, amúgy létezik rendszer az alacsonypadlós vonatok indításában. A Vác és a Nyugati pályaudvar közötti elővárosi vonalon például megfigyelhető, hogy hétköznapokon nagy megbízhatósággal, ismétlődően ugyanazokban az időpontokban tűnnek fel az alacsonypadlós vonatok. A menetrendben azonban hiába keresnénk ezeket az időpontokat.

Megkérdezték az Index munkatársai a MÁV-ot, mi az oka ennek a helyzetnek, és vannak-e tervek arra, hogy az utazást előre tervezhetővé tegyék azok számára, akik alacsonypadlós vonattal tudnak csak utazni. A MÁV Kommunikációs Igazgatóságától kapott válaszlevél a jelenségre nem adott magyarázatot.

Két nappal előre szóljanak

Helyette arra hívták fel a figyelmet, hogy "a vasúttársaság honlapján, az állomási menetrendi tájékoztatókon, továbbá a MÁV applikációban a vonatok adatainál fel van tüntetve többek között az akadálymentes közlekedésre alkalmas jármű jelzése is." Ez az említett jelzés egy kis, kerekesszéket ábrázoló ikon, amely nem a vonat alacsonypadlós mivoltára utal, hanem azt jelenti, hogy az adott vonatnak van kerekesszékes utazásra alkalmas kocsija emelőberendezéssel.

Erre szorulni viszont jóval körülményesebb dolog, mint felszállni egy alacsonypadlós vonatra. "A mozgássérültek esetében a vasúttársaság azt kéri, hogy az utazási szándékot az utazás előtt legalább 48 órával korábban jelentsék be, annak érdekében, hogy a MÁV-START a zavartalan utazást megszervezze, a fel- és leszállást biztosítsa és segítse" - állt a MÁV Kommunikációs Igazgatóságának válaszában.

A menetrendi információk bővítésénél is nagyobb segítség lenne nyilván az érintetteknek, ha nem kellene előre tervezgetni, hanem egyszerűen az összes vonat alacsonypadlós lenne, de erre pár évet még biztosan várni kell.

"A BUDAPESTI ELŐVÁROSI VONALAKON 2022 VÉGÉTŐL VALAMENNYI VONATJÁRATBAN A KOR KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐ, KORSZERŰ MOTORVONATOK (FLIRT, KISS, DESIRO) KÖZLEKEDNEK MAJD, a KISS emeletes motorvonatok esetében külön emelőszerkezet biztosítja a mozgássérültek fel- és leszállását.  A MÁV-START által Szolnokon gyártott IC+ kocsik szintén akadálymentesítettek, szélesebb feljáró ajtókkal és külön emelőszerkezettel rendelkeznek" - közölte a MÁV.

Érdeklődtek az Index munkatársai a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségénél (MEOSZ) is a témában. Megkeresték Kovács Ágnes, a szervezet elnöke azt írta: elfogadhatatlannak tartják, hogy "napjainkban a mozgáskorlátozott emberek számára nem teljes körűen hozzáférhető a közösségi közlekedés". Szerintük olyan intézkedésekre, tudatosabb tervezésre és rendszerszintű megoldásokra van szükség, melyek révén a mozgáskorlátozott emberek számára kézzelfogható valósággá válik a közösségi közlekedés.

"A műszaki hiányosságok és az átgondolatlan közlekedéspolitika nem írhatja felül az emberi jogokat"- fogalmazott Kovács Ágnes.

A MEOSZ még 2016 januárjában fordult a közösségi közlekedésért felelős tárcához, jelentős előrelépés nem történt, de a tárcánál elindult egy folyamat a megoldás irányába, "amelybe többéves próbálkozás eredményeként tavaly végre sikerült bevonni az egészségügyi tárcát", írta az elnök.

Bedöglött liftek, 52 év

Közben a MEOSZ és a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult amiatt, hogy a liftek tartós meghibásodása miatt több állomáson nem tudták igénybe venni a MÁV szolgáltatásait a kerekesszékes utasok. Az EBH eljárása egyezséggel zárult, a MÁV folyamatos együttműködést ígért a MEOSZ-szal. A vasúttársaság többek közt vállalta, hogy létrehoz egy adatbázist akadálymentesítés-ügyben, úgy volt például, hogy az elektronikus felületein lesz tájékoztatás arról, hogy az egyes állomásokat lehet-e akadálymentesen használni. A MÁV liftügyben kötelezte magát, hogy amikor új közbeszerzést ír ki 2018-ban a karbantartásra, szigorúbb feltételeket ír elő, például azt, hogy a liftek legfeljebb 2 hétig lehessenek üzemképtelenek. "A MÁV azóta sem oldotta meg a liftek problémáját" - írta az Indexnek a MEOSZ vezetője.

A MÁV-csoportnál készült egy akadálymentesítési stratégia, abban 2050-re vállalták, hogy biztosítják az egyenlő esélyű hozzáférést a szolgáltatásaikhoz. "Azaz a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998-ban elfogadott törvény teljesítését 52 év alatt vállalta, miközben több milliárd forintot fordítottak eddig is vasútfejlesztésre" - foglalta össze a MEOSZ-elnök, aki jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a 2050-es időpontot, és a határidő lerövidítését kérte, mondván "megengedhetetlen ugyanis, hogy 52 év kelljen egy kis országban a vasúti közlekedés teljeskörű akadálymentesítésére."

Kovács arról is írt, hogy 2019 októberében egyeztetést tartott Homolya Róberttel, a MÁV Zrt. elnökével, ahol emlékeztette őt az együttműködési megállapodásra, amelynek ellenére nem történtek előre lépések, és kérte a mihamarabbi megoldásokat a mintegy 160 ezer mozgássérült ember és hozzátartozóik nevében. Ekkor szerinte Homolya ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják a két szervezet közötti együttműködési megállapodást, és azt a jövőben konkrét akadálymentesítési megoldást kínáló intézkedések és a megvalósításukat határidőhöz kötő rendelkezések egészítik majd ki. Úgy volt, hogy az erre vonatkozó javaslataikat a közeljövőben megküldik a MEOSZ elnökének, de ezek Kovács Ágnes szerint az Indexnek küldött válaszlevél napjáig, január 15-ig nem érkeztek meg hozzá.

(Forrás:az Index)

Újítja a MÁV az állomásait, csak épp az akadálymentesítésről feledkeztek meg

Noha felújítják az évente közel félmilliós utasforgalmat bonyolító Kőbánya alsó vasútállomást, az akadálymentesítésre már nincs pénz. Erről a MÁV elnök-vezérigazgatója beszélt az ATV Híradónak. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége jogsértőnek nevezte a gyakorlatot. 2023-ig egyébként 50 állomást újítanak fel az országban.

(Forrás:az ATV weboldala)

Kőbányán már a vasútállomás megközelítése is kihívást jelent egy kerekesszékesnek. Két patka áll ugyanis az útban, ezeknek a leküzdése után pedig a végeláthatatlan lépcsősor fogadja a mozgáskorlátozottakat.

Kőbánya-Alsó vasútállomásánál jelenleg is nagy erőkkel folynak a korszerűsítési munkálatok. Arról, hogy halad a felújítás, a MÁV elnök-vezérigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást.

„Lehet látni, hogy a burkolatcsere, a felvételi épület burkolatcseréje, belül egy festés, a perontetők újulnak meg valamint a peronburkolatok újulnak meg, valamint a lépcsőház és a lépcsők” – mutatta a híradó stábjának Homolya Róbert.

Pont az utóbbiak jelentik az akadályt a kerekesszékeseknek.

Az 1150 MÁV állomás mindössze 4%-a teljesen akadálymentes, 25%-a részlegesen. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint elfogadhatatlan, hogy a felújításnak nem része az akadálymentesítés.

„Ez jogsértő, ezzel kizárják a kereskesszékes felhasználókat illetve csomó más utastársunkat is. Ezért felszólítjuk a MÁV-ot, hogy úgy újítson föl vasútállomásokat, hogy az akadálymentességről, az egyenlő esélyű hozzáférésről gondoskodik” – mondta Miklós Kata, a MEOSZ szakmai vezetője.

A MÁV a legforgalmasabb állomások közül 50-et újít meg 2023-ig. A tervek szerint idén év végégig a ceglédi vonalon és a váci vonalon is 7-7 vasúti megállóhelyet érint a karbantartási program.

(Forrás:az ATV weboldala)

A MEOSZ fellépése nyomán akadálymentesítik a fonódó villamos Szent Margit Kórház és Selmeci utcai megállóit

Újabb sikereket ért el a MEOSZ az akadálymentesítés terén, miután a Szövetség közreműködése nyomán hamarosan megkezdődik III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítése. A MEOSZ következetesen képviseli, hogy a közösségi közlekedés terén is garantálni kell az egyenlő esélyű hozzáférést a mozgáskorlátozott emberek számára, ezért minden fellép az érintettek jogainak érvényesülése érdekében. Egy mozgáskorlátozott magánszemély kezdeményezésére és a MEOSZ fellépése nyomán az EBH kötelezte a BKK Zrt-t a két megálló akadálymentesítésére, a NAV pedig foganatosította annak végrehajtását.

Egy kerekesszékes társunk Kovács Ika Ilona 2016-ban eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt a III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítésének elmulasztása miatt, és kérte annak megállapítását, hogy a BKK Zrt. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A MEOSZ a kezdeményezés mögé állt, és közérdekű bejelentést tett a fonódó villamos egyes megállói akadálymentességének hiánya miatt.

Az EBH helyt adott a kérésnek, és határozatában a jogsértés megállapításán túl arra kötelezte a BKK Zrt.-t, hogy 2018. június 30-ig végezze el a III. kerületi Szent Margit Kórház és Selmeci utcai villamosmegállók akadálymentesítését, ennek megtörténtéről pedig legkésőbb 2018. július 15-ig tájékoztassa az EBH-t. Miután az ügyben nem történt előrelépés, a MEOSZ 2019 januárjában az EBH-hoz fordult tájékoztatást kérve, hogy miért nem történt meg a megállók akadálymentesítése.

Az EBH válasza szerint a BKK Zrt. 2019 januárjában arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a két megálló akadálymentesítésének elvégzéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli terveket elkészítették, a szükséges engedélyeket megszerezték, azonban forráshiány miatt nem történt meg a beruházás 2018-ban. Úgy nyilatkoztak, hogy az akadálymentesítést várhatóan 2019. harmadik negyedévében végzik el.

MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek érdekeit szem előtt tartva, annak érdekében, hogy e két megálló akadálymentesítése valóban és minél előbb megtörténjen, arra kérte az EBH-t, hogy rendelje el az akadálymentesítésre kötelező határozata végrehajtását, melynek a hatóság eleget tett.  Az EBH határozataiban foglaltak végrehajtásának foganatosítása 2018. január 1-je óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozik, ami garanciális biztosíték arra, hogy az EBH határozataiban foglaltak ténylegesen meg is valósuljanak.

Az EBH által elrendelt végrehajtás nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapította, hogy a BKK Zrt. nem tett eleget az EBH határozatában foglaltaknak, ezért arra kötelezte, hogy 2019. június 30-ig önként tegyen eleget az akadálymentesítésnek.

A BKK Zrt. honlapján 2019. áprilisában tette közzé, hogy elindult a III. kerületi Selmeci utca és Szent Margit Kórház megállóhelyek akadálymentesítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. A tájékoztatás szerint a Selmeci utcai és a Szent Margit Kórház megállóhelyeken az alacsonypadlós villamosok közlekedéséhez igazítva építik át a peronokat, amelyek akadálymentes megközelítését gyalogos rámpák és taktilis vezetősávok segítik majd. A sikeres közbeszerzési eljárást követően, a munkák várhatóan ősz elején kezdődnek és idén véget is érnek.

Noha ez nem a NAV által megszabott határidőben történik, a MEOSZ üdvözli, hogy a közeljövőben megtörténik a megállók akadálymentesítése, és így végre minden mozgáskorlátozott ember akadálymentesen közlekedhet e megállókban is.

(Forrás:a MEOSZ)

MEOSZ akadálymentességi szakértői változtatásokat javasolnak az M3-as metró átadott északi szakasza kapcsán

A MEOSZ munkatársai 2019. május 16-án a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság képviselőivel közös helyszínbejáráson vettek részt a felújított M3-as metró északi szakaszán. A MEOSZ szakértői az akadálymentes közlekedés és használat szempontjából vizsgálták a felújított állomásokat. A Szövetség csak a teljes körű akadálymentesítést tartja elfogadhatónak, amely nemcsak a metróállomások, hanem az ahhoz közvetlenül kapcsolódó aluljárók és a felszíni közlekedés hozzáférhetőségét is magában foglalja. Így az Árpád híd állomásnál tapasztaltak alapján – ahol a bejárás alkalmával a villamosmegállókat az aluljáróval összekötő felvonók borzalmas állapotban voltak, illetve nem működtek, amelyről nincs megfelelő tájékoztatás sem kihelyezve – a MEOSZ a BKK Zrt. vezérigazgatójához fordult a probléma teljes körű és hosszú távú megoldása érdekében.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a kormány és a főváros képviselőivel folytatott egyeztetések eredményeként elérte, hogy az M3-as metró mind a 20 állomása akadálymentes lesz 2023-ig. Az erről szóló megállapodást 2018. május 10-én írta alá a Városházán Tarlós István főpolgármester és Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke. A MEOSZ elnöke ennek nyomán kezdeményezett találkozót idén tavasszal a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság képviselőivel, hogy a Szövetség tájékoztatást kapjon a tavaly júliusi, utolsó egyeztetés óta történt akadálymentesítési munkálatokról. A MEOSZ elnöke az áprilisi megbeszélésen felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás értelmében a MEOSZ-t kötelező bevonni az akadálymentesítési folyamat valamennyi fázisába, így érthetetlennek tartja, hogy Szövetségünk nem kapott lehetőséget az északi szakasz átadás előtti véleményezésére és bejárására. Radnay Tibor a BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság projektigazgatója ígértet tett arra, hogy a jövőben eleget tesznek az együttműködési kötelezettségnek e tekintetben is. A BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság képviselői a megbeszélésen beszámoltak az M3-as metró átadott északi szakaszán eddig megvalósult lépésekről, valamint a jövőben a déli és középső szakaszokon tervezett beruházásokról.

Radnay Tibor az M3-as metró északi szakaszának átadása kapcsán elmondta, hogy 6 állomás került átadásra. Az Újpest Központ állomás, az Újpest Városkapu állomás, a Gyöngyösi utca és a Forgách utcai állomás már akadálymentes, a Dózsa György úti állomáson egyelőre mozgólépcső került üzembe helyezésre, a teljes akadálymentesítésre pedig legkésőbb 2020. szeptember 30-ig kerül sor. Az Árpád híd állomás teljes körű akadálymentesítése még folyamatban van.

A MEOSZ és a Fővárosi Önkormányzat között tavaly májusban kötött megállapodás alapján 2019. május 16-án a MEOSZ akadálymentességi szakértői a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság képviselőivel közös helyszínbejáráson vettek részt az felújított M3-as metró északi, Újpest-központ állomásról az Árpád híd állomásig terjedő szakaszán.

A MEOSZ szakértői megvizsgálták az átadott északi szakaszt

A bejárás kezdetén a MEOSZ képviselői jelezték, hogy az akadálymentesítést a Szövetség teljes körűen vizsgálja és részükről csak akkor tekinthető egy állomás akadálymentesítettnek, ha az teljes egészében, mindenre kiterjedően megvalósul. Tehát, ha a peronszintről lifttel elérhető az aluljárószint, de az aluljárószintet és a felszínt lift nem köti össze, akkor az akadálymentes közlekedés nem lehetséges. Ugyan ilyen akadály lehet, ha a peronszintről ugyan lifttel fel lehet jutni a felszínre, de a felszínen mozgássérült személyeknek tovább haladni (kereszteződések, gyalogátkelőhelyek akadálymentesítésének hiánya, akadálymentesített parkolók hiánya miatt) már nem tudnak.

A BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság képviselői tájékoztatták a MEOSZ-t arról, hogy az M3-as metró rekonstrukciója során elsősorban a metróállomások utasforgalmi tereinek (peron és a bejárati kapu közötti terület) akadálymentesítése valósult meg. A felszínen csak a metrófelépítmények (lépcső mellvéd, lift felépítmény) környezetében és az állomások felújításához köthető közműépítések után helyreállított útburkolatok készültek akadálymentesített kivitelben. A metrórekonstrukcióval érintett és eddig akadálymentesített állomásoknál azt tapasztaltuk, hogy a liftek folyamatosan szállítják az utasokat mindenkinek kényelmes és biztonságos közlekedést biztosítva. Elhangzott azonban, hogy a metró területéhez kapcsolódó, nem BKV Zrt. üzemeltetésében lévő (aluljárók, felszín) területek akadálymentesítésével nem tartozik az M3 rekonstrukció projekt keretébe, így arról tájékoztatással nem tudtak szolgálni.

A MEOSZ munkatársai a bal peronszakasz bejárása során tett megfigyelései alapján észrevételeket fogalmaztak meg a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság felé.

A MEOSZ munkatársai kiemelték, hogy a metró területének akadálymentesítése mellett az ahhoz kapcsolódó felszíni közlekedést is akadálymentesíteni szükséges (gyalogátkelőhelyek, mozgáskorlátozott parkolóhelyek kialakítása, stb.). A bejárt szakaszon a taktilis jelzések kialakítása több helyen nem felel meg a vonatkozó szabványoknak, valamint Braille-írásos tájékoztatás általában hiányzik az állomásokon. Például a kihelyezett menekülési útvonaltáblánkon sincs Braille-írásos tájékoztatás, a tájékoztató szöveg a felhasznált karakterek kis mérete miatt gyengénlátó személyek számára nem használható, emellett nincs utalás arra, hogy tűz esetén a kerekesszékes, mozgássérült utas kimenekítése hogyan történik. Több állomáson a bal peron pereme és szerelvény közötti távolság túl nagy (6,5–10 cm), amely nagyban megnehezíti, bizonyos személyek esetében ellehetetleníti a szerelvényekre való feljutást, és még az átlag felhasználók többsége számára is balesetveszélyes.

A MEOSZ jó megoldásnak, követendő jó gyakorlatnak találta hogy Újpest-városkapu megállónál a metró szintről mind a távolsági autóbusz, mind a vonat állomás lift segítségével akadálymentesen elérhető, ugyanakkor erről nincs megfelelő tájékoztatás. A MEOSZ hangsúlyozta, hogy fogyatékos emberek akadálymentes közlekedéséhez elengedhetetlen, hogy az utazásuk előre megtervezhető legyen, amihez nélkülözhetetlen a megfelelő tájékoztatás. Jelenleg a szükséges információ nem áll az utasok rendelkezésére, a különböző közlekedési eszközökkel érkezők nem tudnak az akadálymentes átszállási lehetőségekről. Javítani kell tehát a tájékoztatás minőségén úgy, hogy ezek az információk elérhetőek legyenek az állomások kiemelt pontjain.

A MEOSZ megoldási javaslatai

A MEOSZ a bejárás tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmazott meg, melyeket eljuttatott a BKV Metró Felújítási Projekt Igazgatóság és a Budapest Közút Zrt. Metró Mérnök Igazgatóság részére. A javaslatok sorában szerepel, hogy az Újpest -központ megállónál szükség van az illetékes kerületi Önkormányzattal és a BKK-val együttműködve gyalogos átkelőhelyek és akadálymentes parkolók kialakítására a liftekhez legközelebb eső helyeken. A MEOSZ és az MVGYOSZ rehabilitációs szakmérnökeivel és akadálymentesítési szakértőivel együttműködve kiegészítő taktilis vezetősávok tervezése és kivitelezése is szükséges az OTÉK és EMMI akadálymentesítési segédletnek megfelelően.

Az északi szakasz felújított állomásai területén a vak és gyengénlátó személyek részére az OTÉK és EMMI akadálymentes segédletnek megfelelően Braille-írásos tájékoztatás pótlására van szükség. Emellett az újjáépített állomásokon kihelyezett menekülési útvonaltáblákra vak és gyengénlátó személyek részére Braille-írásos és a mozgássérült utasok kimenekítésének menetét bemutató tájékoztatást is pótolni kell.

Azokon az újjáépített állomásokon, ahol a peron pereme és szerelvény közötti átlépési távolság meghaladja a 2 cm-t a MEOSZ rehabilitációs szakmérnökei és akadálymentesítési szakértői, addig is, míg a közeljövőben új szerelvényeket helyeznek forgalomba, áthidaló ideiglenes, épített, de bontható műszaki megoldást javasolnak. A javasolt műszaki megoldás szerint a peron kijelölt szakaszán, jellemzően az elején és a végén, a peron pereme és a szerelvény közötti átlépési távolságot szerelt, csavarozott, oldható-bontható technológiával készülő 4-8 cm széles peronkiegészítő „küszöbbel, minirámpával” látják el.

Valamennyi állomás esetében a peronok melletti függőleges falfelületen alacsonyabban kell elhelyezni a kijáratot és egyéb információt jelző nagyméretű táblákat, vagy ki kell egészíteni a falfelületre merőlegesen szerelt nagyméretű információs táblákkal. Az állomásokon nagyobb méretű, könnyebben érthető taposómatricákra lenne szükség.

Árpád híd állomás: teljes körű és végleges akadálymentesítés szükséges

A MEOSZ legsokkolóbb tapasztalata a bejárás során az volt, hogy az Árpád híd villamosmegállóját az aluljáróval összekötő felvonók borzalmas állapotban vannak, illetve nem működnek.  A bal (Duna felőli) oldali lift nem üzemel, azonban erről nincs információ kirakva, sem arról, hogy meddig tart a felújítás, sem arról, hogy akadálymentesen, hogy lehet az állomást más módon elhagyni. Erről a megadott telefonszámon se tudtak információt adni. A metróban a megálló akadálymentesként van feltűntetve, holott egy lift üzemel, és egy rámpán lehet elhagyni az aluljárót, aminek a következtében kb. 15 perc az átszállás ideje egy kerekesszékkel közlekedő utasnak. Általánosan elmondható, hogy az Árpád hídi felvonókat WC-nek használják, gyakori takarítása szükséges. Ezt jeleztük a központnak napok múlva történt meg a takarítása, de akkor olyan fertőtlenítő szag volt, hogy az ugyanúgy lehetetlenné tette a használatot. Mindebből le kell vonni a tanulságot, hogy a liftek üzembe helyezéséhez rendszeres ellenőrzés szükséges. Nemcsak hogy higiéniai szempontok alapján erősen kifogásolható állapotok fogadtak bennünket, de az emberi méltóságot is sértik, tekintettel arra, hogy vannak olyan, a közösségi közlekedést használó emberek, akik a fizikai állapotuk miatt mozgólépcsőn nem tudnak lejutni az aluljáróba, így egyéb alternatíva hiányában kénytelenek az emberi ürülékkel kikent, vizelettel elárasztott liftet használni.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a fentiek kapcsán levélben fordult Nemesdy Ervinhez, a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatójához teljes körű és végleges megoldást sürgetve. A levélben kifejti, hogy a hazai jogszabályok garantálják az emberi méltósághoz, és a szabad közlekedéshez, valamint az egészség biztonságához való jogot. Mindezen jogok az Árpád híd állomáson tapasztaltak esetében sérülnek minden olyan embernél, aki valamilyen okból kifolyólag csak és kizárólag a felvonókat tudja használni.  A Szövetség nevében nyomatékosan kérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyzet rendezésére. Amennyiben szükséges, úgy a MEOSZ felajánlja szakmai segítségét a helyzet gyors, és tartós megoldása érdekében.

(Forrás:a MEOSZ)

Horváth Tamás koncertjére kísértek nyolc kerekesszékes fiatalt az nlc.hu munkatársai.

Smink, haj, csini ruha... minden lánynál alap, amikor a kedvenc előadója koncertjére megy, akár kerekesszékkel, akár sétálva érkezik. A Mozduljunk ki! Egyesület május 25-én szombaton a Marczibányi térről a Rákóczi hídnál található Budapest Parkba kísért kerekesszékes lányokat és egy fiút, mi pedig őket.

2017-ben cikket írtak, 2018-ban forgattak arról, hogy mulatnak a Szigeten a mozgáskorlátozottak. A fesztiválon a 2016-ban alakult Mozduljunk ki! kíséri őket, és természetesen idén is kivonulnak. Az egyesület viszont nemcsak a fesztiválszezonra fókuszál, Zsolnay Dóra és Alexandra Teofilaktu alapítók egész évben azon dolgoznak (a napi munkájuk mellett, tökingyen), hogy a mozgáskorlátozottakat becsatornázzák a budapesti éjszakába. Május 25-én pedig nemcsak a Budapest Park, hanem Horváth Tamás is várta a kerekesszékes rajongókat. Nagy volt az öröm.

Videó:https://nlc.hu/ezvan/20190606/mozduljunk-ki-egyesulet-horvath-tamas-budapest-park-akadalymentesites-mozgasserult-kerekesszek/?jwsource=cl

A Budapest Park egyébként nemcsak a helyszínen, hanem az online térben is figyel a kerekesszékesekre. Weboldalukon kint van a mozgássérült ikon, ami a Mozduljunk ki! oldalára mutat – pont oda, ahol a szórakozóhellyel kapcsolatban minden infót megtalálni, ami csak kell egy kerekesszékesnek. Rém egyszerű lekoppintani, bármelyik szórakozóhely vagy koncerthelyszín megtehetné, csak meg kell emelni a telefont, és tárcsázni a megfelelő számot. Az egyesület magánadományokból tartja fenn magát. 

(Forrás: nlc.hu)

A Magyar Építész Kamara támogatja a MEOSZ akadálymentesítéssel kapcsolatos törekvéseit

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége újabb átütő eredményt ért el az akadálymentesítésért folytatott lobbija során. A Magyar Építész Kamara – Szövetségük fellépése nyomán – támogatja a MEOSZ hozzáférhető épített környezet kialakítására vonatkozó kezdeményezéseit, és honlapján közzétette Szövetségünk akadálymentesítéssel kapcsolatos állásfoglalásait. A MEOSZ a gyakorlatban előforduló jogsértő megoldások megszüntetése érdekében kérte a Magyar Építész Kamara közbenjárását, hogy a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes és önrendelkező módon élhessék mindennapjaikat az épített környezet kialakítása során.

A MEOSZ – a hazai mozgáskorlátozott emberek legnagyobb és meghatározó érdekképviseleti szervezeteként – az akadálymentesítés területén olyan akadálymentesítési irányelvek bevezetését tartja szükségesnek, melyek megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény előírásainak, innovatívak, céljuk a teljeskörű akadálymentesítés, továbbá megfelelő alapot képeznek a s szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez. Álláspontunk szerint olyan nemzetközi gyakorlatban alkalmazott standardok gyakorlati megvalósítása szükséges, melyek megfelelnek ezeknek az elveknek – fogalmazott Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke dr. Hajnóczi Péternek, a Magyar Építész Kamara elnökének írt levelében, melyben a Szövetség akadálymentesítési céljai megvalósítása érdekében  a  Magyar Építész Kamar támogatását, együttműködését kérte.

A MEOSZ elnöksége minden rendelkezésére álló eszközzel megakadályozza, hogy az épített környezet a közhasználatú épületek és a közösségi közlekedés akadálymentesítése során olyan eszközöket alkalmazzanak, melyek mindenféle szempontból alkalmatlanok a mozgássérült emberek számára. Ezért a MEOSZ 2017. július 25-én  állásfoglalást adott ki az épített környezet, a közhasználatú építmény fizikai akadálymentesítése során a lépcsőliftek, korlátliftek és lépcsőjáróliftek beépítéséről és alkalmazásáról. (Az állásfoglalás itt érhető el.) – írta a MEOSZ elnöke. Tájékoztatása szerint az akadálymentesítés célja, hogy a fogyatékos emberek számára az élet minden területén megteremtsük az épített környezet önálló, biztonságos, méltóságteljes használatát és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit. A kereskedelmi forgalomban kapható, speciálisan a mozgássérült személyek használatára tervezett WC-k közül az elöl nyitott WC-csészét és a hozzá tartozó C alakú ülőkével elsősorban gyógyászati céllal, kórházi alkalmazásra fejlesztették ki. A MEOSZ álláspontja szerint, megtévesztő és téves, hogy ezeket a kivágott berendezéseket a forgalmazók „akadálymentes“-ként tüntetik fel. Ezért a MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek számára megfelelő mellékhelyiségek használatával kapcsolatban is kénytelen volt állástfoglalni. (Az állásfoglalás itt érhető el. http://www.meosz.hu/wp-content/uploads/2019/04/MEOSZ-allasfoglalas-elol-kivagott-WC-rol-keppel1.pdf)

Szövetségük jogsértőnek tart minden, az állásfoglalásban írtaktól eltérő megoldást. A MEOSZ elnöke ezért arra kérte dr. Hajnóczi Pétert : hívja fel a Magyar Építész Kamara tagjainak figyelmét arra, hogy az egyetemes tervezés alkalmazásával járuljanak hozzá, hogy hosszútávon fenntartható és mindenki számára használható építmények, szolgáltatások jöjjenek létre. Amennyiben pedig helytelen gyakorlattal találkoznak, hívják fel az intézmény, szolgáltató figyelmét a helyes kialakításra.

A Magyar Építész Kamara 2019. április 30-án arról tájékoztatta Szövetségüket, hogy a kamara támogatja a MEOSZ hozzáférhető épített környezet kialakítására vonatkozó kezdeményezéseit, ezért a MEOSZ által megküldött állásfoglalásokat a honlapján http://mek.hu/index.php?link=Akadalymenetesitessel_kapcsolatos_allasfoglalasok közzéteszi.

(Forrás:MEOSZ)

Akadálymentesítés 3-as metró módra: 16 perc átszállni a villamosról kerekesszékkel

Több száz méteres kerülő, két liftezés és egy rámpa: ilyen egyszerű lejutni az 1-es villamos peronjáról a metróba.

Nem akadálymentesítették az Árpád híd metróállomást, ezért a mozgássérültek csak 16 perc alatt tudnak átszállni az 1-es villamosról a metróra – írja a Közlekedő Tömeg. Holnapjukon videót is közzétettek a tortúráról https://www.facebook.com/watch/?v=2842495472429120, amelyen jól látszik, hogyan lehet átjutni az Óbudáról érkező villamos peronjáról az Újpest felé tartó metró peronjára.

Ehhez több száz métert kell kerülniük a Váci út és a Róbert Károly körút keresztezéséhez, menet közben pedig egyszer le kell liftezniük az aluljáróba, majd feljönni onnan a rámpán, végül megint leliftezni a túloldalon.

Más átszállási irányokban sem jobb a helyzet: a belvárosból metróval érkezőknek a ma még félkész volánpályaudvar akadálymentes megközelítéséhez 10 percre van szükségük.

Újpest-központnál pedig csak a felszín érhető el lifttel, az aluljáró nem, zebrák pedig szintén nincsenek. Itt is 10-15 perces kerülőkkel kell számolnia annak, aki át szeretne szállni.

A Közlekedő Tömeg emlékeztetett rá: az utóbbi másfél évben többször szóba került, hogy ott, ahol a liftek építése túl nagy kihívást jelentene, a városvezetés a mozgólépcsőkkel párhuzamosan futó ferde liftek építését támogatja. A szokatlan megoldás azonban több kérdést is felvet: mindez megfelel-e a hatályos előírásoknak és az akadálymentesség követelményeinek, találtak-e már gyártót, hány utas felszínre jutását tudja biztosítani a ferde lift, és mennyivel lesz miattuk kevesebb mozgólépcső az egyes állomásokon.

A 3-as metró felújított szakaszát március 30-án adták át az utasforgalomnak, a délit viszont már szombaton lezárják, emiatt jelentős változásokra kell számítani a közlekedésben.

(Forrás:hvg.hu)

A kivágott wc csészék és ülőkék balesetveszélyesek azonnali cseréjük szükséges!

Az elől kivágott WC kagylók és ülőkék használatra alkalmatlanok és balesetveszélyek, ezért tervezésük, beépítésük, jövőbeni üzembe helyezésük mellőzése valamint a már meglévő berendezések cseréje indokolt.

Kép forrása:MEOSZ

A MEOSZ kiemelten hívja fel a közintézmények, vendégforgalmat lebonyolító intézmények és szolgáltatók, valamint egészségügyi, oktatási és rehabilitációs intézmények figyelmét e berendezések cseréjére!

A MEOSZ állásfoglalás itt tölthető le.

(Forrás:MEOSZ)

Megmutatott hangok: Süsü-előadás hallássérülteknek

Hallássérült nézők számára is élvezhető Süsü-előadás készült Takács Erika közreműködésével a HADART Színháznak köszönhetően.

De nemcsak a hallássérült, hanem a halló nézők számára is páratlan élményt nyújtott a jelnyelvi tolmács előadása. Takács Erika a tolmácsolás során figyelembe vette a színdarab műfaját, a színpad méretét, mekkora teret kell betöltenie kezeivel, hogy az látható legyen a távolabb ülők számára. Törekedett a magyar hangzó nyelv követésére, de figyelembe vette a jelnyelvet használó hallássérültek kommunikációs stílusát is, a színészek játékát, a szöveg idejét. 

A hallássérült nézők elsősorban a vizuális élményre támaszkodnak, a színészek testbeszédére, gesztusára, mimikájára. Ezért különösen fontos Takács Erika jelnyelvi tolmács arcjátéka. Tükrözi a szereplők hangulatát, érzelmeit, így vizuálisan is megjelenik a színész hanglejtése, hangsúlya. Ez egyfajta megosztott figyelmet kíván meg a hallássérült nézőtől. A jelnyelvi tolmácsnak nem csak információközvetítő szerepe van, ha kell, a figyelmet visszairányítja a színészekre, egy kulcsfontosságú mozzanatra, vagy éppen olyan információt oszt meg, amiről nem tudhat a hallássérült néző, például: valaki kopog az ajtón. 

Takács Erika fontosnak tartja a színházi darabok jelnyelvi akadálymentesítését és hozzáférhetőségét. Az 1996-ban létrehozott Hallássérültek Kultúrájáért Alapítvány munkatársaként aktívan tevékenykedik az integrált előadások létrehozatalában. Az alapítvány egyik fő törekvése, hogy a hallássérültek számára is lehetőség nyíljon az aktív kulturális életre, a színházak pedig nyitottabbá váljanak a jelnyelvi tolmácsolásra. Ez rugalmasságot és a fogyatékossággal élők befogadására való törekvést kíván. 

A jelnyelvi tolmács a jövőben szeretné, hogy a jelnyelvi akadálymentesítés természetessé váljon a kultúrában, az oktatásban és ügyintézések területén a fejlettebb országokhoz hasonlóan. Többek között a Hatszín Teátrum és a Pesti Magyar Színház is fogadja a hallássérült nézőket. A jelnyelvi tolmácsolással kísért darabokról tájékozódni a Színházi előadás akadálymentesen Facebook-csoportban, színházak és SINOSZ honlapján lehet.  

(Forrás:Tóth Bea írása ami a Népszavába jelent meg.)

Elindult az akadálymentesítés útján a makói fürdő: kísérőt ad vak vendégei mellé a Hagymatikum

Idén tavasszal a DÉLMAGYARORSZÁG közvetítésével adott tippeket a vak Pece Merilin a makói Hagymatikum fürdő vezetőinek, miként tehetnék akadálymentessé az impozáns, de lépcsői és folyosói miatt nehezen bejárható épületet. A napokban örömmel újságolta: javaslatait komolyan vették.

Pece Merilin biztonságban érezte magát a Hagymatikumban, miközben Nagy Péter kalauzolta.

/ Fotó: Szabó Imre

– A Hagymatikum épülete egy vak ember számára valóságos labirintus – mondja Pece Merilin.

Neve olvasóink számára ismerős lehet, ő volt ugyanis az, aki párjával, Németh Pál nyugdíjas mérnökkel együtt – DÉLMAGYARORSZÁG közvetítésével – még tavasszal ellátogatott a Hagymatikumba, hogy megmutassa, miként lehet a látássérültek számára otthonosabbá tenni a fürdőt. Javaslatai közül a legfontosabb az volt, hogy a vakok számára biztosítsanak kísérőt. A napokban örömmel újságolta a lapnak: a fürdő vezetése ezt a kérését méltányolta, és az előre egyeztetett gyógyászati kezelések időpontjában kísérő várja az előcsarnokban.

Amikor Merilin a hét elején először járt úgy gyógymasszázson a Hagymatikumban, hogy nemcsak vakvezető kutyája, Nancy volt a kísérője, az egyébként takarítóként dolgozó Nagy Péter segített neki a közlekedésben. Mint látható a képen, kedvesen és udvariasan. – A bejárattól elkísérem az öltözőig, a kezelőhelyiségig, aztán a megbeszélt időpontban értejövök, és elkalauzolom a medencéhez is, vagy bárhová, ahová szeretné. Aztán ha végzett, a kijárathoz – mondta. Ez pluszfeladat számára, de szívesen vállalta.

Gergely Gábor, a fürdő igazgatóságának elnöke lapuknak azt mondta, szakmai szervezetekkel konzultáltak annak érdekében, hogy praktikus és szabályos megoldásokkal tudják segíteni az érintetteket. Nemcsak kísérőt adnak az érkezéstől a távozásig, de természetesen lehetőséget biztosítanak a vakvezető kutyával való belépésre is. Ráadásul az aula épületében néhány napon belül új, úgynevezett taktilis csíkokat fektetnek le a padlón, amelyek megkönnyítik az eljutást az akadálymentesített mosdóhoz és a recepcióhoz. A segítői feladatra kijelölt munkatársakat pedig a vakok és gyengénlátók megyei egyesületének képviselői részesítik képzésben.

Mi a teendő?

– Ha valaki gyógykezelést szeretne nálunk igénybe venni, akkor először mindenképp a gyógyászati diszpécsernél kell jelentkeznie a papírjaival – avatta be a lap munkatársait a tudnivalókba Lajtosné Papp Noémi, a Hagymatikum marketingcsoportjának vezetője. – Ott megkapja a kezelési időpontokat, és ha az illető vak vagy gyengénlátó, mi már előre tudjuk, mikor kell mellé kísérőt biztosítanunk. Természetesen azoknak is segítünk, akik nem előre tervezett kezelésre jönnek. Tőlük annyit kérünk, hogy egy nappal korábban jelezzék érkezésüket.

(Forrás:delmagyar.hu)

A felújítás alatt álló szekszárdi templomnál készítenek rámpát

Az akadálymentesítés még mindig hagy kívánnivalót maga után Tolna megyében. Főleg a műemléki védelem alatt álló épületek, templomok megközelítése megoldatlan sok helyen, miközben turistautakra már kerekesszékesek is egyre többen vállalkoznak.

Levegőzni viszi az unokáját Kecskeméti Mária. Náluk ez a megszokottól eltérő módon történik: nyolc keréken. Az asszony mozgássérült, a gyerek meg még pici; babakocsiban tolja. Látásból már szinte mindenki ismeri őket a szekszárdi utcán.

Mennyire akadálymentes a megye, a megyeszékhely? 

A tapasztalat az, hogy a kisebb településeken még mindig ott a padka a gyalogos átkelőnél, és megesik, hogy a helyi, egyetlen boltba sem lehet bejutni kerekesszékkel. Kecskeméti Mária arról tájékoztatott, hogy Szekszárdon sok minden változott, javult a közelmúltban, de még ma is megtörténik, hogy útfelújításkor visszaépítik, és nem süllyesztik le a járdaszegélyt, ahol kéne, és a középületekbe való bejutás, az azokon belüli mozgás is hagy kívánni valót maga után itt-ott. Van például olyan orvosi rendelő, ahol egy keskeny folyosó a váró, s mikor egy kerekesszékes bemegy, a többieknek fel kell állni, hogy elférjen. Máshol farámpa a feljáró, ami idővel korhad és veszélyessé válik. Megint máshol olyan meredek a lejtő – főleg tömbházaknál –, hogy mindennapos stresszel jár a fel- és lehajtás az ott lakónak.

Arra is kitért, hogy a városba érkező sorstársai elhelyezése problémás. Alig akad Szekszárdon akadálymentes szálláshely, és a nevezetességek megtekintése sem könnyű. Az evangélikus templom jól megközelíthető, de szinte általános tapasztalatuk a turistautakon részt vevő mozgássérülteknek, hogy a templomokba, országszerte, nemigen jutnak be, műemlékvédelmi szempontokra hivatkozva nem létesítenek rámpát a számukra.

A pécsi egyházmegye két építésze, Puppi Natasa és Szász Gábor a téma kapcsán elmondta, hogy a közel háromszáz tolnai és baranyai katolikus templom nyilvánvalóan nem akadálymentesen épült annak idején, de az utóbbi öt évben, a pályázatokból megújulóknál, majdnem mindenhol sikerült megoldani az akadálymentesítést. A műemlékvédelmi elvek betartása nehezítő tényező, de, például a pécsi székesegyház nyugati bejáratánál kifejezetten szép megoldás született. Most folyik a szekszárdi belvárosi templom felújítása. Ennél a Bartina utca felőli oldalsó bejáratához fa szerkezetű, gumírozottlemez-burkolatú új rámpa készül.

A megyei főépítész, Sulyok Balázs a következőképpen nyilatkozott az akadálymentesítésről: – A meglévő középületek átalakításakor részleges akadálymentesítést kell végezni. Új épületeknél pedig előírás a teljes körű akadálymentesítés. Ez az EU-s pályázatoknál is feltétel. Műemlék épületnél kompromisszumot lehet kötni, mert nem mindegyikben helyezhető el lift vagy valamilyen akadálymentesítő szerkezet, illetve ronthatja az értékét, a látványát.

Kompromisszum lehet az is, hogy csak egy része közelíthető meg a középületnek, az, amit mindenképpen el kell érni, illetve használni kell a mozgássérültnek is. Az akadálymentesség az épület parkolójától kezdődik, de nem feltétlenül a főbejáratnak kell kerekesszékkel megközelíthetőnek lennie. Mindenképp szükséges az akadálymentes mosdó, vécé kialakítása a középületekben.

Az a jó akadálymentesítés, amin nem látszik a kényszerű megoldás. A mozgáskorlátozottak is szívesebben használnak másokkal közös liftet, mint lépcsőjáró vagy emelő berendezést, ami egyrészt nem szép, másrészt nehézkes a működtetése, csak őket szolgálja, és így rájuk irányítja a nem kívánt figyelmet. Ma már a középületek tervezésekor nemcsak a mozgásukban korlátozottak, de a látás- és halláskárosultak igényeit is ki kell szolgálni tájékoztató (braille írásos), illetve hangos táblákkal, liftekkel, indukciós hurokkal.

Ötven parkolóból legalább egy legyen akadálymentes!

Számos jogszabály foglalkozik a mozgássérültek esélyegyenlőségének elősegítésével. A számukra építendő parkoló kialakítása is előírás szerinti kell, hogy legyen.

Követelmény például, hogy úgy tudjon járművével megállni az érintett, hogy a mozgássérült parkoló és az akadálymentesített épület bejárat közötti legrövidebb utat kelljen megtennie. Az akadálymentes parkoló legkisebb szélességi mérete 3,6 méter, legkisebb hossza 6,5 méter lehet, és 1,5 méter széles kiszálló sávot kell hagyni. Ugyancsak szükséges a gépkocsi előtt és mögött biztosítani azt, hogy a kerekesszékes használó megfordulhasson.

A teljes megfordulási kör 1,5 méter átmérőjű. Minden ötven parkolóhelyből egyet mozgássérültek részére kell kialakítani. Két egymás mellet lévő akadálymentes parkolónál megengedett, hogy közös kiszállási sávja legyen.

Forrás: Tolna megyei hírportál