Beszélő okoseszközök között élni

Ötszörösére nőtt a látássérültek látásrehabilitációs, állami támogatása.

Megtanítják a különböző okoseszközök használatát is (illusztráció) Fotó: Dreamstime

Új fejezethez érkezett a látássérültek támogatása Magyarországon, hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára a napokban tartott sajtótájékoztatón. Fülöp Attila közölte: januárban lépett életbe az a törvény, amely szerint minden 16. életévét betöltött látássérült személy jogosult az államilag támogatott látásrehabilitációs szolgáltatás igénybevételére.

– Ha valakinek sérül a látása, legyen esélye olyan szolgáltatást kapni, amelynek segítségével vissza tud illeszkedni a társadalomba – mondta, hozzátéve: a látássérültek rehabilitációja végső soron az önálló élet lehetőségének megteremtéséről szól.

Az ehhez szükséges, évente 600 millió forint összegű pályázat csütörtök reggel jelent meg a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ honlapján – közölte az államtitkár, azt is jelezve, hogy az összeg ötszöröse a korábbi években erre a célra fordított támogatásnak.

A rehabilitációs szolgáltatás nélkülözhetetlen a látássérültek számára – Barnóczki Gábor

Közlekedés, táblagép

Barnóczki Gábor, a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének elnöke az Északnak elmondta, örülnek, hogy az állami támogatás növekszik, hiszen az egyesület hoszszú évek óta végzi látássérült emberek rehabilitációját. Igaz, pályázni nem ők pályáznak, hanem az Észak-Magyarország Látássérült Rehabilitációs Központ. Az egyesület a központtal kötött megbízási szerződés alapján végzi a fontos, rehabilitációs feladatokat.

– Főleg a kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatát oktatjuk látássérült embereknek, de megtanítjuk nekik a különböző okoseszközök, mint az okostelefon vagy táblagép használatát is. Azonban nemcsak informatikai oktatás folyik nálunk, hanem a Braille-írás és -olvasás tanítása, hiszen ez egy kicsit háttérbe szorult az informatikai eszközök elterjedésével. Ezenkívül nagyon fontos a tájékozódás és a fehér botos közlekedés tanítása, valamint a mindennapos tevékenységek oktatása. A rehabilitációs szolgáltatás nélkülözhetetlen a látássérültek számára, akár veleszületett, akár szerzett látássérülésről van szó – hangsúlyozta az elnök.

Azzal folytatta, hogy ha valaki baleset vagy betegség miatt veszítette el a látását, akkor az első sokk és bezárkózás után meg kell tanulnia, hogy az eddig berögzült tevékenységeket, hogyan tudja ezután végezni. A rehabilitáció alatt megtanulja, hogyan kezelje például a beszélő eszközöket: a konyhai és személyi mérleget, a vérnyomás- és cukorszintmérőt vagy öltözködéskor a beszélő színfelismerőt.

Hozzátette: mindezt a segítséget akkor is megadták a megye látássérültjeinek, amikor még nem állt rendelkezésre akkora állami támogatás, mint most. A képzéseket az egyesülettel kapcsolatban álló szakemberek végzik.

(Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírportál)

Egyénre szabott rehabilitációval segítik a koronavíruson átesetteket Debrecenben

Légzőtornából, erőfejlesztési tréningekből álló programot állítanak össze a szakemberek, s ha szükséges, kardiológus és pszichológus segítségét is igénybe veszik a betegek mielőbbi felépüléséhez.

A koronavírus-fertőzés hatásairól szinte napról napra derülnek ki új információk, melyek alapján egyértelműen látszik, hogy a fertőzés szövődményei nem csak az időseknél vagy a krónikus betegeknél jelentkeznek. A panaszok olykor több hétig vagy akár hónapig azoknál az érintetteknél is elhúzódhatnak, akiknél enyhébb lefolyású volt a betegség. A szaglás elvesztése, a fejfájás és fáradtságérzet mellett sokaknál tartósan fennáll a nehézlégzés, a légszomj, a köhögés és a lelki panaszok sora, vagyis egyértelmű, rehabilitációra van szükség. Hogyan és miként? Erről beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában dr. prof. Szilasi Mária tüdőgyógyász, rehabilitációs szakorvos és dr. Takács Erzsébet Mária tüdőgyógyász szakorvos.

Szilasi Mária tüdőgyógyász, rehabilitációs szakorvos Fotó: Dehir

Szilasi Mária elmondta, a koronavírus többségében tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel zajlik, de vannak olyanok, akik intenzív terápiára vagy gépi lélegeztetésre szorulnak. Hozzátette, a tapasztalatok alapján sok betegnél visszamarad valamilyen tünet, ez különösen a kórházi kezelésre szorultak esetében jellemző.

„Ez magában foglalja, hogy nagyon gyengék a betegek, izomvesztésük van, de akár mentálisan is érintettek lehetnek. Elhúzódó bizonytalan tünetei vannak hosszú ideig, és ezekkel a betegekkel foglalkozni kell, segíteni kell rajtuk. Itt jön szóba a rehabilitáció”– mutatott rá a szakorvos.

Hozzátette, a betegeket – főként ha kórházban kezelték – visszahívják kontrollvizsgálatra, ahol az orvos eldönti, hogyan tovább, rehabilitációs szakorvossal, társszakmák képviselőivel konzultál és összeállítanak egy olyan rehabilitációs programot, amellyel segíteni tudnak a betegeknek.

Szilasi Mária rámutatott: a koronavírus gyulladást okoz a szervezetben, és különösen a tüdő funkciója károsodik, de más szerveknél is okozhat eltéréseket, így az egész szervezetet érintő megbetegedésről van szó. Mint mondta, általában a gyógyulást követően hat hét után szükséges a konzultáció, és egy egész csapat – rehabilitációs szakembert, tüdőgyászt, akár kardiológust vagy pszichológust is bevonhatnak – állítja össze a beteg állapota és a tünetek alapján a megfelelő programot.

„Állapotfelmérés történik, és egyénre szabottan alakítjuk ki ezt a rehabilitációs programot, ami légzőtornából, légzőizomerősítésből, állóképességi és erőfejlesztési tréningekből áll. Fontosak a légzőgyakorlatok, a váladék eltávolítása”– magyarázta a szakember.

Takács Erzsébet Mária arról beszélt, hogy az orvosok, egészségügyben dolgozók számára is teljesen új volt a koronavírus, sok mindent meg kellett tanulniuk. A tüdőgyógyász szakorvos elmondta, volt olyan beteg, akivel az aktív időszakban naponta konzultáltak telefonon, a vészhelyzet miatt pedig belekényszerültek abba, hogy nem hivatalos módon, de elkezdjenek a betegekkel egyfajta rehabilitációs programot is. Hozzátette, jelenleg huszonöt beteg jár hozzájuk, akiket a tünetektől függően egyénre szabottan próbálnak segíteni.

Takács Erzsébet Mária tüdőgyógyász szakorvos Fotó: Dehir

„Sikerélményeink vannak: azok a betegeink, akiket decemberben elkezdtünk rehabilitálni, januárban már kontrollra jöttek vissza, és az a beteg, aki akkor a székről nem tudott felállni és visszarogyott, most már szépen jár járókeret nélkül. Nagyon nehéz dolog, mert nekünk is tanulni kell, mert a Covid új dolog, nem hasonlítható össze egy régi influenzajárvánnyal vagy bármi hasonló vírusos betegséggel. Mi is tanulunk, folyamatosan konzultálunk egymással, olvassuk a szakirodalmat!” – mutatott rá a szakember.

A koronavírus nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is gondot okozhat. Takács Erzsébet Mária elmondta, van olyan beteg, akinek mióta légszomja volt, nem tud sálat viselni vagy a blúzát sem képes teljesen begombolni, mivel fulladásérzete van. A kórházi állapotok megviselik a betegeket, az otthon lévők esetében pedig a bizonytalanság érzése okoz egyfajta szorongást, mivel nem tudják, kihez forduljanak, mit csináljanak.

„Már csak azért is, hogy megnyugodjon és ne maradjon benne semmilyen negatív érzés, érdemes elmenni ahhoz a szakorvoshoz, amilyen tünete van, és akkor legalább megnyugszik. Mert ha bizonytalanságban él, nem jó hosszú távon, abból később pszichoszomatikus betegség lehet” – javasolta a tüdőgyógyász szakorvos.

A teljes beszélgetést megtekinthetik itt:https://www.dehir.hu/videogaleria/esti-kozelkep-2021-01-11

(Forrás: Dehir)