Több mint negyvenféle vakcinán dolgoznak szerte a világon az új típusú koronavírus ellen – nyilatkozta az Egyetemi Járványügyi Munkacsoport vezetője.
Már kétmilliónál jár a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, több mint százezren vesztették életüket a betegség miatt, a gazdasági hatások pedig felbecsülhetetlenek. Kevesen gondolták a járvány kirobbanásakor, hogy ekkora befolyással lesz az életünkre egy aprócska élőlény, ami egyes nézetek szerint még csak nem is tekinthető annak, hiszen gazdasejt nélkül, önállóan nem életképes. Mit kell tudni az új koronavírusról, hogyan segíthetünk a szervezetünknek védekezni ellene? Erről beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában Várkonyi István, az Egyetemi Járványügyi Munkacsoport vezetője, a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Infektológiai Intézetének intézetvezető főorvosa.
Februárban már várható volt, hogy a beutazásokkal betegek is érkeznek hozzánk, mondta elöljáróban Várkonyi István, aki hozzátette: erre a helyzetre gyorsan reagált a Debreceni Egyetem, a klinikai központ és a Kenézy kórház – a felkészülésük a járványra ekkor kezdődött és jelenleg is tart.
- Nagyon gonosz, a körülményekhez jól alkalmazkodó vírusról van szó! – fogalmazott a világjárvány okozójával kapcsolatban az infektológus. Mint mondta, elég jól bírja a környezeti változásokat, elsősorban légúti módon terjed, apró szemcsék formájában lebeg a levegőben, ahol viszonylag hosszú időt kibír. És ahhoz is alkalmazkodott, hogy az életünk jelentős részét - főként télen – zárt térben töltjük.
A vírusok folyamatosan szert tesztek olyan képességekre, melyek segítségével alkalmazkodnak a környezetükhöz. Ezzel egyrészt a túlélő, másrészt a növekvő fertőző képességüket biztosítják. A mostani koronavírus kihasználja a mai kor egyik sajátosságát, hogy hat óra alatt el tudunk jutni a világ egyik részéből a másikba. Ráadásul a gazdatest sokáig tünetmentesen hordozza a kórokozót, rejtőzködik, ami megnehezíti a kellő idejű diagnózist, az emberek kiemelését, így képes nagy tömegeket megfertőzni.
- A vírus mindenekelőtt be akar jutni a szervezetbe, a gazdasejtbe – mondta el Várkonyi István. - Hogy sikerül-e neki, egyénenként változó és a környezeti hatásoktól is függ. Ha igen, elkezdi a mi sejtjeink, „atomreaktoraink” felhasználásával önmagát megsokszorozni.
Amíg valaki lélegeztetőgépre kerül, sok minden lejátszódik. Ha valaki találkozik egy beteggel és megfertőződik tőle, körülbelül két nap alatt kialakul az állapot, amikor a vírus belép a gazdasejtbe. Ez az emberek nagy részénél tünetmentesen zajlik le, nagyjából minden ötödik megfertőződött embernél valamilyen betegség alakul ki. Köhögés, fejfájás, magas láz – egy influenzaszerű, felsőlégúti tünetegyüttes, ami öt-tíz nap alatt el is múlik. Ám közülük minden ötödiknél kialakul a súlyos tüdőgyulladás. Ha a tüdő légzőfelülete ötven százaléknál kevesebb, nem lehet levegőhöz jutni külső lélegeztetés nélkül. S ha a szervezet már nem képes legyűrni a vírust, „elengedi az összes katonáját és megsemmisíti önmagát”.
- Minél jobb egy ország potenciálja a lélegeztető gépek és kezelő szakemberek számában, annál több beteget lehet átjuttatni ezen a perióduson és megmenteni az életüket – hangsúlyozta Várkonyi István.
A szakember azt is elmondta: körülbelül hétszáz olyan törzskönyvezett, más betegségekre használt gyógyszer létezik, amelyeket vizsgálnak világszerte abból a szempontból, hogy eredményesek lehetnek-e a koronavírus elleni harcban. Ő infektológusként a közvetlen vírusellenes hatású készítményekkel foglalkozik.
- Egy gyógyszer vizsgálata általában évekig tart, de erre a világnak most legfeljebb hónapjai vannak – mondta Várkonyi István.
Az látszik például ígéretes megoldásnak, ha „becsapják” a vírust, azaz a szaporodását gátolják olyan anyag szervezetbe juttatásával, amik nagyon hasonlóak az építőelemeihez – így vágják el a szaporodás útját. Ilyen gyógyszerekkel Debrecenben rendelkeznek, a Debreceni Egyetem is beszerezte azokat és a kormány segítségével is jutottak hozzá.
- Jelenleg – április 23-én - a debreceni infektológián nincsen ismert pozitív beteg – közölte Várkonyi István. - Egy beteget kezelünk az egyetemi kórházban, ő lélegeztetőgépen van, az állapota kielégítő.
A szakember úgy látja, Európa egyik legjobban teljesítő országa vagyunk a járványügyi helyzet szempontjából.
- Az első csatát Debrecen – illetve Magyarország - megnyerte – hangsúlyozta az infektológus. – A kormány hallgatott a járványügyi szakemberekre és korán bevezette a korlátozó intézkedéseket, amiket persze be is kell tartani. De a háború még tart.
Várkonyi István arról is beszélt, hogy ennek a vírusnak a viszonyát az időjáráshoz még nem ismerjük. A vírus elődje egy idő után eltűnt, de ez 17 évvel ezelőtt volt, más körülmények között, más életmód mellett. Az viszont biztos, hogy ilyen típusú társadalmi gátlás mellett a fertőzés alacsony szinten maradhat. Szintén biztosra vehető, hogy nyáron a felsőlégúti fertőzéseket részben a légúti hámunk téli-nyári átállása, részben pedig a környezeti körülmények lecsökkenthetik, de akár el is tüntethetik Magyarországról.
- Ez az, amiben hinni szeretnénk, de nem erre készülünk – hangsúlyozta a szakember. - Szerintem nyáron a vírus alacsony szinten lesz. De nem vagyunk zárt gazdaság, zárt ország, bárhonnan visszakerülhet. Az is biztos, hogy ősszel az immunitásunk visszaáll téli üzemmódra és újra megjelenik majd az összes légúti megbetegedés. Nekünk az a dolgunk, hogy időben felkészítsük erre a lakosságot és időben tudjunk reagálni, ha szükséges.
Várkonyi István azt is elmondta: jelenleg több mint negyvenféle vakcinán dolgoznak szerte a világon az új típusú koronavírus ellen. A személyes védekezésről pedig úgy vélekedett: ő a maga részéről például semmiképpen nem menne be - főleg nyáron - edzeni zárt, klímatechnikás helységbe...
