A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kormányzat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kormányzat. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. március 22., péntek

A MEOSZ bevonásával haladéktalanul felül kell vizsgálni az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepciót

A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb hazai, legitim érdekképviseleti szervezetének megkerülésével készült el az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció, mely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, biztonságos és egyenlő esélyű közlekedésének kritériumait. A MEOSZ felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Szövetség bevonásával haladéktalanul vizsgálják felül a koncepciót. A felülvizsgálat során mérje fel az akadálymentességi elvárások gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos hiányosságokat, azokról készüljön nyilvántartás a megoldásért felelős személyek megjelölésével. A folyamatban lévő és a jövőbeli beszerzések, beruházások alapvető kritériuma az akadálymentes elérhetőség legyen. A MEOSZ mindehhez felajánlja szakértő segítségét.

A MEOSZ kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a társadalmi mobilitás részeként a mozgáskorlátozott emberek számára is elérhetővé váljanak a tömegközlekedési szolgáltatások. A MEOSZ Bártfai-Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek (a levél itt olvasható) és dr. Mosóczi László államtitkárnak írt levelében egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a mozgáskorlátozott emberek nem másodrendű állampolgárok, ugyanolyan jogok és szolgáltatások illetik meg őket a közösségi közlekedésben is, mint bárki mást. Erre, valamint az állam törvényi kötelezettségeire figyelemmel a Szövetség arra kérte korábban a tárcát, hogy a MEOSZT-t vonják be a közlekedéspolitikai stratégiai előkészítésének és gyakorlati megvalósításának folyamatába. Megkeresésükre mindeddig nem kaptak választ.

Hasonló, a fogyatékos emberek jogait semmibe vevő kormányzati hozzáállást tapasztalhattunk meg az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció kidolgozása során is, melybe úgyszintén nem vonták be a MEOSZ-t, ráadásul a koncepció említést sem tesz az egyenlő esélyű közlekedésről. De ez tapasztalható a MÁV és a Volán vállalatok eszközbeszerzése és a megvalósított beruházások üzemeltetése tekintetében is. Az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök jelentős része alkalmatlan arra, hogy azokon a  kerekesszékes emberek utazni tudjanak. Az elmúlt időszakban ugyan egyre több –elsősorban a fővárosban –  az egyenlő esélyű közlekedésre alkalmas járművek száma, azonban a MÁV és a Volánbusz rendre figyelmen kívül hagyja az akadálymentesség követelményét a jármű-beszerzései során. A hazai tervezett jármű-fejlesztéseknél annak ellenére nem szempont az egyenlő esélyű közlekedés biztosítása, hogy arra a kormány maga vállalt kötelezettséget. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az újonnan beszerzett, illetve a tervezés alatt álló járművek sem alkalmasak arra, hogy azon a mozgáskorlátozott emberek is utazni tudjanak, ugyanis azok nem felelnek meg az egyenlő esélyű használatra kialakított járművek nemzetközileg elfogadott műszaki paramétereinek. Történik mindez úgy, hogy a kérdéskörben a Kúria és a Fővárosi Törvényszék egyedi esetekben ugyan, de elvi éllel már több alkalommal is állást foglalt.

A MEOSZ a fentiek alapján az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció haladéktalan felülvizsgálatát kéri.




2019. március 2., szombat

MEOSZ: az érdekvédelmet nem lehet megalkuvásra kényszeríteni a fogyatékos emberek életét meghatározó Intézkedési Terv kapcsán

A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy az EMMI úgy készíti el az Országos Fogyatékosságügyi Program Intézkedési Tervét, hogy az érdekképviseleti szervezeteket lényegében megalkuvásra kényszeríti. Az EMMI úgy készíti elő a fogyatékos emberek életét – az elkövetkező három évre -alapjaiban meghatározó Intézkedési Tervet, hogy az csak a végső, döntéshozatali fázisban kerül az országos érdekvédelmi szervezetek elé. Nem kaptunk ugyanis tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az országos érdekképviseleti szervezetek javaslatait hogyan és milyen formában veszik figyelembe az Intézkedési Terv kidolgozása során, az érdekképviseletek pedig mikor és milyen határidővel tehetnek észrevételeket az Intézkedési Tervre.

A MEOSZ Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár részére írt levelében elutasítja, (a levél itt olvasható) hogy előbb születik kormányzati konszenzus a fogyatékos emberek életét meghatározó tervekről, mint hogy azt maguk az érdekképviseletek látták és megtárgyalták volna.

A CRPD szerint a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokba aktívan be kell vonni képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket. A MEOSZ értelmezésében ez azonban nem azt jelenti, hogy ennek a végső, döntéshozatalt megelőző napokban, órákban kell megtörténnie.  Kérjük ezért, hogy a minisztérium által elkészített javaslatot az érdekképviseleti szervezetek részére – észszerű határidő tűzésével – küldjék meg véleményezésre.

A tárgyalások során többször elhangzott, hogy az új kiváltási koncepció, illetve az Intézkedési Terv kidolgozása kapcsán a civil szervezetek részéről olyan javaslatok fogalmazódtak meg, amelyek nem kellőképpen reálisak, ezért a kormányzat részéről kérésként fogalmazódott meg, hogy a civil szervezetek kritikájukban és a javaslataikban maradjanak meg a realitás talaján. A MEOSZ ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem lehetetlen kéréseket fogalmazunk meg javaslatainkban, hanem a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (CRPD) – amelyet Magyarország is ratifikált – által is garantált jogainkat kívánjuk érvényesíteni.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar kormány a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény megalkotásával és a Fogyatékos Emberek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény ratifikálásával önmaga vállalta azt a kötelezettségét, hogy a fogyatékossággal érintett magyar állampolgárok számára garantálja az esélyegyenlőséget, valamint a társadalmi befogadáshoz szükséges szolgáltatások létrehozását és működtetését. A hazai érdekvédelem nem tesz mást, mint az önmaga által vállalt kötelezettség teljesítésére szólítja fel a magyar államot.



2019. január 14., hétfő

Ne felejtsenek el az adókedvezményekről nyilatkozni a munkáltatónál

A Pénzügyminisztérium felhívja a gyermeket nevelők és a fiatal házasok figyelmét arra, hogy minél előbb töltsék ki a nyilatkozatot munkáltatójuknál. Az adókedvezmények összegével ugyanis már a januári fizetés is több lehet, ennek ellenére mégis több tízezren felejtenek el nyilatkozni róla.

A pénzügyi tárca azt szeretné elérni, hogy az érintettek már januárban nyilatkozzanak az igénybe vehető adókedvezményekről, hiszen a magánszemélyeknek az a legkedvezőbb, ha már januárban nyilatkoznak munkáltatójuknál. Ha például a szülő a januári bérszámfejtési (nyilatkozat-átadási) határidőt lekési, a munkáltató a nyilatkozatot csak a februárra tudja majd figyelembe venni, és így a családi kedvezmény hatása a januári nettó bérben nem jelentkezik. Az adókedvezmény összege természetesen nem veszik el, de az összeg legkorábban jövőre az szja-bevallásban kérhető vissza, amelyhez a NAV által készített bevallás sem fogadható el automatikusan, azt ki kell egészíteni.

Az szja-bevallásokban rendszerint 1,1 millió magánszemély veszi igénybe a családi kedvezményt, 2018. januárjában viszont csak 727 ezer magánszemély érvényesítette a kedvezményt, ők adták le időben az adóelőlegről szóló nyilatkozatukat a munkáltatóknak.

A családi kedvezmény egy gyermek után 10 ezer forint, a kétgyerekes családoknak gyermekenként 20 ezer forint, a harmadik gyermektől gyermekenként 33 ezer forint adómegtakarítást jelent. Az első házasokat a kormány a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül havi 5000 forinttal támogatja. Idén már havi 7.450 forintos személyi adókedvezmény jár például a laktóz- vagy gluténérzékenyeknek.

A családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye egymástól függetlenül érvényesíthető, így éves szinten a családi kedvezmény mellett az első házasok kedvezménye további 60 ezer forinttal csökkentheti a friss házas szülők adófizetési kötelezettségét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóelőlegből a kedvezmény lehető legegyszerűbb érvényesítésében is segíti a magánszemélyeket. A NAV honlapjáról elérhető alkalmazással néhány kattintással, gyorsan és egyszerűen elkészíthető az adóelőleg nyilatkozat.

Az ügyfélbarát adóhivatal legújabb szolgáltatása, az adóelőleg-nyilatkozat alkalmazás az alábbi linken érhető el: http://www.nav.gov.hu/anya


Halált és látásvesztést is okozott egy szemcsepp

Egy Indiában gyártott szemcsepp legalább 55 embernél váltott ki bakteriális eredetű szemfertőzést az Egyesült Államokban. Veszélyes egészség...