Van még mit javítaniuk a hazai tévéknek a látás- és hallásérülteknek nyújtott szolgáltatásaikon

 Az NMHH készített felmérést az ügyben, a helyzet pedig nem túl rózsás.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látás- és hallássérült emberek civil szervezeteinek bevonásával mérte fel, hogy a törvényben előírt, a vakok és gyengénlátók, illetve a siketek és nagyothallók médiabefogadását segítő műszaki megoldásokat (a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, valamint az audionarrációt) mennyire ismerik és tartják jónak az érintettek. A felmérésből pedig az derül ki, hogy még bőven van hova fejlődni ezen a téren.

A hatóság közleménye szerint a szolgáltatók betartják ugyan az előírásokat és elérhetővé teszik a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, vagy az audiónarrációt, az érintettek jelentős része azonban nem tud ezekről, vagy nem elégedett a megvalósítás minőségével.  Az audionarrációt a látássérültek 66 százaléka használta már, de 92 százalékuk szerint túl bonyolult a beállítása. 

A tanulmány rámutat arra, hogy fontos cél lehet a műszaki opciók használhatóságának, ismeretének és elterjedésének javítása, valamint meghatározza a főbb, orvosolandó pontokat is. Az eredményeket a hatóság a törvényi kötelezettségek alá tartozó televíziós csatornáknak is elküldte azzal a céllal, hogy javíthassák szolgáltatásaikat. 

(Forrás:kreativ.hu)

Új magyar fejlesztés segítheti a hallássérülteket és az időseket a tájékozódásban

 A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2.1.7-es kiírása keretében nyert 28 milliós támogatást a L-Arm névre hallgató karkötő, mely külső perifériákból érkező bluetooth-jelekkel értesíti a felhasználóját a számára kiemelten fontos zajokról, hangokról.

A kereskedelmi forgalomban jelenleg elérhető eszközök általában a hangok felerősítésével, vagy fényekkel igyekeznek magukra vonni a siketek és nagyothallók figyelmét. Az egyedül élő siketnémáknak különösen gondot okoz, hogy valahogyan meghallják, ha valaki kopog, vagy csenget. Nem beszélve az olyan kritikus helyzetekről, mint a csecsemősírás, füst- vagy tűzriadó.

Ha nagyon hangos csengőt szerelnek fel, az zavarhatja a szomszédokat, ráadásul a halláskárosultság egy fokán túl ez sem jelent megoldást. A villogó lámpák esetén pedig semmi garancia nincs arra, hogy éppen látja is azt a hallássérült személy.

A Nold Technologies Kft. új fejlesztése egy karkötőből áll, mely különböző szenzorokkal áll összeköttetésben, amiket tulajdonosa elhelyezhet lakása, munkahelye, vagy aktuális tartózkodási helye különböző pontjain.

A L-Arm névre hallgató karkötő rezgéssel értesíti tulajdonosát a szenzorokból érkező impulzusokról. A legfrissebb szabványú bluetoothos technológiának köszönhetően ezek a perifériák akár több tíz méteres távolságból is tudnak jelzést küldeni a karkötőnek. A szenzor erősíthető ablakra, bejárati ajtóra, tűzriasztóra, vonalas készülékhez, ébresztőórához, tehát általában minden olyan eszközhöz, aminek jelzései létfontosságúak lehetnek felhasználója számára.

Az eszközök jelzéseit mobiltelefonos applikációval is nyomon lehet követni, valamint itt szabályozható az egyes szenzorok érzékenysége a különböző szintű zajokra, legyen az gyereksírás, sziréna, vagy csak kopogás.

Az appban a szenzorok töltöttsége is nyomon követhető, illetve a tervek szerint később az idősek egyéb igényeit is kiszolgáló funkciókkal (vészhelyzeti riasztás, elesés-figyelés) bővíthető.

A L-Arm prototípusának tökéletesítésére a Nold Technologies 28 millió forint támogatást nyert el a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2.1.7-es kiírásán. A fejlesztés a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének jóváhagyó támogatását is élvezi, és várhatóan jövőre kerülhet kereskedelmi forgalomba.

A fejlesztésért felelős Nold Technologies a rövid hatótávolságú mikroelektronikai háztartási eszközök piacán már ismert szereplő. A mobiltelefonnal vezérelhető okos kapunyitójuk nem csak Magyarországon, hanem világszerte számos felhasználóval büszkélkedhet, köszönhetően a külföldi versenytársakénál sokkal biztonságosabb felhőalapú kódolásának. A most támogatást nyerő L-Arm esetében is a bluetooth kommunikáció területén szerzett fejlesztői tapasztalat nyomott igazán a latban.

Eredetileg a fejlesztő csapat egyik tagja szeretett volna édesanyának olyan készüléket szerezni, ami a nagyothalló hölgy hétköznapi kényelmetlenségein segítene.

Miután sem a boltokban, sem az interneten nem talált olyan eszközt, ami az elvárásait tökéletesen kielégítő megoldás lehetett volna, akkor merült fel benne annak lehetősége, hogy fejleszt erre egy új koncepciót. A csapat arra jött rá, hogy nem a felhasználóhoz érkező zajokat kell felerősíteni, hanem a felhasználó fülét kell a kis szenzorok segítségével virtuálisan a legfontosabb zajforrások közelébe vinni.

A L-Arm prototípus megalkotásába ölt energiát eddig a Nold fedezte, de elképzelésük szerint idővel többszörösen megtérül mind a saját ráfordításuk, mind a bevont VEKOP forrás. A viselhető innovatív egészségügyi eszközök – a szakmában csak „wearables”-nek becézett kütyük – szegmense jelenleg az egyik legforróbb területe a technológiai innovációnak és az azokat támogató kockázati tőkének. A fitneszkarkötők, okosórák az elmúlt években a sportcélú funkcióktól az egészségvédelmen át a személyi biztonságig számos új tudással bővültek.

Az egészségügyi célú viselhető eszközök éves összforgalma az Allied Market Research előrejelzése szerint a 2015-ben mért 20 milliárd dollárról 2022-re 60 milliárd közelébe érhet, és akkorra a csuklón viselhető megoldások a teljes forgalom kétharmadát fogják kitenni.

A speciális igények kiszolgálásával egy-egy réspiacon meghatározó szereplővé válva pedig hosszú évekre biztosíthat sokszoros versenyelőnyt magának akár egy kis magyar fejlesztőcég is – vagy szállhat ki busás megtérüléssel, amennyiben felvásárolja licenszeit a globális márkák egyike.

(Forrás: tudás.hu)

Szakállassal, maszkossal szemben semmi esélyük nincs a hallássérülteknek

 Egy hallássérült életében számtalan nehézség felléphet, beszéljünk nagyothalló emberről vagy teljesen siket egyénről.

                    Juhász Ferenc (balról) és Vasas György | Fotó: Molnár Péter/ Hajdú-Bihar megyei hírportál

– A legnagyobb probléma, maga a kommunikáció. Egy hallássérült számára a jelnyelv számít anyanyelvnek – válaszolta a Napló kérdésére Juhász Ferenc, a Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének alelnöke.

                                                 Vasas György | Fotó: Molnár Péter/ Hajdú-Bihar megyei hírportál

– A Földön az elsődleges kommunikáció maga a beszéd. Bármilyen emberről vagy csoportról legyen szó, a fogyatékkal élő embereket nem sorolják a többség közé. A siketek és nagyothallók jelnyelvet használnak, amiről a halló emberek többsége nem tud. Tolmács nélkül sok esetben képtelenek vagyunk megértetni magunkat egy átlagos emberrel – folytatta. – Egy munkahelyen elhelyezkedve szintén tolmács szükséges a kommunikációhoz, főként a szakmai területek esetében. Gondoljunk csak bele egy munkahelyi megbeszélésbe: nem szükséges, hanem kell, hogy jelen legyen egy tolmács – jelentette ki Vasas György, a Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihari Megyei Egyesületének elnöke. – A munkafolyamatok közben már képes önállóan dolgozni egy hallássérült, mivel írni, írásban kommunikálni, személyesen szájról olvasni tudunk. Egyszerű kommunikáció folyamán megértjük az embereket – tette hozzá.

Előítéletek kavalkádja

A társadalom tagjai hajlamosak arra, hogy előítéleteket állítsanak fel másokkal szemben, ami egy fogyatékkal élő emberrel szemben fokozódik.

„Tapasztalataim szerint aki a halló társadalomhoz tartozik, úgy gondolja, hogy a siketek egységesek, ami egyáltalán nem igaz”– emelte ki Vasas György. – Rengetegféle, más-más kompetenciájú és természetű emberek tartoznak a halláskárosultak csoportjába. Szeretnénk elérni azt, hogy a teljesen egészséges emberek megtudják, hogy nem egyforma mindenki. Ez az álláspont fordítva is érvényes, hiszen a halló társadalomba tartozó emberek sem egyformák – vélekedett Juhász Ferenc.

Sokféle hátrány

Egy hallássérültnek a kommunikáció jelenti a legnagyobb problémát. – A rengeteg hátrány mellett, ami ér bennünket, ez a legkiemelendőbb. A kommunikáció attól függ, miként állnak hozzánk a társadalom tagjai, hogyan akarnak kapcsolatot teremteni velünk – hívta fel a figyelmet Vasas György. – A gyógypedagógiai oktatási rendszer Magyarországon különleges: míg egy ép ember nyolc évig jár általános iskolába, addig egy hallássérült tíz évig. Az első két évben csak írni, olvasni és beszélni tanulunk – közölte. – Én valóban megtanultam beszélni, és azt gondolom, hogy érthető is a beszédem. Azonban nem minden siket ilyen. Vannak, akik hiába akarnak beszélni, egyszerűen képtelenek rá, és egy értelmes hangot sem tudnak kimondani. Nekik a jelnyelv a kommunikációs csatorna – mutatott rá Juhász Ferenc. – Az 1880-as milánói kongresszus döntése értelmében született egy döntés, hogy a jelnyelvet szájról olvasással együtt kell oktatni, majd a jelnyelv anyanyelvi jogát elvették. Ennek a következményeként a siketeket hátrányos megkülönböztetés éri az életben – fejtette ki. Felhívta a figyelmet: szájról olvasás közben a két, négy, hét szavaknál a szájkép ugyanaz, így ez is félreérthető, ami óriási nehézséget jelent nekik.

Egy hallássérült mindennapjai már a munkába állás folyamán is eltérnek az átlagemberétől. – Magyarország nagyon megosztó, a legtöbb siket védett munkahelyen dolgozik. Alelnökként és titkárként azt gondolom, hogy elkeserítő a jelenlegi helyzet, mivel a legtöbb hallássérült kézügyessége elképesztő, amit senki sem vesz észre – mondta el a Napló érdeklődésére Juhász Ferenc, a Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének alelnöke. – Az egyesületünk egyik termének a felújítását kizárólag siket és nagyothalló emberek végezték el. Ők csinálták meg a fűtésrendszert, a festést, a laminálást és a technikai dolgokat egyaránt. A való életben ezzel kapcsolatban a munkáltatók elzárkóznak – folytatta.

A világ zaja nélkül

– Azt gondolják, hogy a hallássérültek az állapotuk miatt alkalmatlanok bármilyen munka elvégzésére vagy feladat megoldására. Ami nagyobb probléma, hogy a magyar társadalom akaratlanul is „stigmát” tesz a halláskárosult emberekre, miszerint minden nagyothalló és siket kizárólag rehabilitációs munkahelyre alkalmas. „A munkáltatók is sok esetben csak azért alkalmaznak minket, hogy különböző állami kedvezményeket kapjanak. Nem a munkaerőt nézik, hanem az összeget, ami fejenként több mint egymillió forint évente”– tette hozzá. – Ha a kormány nem ad kedvezményt, akkor valószínűleg munkanélküliek lennénk mindannyian, ami hatalmas probléma – vélekedett.

Vasas György elmondta, hogy a hallássérültség veleszületett betegség volt, amit örökölt a családjától. – Sokan vannak, akik a születésükkor már hallássérülten jönnek a világra, de többen vannak, akik az életük folyamán válnak nagyothallóvá vagy teljesen siketté. A legelterjedtebb manapság az öregségi hallássérülés – tudatta. – Magánszemélyként azt kell mondanom, hogy sem nekem, sem Györgynek nem segített semmilyen hallókészülék. Azonban van egy kisebb lányom, aki nagyothalló, és hallókészülékkel tökéletesen hall – mutatott rá Juhász Ferenc. – Van még egy megoldás, a cochleáris implantátum, amivel kiválóan be lehet illeszkedni a társadalomba. Azonban tudni kell, hogy ez nem mindenkinek megfelelő. Tíz siketből kettő képes beilleszkedni ennek segítségével az egészséges emberek közé, nyolc halláskárosult pedig küzd, több-kevesebb sikerrel – részletezte. – Mivel az orvostudomány folyamatosan fejlődik, így látok rá esélyt, hogy a jövőben tökéletes módszereket fognak kidolgozni számunkra. Az én esetemben senki sem tudta eldönteni, hogy szerzett, betegség általi vagy velem született-e a siketségem. Saját magam úgy vallom, hogy velem született – osztotta meg.

Maszkban nehéz…

Gyakori kérdés, hogy egy halláskárosult esetében melyikkel könnyebb kommunikálni, ha szájról olvasnak, vagy ha jelbeszédet alkalmaznak. – Az emberektől függ, hogy mennyire tudunk szájról olvasni. Ha kicsi az artikuláció, nagyon nehéz megérteni azt, amit a másik fél mondani akar. Szerencsés vagyok, mert a nyílt munkaerőpiacon tudok dolgozni, ahol úgy érzem, hogy tudok fejlődni, és szakmailag is előrébb tudok jutni – fejtette ki Vasas György. – Védett munkahelyen is dolgoztam tizenkét évig, azonban óriási a különbség. Kizárólag minimálbért kaphatnak ezeken a helyeken a hallássérültek, és a felvett támogatásokból a munkavállaló semmit sem kap, csak a munkáltató. A nyílt piacon sokféle emberrel dolgozom együtt, akik megtanulták, hogy artikulálniuk kell, és lassan beszélni – mutatott rá. – Van türelmük hozzám, és így képesek vagyunk kommunikálni. Természetesen van olyan, hogy tévesztek. Egy szakállas férfi esetében teljesen meg vagyunk lőve, hiszen leolvashatatlan a szájáról, hogy mit szeretne közölni. Jelenleg a koronavírus miatt sok emberen maszk van, így szólnom kell, hogy vegyék le, hiszen ha nem látom a szájukat, nem értem, mit szeretnének mondani – hangzott el.

                               Juhász Ferenc | Fotó: Molnár Péter/ Hajdú-Bihar megyei hírportál

A helyes kezelési mód

Juhász Ferenc kiemelte: – Szeretnénk, ha nem úgy segítenének nekünk az emberek, ahogy ők akarnak, tehát ahogy mi nem kértük. Fontos, hogy ha konfliktusom adódik valakivel, vagy fellebbezésre kerül sor, segítsenek megfogalmazni azt, amit mondani szeretnék. Ez egy átlagember számára hétköznapi folyamat, de számomra kihívás – hívta fel a figyelmet. – A sport- és kulturális csatornákon nincs jelnyelvi tolmács, ami azonban érdekelne minket. Van olyan film, ahol nemhogy tolmács, de felirat sincs, sok siket azonban szeretné megnézni. Az igazi segítség az lenne, ha megkérdeznék tőlünk, hogy mit szeretnénk, és hogyan tudnak segíteni – zárta szavait Vasas György.

(Forrás: Vámosi Kira írása ami, a Naplóban és a Hajdú-Bihar megyei hírportálon jelent meg.)

Jeltolmács a képernyőn - applikáció segít a hallássérülteknek az ügyintézésben

Egy applikáción keresztül kérhetnek segítséget a hallássérültek, ami a mindennapi életvitelt is jelentősen megkönnyíti. Májusra minden kormányablakban lesz jelnyelvi szolgáltatás.

Jeltolmács a képernyőn - applikáció segít a hallássérülteknek az ügyintézésben (Kép forrása:az fmc.hu)

Németh Tímea hallássérült, jelenleg otthon van kisfiával, Botival. A játék mellett jut idő a tervezésre is, a család úgy döntött, hogy idén elviszik az apróságot nyaralni, viszont Botondnak még nincs útlevele. Az anyuka először azt igyekszik kideríteni, hogy mi szükséges ehhez. Egy alkalmazás van a segítségére, amit tableten vagy telefonon is tud használni.

Tolmácsszolgálat már régóta működik Magyarországon, de korábban a hallássérülteknek három nappal az ügyintézés előtt jelezni kellett a SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) felé, hogy szükségük van segítségre. Természetesen van, hogy feltétlenül szükséges a személyes jelenlét, de egy néhány éve létrejött applikációnak köszönhetően erre már nem minden esetben van szükség.

"Ilyenkor az önálló életvitel meg az önálló döntés joga az nem mindig valósult meg. Ezt szerettük volna elérni, hogy az okos eszközök segítségével, ami a mai világban már mindenkinek ott van a zsebében, megvalósulhasson, hogy bárki felhívhasson egy szakembert, akin keresztül tudjon telefonálni és tudja intézni az ügyeit" - tájékoztatta Horváth Zsófia, a KONTAKT Tolmácsszolgálat vezetője az fmc.hu-t.

Ez pedig csak egy kattintás az eszközön, és a képernyő túloldalán megjelenik a tolmács. Ekkor a hallássérült elmondja milyen ügyben kér segítséget, a tolmács pedig telefonál, közben a kamerán keresztül jelel, így egyfajta kapocsként működik. A történet főszereplője Németh Tímea már több esetben is használta az alkalmazást, hiszen sürgősen kellett cselekednie.

"A fiammal valami történt, és muszáj volt hívnom orvost, mert nem kaptunk segítséget: a szomszéd nem segített nekünk és a szüleim, illetve a párom családja is vidéken élt. A KONTAKT nagyon jó, hogy van, a tolmács segítségével tudtam beszélni a háziorvossal, próbált megnyugtatni, a tolmács pedig végig segített. El kellett mennem a gyógyszertárba és rendbe jött a fiam" - mesélte el Németh Tímea fmc.hu-nak.

Jelenleg kilencven kormányablakban érhető el a KONTAKT jelnyelvi szolgáltatás, például a Koch László utcai kormányablakban is már jó ideje igénybe vehető. Székesfehérvár elsőként csatlakozott az akadálymentesítő programhoz.

"Szerencsére itt már 2017 óta használhattuk ezt a jeltolmács-tabletet, és azt kell, hogy mondjam az ügyfelek nagy megelégedésére jó szolgálatot is tett. A megfelelő ikonra kattintással a tablet azonnal kapcsolta a jeltolmácsot és segítségére volt egyrészt az ügyfélnek, másrészt pedig a kollégáim számára" - Dancs Norbert, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának vezetője.

Várhatóan májusra valamennyi kormányablakban és okmányirodában akadálymentesen intézhetik ügyeiket a hallássérültek. Az applikáció egyébként az egyik sportáruházban, bankfiókokban és lottózókban is elérhető. A fejlesztők pedig tervezik még több irányba kiterjeszteni a szolgáltatást.

(Forrás:az fmc.hu)

Hallássérülteket is vár koncertjeire az Óbudai Danubia Zenekar

Minden fizikális eszközt bevetnek majd, hogy át tudják adni a zene élményét.

Hallássérülteket is vár ingyenes koncertjeire az Óbudai Danubia Zenekar Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a Budapest Music Centerben.

A sorozat három koncertjén – február 7-én, március 26-án és május 15-én – a zenekar ingyenes koncertjein minden fizikális eszközt bevetnek majd, hogy valamiképp át tudják adni a zene élményét azoknak, akik máshogyan vagy egyáltalán nem hallják azokat a hangokat, amelyek érzékelése az ép hallásúak számára természetes.

Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a klasszikus zenei formáció most azoknak mutat utat a zenéhez, akik a zeneszerző szenvedésével leginkább azonosulni tudnak– közölte a zenekar.

„Hangrezgéseket közvetítő eszközök és különleges kontakthangszórók segítségével igyekszünk átélhetővé tenni Beethoven zenéjét a hallássérültek számára. Akinek pedig az a legjobb megoldás, akár be is ülhet a zenészek közé, szó szerint a hangszerek érintőleges közelségébe.-Azt reméljük, a koncertjeink arra is lehetőséget adnak a hallássérülteknek, hogy átéljék azt a fajta közösségi élményt, amelyet csak az élő előadóművészet megtapasztalása képes adni” – fogalmazott Hámori Máté, a Danubia karmestere, aki a Budapest Music Centerben tartott koncerteken Beethoven zenéjének titkairól beszél majd,a hallássérült nézőket jeltolmács segíti a megértésben.

A koncertekre a belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A hallássérülteknek kortól függetlenül szánt koncertekre kísérőket, szakembereket is várnak, hiszen a társadalmi érzékenyítés szempontjából számukra is izgalmas lehet a kezdeményezés. A hallást segítő eszközök és a jeltolmács biztosításában közreműködnek az Audiopont Halláscentrumok és a 90 decibel Project.

(Forrás:a Baranya megyei hírportál)

Hallássérülteket is vár koncertjeire a Danubia

Nem mindennapi vállalkozással teszi emlékezetessé Beethoven születésének 250. évfordulóját az Óbudai Danubia Zenekar. Egy különleges koncertélmény segítségével a klasszikus zenei formáció most pont azoknak mutat utat a zenéhez, akik a zeneszerző szenvedésével leginkább azonosulni tudnak: a hallássérülteknek.

Februártól májusig a zenekar ingyenes koncertjein minden fizikális eszközt bevetnek majd, hogy valamiképp át tudják adni a zene élményét azoknak, akik máshogyan, vagy egyáltalán nem hallják azokat a hangokat, amelyek érzékelése az ép hallásúak számára természetes.

„Hangrezgéseket közvetítő eszközök és különleges kontakt-hangszórók segítségével igyekszünk átélhetővé tenni Beethoven zenéjét a hallássérültek számára. Akinek pedig az a legjobb megoldás, akár be is ülhet a zenészek közé, szó szerint a hangszerek érintőleges közelségébe”– vázolta fel a példa nélküli koncert alaphelyzetét Hámori Máté, a Danubia karmestere, aki a Budapest Music Centerben tartott koncerteken Beethoven zenéjének titkairól beszél majd, a hallássérült nézőket pedig jeltolmács segíti a megértésben. Hozzátette: „ Azt reméljük, a koncertjeink arra is lehetőséget adnak a hallássérülteknek, hogy átéljék azt a fajta közösségi élményt, amelyet csak az élő előadóművészet megtapasztalása képes adni”.

A koncertekre a belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melyet erre a linke kattintva lehet megtenni. A hallássérülteknek kortól függetlenül szánt koncertekre kísérőket, szakembereket is várnak, hiszen a társadalmi érzékenyítés szempontjából számukra is izgalmas lehet a kezdeményezés.

A hallást segítő eszközök és a jeltolmács biztosításában közreműködnek az Audiopont Halláscentrumok és a 90 decibel Project.

(Forrás:a funzine.hu)

Hallássérülteket tanít kódolni a Microsoft

A digitális képességek, azon belül is a programozás a legpiacképesebb tudás, amely a hátránnyal élők előtt is új távlatokat nyit. A Microsoft és a Digitális Tudásért Alapítvány kezdeményezése hallássérültek előtt tárja föl a digitális jövőt.

Fotó:a i.cdn29.hu

A XXI. század technológiai fejlesztései, mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, újraírják a régi játékszabályokat, és olyan tulajdonságokat is értékessé tesznek, amelyeket a régi világban nehéz volt kézzelfogható előnyre változtatni. A hallássérültek átlagon felüli koncentrációs képessége kifejezetten előnyös a tartós odafigyelést, elmélyültséget igénylő szakterületeken - ám ahhoz, hogy ebből a digitális világot leíró programsorok szülessenek, az érintettekkel meg kell ismertetni a programozás alapjait.

A Microsoft és a Logiscool Digitális Tudásért Alapítványának együttműködése révén az idei Hour of Code (A kódolás órája) keretében Budapesten a Hallássérültek Tanintézetében és országszerte számos Logiscool iskolában és közoktatási intézményben szerveznek olyan bemutató órákat, ahol a résztvevők az alapoktól egy saját készítésű számítógépes játékig eljutva személyesen is megtapasztalhatják, milyen óriási lehetőséget ad a kezükbe a programozói tudás.

"A Microsoft küldetése, hogy minden embert és szervezetet hozzásegítsen a földön ahhoz, hogy többre legyen képes. Az oktatás valódi demokratizálódásához elengedhetetlen, hogy a speciális oktatási igényű diákok is megkapják azt a technológiai segítséget, amely segít nekik leküzdeni a tanulási akadályokat, és javítja esélyüket a munkaerőpiacon." - mondta Chris Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.

December 11-én a Hallássérültek Tanintézetében közel 70 diák részesülhet Minecraft Education Edition és Kodu képzésben, a Microsoft önkénteseinek közreműködésével. Hasonló élményórákra kerül sor a kódolás hetében, december 9-15 között országszerte mintegy 400 iskolás közreműködésével, szintén a hatékony oktatást segítő kiscsoportos foglalkozások keretében. A rendhagyó órákon a Minecraft Education Edition speciális demóját használják a gyerekek.

"Örülünk, hogy a hallássérült fiatalokat is bevezethetjük az élményalapú programozásba, hiszen a logikus, algoritmikus gondolkodást bármely munkaterületen tudják majd hasznosítani felnőtt korukban." - tette hozzá Breuer Anita, a Logiscool Digitális Tudásért Alapítványának kuratóriumi elnöke.

"A programozási élményórák esélyt adnak a gyerekeknek kreativitásuk kibontakoztatására és egyben lehetőséget a halló társadalomba való beilleszkedésre." - mondta Farkas Andrea, a Hallássérültek Tanintézetének intézményvezetője.

Az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó tematikus fejlesztőkörnyezet játékosan vezeti rá a gyerekeket a programozás logikájára és kedvcsináló feladatokon keresztül teszi egyszerűvé a sokak számára bonyolultnak tűnő kódolást.

A Hour of Code 2019 óráin az iskolások valódi programsorok írása közben, biztonságos, támogató környezetben, a szakképzett oktatókkal és a Microsoft mentorainak segítségével tehetik meg az első önálló lépéseiket a programírásban. Bárki bekapcsolódhat, aki már magabiztosan tud olvasni. Nem mindenki jut el a legnehezebb pályákig, de nem is ez a cél: sokkal fontosabb a játék, a személyesen átélt siker, amely hozzásegít annak megértéséhez, hogyan lesz a digitális világban a hátrányból előny, a játékos élményszerzésből pedig a később a munkaerőpiacon is hasznosítható értékes tudás.

(Forrás:a computerworld.hu)

Segítőkutyák sérült embereknek

Hallás- és mozgássérültek, cukorbetegek, valamint autizmussal élők számára képez ki segítőkutyákat egy budapesti központú közhasznú egyesület, írja a Magyar Idők.

Mányik Richárd, sérült társaival összefogva, 2011-ben megalapította a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet. A hallás-, látás-, mozgássérült-segítő kutya gazdákból álló, nagy álmokkal teli kis baráti társaság, a kutyák kihelyezését követően aktivizálja a sorstársakat, óvodákba, iskolákba járnak érzékenyítőtréningeket tartani. Van közöttük gyógypedagógus, szociológus, pszichológus, akadt, aki mesekönyvet írt ebben a témában, társasjátékot fejlesztenek, nyáron pedig táborokat szerveznek ép és sérült embereknek.

A segítőkutya-képző egyesület tagjai azt tapasztalták, hogy a kutyák révén az emberek sokkal jobban elfogadják a gazda sérülését. Egy kutatásban is részt vettek, amelynek során egy kerekesszékes egy kutyával együtt érkezett a terembe, s ekkor az emberek még jobban megbámulták őket, de oda tudtak menni hozzájuk megsimogatni a kutyát, amely feloldotta a gátlásaikat. Kérdezősködtek a kutyáról, s beszédbe elegyedtek a gazdával.

– A kutyák hidat képeznek. A maguk szótlanságával többet tudnak elérni, mint mi, emberek a szavainkkal, amelyekkel tabukat is építünk. Ők gátlástalanul haverkodnak – foglalja össze a Magyar Időknek Mányik Richárd.

Jelenleg harminckilenc segítőkutya-vizsgával rendelkeznek: huszonegy terápiás kutyájuk van, a többi hallássérült-segítő, mozgássérült- és személyi segítő, tizennyolc ebet tanítanak. Dzsoja, Cooper, Mák, Borsó, Mázli, Legó. Vannak mentett kutyáik, s felajánlásból származó ebek is, mint például Bónusz.

Az utóbbi években 133 érzékenyítőtréningen 4300 embert értek el, és 202 bemutatót tartottak, honlapjukat a www.segitokutya.net címen működtetik. Igyekeznek olyan helyekre is elmenni, ahol ismeretlen fogalom az akadálymentesítés, mert Budapesten már jól ismerik a kerekesszék fogalmát, vidéken azonban nem.

(Forrás: Medicalonline/Magyar Idők)

Jön egy új funkció a Skype-ba, sokak életét könnyíti majd meg

A fejlesztők a mesterséges intelligenciát hívták segítségül, hogy megkönnyítsék a hallássérült emberek életét.

Jön egy új funkció a Skype-ba, sokak életét könnyíti majd meg Képforrás Skype

Az idei évben kapott már néhány izgalmas fejlesztést a Skype, elég csak arra gondolni, hogy lehallgathatatlanabbak lettek az üzenetek, de a telefonhívás rögzítése is pofonegyszerű lett. Most egy újabb funkció érkezését jelentették be, ami sokak életét könnyítheti meg.

A Skype hivatalos blogján leírtak szerint a kliens képes lesz az élő videobeszélgetéseket feliratozni, ami nagy segítség lehet a hallássérült felhasználóknak. A Microsoftnak nem ez lesz az első ilyen fejlesztése, a cég nemrég jelentette be, hogy 2019 elején a PowerPointba is érkezik egy ilyen megoldás. Mindkét megoldáshoz a mesterséges intelligenciát hívják segítségül.

Az új funkció a Skype számítógépes és mobilos változatában is elérhető lesz. A használatához a kijelző jobb alsó sarkában megjelenő kék + jelre kell majd nyomni, de akár alapértelmezettre is állíthatjuk, így minden egyes videochatnél elindul a feliratozás is.

A feliratok a kijelző alján jelennek meg, de a felhasználók egy külön oldalsó ablakba is áttehetik, ha nem akarják, hogy valami kitakarja a videochat résztvevőit. A funkció a Skype 8-as verziójában lesz elérhető, azt azonban nem tudni, mikor érkezik meg pontosan. A fejlesztők emellett kiterjesztik a Skype fordító funkcióját több mint 20 nyelvre, ez viszont a következő hetekben elérhetővé válik.

Forrás:HVG

Több figyelem a hallássérülteknek

Magyarországon egymillió ember él valamilyen halláskárosodással. Ez egy komoly társadalmi probléma, amelyről keveset beszélünk - jelentette ki Király Nóra az ECHO TV Jó reggelt! című műsorában. A Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) elnöke hozzátette: erre szeretnék felhívni a figyelmet a december 1-jén megrendezendő jótékonysági vásáron, amelynek bevételét a Jel Alapítvány kapja meg. 

Király Nóra felhívta a figyelmet: komoly anyagi problémákkal küzdenek azok, akik között hallássérült van a családban. Hozzátette: a jeltolmácsolás hiánya is hatalmas gond, amely nagyon megnehezíti a kommunikációt. 

Ezen érvek alapján döntött úgy a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) egyeztetve más szervezetekkel, hogy idén a siket és nagyothalló gyermekeket és családjaikat szeretné támogatni. 

Király Nóra hozzátette: a december elsejére tervezett jótékonysági vásáron összegyűlt összeget a Jel Alapítvány kapja meg. A szervezet a jelnyelvi játszótér programjára fordítja majd a pénzt, amelynek lényege, hogy integrált fejlesztésen keresztül elterjesszék a jelnyelvet a siket és nagyothalló, valamint az ép hallású gyerekek körében.

Közölte: ez lesz a harmadik jótékonysági vásár. Az elsőnél másfél, második alkalommal kétmillió forint gyűlt össze. 

Teljes beszélgetés az alábbi linken nézhető meg:

Forrás: ECHO TV

Újabb jótékonysági akciót jelentett be a FICSAK

Ismét közeleg a Családszervezetek Adventi Jótékonysági Vásárának időpontja, melyet a Fiatal Családosok Klubja immár harmadik alkalommal szervez meg a jótékonyság jegyében, hatalmas lelkesedéssel. Az idei esemény a Családok Éve programsorozat részeként kerül megrendezésre.

Az első vásárt 2016-ban a Várkert Bazárban rendezték, melynek sikerén felbuzdulva 2017-ben már egy nagyobb helyszínt, a Millenárist választották az esemény otthonául. A támogatott szervezet idén egy különleges alapítvány, akik nagyon fontos és sokak számára láthatatlan munkát végeznek: ők a Jel Alapítvány.

Jótékony összefogás

Király Nóra, a FICSAK alapítója gyermekkora óta álmodott egy olyan jótékonysági eseményről, mely meghitt hangulatban, számos szervezet összefogásával és példamutatással képes bebizonyítani, hogy a civil szféra milyen erős és mire képes, ha van egy közös cél. A várás immár hagyománnyá vált, tehát méltó bizonyíték arra, ami megálmodója és szervezője meg akart mutatni. 2016-ban az Őrzők Alapítványra esett a választás, akik a támogatás segítségével egy teljes lakást tudtak felújítani és gyermekbaráttá varázsolni a daganatos beteg gyermekek és családjaik számára. 2017-ben a Melletted a helyem Egyesület kapta a kézműves termékek eladásából befolyt összeget, akik a koraszülött kisbabák és anyukájuk számára szükséges eszközök megvásárlására fordították azt. Az idei évben a Jel Alapítványt támogatja nagyon lelkesen és teljes szívvel a vásár, melyre már gőzerővel készülnek a csodálatos, adventi termékek.

Cél: egy fontos ügy

Ebben az évben a befolyt összeggel a siket és nagyothalló gyermekkel, szülővel élő családokat fogja támogatni a FICSAK. Bízunk benne, hogy ehhez a nemes célhoz nem csupán a családszervezetek, hanem a rendezvényre kilátogató szülők, családok is szívvel-lélekkel csatlakoznak majd, hisz sajnos szinte mindannyiunk környezetében van olyan gyermek, akik küzd ezzel a problémával.

A probléma közel egymillió embert érint

A jótékonysági esemény apropóján szeretné az egyesület hangsúlyozni, hogy Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással. A Siketek Világszövetségének határozata alapján, 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a Siketek Világnapját.

A fő cél, hogy felhívják a figyelmet a siket és nagyothalló emberek különleges, jelnyelvre alapuló kommunikációjára mozgósítsák a társadalmat és a döntéshozó szerveket. Világszerte 250 millió ember vallja magát hallássérültnek, közülük 70 millió személy siket.

A jelnyelvet használó közösség saját erejéből sokszínűen és számtalan kommunikációs felületen évtizedek óta próbálja megismertetni és megszerettetni a jelnyelvet – mint a siket emberek saját anyanyelvét – a többségi társadalommal. A társadalmi befogadás egyik alapfeltétele, hogy a halló kultúra torzulásmentes és hiteles információval rendelkezzen erről a nyelvről és használói hétköznapjairól.

A siket gyermekek jelentős része halló családban születik, így a szülők egyik legfontosabb döntése, hogy tanuljanak meg ők is jelelni, hogy ezáltal akadálytalanul tudjanak kommunikálni a gyermekükkel. „Szeretnénk felhívni erre a problémára a figyelmet és egy olyan összefogással segíteni, mely méltó példa lehet hazánkban. Bízunk benne, hogy a Családok Évének utolsó hónapjában, ez az esemény megható és örömteli adventi pillanatokat fog okozni a családoknak, akik velünk együtt ünnepelnek majd a jótékonyság nevében.” – írja a klub.

Jel Alapítvány – Családok a jelnyelvért!

A Jel Alapítvány 2016 óta végzi tevékenységét a hallássérültek érdekvédelmében. A siketek jelenlegi magyarországi oktatási gyakorlatának ismeretében különösen fontosnak, elősegíteni a siket gyerekek jelnyelvhez való korai hozzáférését. A választott nyelv használata és az érthető információk szabad befogadásának lehetősége mindenkit megillet, társadalmi körülményektől függetlenül.

Mire fordítják az összeget?

Az adventi jótékonysági vásár bevételét az alapítvány a jelnyelvi játszótér fejlesztésére fordítja majd, a gyermekek nagy örömére. A Jelnyelvi Játszótér legfőbb célja a szemléletformálás, melyet a játszótér segítségével már a legkisebb kortól el lehet kezdeni. A hely programja alapvetően improvizáción, mesepedagógián és drámapedagógián alapul, melyet egy csapat szakember dolgozott ki és jelnyelvi játékokból áll. A játszótér megteremti a lehetőségét annak, hogy a hallássérült gyermekek játékos formában jussanak hozzá a jelnyelvhez és a számukra identitás lehetőségét nyújtó siket kultúrához, akkor is, ha halló családban nevelkednek.

A jelnyelvhez való korai hozzáférés elengedhetetlen, így már az iskolai oktatást megelőzően szükséges a minél gyakoribb és intenzívebb jelnyelvi környezet a siket kisgyermek számára.

A résztvevő halló gyerekek számára a program bepillantást enged egy új világba és kommunikációs formába, érzékenyít a különbségek iránt és a fogyatékosság, másság tudatosításához segít hozzá a közös megtapasztaláson, játékélményen keresztül. A játszótér célja, hogy a gyerekek, fiatalok megismerjenek egy olyan világot, ahol a kommunikáció módja más, de természetes, s ebben a közegben vehessenek részt felszabadult, örömteli játékban. A Jelnyelvi Játszótéren megteremtődik a lehetőség a teljes körű kommunikációra, a szabad mozgásra, a közös játékra egy olyan nyelvre támaszkodva, mely a hallássérülteknek anyanyelv és identitás, a hallók számára pedig egy új világ megismerése és a társadalmi szemléletformálás lehetősége. A játszótér egy olyan közeg, melynek tagjai gyerekek és felnőttek, siketek, nagyothallók és hallók, akik egy közös, nyitott program során töltenek együtt időt és döntik le a kommunikációs akadályokat.

Forrás:orientpress.hu