A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megváltozott munkaképességű személyek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megváltozott munkaképességű személyek. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. április 10., szombat

Héten ismét a megváltozott munkaképességű személyeket érintő szabályokról tárgyalt a Parlament

Ezúttal a korábban megállapított ellátások felülvizsgálatára lesz lehetőség.



Fotó:MVGYOSZ

A napokban került az Országgyűlés elé egy törvényjavaslat, amely várhatóan július elsején lép majd hatályba, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) módosítását célozza. A törvény elfogadása esetén a változások ezúttal azokat érinthetik, akik

a.) a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását megelőzően 2011 decemberében rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban, vagy átmeneti járadékban részesültek, mely ellátásukat 2012 januárjától hivatalból rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátássá minősítették át,

b.) majd az ezt követően elvégzett esedékes komplex felülvizsgálat alapján rokkantsági ellátásra váltak jogosulttá, de – mivel állapotjavulást véleményeztek náluk – a vonatkozó szabályozásnak megfelelően annak összege korábbi ellátásuktól függetlenül alacsonyabb szinten került meghatározásra.

Ezzel a problémával 2018-ban már az Alkotmánybíróság is foglalkozott. A 21/2018. (XI. 14.) AB-határozat a szabályozás hiányosságaként, illetve jogalkotói mulasztásként  értékelte, hogy az Mmtv. nem rögzítette pontosan az állapotjavulás fogalmát, ami ahhoz vezetett, hogy olyan embereknél, akik 2011. december 31-én jogosultak voltak valamilyen ellátásra, a komplex felülvizsgálatukat követően anélkül véleményeztek egészségiállapot-javulást, hogy az ténylegesen bekövetkezett volna, csupán a megváltozott minősítési rendszer miatt kaptak a korábbihoz képest jobb minősítést egészségi állapotukra.

Sérelmezte továbbá az Alkotmánybíróság azt is, hogy a komplex felülvizsgálatot követően járó rokkantsági ellátás összege – állapotjavulás véleményezése esetén – már semmilyen módon nem függ a korábbi, egyébként járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj összegétől. E hiányosságok kiküszöbölése érdekében az Alkotmánybíróság új szabályok megalkotását írta elő, melyre 2019. március 31-éig adott határidőt. A mostani törvényjavaslat – a hozzáfűzött indokolás szerint – az Alkotmánybíróság e határozatában szereplő követelményeknek kíván eleget tenni.

Egyösszegű kompenzáció vagy állapotvizsgálat alapján az ellátás újraszámítása

Két lehetőség közül választhatnak azok a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásra jogosultak, akiknek a 2012. január 1-jét követően elvégzett komplex felülvizsgálat alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg, azonban ennek összege alacsonyabb lett az őket 2011 decemberében megillető, az időközi emeléseket is tartalmazó ellátás összegénél.

Az érintettek dönthetnek úgy, hogy elfogadnak egy egyszeri, 500.000 Ft összegű kompenzációt, melyet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága fizet ki részükre 2022. március 31-éig. E kifizetésre viszont csak annak részére kerülhet sor, aki 2022. február 28-áig előzetesen nyilatkozik arról, hogy ellátása összegének csökkenésével összefüggésben további igényt nem támaszt.

Aki a fenti egyösszegű kompenzációval nem kíván élni, az kérelmet terjeszthet elő állapotvizsgálat elvégzése érdekében. Fontos azonban tudatosítani, hogy e kérelmet legfeljebb 2022. június 30-áig lehet benyújtani. Az állapotvizsgálat ebben az esetben annak megállapítására irányul, hogy a korábbi, rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában következett-e be tényleges fizikai állapotjavulás a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest. A fizikai állapotjavulás visszamenőleges vizsgálatára vonatkozó részletes szabályok csak ezt követően, rendeletben kerülnek majd kidolgozásra. A most vázolt két lehetőségről egyébként a folyósító szerv ez év december 31-éig kiküldött tájékoztatóban informálja majd az érintetteket.

Az ellátás összegének újraszámítása

Az állapotvizsgálatot azoknak, akik ezt kérik, a rehabilitációs hatóság végzi majd el. A törvényjavaslat értelmében a hatóságnak erre legkésőbb 2023. június 30-áig kell sort kerítenie. Ha ennek eredménye az lesz, hogy az érintett személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be, vagy az állapotjavulás ténye nem bizonyítható, akkor a rehabilitációs hatóság a rokkantsági ellátás összegét újra megállapítja – már ha ez az ellátott számára kedvezőbb összegű ellátást eredményez. Újfent hangsúlyozzuk, hogy ebben az esetben nem a jelenlegi fizikai állapot vizsgálatáról van szó, hanem visszamenőlegesen, 2011 decembere, illetve az ezt követő, rokkantsági ellátás megállapítását megalapozó komplex felülvizsgálat időpontja közötti időszakra vonatkozóan vizsgálják, történt-e akkor állapotjavulás, vagy sem. Habár az újbóli megállapítást illetően a törvényjavaslat nem túlságosan részletes, azt azért rögzíti, hogy az újonnan kiszámított ellátás semmiképp nem lehet kevesebb az érintett részére 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy az ellátás újraszámítása esetén az érintett jogosulttá válik az új, illetve a részére ténylegesen folyósított ellátás közötti különbözetre is.

A törvényjavaslat indokolása utalást tartalmaz arra is, hogy az egyösszegű kompenzációra, vagy a fizikai állapotuk vizsgálatára, illetve ennek következtében az ellátás újraszámítására nemcsak azok tarthatnak igényt, akik jelenleg is rokkantsági ellátásban részesülnek, hanem azok is, akiknek ellátásra való jogosultságuk időközben megszűnt, vagy például már öregségi nyugdíjat kapnak.

A fentiekből látható, hogy a most részletezett lehetőségekre még egy ideig várniuk kell az érintetteknek, célszerű viszont folyamatosan figyelemmel kísérni az ezzel kapcsolatos híradásokat, amihez – lehetőségeik szerint – segítséget nyújtanak az MVGYOSZ munkatársai.

(Forrás:MVGYOSZ)

2020. október 30., péntek

Tudnivalók a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról

 A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapítását követően is dolgozhatnak a megváltozott munkaképességű személyek.


Keresőtevékenység akár napi 8 órában is folytatható. Fontos tudni azonban, hogy akinek a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, azaz idén a 241.500 forintot, 10 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény érvényesíthető, amely a munkaadó és a munkavállaló szempontjából egyaránt kedvező. Megváltozott munkaképességű az a személy, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, illetve aki 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, majd ezt követően rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesült.

A kedvezmény alapja megegyezik a foglalkoztatott után megállapított adóalappal, de az legfeljebb a minimálbér kétszereséig vehető figyelembe. A kedvezmény összege tehát jelentős, idén júliustól havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 15,5 százaléka, azaz 49.910 forint.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény megilleti a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozót, és a társas vállalkozó után is érvényesíthető.

A jogosultak a kedvezményt a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy az ellátás folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesíthetik.

Dávid Ferenc Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály főosztályvezető tájékozta a Behir.hu munkatársait.

(Forrás:a Behir)

2020. január 22., szerda

2020. év elejének mozgáskorlátozott személyeket érintő legfontosabb jogszabályi változásai

Az új év mindig számos változással jár a törvényeket, kormányrendeleteket illetően is, amelyek ugyan nem vonatkoznak minden érintettre, mégis érdemes megfelelő körültekintéssel megismerni az újonnan alkalmazandó vagy módosuló szabályokat. A mozgáskorlátozott emberekre vonatkozó szabályok közül több ugyancsak átalakításon és kiegészítésen esett át. Ezek sorában meg kell említeni, hogy 2020. január 1-jétől módosultak a megváltozott munkaképességű személyekről és ellátásaikról, a szociális ellátásokról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, a rokkantsági járadékról szóló jogszabályok egyes rendelkezései. 2020. március 1-jétől életbe lépő fontos változás lesz az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése közel 700 ügykörben. Ekkortól ugyanis ezekben az ügyekben megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek közvetlenül a bíróságnál élhetnek jogorvoslati jogukkal. Az ellátások igénylésekor célszerű a jogorvoslat módjáról is előre tájékozódni az illetékes kormányhivataloknál. Az alábbiakban a legfontosabb jogszabályi változásokat mutatjuk be, valamint kiemelten szerepelnek, hogy mely esetekben lett egyfokú a hatóság eljárása.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) rendkívül fontos változása, hogy azon rokkantsági ellátásban részesülő személyeknél nem kell elvégezni a felülvizsgálatot, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az eddigi 5 év helyett a 10 évet nem haladja meg. A 10 éven belüli időtartam a következők szerint számítandó:

  • egyrészt ha a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban kerülne sor,
  • vagy másrészt a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában érné el a 10 évet meg nem haladó időszakot az ellátásban részesülő.

A törvény másik előremutató újdonsága, hogy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Ez a módosítás a súlyos, jellemzően gyógyíthatatlan betegségben szenvedő vagy jelentős sérülést elszenvedett olyan személyeket érinti, akiknek komplex minősítési kategóriája „E”. Számukra a rokkantsági ellátás továbbfolyósításához a felülvizsgálatot nem kell elvégezni.

A törvény másik újítása, hogy 2020. január 1-jétől a rehabilitációs ellátásban részesülő személy rehabilitációs hatósággal történő együttműködési kötelezettségét rögzíti. A törvény szövegéből kikerült ugyanis a kormányhivatal általi rehabilitációs terv elkészítésére vonatkozó kötelezettség, ez azt jelenti, hogy az ellátásban részesülő hatósággal való kapcsolattartásának, együttműködésnek többé nem ez a terv ad keretet.

Az Mmtv. végrehajtási rendelete, azaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a 2019. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv-ben meghatározottak szerinti alapösszeg mértéke 104 405 forint.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira vonatkozó eljárásokat is érinti a közigazgatás egyszerűsítése, az eljárások egyfokúvá válása. A kormányrendelet ugyanis 2020. március 1-jétől úgy módosul, hogy rehabilitációs szakértői szerv és orvosszakértői szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben – tehát ellátás iránti kérelmek elbírálásában, hatósági bizonyítvány kiállításában, felülvizsgálat elvégzésében – rehabilitációs hatóságként, továbbá rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal jár el. 

A rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 2020. január 1-től az ápolási díj, illetve a gyermekek otthongondozási díjának tekintetében úgy módosul, hogy az ápolási díjra való jogosultság kezdő napjának a gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem benyújtásának napját kell tekinteni, ha az ápolási díjra való jogosultságot a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság iránti kérelem elutasításáról szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozó jogosultsági feltételeket ugyan nem teljesíti, ám az ápolási díj kitételeinek megfelel, és ezen ellátást igényli, új kérelme alapján a hatóság a korábbi, a GYOD esetén benyújtott kérelme szerinti időpontot veszi figyelembe, és az ápolási díjat ettől a korábbi időponttól állapítja meg. Ezáltal a kérelmező számára a hatóság igényelbírálásra fordított ideje nem vész el, részére az első kérelem benyújtásakor irányadó időpontra visszamenőleg folyósítható az ellátás

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a az ápolási díj esetében,
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.
Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény szerint az ápolási díj havi alapösszege a 2020-ban 39 365 forint.

Az Szoctv. tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó szövegrésze ugyan új szabályozást nem tartalmaz, azonban lényegesen egyszerűsödött, igazodva az Alkotmánybíróság 2019. nyarán meghozott döntéséhez. 2020. január 1-jétől úgy szól a törvény, hogy a támogatásra az a szülő jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját megállapítják, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte. A támogatás megállapításához kapcsolódó rendelet a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló 383/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében 2020. március 1-jétől a tartós ápolást végzők időskori támogatásának megállapításával kapcsolatos hatósági feladatokat a kérelmező öregségi nyugdíja ügyében illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv látja el. Ebből következően ez az eljárás is egyfokú lesz márciustól.

Az Szoctv. az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultság tekintetében úgy módosult, hogy 2020. január 1-jétől az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot 4 évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot 2 évre lehet megállapítani, a korábbi 2, illetve 1 év helyett.

A fogyatékossági támogatás megállapítását is szabályozó, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2020. március 1-jétől az eljárás tekintetében változik. A hatályba lépő rendelkezés alapján a fogyatékossági támogatásra vonatkozó hatósági eljárásban a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal jár el, így ez az eljárás is egyfokúvá válik.

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében a rokkantsági járadék havi összege 2020. január 1-jétől 38 670 forint.

A parkolási kártyák kiadására vonatkozó, azaz a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet már tavaly novemberben megismert, azonban csak 2020. január 1-jétől életbe lépő szabálya értelmében a járási hivatal az igazolvány lejárta előtt 90 nappal értesíti az ügyfelet az igazolvány lejáratáról. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról is, hogy ha a jogosultsága továbbra is fennáll, kezdeményezheti – kérelem beadásával, illetve a szükséges dokumentumok korábbi határozat, szakvélemény, valamint friss orvosi iratok csatolásával – az igazolvány meghosszabbítását. A parkolási kártya meghosszabbítása az igazolvány lejárta előtt legfeljebb 90 nappal kezdeményezhető, ennél korábban nem indítható el az új parkolási kártya kiadása iránti eljárás. Az új igazolvány érvényességi idejének kezdete (időbeli hatályának kezdete) az új igazolvány kiállításának napja lesz.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény értelmében 2020. január 1-jétől a munkaadó részére megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb hetvenöt százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A támogatás megítélésének feltétele, hogy a munkaadó
  • a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
  • a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg,
  • és
  • kötelezettséget vállal arra, hogy a működési körben felmerülő okból a munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.



Halált és látásvesztést is okozott egy szemcsepp

Egy Indiában gyártott szemcsepp legalább 55 embernél váltott ki bakteriális eredetű szemfertőzést az Egyesült Államokban. Veszélyes egészség...