Akadálymentesítés 3-as metró módra: 16 perc átszállni a villamosról kerekesszékkel

Több száz méteres kerülő, két liftezés és egy rámpa: ilyen egyszerű lejutni az 1-es villamos peronjáról a metróba.

Nem akadálymentesítették az Árpád híd metróállomást, ezért a mozgássérültek csak 16 perc alatt tudnak átszállni az 1-es villamosról a metróra – írja a Közlekedő Tömeg. Holnapjukon videót is közzétettek a tortúráról https://www.facebook.com/watch/?v=2842495472429120, amelyen jól látszik, hogyan lehet átjutni az Óbudáról érkező villamos peronjáról az Újpest felé tartó metró peronjára.

Ehhez több száz métert kell kerülniük a Váci út és a Róbert Károly körút keresztezéséhez, menet közben pedig egyszer le kell liftezniük az aluljáróba, majd feljönni onnan a rámpán, végül megint leliftezni a túloldalon.

Más átszállási irányokban sem jobb a helyzet: a belvárosból metróval érkezőknek a ma még félkész volánpályaudvar akadálymentes megközelítéséhez 10 percre van szükségük.

Újpest-központnál pedig csak a felszín érhető el lifttel, az aluljáró nem, zebrák pedig szintén nincsenek. Itt is 10-15 perces kerülőkkel kell számolnia annak, aki át szeretne szállni.

A Közlekedő Tömeg emlékeztetett rá: az utóbbi másfél évben többször szóba került, hogy ott, ahol a liftek építése túl nagy kihívást jelentene, a városvezetés a mozgólépcsőkkel párhuzamosan futó ferde liftek építését támogatja. A szokatlan megoldás azonban több kérdést is felvet: mindez megfelel-e a hatályos előírásoknak és az akadálymentesség követelményeinek, találtak-e már gyártót, hány utas felszínre jutását tudja biztosítani a ferde lift, és mennyivel lesz miattuk kevesebb mozgólépcső az egyes állomásokon.

A 3-as metró felújított szakaszát március 30-án adták át az utasforgalomnak, a délit viszont már szombaton lezárják, emiatt jelentős változásokra kell számítani a közlekedésben.

(Forrás:hvg.hu)

A kerekesszékesek komoly problémákkal is szembesülhetnek

Hazánkban közel félmillió fogyatékos ember él, közülük 235 ezren mozgássérültek. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján több mint felük érzi úgy, hogy korlátozva van a mindennapi életében, ötödük pedig úgy, hogy az önállóságában is. Ez jelentheti azt, hogy nehezükre esik eljutni A pontból B-be.

Fotó: Laufer László

A fentiek miatt határoztak úgy, hogy utánajárnak a Baranya megyei hírportál újságírói: Pécsett mikkel kell szembenéznie egy mozgássérült embernek. Találkoztak Schultz Gáborral, és elkísértük őt egy teljesen megszokott hétköznapi útján, hogy testközelből átélhessék, amit ő.

– Két éve költöztem le Budapestről ide Pécsre, a párom és munkám miatt. Nem voltak zökkenőmentesek az első hónapok. Egy mozgássérült embernek nagyon sok mindenhez hozzá kell szoknia, ha új helyre költözik, olyan dolgokhoz is, ami egy teljesen egészséges ember számára evidens lehet. Ilyen például a tömegközlekedés – mondja, miközben lassan közelítettünk az uránvárosi buszmegálló felé.

Megkérdezték tőle, hogyan lehet ma Magyarországon egy mozgásában korlátozott embernek települések között utazni.

– Ez szerencse és hálózat kérdése – válaszolta mosolyogva. – Autóval a legkönnyebb természetesen, de autója nem mindenkinek van, többek között nekünk sincs. Ha vissza szeretnék utazni Pestre az édesanyámhoz, akkor a MÁV-nak napokkal előre be kell jelenteni. Ez már csak azért sem életszerű, mert gyorsan változhat a helyzet, s akkor ugrott minden. A vasúthálózat akadálymentesítése még nagyon messze van tehát. A Volánnál hasonló a helyzet.

Beszélgetésük közben begördült az alacsony padlós busz, amire könnyedén felfértek mindketten. Egy rövidebb utazás után el is jutottak az Árkádhoz, ahova bevásárolni indultak.

– Sajnos a kisebb nonstopokban nem igazán férek el a kerekesszékemmel, ezért csak a nagyobb bevásárlóközpontok jöhetnek szóba, ha venni szeretnék valamit. Kifejezetten örülök, hogy egyre több az önkiszolgáló pénztár, így sokkal könnyebben el lehet férni, és nem tűnik el az ember két bevásárlókocsi között, ami klausztrofóbiások számára igazán kellemetlen – árulta el Gábor, majd hozzátette: összességében pozitívan csalódott Pécsben, mert sokat hallani, hogy vidéken kevés kezdeményezés van a mozgáskorlátozottak felé.

Természetesen hiányosságok így is akadnak: sétájuk során volt olyan járdaszakasz, aminek csak az egyik vége van akadálymentesítve, ezért gyakran vissza kell fordulni és egy alternatív útvonalat keresni. Vagy amennyiben egy belvárosi étterembe szeretne enni egy mozgássérült, kellemetlen helyzetekbe is belefuthat, mivel kevés a teljesen akadálymentesített vendéglátóhely.

Forrás:Baranya megyei hírportál