A műhely elgurult, a javítandó eszközök maradtak

Kátyúba jutott a kerekesszékesek hiánypótló szolgáltatása Somogy megyében. Még tavaly ősszel megszűnt az a Guruló Műhely, amely eddig külföldi mintára lehetőséget biztosított az érintetteknek a segédeszközök javítására, kölcsönzésére, valamint személyre szabott átalakítására. A projekt határideje lejárt, ezzel a mozgássérültek magukra maradtak a problémával.

Fotó: Somogy megyei hírportál

Zárt ajtókat talál Kaposváron a Kanizsai utcában, aki elektromos betegágyat vagy kerekes­széket kölcsönözne, javíttatna. A műhely telephelyét eddig a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete adta bérbe a megyeszékhelyen.

– Ha valakinek elromlik az elektromos kerekesszéke, ami 90 kiló, nem tudja a hátán behozni javíttatni – magyarázta Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke. – A szolgálatnak volt saját gépkocsija, amivel kimentek házhoz, és megjavították a kerekesszéket, vagy rámpán feltették az autóra és beszállították a műhelybe, aztán a munka végén visszavitték. Ezeket az eszközöket nem lehet csak úgy betenni egy személyautóba. Ha most elromlik egy kerekesszék, vagy a mozgássérült átalakíttatná a saját testére, helyben nincs rá módja.

Ami pedig elromolhat, az el is romlik, minél idősebb, annál gyakrabban. Hegedüs Lajos szerint a segédeszközök átlagéletkora hét év, ennyi idő alatt pedig többször is előfordulhat, hogy javításra, karbantartásra van szükség. – A társadalombiztosítás mindig a legolcsóbb terméket finanszírozza – mondta el az elnök –, így nyilvánvalóan nem a csúcstechnológiához jutnak hozzá a mozgássérültek, miután limitárat határoznak meg. A drágábban forgalmazott eszközöket nem támogatják, fűzte hozzá. Ebből következően nem a high-tech jut el a mozgássérült emberekhez, és ez megmutatkozik az eszközök élettartamában, javítási költségeiben is.

A Guruló Műhely hálózat egy uniós programnak köszönhetően jött létre a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjának (MEREK) égisze alatt tíz évvel ezelőtt. Egy 2008-as uniós pályázaton nyert forrásból hét műhelyt hoztak létre az országban, egyet Kaposváron. A kötelező fenntartási időszak lejárt, és véget ért a szolgáltatás.

Legközelebb Pécsen tudják eszközeiket megjavíttatni most a mozgássérültek

Csak megbecsülni lehet, hogy Somogy megyében hány embert érint ez a probléma. A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének taglétszáma nagyjából háromezer, közülük 15-18 százalék szorul mechanikus vagy elektronikus kerekesszékre. Somogyban összesen 30-35 ezer mozgássérült lehet, arányosan szintén 15-20 százalékuknak okozhat gondot a kaposvári Guruló Műhely megszűnte. Ráadásul a kölcsönzés lehetőségétől is elesnek így a helybeliek, arról nem is beszélve, hogy a műszerészek mellett szakorvos és mozgásterapeuta is rendelkezésre állt a szolgáltatásban.

Legközelebb Pécsen működik hasonló szolgálat, ott a házi gondozást segítő eszközök kölcsönzésén túl azok javítását is ellátják. Azonban nem mindegy egy alacsony jövedelmű mozgássérültnek, hogy utaznia kell-e a szolgáltatás igénybevételéhez, a szállítás megszervezéséről nem is beszélve.

(Forrás: Somogy megyei hírportál)

Testi fogyatékosság: egy kis segítséggel teljes életet lehet élni sérülten is

Vannak olyan buszok, ahová egyszerűen nem szállhatnak fel mozgássérültek elektromos kerekesszékkel.

Fotó:Ilusztráció Shutterstock

– Az élet minden területén – amit életnek nevezünk – számos nehézséggel küzdenek azok, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, legyen az a személy mozgássérült vagy látássérült – válaszolta a Napló kérdésére Szécsényi Lajos, a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke.

– Alapvetően nincsenek sorrendek, és nem lehet felállítani egy skálát a nehézségeket illetően – folytatta.

„Ami mégis meghatározó és nagyon fontos, maga az elhelyezkedés, a munkába állás, a munkának a megtalálása. Sokszor már a munkahelyre való eljutás közben is számos nehézségbe ütközik egy olyan ember, aki valamilyen fogyatékossággal él.”

Napjainkban elmondható, hogy az egészséges emberek is nehezen találnak munkát, de egy mozgáskorlátozott számára még több a hátráltató tényező.

– Ennek rengeteg oka van, és nagyon hosszú lenne a lista, ha mindent felsorolnék, így a legfontosabbakat emelném ki: nyilván van egy alulképzettség, ami számos okból fakadhat – emelte ki Szécsényi Lajos. – Emellett erősen jelen van a munkáltatói ellenszenv a mozgáskorlátozott emberekkel szemben, még akkor is, ha bizonyos törvények meghatározzák, hogy a megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztatni kell egy adott létszám fölött – hangsúlyozta.

„A többség úgy gondolja, hogy a testi fogyatékossággal élő emberek nem képesek teljes munkát végezni. Rátesz egy lapáttal az adott szituációra az, hogy bizonyos esetekben speciális teret kell létrehozni ezeknek az embereknek, akadálymentesítésre van szükség, és ezt a munkáltatók nem preferálják.”

Száz méter a városban is nehéz

Abban az esetben, ha megfelel egy munkahely, rögtön következik egy újabb probléma: az épített környezet akadálymentessége. – Ha felvesznek egy mozgássérültet valahová dolgozni, sok esetben nehézségeket okoz eljutni a munkahelyre – fogalmazott az elnök. – A tömegközlekedés használata rendkívül körülményes, hiszen az is, aki képes vele közlekedni, akadályokba ütközhet, főként a kerekesszékben élők. Sok esetben nehéz még a városban is megtenni akár csak száz métert is – folytatta.

– Összegezve, egy mozgáskorlátozott életében a megélhetéshez szükséges munka és a környezet akadálymentesítése jelenti a legnagyobb nehézséget. Azonban azt gondolom, hogy az akadálymentesítés szó nem takarja azt, amire valójában szükség van, így ezt nem jól használják – tudatta. – Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez egyenlő esélyű hozzáférés. Ez már egy sokkal tágabb fogalom. Egy olyan gyalog­átkelőhely, ahol nincs tíz centiméteres járdaszegély, az ugyanúgy fontos egy kisbabát toló anyukának, mint egy olyan kerekesszékben élőnek, akinek ez egy leküzdhetetlen akadályt jelent – mutatott rá.

– Évekkel ezelőtt zajlott egy olyan történet, aminek talán még most sincs vége, ugyanis voltak és vannak olyan járatok és buszok, ahova egyszerűen nem szállhatnak fel elektromos kerekesszékben ülők vagy háromkerekű EL-GO-t használó, fogyatékkal élő személyek. Kevés helyen, de jelen van ez a probléma napjainkban is – fűzte hozzá.

Nem mindegy, melyik csigolya…

Egy mozgássérült is tud teljes életet élni, sportolni, aktívan eltölteni a szabadidejét. – Az országban elég kevés helyen, de azért vannak olyan sportágak, ahová konkrétan kerekesszékesek is mehetnek – osztotta meg Szécsényi Lajos. – Létezik egy-két olyan sportegyesület, ahol teniszt játszanak vagy kosárlabdát, de nem igazán jellemző ez manapság Magyarországon – részletezte. – Kiemelendő azonban a kerekesszékes vívás, amiben elég jók vagyunk. Ha konkrétan arról beszélünk, hogy valaki kerekes­székes, nem mindegy, hogy hányadik gerinccsigolyájától béna. Nyilván egy nyakhoz közeli gerincvelő-szakadás teljesen más, mint kettővel lentebb – hívta fel a figyelmet. – A táplálkozás összetettebb probléma, amire szintén figyelmet kell fordítani – zárta a gondolatait.

A kulcsszó: hogyan segíthetünk?

A mozgássérültek életében jelen lévő könnyítésekre használt „kedvezmény” szó nem megfelelő, és nem is helytálló. – Azt gondolom, hogy egy gondoskodó államnak kompenzálnia kell ezeket az embereket, azért, hogy közlekedni, tanulni tudjanak, és enyhítést kapjanak arra a hátrányra, ami érte őket az életben – mutatott rá Szécsényi Lajos, a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke.

„Minden állampolgárról gondoskodni kell, így erről a rétegről is. Hazánkban is számos olyan dolog van, ami segíti a mozgáskorlátozottak életét. Létezik gépkocsiszerzési támogatás, amelyet új és használt járműre egyaránt lehet igényelni.”

Bárki tehet értük

Az államtól igényelhetnek a mozgáskorlátozottak akadálymentesítési támogatást is. – Kiemelendő a parkolókártya lehetősége, ami arra szolgál, hogy adott esetben egy olyan helyen parkoljanak költségmentesen, ahol az autót könnyen meg lehet közelíteni – hangsúlyozta az elnök. Szécsényi Lajos elmondta, hogy egy átlagember segítsége is sokat jelenthet egy korlátozott életében. – Mindig kérdezzék meg azt, hogyan tudnak segíteni, ne szégyelljék. A kulcsmondat mindig az: hogyan segíthetünk?! Minden embernek másképp van szüksége támaszra, mások az igényei egy kerekes­székben ülőnek, és máshogy kell segíteni annak, aki mankóval jár – osztotta meg. – Ezeket az embereket pontosan ugyanúgy kell kezelni, mint a szomszédot, akinek semmi baja sincs. Ugyanúgy kell hozzáállni egy autista gyerekhez, egy látássérülthöz és egy mozgássérülthöz is, mintha egy egészséges ember állna előttünk – vélekedett.

Teljes élet művégtaggal

A nagyobb járványok, amelyek az ötvenes évek végén voltak, mint a gyermekbénulás, ma már nem igazán vannak jelen az életünkben. – Akkoriban hatalmas tömegek betegedtek meg, ami különféle bénulásokkal járt, és maradandó nyomokat okozott az emberek életében – emlékezett vissza Szécsényi Lajos.

– Manapság ilyenek már nincsenek, szerencsére. Természetesen előfordulhatnak szülés közben vagy terhesség alatt bekövetkező különféle betegségek, de ahogy én látom, az a jellemzőbb inkább, hogy szülés közben történik olyan dolog, ami miatt a gyermek fogyatékkal születik – folytatta.

„A járványok visszaszorulása valószínűleg a védőoltásoknak is nagyban köszönhető. Az utóbbi években azonban előtérbe kerültek a balesetes sérülések, de ezek a korunk mobilizációjával egyenes arányban növekednek, hiszen mindenki autóval és motorral jár.”

– Kiemelendőek a sportbalesetek is, ahol szintén maradandóan megsérülhetnek az emberek, ilyenek a különféle téli sportok – tette hozzá.

Hány kilót kell cipelni?

Nehéz kérdés manapság, hogy az emberek használnak-e művégtagokat, hiszen a legfontosabb tényező, hogy mikor történik a baleset. – Konkrétan egy alsó végtag elvesztése esetén fontos, hogy fiatalon vagy idősebb korban történik-e a veszteség – emelte ki Szécsényi Lajos. – A saját példámat szoktam felhozni mindig. Huszonkét éves koromban egy közlekedési balesetben elvesztettem a bal lábam, fiatalon, egészségesen – idézte fel.

– Nem okoz problémát számomra, azóta is úgy élek, és rengeteg dolgot meg tudok csinálni, amit egy ilyen művégtag megenged, a túrázástól kezdve, egészen a futásig. A legfontosabb tényező, hogy mikor történik a baleset. Egy alsó végtag elvesztése esetén minél idősebb korban következik be a baleset, annál nehezebb feldolgozni és megtanulni járni benne. A túlsúly nagymértékben befolyásolja a folyamatot, mivel nem mindegy egészségesen sem, hogy százhúsz kilogrammot cipelünk, vagy nyolcvanat – vélekedett.

(Forrás:a Hajdú-Bihar-Megyei hírportál)

Letartóztatták a kerekesszékes férfi kirablóját

Az elkövető a postán látta, hogy a sértett pénzt vett föl. Utána ment és elvette tőle. A Miskolci Járásbíróság nyomozási bírája március 15-én egy hónapra rendelte el a letartóztatását annak a férfinak, aki a gyanú szerint március 12-én, Mezőzomboron kirabolt egy kerekesszékes férfit.

A megtámadott férfi| Fotó: Tóth Balázs

Az otthonában fogták el

A bíróság szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsított reggeli a postán figyelt föl a sértettre, aki nagyobb összegű készpénzt vett föl, majd távozott a postáról. A gyanúsított a mozgássérült férfit követte, majd megpróbálta kitépni a kezében lévő szatyrot, amibe a pénztárcáját tette. Ez sikerült is neki, a pénztárcában található több, mint százezer forint készpénzt menekülés közben magához vette, míg többi tartalmát eldobta. A gyanúsítottat a rendőrök az otthonában fogták el. A férfival szemben rablás elkövetése miatt indult eljárás, mely cselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A kiszabható büntetés mértékére figyelemmel a bíróság álláspontja szerint a gyanúsított vonatkozásában fokozottan fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. A férfi személyi körülményeire tekintettel az sem zárható ki, hogy újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Mindezeket figyelembe véve a járásbíróság április 15-ig elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A bíróság végzését a gyanúsított tudomásul vette, védője azonban nem volt jelen a bíróság ülésén.

Köszönet a rendőröknek

„Reggel elindultam a postára, és levettem a pénzt. Jöttem haza, s amikor befordultam a mellékútra, gyanút fogtam, picit hátranéztem, de nem láttam az elkövetőt. Utána láttam, hogy valaki jön utánam, aki elém ugrott. Szorítottam a szatyrot, a pénztárcát. Dulakodtunk, kiráncigált a kocsiból, lehúzott a földre, majd ott húzott, míg el nem vette a szatyrot. Aztán ő elszaladt, én meg torkom szakadtából segítségért kiabáltam” – idézte föl a történteket Frankó János. Szerencséjére a kiáltozást az egyik ott lakó meghallotta, majd mivel az elkövető elszaladt, hívta a rendőröket. Érkezett utána a többi szomszéd is, a rendőrök pedig öt perc múlva a helyszínen voltak.„Leadtam a személyleírást és hazaküldtek. Ők lementek a postára, ahol kiderült, hogy az elkövető a hátam mögött volt és látta, hogy pénzt veszek föl. Kiderült, hogy egy 21 éves helyi fiatalemberről van szó, aki részeg volt, mikor ezt csinálta. Nagyon megijedtem, amikor megtámadott, halálfélelmem volt, azt hittem, hogy agyonüt. Mióta kerekesszékem van, nem bántott senki a faluban, nem tudom, mi vette rá őt, hogy ezt tegye velem. Hallottam már rablásról a faluban, de, hogy velem történt meg ez, mindenkit megdöbbentett” – fejtette ki a születése óta mozgássérült férfi. Köszönetet mondott a rendőröknek, hogy mindene meglett és a lakóknak is, hogy a segítségére siettek.

(Forrás:a Borsod-Abaúj-Szolnok megyei hírportál)

Babakocsival, kerekesszékkel vonatozna? Sok szerencsét!

A kerekesszékesek és a babakocsival utazók hiába keresgélik előre a vasúti menetrendben, hogy a kinézett időpontban érkező vonat vajon alacsonypadlós lesz-e, olyan, amire segítség nélkül is fel tudnak szállni. A kiszámíthatóság hiánya oda vezethet, hogy még ha napjában többször adott is volna olyan jármű, amivel könnyen utaznának, inkább nem indulnak útnak, mert fogalmuk sincs, meddig kellene egy ilyen alkalmas darabra várakozniuk az állomáson. Pedig a hétköznapi tapasztalat azt mutatja,hogy az alacsonypadlósok indításában amúgy van rendszer.

Egy elektromotoros kerekesszékben közlekedő fiatalember a MÁV Start Zrt. munkatársainak segítségével vonatra száll a váci vasútállomás peronjáról.

Fotó: Jászai Csaba / MTI

Sem a MÁV honlapján lévő menetrendben, sem az applikációban nincs információ, de még telefonon is felesleges érdeklődni a vasúti társaságnál arról, hogy egy adott, kinézett időpontban milyen típusú vonat érkezik majd, alacsonypadlós vagy sem. Pedig ezt elég fontos lenne tudniuk azoknak, akik csak az alacsonypadlós vonatokon tudnak kényelmesen, önállóan is utazni, kerekesszékkel nem akarnak az emelőberendezésre, babakocsival az utastársak vagy a kalauz segítőkészségére, testi erejére hagyatkozni.

A MÁV telefonos információs szolgálatán még percekkel egy adott vonat elindulása előtt sem tudják megmondani, alacsonypadlós lesz-e vagy sem, érdemes-e az utasnak megcéloznia az állomást. A vaktában elindulás pedig azzal jár, hogy ha az embernek nincs szerencséje, szobrozhat az állomáson akár órákat is, míg segítsége nem akad vagy meg nem érkezik a remélt alacsonypadlós vonat.

Az információhiányt furcsábbá teszi, hogy a hétköznapi tapasztalat azt mutatja, amúgy létezik rendszer az alacsonypadlós vonatok indításában. A Vác és a Nyugati pályaudvar közötti elővárosi vonalon például megfigyelhető, hogy hétköznapokon nagy megbízhatósággal, ismétlődően ugyanazokban az időpontokban tűnnek fel az alacsonypadlós vonatok. A menetrendben azonban hiába keresnénk ezeket az időpontokat.

Megkérdezték az Index munkatársai a MÁV-ot, mi az oka ennek a helyzetnek, és vannak-e tervek arra, hogy az utazást előre tervezhetővé tegyék azok számára, akik alacsonypadlós vonattal tudnak csak utazni. A MÁV Kommunikációs Igazgatóságától kapott válaszlevél a jelenségre nem adott magyarázatot.

Két nappal előre szóljanak

Helyette arra hívták fel a figyelmet, hogy "a vasúttársaság honlapján, az állomási menetrendi tájékoztatókon, továbbá a MÁV applikációban a vonatok adatainál fel van tüntetve többek között az akadálymentes közlekedésre alkalmas jármű jelzése is." Ez az említett jelzés egy kis, kerekesszéket ábrázoló ikon, amely nem a vonat alacsonypadlós mivoltára utal, hanem azt jelenti, hogy az adott vonatnak van kerekesszékes utazásra alkalmas kocsija emelőberendezéssel.

Erre szorulni viszont jóval körülményesebb dolog, mint felszállni egy alacsonypadlós vonatra. "A mozgássérültek esetében a vasúttársaság azt kéri, hogy az utazási szándékot az utazás előtt legalább 48 órával korábban jelentsék be, annak érdekében, hogy a MÁV-START a zavartalan utazást megszervezze, a fel- és leszállást biztosítsa és segítse" - állt a MÁV Kommunikációs Igazgatóságának válaszában.

A menetrendi információk bővítésénél is nagyobb segítség lenne nyilván az érintetteknek, ha nem kellene előre tervezgetni, hanem egyszerűen az összes vonat alacsonypadlós lenne, de erre pár évet még biztosan várni kell.

"A BUDAPESTI ELŐVÁROSI VONALAKON 2022 VÉGÉTŐL VALAMENNYI VONATJÁRATBAN A KOR KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐ, KORSZERŰ MOTORVONATOK (FLIRT, KISS, DESIRO) KÖZLEKEDNEK MAJD, a KISS emeletes motorvonatok esetében külön emelőszerkezet biztosítja a mozgássérültek fel- és leszállását.  A MÁV-START által Szolnokon gyártott IC+ kocsik szintén akadálymentesítettek, szélesebb feljáró ajtókkal és külön emelőszerkezettel rendelkeznek" - közölte a MÁV.

Érdeklődtek az Index munkatársai a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségénél (MEOSZ) is a témában. Megkeresték Kovács Ágnes, a szervezet elnöke azt írta: elfogadhatatlannak tartják, hogy "napjainkban a mozgáskorlátozott emberek számára nem teljes körűen hozzáférhető a közösségi közlekedés". Szerintük olyan intézkedésekre, tudatosabb tervezésre és rendszerszintű megoldásokra van szükség, melyek révén a mozgáskorlátozott emberek számára kézzelfogható valósággá válik a közösségi közlekedés.

"A műszaki hiányosságok és az átgondolatlan közlekedéspolitika nem írhatja felül az emberi jogokat"- fogalmazott Kovács Ágnes.

A MEOSZ még 2016 januárjában fordult a közösségi közlekedésért felelős tárcához, jelentős előrelépés nem történt, de a tárcánál elindult egy folyamat a megoldás irányába, "amelybe többéves próbálkozás eredményeként tavaly végre sikerült bevonni az egészségügyi tárcát", írta az elnök.

Bedöglött liftek, 52 év

Közben a MEOSZ és a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult amiatt, hogy a liftek tartós meghibásodása miatt több állomáson nem tudták igénybe venni a MÁV szolgáltatásait a kerekesszékes utasok. Az EBH eljárása egyezséggel zárult, a MÁV folyamatos együttműködést ígért a MEOSZ-szal. A vasúttársaság többek közt vállalta, hogy létrehoz egy adatbázist akadálymentesítés-ügyben, úgy volt például, hogy az elektronikus felületein lesz tájékoztatás arról, hogy az egyes állomásokat lehet-e akadálymentesen használni. A MÁV liftügyben kötelezte magát, hogy amikor új közbeszerzést ír ki 2018-ban a karbantartásra, szigorúbb feltételeket ír elő, például azt, hogy a liftek legfeljebb 2 hétig lehessenek üzemképtelenek. "A MÁV azóta sem oldotta meg a liftek problémáját" - írta az Indexnek a MEOSZ vezetője.

A MÁV-csoportnál készült egy akadálymentesítési stratégia, abban 2050-re vállalták, hogy biztosítják az egyenlő esélyű hozzáférést a szolgáltatásaikhoz. "Azaz a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998-ban elfogadott törvény teljesítését 52 év alatt vállalta, miközben több milliárd forintot fordítottak eddig is vasútfejlesztésre" - foglalta össze a MEOSZ-elnök, aki jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a 2050-es időpontot, és a határidő lerövidítését kérte, mondván "megengedhetetlen ugyanis, hogy 52 év kelljen egy kis országban a vasúti közlekedés teljeskörű akadálymentesítésére."

Kovács arról is írt, hogy 2019 októberében egyeztetést tartott Homolya Róberttel, a MÁV Zrt. elnökével, ahol emlékeztette őt az együttműködési megállapodásra, amelynek ellenére nem történtek előre lépések, és kérte a mihamarabbi megoldásokat a mintegy 160 ezer mozgássérült ember és hozzátartozóik nevében. Ekkor szerinte Homolya ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják a két szervezet közötti együttműködési megállapodást, és azt a jövőben konkrét akadálymentesítési megoldást kínáló intézkedések és a megvalósításukat határidőhöz kötő rendelkezések egészítik majd ki. Úgy volt, hogy az erre vonatkozó javaslataikat a közeljövőben megküldik a MEOSZ elnökének, de ezek Kovács Ágnes szerint az Indexnek küldött válaszlevél napjáig, január 15-ig nem érkeztek meg hozzá.

(Forrás:az Index)

Phoenixben egy férfi el akarta lopni egy mozgássérült nő kerekesszékét, ám végül ő járt pórul...

Meghökkentő eset történt Phoenixben a villamoson: egy férfi el akarta lopni egy mozgássérült utas alól a kerekesszéket.

Illusztráció: Pixabay

A férfi hirtelen felállt a helyéről, majd erőszakosan rátámadt a közelében ülő mozgássérült nőre, aki igyekezett ellenállni a támadásnak.

A bedühödött férfi próbálta kirángatni alóla a kerekesszéket, majd miután ez nem sikerült neki, egyszerűen kilökte a székből a nőt, aztán a kerekesszékkel együtt gyorsan leszállt az egyik megállóban.

Ám jól végződött a történet: a villamos biztonsági kamerái azt is rögzítették, hogy néhány másik utas a tolvaj után sietett, akitől sikeresen visszaszerezték a megtámadott nő kerekesszékét. A férfi végül elfutott a helyszínről.

A felvételeknek köszönhetően a hatóságok gyorsan és könnyen be tudták azonosítani az elkövetőt. A korábban már rablással, zaklatással és gyermekrablással megvádolt 26 éves Austin Shurbutt jelenleg őrizetben van.

(Forrás:Blikk.hu/szeretlekmagyarorszag.hu)

Idős, beteg feleségére támadt egy részeg férfi Georgiában

Betört orral, kékre-zöldre vert arccal találtak rá lakásában egy idős, tolószékben ülő asszonyra a rendőrök. Férje állítólag berúgott, és rátámadt, amíg az ágyában feküdt - írja a Foxnews. 

Vasárnap este bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy egy 66 éves mozgássérült asszonyt bántalmazott a férje. A férfi állítólag részeg volt, és többször arcon ütötte, majd betörte az orrát, miközben az idős nő az ágyban feküdt. A rendőrök egyelőre nem tudják az okot, hogy miért támadt az asszonyra. A rendőrök este 10 körül őrizetbe vették és letartóztatták a 61 éves férfit, és azonnal kórházba vitték. Állapotáról egyelőre semmit nem lehet tudni. A férfi azonnal börtönbe került,óvadék ellenében sem szabadulhat. 

(Forrás: ORIGO/Foxnews)

Horváth Tamás koncertjére kísértek nyolc kerekesszékes fiatalt az nlc.hu munkatársai.

Smink, haj, csini ruha... minden lánynál alap, amikor a kedvenc előadója koncertjére megy, akár kerekesszékkel, akár sétálva érkezik. A Mozduljunk ki! Egyesület május 25-én szombaton a Marczibányi térről a Rákóczi hídnál található Budapest Parkba kísért kerekesszékes lányokat és egy fiút, mi pedig őket.

2017-ben cikket írtak, 2018-ban forgattak arról, hogy mulatnak a Szigeten a mozgáskorlátozottak. A fesztiválon a 2016-ban alakult Mozduljunk ki! kíséri őket, és természetesen idén is kivonulnak. Az egyesület viszont nemcsak a fesztiválszezonra fókuszál, Zsolnay Dóra és Alexandra Teofilaktu alapítók egész évben azon dolgoznak (a napi munkájuk mellett, tökingyen), hogy a mozgáskorlátozottakat becsatornázzák a budapesti éjszakába. Május 25-én pedig nemcsak a Budapest Park, hanem Horváth Tamás is várta a kerekesszékes rajongókat. Nagy volt az öröm.

Videó:https://nlc.hu/ezvan/20190606/mozduljunk-ki-egyesulet-horvath-tamas-budapest-park-akadalymentesites-mozgasserult-kerekesszek/?jwsource=cl

A Budapest Park egyébként nemcsak a helyszínen, hanem az online térben is figyel a kerekesszékesekre. Weboldalukon kint van a mozgássérült ikon, ami a Mozduljunk ki! oldalára mutat – pont oda, ahol a szórakozóhellyel kapcsolatban minden infót megtalálni, ami csak kell egy kerekesszékesnek. Rém egyszerű lekoppintani, bármelyik szórakozóhely vagy koncerthelyszín megtehetné, csak meg kell emelni a telefont, és tárcsázni a megfelelő számot. Az egyesület magánadományokból tartja fenn magát. 

(Forrás: nlc.hu)

Valóra vált a mozgássérült kalocsai férfi álma

A kerekesszékbe kényszerült férfi az Amatőr Siklórepülők Egyesületének köszönhetően végre kipróbálhatta a siklóernyőzést. 

(Forrás:Nlcafé)

Nagy álmát válthatta valóra egy mozgássérült kalocsai férfi, amikor a Magyar Siklórepülők Egyesületének köszönhetően végre kipróbálhatta a siklóernyőzést – írja a Blikk.

Virágos Kis Lajos egy kifejezetten mozgássérültek számára kifejlesztett székben ülve szállhatott fel Holló Attila siklóernyő-oktatóval a kalocsai repülőtéren. Nem ő az első, aki sorstársai közül kipróbálhatta ezt a nem mindennapi élményt, az egyesület ugyanis rendszeresen szervez repülős napot mozgássérülteknek.

„Szeretnénk megmutatni nekik azt a szabadságot, ami az egészséges emberek számára is sosem tapasztalt eufóriát okoz. Nem titkolt célunk megfertőzni őket a repülés szenvedélyéével, akár annyira, hogy majd egyszer önálló pilótákká váljanak” – mondta a lapnak Holló Attila, hozzátéve, két mozgássérült pilóta már van Magyarországon.

(Forrás:Nlcafé/Blikk)

„Ha egyszer feljutottam a lift nélküli tanszékre, csak akkor hoztak le, ha vége volt a tanításnak” – így végezhet egyetemet egy kerekesszékes lány

Rajta kívül még nem tanult kerekesszékes diák a Közép-európai Egyetemen. Hosszú és küzdelmes utat járt be a CEU-s diplomáig: az általános iskolát csak magántanulóként végezhette el, az egyetemen pedig volt, hogy a tanára ölben vitte vizsgázni.

FOTÓ: HERNÁD GÉZA

„Kint napokra megfeledkeztem róla, hogy mozgássérült vagyok” – meséli amerikai tanulmányútjáról az akadályokkal teli Magyarországra hazatérő Molnár Zóra. A huszonéves lány közösségszervezőként azért dolgozik, hogy itthon se csak a szerencsén, illetve a szülők anyagi helyzetén és lobbiképességén múljon az, hogy egy fogyatékkal élő önállóan élhessen és a képességeinek megfelelő iskolákat végezhesse el.

Ha Zóra édesanyja egykor elfogadja a falusi általános iskola döntését, és speciális intézménybe viszi a gyerekét, most nem egy háromdiplomás és több nyelven beszélő nővel társalgok a budapesti Premier Kultcaféban. Nagy valószínűséggel össze sem sodor minket az élet, mert Zóra – sok ezer honfitársához hasonlóan – még mindig az édesanyjával élne szülőfalujában, esetleg a legközelebbi nagyváros szociális ellátóintézményében végezne betanított munkát.

Zóra pedagógus édesanyja azonban pontosan tudta, hogy a koraszülésből fakadó agyvérzés kislányának „csak” a mozgására van kihatással, az értelme nem pusztán ép, de képességei különlegesen jók, ráadásul szüleinek köszönhetően születése pillanatától a legjobb fejlesztő ellátásokat kapta. A nevelési tanácsadó vizsgálatai igazolták is az anya véleményét, így a helyi iskola kénytelen volt felvenni őt. Mivel azonban a legtöbb általános iskolához hasonlóan ennek sem volt akadálymentes az épülete, Zóra csak magántanuló lehetett. A tanárok az otthonában tanították és vizsgáztatták – az osztálytársaival alig találkozott.

Gyerekbetegségek a gimnáziumban

Ha Zóra az ovis, általános iskolás és gimnáziumi éveiről beszél, elkezdi emlegetni, hogy ő milyen szerencsés tulajdonképpen, hiszen az agyának csak a mozgásért felelős központja sérült, a szomszédjukban lakott az ország legjobb gyógytornásza, és legfőképpen: mert csodálatos édesanyja van, aki sosem hagyta, hogy meghiúsítsák lánya terveit. Ők ketten az édesapja korai halála után együtt küzdöttek azért, hogy Zóra egy nap teljesen önálló életet élhessen.

Zóra esetében a fizikai nehézségeket kompenzálták a tanulmányaiban elért sikerek: nemcsak az általános iskolát végezte el színkitűnővel, hanem a gimnáziumot, majd az egyetemet is.

„Gyerekkoromban nem nagyon voltak kortárs kapcsolataim, a gimnáziumban jártam először közösségbe, ezért ott estem át az összes gyerekbetegségen. Az első osztály második félévében alig jártam iskolába – idézi fel a lány, aki a mai napig hálás a kisvárosi gimnázium igazgatónőjének, hogy az osztályát egy földszinti terembe költöztette, és a tanárok látogatták őket, nem a diákok vándoroltak a különböző emeleten lévő termek között. – Nem lettem a társaság központja, talán ezért is kapcsoltam rá még inkább a tanulásra. Emellett pedig rá akartam cáfolni arra a többször is hallott vádra, hogy csak a helyzetem miatt kaptam jó jegyeket addig.”

Volt harmadik célja is a kemény tanulásnak. Zóra kisgyerekkora óta állatorvos szeretett volna lenni. Bár kamaszkorában szembesítették vele, hogy elbukna az alkalmassági vizsgán, a mai napig nem tudott teljesen lemondani az álmáról. „Most, huszonnyolc évesen is nekiállnék, ha változnának a felvételi követelmények” – vallja be a lány, aki végül a Pécsi Tudományegyetem pszichológia szakán kötött ki. „Itt ígértek támogató szolgáltatásokat, ami fontos szempont volt iskolakereséskor.” A pécsi élete azonban tele volt nehézségekkel. Alig várta, hogy csütörtök esténként hazamehessen, és mindig hétfő reggel utazott csak vissza.

Mindaz, ami ott történt vele, ahol elvileg egyáltalán esélye volt egyetemre járnia, jól példázza, hogy miért jut olyan kevés mozgássérült diplomához – márpedig ez az egész életükre, boldogulásukra kihatással van. „Volt egy hallgató fiú, akit egy városszéli szociális otthonban helyeztek el. Idős, demens emberekkel élt együtt, hozzájuk kellett alkalmazkodnia. Egy év után feladta, és visszament a falujába” – meséli Zóra, hozzátéve, hogy ő sem tudott megközelítőleg sem hasonló életet élni, mint egészséges társai.

Egyedül a dombtetőn

„Nem találtam fel magam, de esélyem se nagyon volt rá. A dombon laktam, a műszaki kollégiumban, mert csak ott volt akadálymentes szoba. Onnan reggel lesegített a szolgálat munkatársa, délután vissza. Ugyanígy, ha egyszer feljutottam a lift nélküli egyetemi épületben a tanszékre, csak akkor hoztak le, ha vége volt a tanításnak. Nekem nem volt olyan, hogy lyukasórában elugrom kávézni a többiekkel, vagy este bemegyek a városba. Minden spontán dolog, ami a közösségi életet meghatározza, hiányzott az életemből” – sorolja Zóra, hogy miért érezte úgy az alapképzés leteltével, hogy el kell jönnie Pécsről, ahol a liftjáró lemerülése miatt egyszer a professzorának ölben kellett felvinnie az emeleti tanszéken tartott vizsgára.

Úgy tűnt, nincs akadálya a budapesti mesterképzésnek: Zórát felvették az ELTE szociálpszichológia képzésére, és egy kollégiumi szobát is sikerült neki szerezni a városban, de biztonságképpen azért a Pécsi Egyetemet is bejelölte második helyen. Már a jelentkezési sorrend módosításának lehetősége után hívta fel az ELTE koordinátora: még sincs számára hely a kollégiumban, mert az akadálymentesíteni kívánt szoba az emeleten van, ami ellenkezik a tűzvédelmi szabályokkal. Várjon egy évet, vagy költözzön be egy szociális ellátó intézménybe. „Annyira zokogtam, hogy válaszolni sem tudtam, édesanyám vette át a kagylót – idézi fel Zóra elcsukló hangon. – Számomra egyik megoldás sem volt opció. Az Oktatási Hivatal viszont mereven elzárkózott attól, hogy a határidő lejárta után módosítsam a sorrendet, így Pécsen sem maradhattam. Megpróbáltunk magánkollégiumi szobát, albérletet találni, de kiderült, hogy egy kerekesszékes, ha nincs sok pénze, nem tud vidékről a fővárosba költözni, ahol minden mással kapcsolatban több lehetősége lenne a teljeshez közelítő életre. Fűnek-fának telefonálgattunk, végül csoda történt.”

Megkapták az egyik belvárosi kerület polgármesterének telefonszámát, aki a lehető legkedvezőbb módon segített megoldani a kilátástalannak tűnő helyzetet: kiutalt egy szociális bérlakást Zórának, hogy Budapesten lakhasson, és tanulhasson. Zóra azóta – immáron öt éve – ebben az átalakított pici lakásban lakik. Élete egy csapásra megváltozott, a fővárosi lakhatás lehetősége megannyi kaput kinyitott előtte, ezért is vált legfőbb ügyévé a fogyatékkal élők önálló lakhatásának kérdése.

Nem csak jófejség

Tanulmányait már célirányosan folytatta a CEU-n, amelynek angol tesztjére egy nyár alatt készült fel: három hónap alatt egyedül „húzta fel” az angolját középről felsőfokra. Áprilisban nemcsak a sikeres felvételiről értesítette az egyetem, hanem arra is megkérték, hogy járja be velük azt az épületet, amelyben az órái lesznek, hogy az igényei szerint végezhessék el az akadálymentesítést.

„Felfoghatatlan volt a jelenet: körbementünk a programkoordinátorral és egy pénzügyes munkatárssal, hogy hol van szükség önműködő ajtókra és rámpákra, mindent feljegyeztek, és megígérték, hogy szeptember 5-én egy akadálymentesített épület fog várni rám. Úgy is lett” – idézi fel Zóra, a CEU első kerekesszékes hallgatója.

„Szuper jó fejnek gondoltam őket, és persze azok is, de ők valójában az amerikai szemléletet képviselik, amit nemrég magam is megtapasztalhattam. Az USA-ban az egész élet akadálymentes – összegzi Zóra a Professional Fellows program során szerzett tapasztalatait. – Mozgássérültként egyedül is el-, illetve be tudsz jutni a legtöbb helyre. Az ugyanis, aminek a használatához valaki segítségére van szükséged, nem akadálymentes – ebben itthon nagy tévedés van. Az Egyesült Államokban nem létezik olyan, hogy egy közintézménybe, múzeumba, moziba ne jusson be segítség nélkül egy kerekesszékes, hogy ne mehessen egyetemre, vagy bármiből kiszoruljon.

Életemben először éltem meg azt, hogy ha útközben megkívánok egy sütit, akkor beugorhatok egy cukrászdába, csak úgy, spontán módon. Hogy egy program előtt nem kell odatelefonálnom a kiválasztott helyre, hogy hány lépcső van, milyen az ajtó – mint itthon. Budapesten nem mehetsz be csak úgy bárhová kerekesszékkel, inkább azt tudja az ember, hogy melyik az a pár hely, ahova bejuthatunk – mint például ide.” Zóra legnagyobb élménye az Egyesült Államokban az volt, hogy a fogyatékkal élők ennek a hozzáállásnak köszönhetően nem szégyellik, rejtegetik másságukat, inkább értékként tekintenek rá. „Nekik nem beszédhibájuk, hanem akcentusuk van” – mondja.

Persze Amerikában sem volt ez mindig így. Ott 1990-ben lépett hatályba egy átfogó esélyegyenlőségi törvény, amely a fogyatékkal élők kemény fellépése nyomán született meg, és jelentősen hozzájárult az egyenlő bánásmódhoz. „Minden, ami történt velem, amit tanultam, végül összeállt, értelmet nyert: nekem azért kell harcolnom, hogy amit én sok szerencsével és támogatással elértem, az alanyi jogon járjon minden mozgássérültnek: esély az önálló tanulásra, önálló életre.” Zóra harcához társakat is talált.

Kutatástól a harcig

A CEU képzése alatt botlott bele egy felhívásba: a Közélet Iskolája csatlakozókat keresett mozgássérültek önálló lakhatását felmérő részvételi akciókutatásához. A kutatás tíz hónapig tartott, nemrég jelent meg az eredményét összefoglaló tanulmány.

A kutatás lezárulta után a csoport nem akart szétszéledni, és mentoruk, támogatójuk, szövetségesük, Udvarhelyi Tessza javaslatára jelentkeztek a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) közösségszervező pályázatára. Idén már másodszorra nyerték el, ennek köszönhetően lett Zóra az időközben nyílt csoporttá alakult Önállóan lakni – közösségben élni főállású közösségszervezője. Így 2017-ben aktív részesei voltak a 3-as metró akadálymentesítéséért indított, és végül sikeres kampánynak.

„Az érintetteknek önbizalmat ad, ha a saját ügyükben profik lesznek, és mi azzá tesszük egymást a csoportban, hiszen összeadódnak a tapasztalataink. A fogyatékos emberek nehezen mozdítható társadalmi csoport, amely belekövesedett – akár a szülőktől is – kiszolgáltatott helyzetébe” – összegez Zóra.

(Forrás:Nlcafé) 

„Úgy vágták le a földre, mint egy csomagot” – Tönkretették a mozgássérült nő elektromos kerekesszékét a reptéri rakodók

A fogyatékossággal élők jogaiért küzdő jogász külön megkérte a légitársaság munkatársait, hogy vigyázzanak a székére.

Kép forrás:A Facebook

Tönkretették egy mozgássérült nő elektromos kerekesszékét az American Airlines reptéri rakodómunkásai – írja a Yahoo Lifestyle. Ariella Barker egy fotót is megosztott az elrontott székről a Facebookon.

Az ismert jogász, egyben a fogyatékossággal élők jogaiért kampányoló aktivista a Storyfulnak nyilatkozva elmondta: Charlotte-ból New Yorkba repült egy konferenciára, és mielőtt feladta volna a székét, külön megkérte a légitársaság alkalmazottait, hogy ne nyúljanak a kapcsolókhoz. Igen ám, csakhogy amikor megérkezett New Yorkba, észrevette, hogy az akkumulátor kapcsolója beragadt, így be se tudta kapcsolni.

A nő szerint felháborító, hogy egy reptéren ilyen trehányul bánnak a mozgássérültek számára nélkülözhetetlen kerekesszékekkel. „A tény, hogy úgy dobják le a gépről a székeinket, mintha egyszerű csomagok lennének, elfogadhatatlan” – mondta a portálnak.

Barker egy későbbi kommentjében azt írta, hogy a légitársaság ideiglenesen megjavíttatta a székét, és azt ígérik, amint hazaér „állják a javítás költségeit”.

Az American Airlines a Yahoo Lifestyle-nak küldött közleményében azt írta, tudnak a problémáról. „Kiemelt figyelmet fordítunk az American Airlines járatain szállított mobilitási eszközök épségére, nagyon ritkán kapunk törött/sérült kerekesszékekkel kapcsolatos panaszokat” – hangsúlyozták, hozzátéve: minden esetben kártalanítják az elrontott székek tulajdonosait.

(Forrás:Nlcafé/ Yahoo Lifestyle)

Kirabolta süket, mozgássérült rokonát egy 13 éves érdi fiú

Elrendelték annak a 13 éves gyereknek a letartóztatását, aki kedden támadt mozgássérült, süket rokonára. 

Az áldozat egy korábbi autóbalesete miatt került kerekesszékbe. A férfi az érdi vasútállomásra indult kedden, egy kávéautomatából kávét vett, a visszajárót a nyakába akasztott tákásba tette vissza. Ezt figyelte ki az őt biciklivel követő 13 éves rokona. A gyerek megállt az áldozat mellett, felborította a kerekesszékét, és letépte a nyakából a pénzt is tartalmazó táskát. 

Ezután elbiciklizett a következő sarokig, átkutatta a táskát, kivette a pénztárcában talált 38 ezer forintot és az áldozat gyógyszereit is. Ezután visszatekert a rokonához, a táskát visszadobta a földön fekvő áldozat mellé, majd a biciklijét felemelve a hátsó kerékkel ütlegelni kezdte a magatehetetlen sértettet. Miután egy közelben lakó férfi észrevette, a fiú abbahagyta a bántalmazást, és elmenekült a helyszínről. 

A fiút fogyatékosságánál fogva a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettével gyanúsítják. A bíróság tájékoztatása szerint a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény a rablás bűntette kiemelkedő tárgyi súlyú, büntetési tételű. Figyelemmel arra, hogy a gyanúsított és a sértett rokoni kapcsolatban állnak egymással, valamint azonos lakókörnyezetben élnek, továbbá a cselekményt követően tanúsított magatartása alaposan lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén a sértett a tanút megpróbálná befolyásolni, illetve hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A gyanúsított életkorából adódóan büntetlen előéletű, azonban az Érdi Rendőrkapitányságon összesen 8 vagyon elleni bűncselekmény, illetve két könnyű testi sértés vétsége miatt indult büntetőeljárás ellene. Ezekben az ügyekben éppen azért szüntették meg a nyomozást, mert a fiú gyerekkorú.  

A bíróság a fiú letartóztatását rendelte el, egy budapesti javítóintézetébe került. A végzés ellen a gyanúsított, védője és törvényes képviselője is fellebbezett, így az nem végleges, de végrehajtható.

Forrás: 444.hu

A lutoni reptér padlóján kellett vonszolnia magát - perel a parasportoló

Justin Levene végig vonszolta magát a London közeli repülőtéren, miután nem kapott megfelelő kerekesszéket. A tavalyi eset miatt perli a repteret.

A húsz éves férfi tavaly augusztusban Lutonba leszállva szembesült azzal, hogy a kézzel hajtható kerekesszékét a repülőgépen hagyták. A London közeli reptér személyzete ekkor felajánlotta Justin Levene-nek, hogy egy, kézzel nem hajtható, betegszállító kerekesszékbe bele tudják ültetni, és az egyik alkalmazott áttolja a férfit a repülőtéren, egészen a taxiig. Levene megkérdezte, hogy a betegszállító eszköz helyett nem áll-e esetleg rendelkezésre elektromos kereksszék, mert azzal függetlenül, önállóan tudna mozogni, közlekedni, de nem volt ilyen a reptéren.

A deréktól lefelé teljesen lebénult, parasportolóként és más mozgássérült emberek trénereként dologzó férfi ekkor úgy döntött, hogy nem él a nem önhajtó kerekesszékkel, mert azt megalázónak és degradálónak találta. Így fogta magát és a karjai segítségével húzta magát a padlón, egészen addig haladt így, amig nem talált egy bevásárló kocsit, amelyre ráülve tudott tovább közlekedni.

A férfi most perli a lutoni repteret, mert szerinte ma már alapvető, hogy egy reptéren - bármekkora is legyen az - legalább kézzel hajthatós kerekesszéket biztosítani tudjanak a rászoruló utasoknak.

Forrás:hvg.hu

Sziget-élmény kerekesszékben

A mozgáskorlátozottakat külön kemping várja a Sziget Fesztiválon. Itt dolgozik a Mozduljunk Ki! Egyesület: önkéntesek kísérik a Sziget területén az ezt igénylő kerekesszékeseket. Koordinátoruk, Zsolnay Dóra büszke arra, hogy már harmadik éve állandó résztvevői a fesztiválnak.

- Egy ötletből indult - meséli, - hogy hogyan lehetne segíteni a mozgássérült fiataloknak abban, hogy ők is átéljék a fesztiválélményt, anélkül, hogy szülők, vagy közeli hozzátartozók segítségét kérnék. Aki mozgássérült, annak több dologban segítségre lehet szüksége, ezt biztosítják az egyesület önkéntesei.

Az egyik kerekesszékes fiatalnak, Ágostonnak éppen segítője keresi a törölközőjét a sátrában. A strandra indulnak többedmagukkal.

Zsúfolásig telt a Dunapart, mire odaérnek. Nem csoda: tombol a nyári hőség. Egy lépcső állja a csoport útját: az önkéntesek ezért kerülőutat keresnek. a kiszemelt lejtőről is előbb egyesével odébb kell tessékelni a törölközőkön pilledő fesztiválozókat. Amint meglátják a kerekesszékeket, készségesen pattannak fel azok is, akik egy pillanattal korábban még látszólag magatehetetlenül hevertek.

A csoport egyik megtermettebb önkéntesére, Danira marad, hogy a meredek lejtőn egyesével leengedje a székeket. Odalent a süppedős kavicsban és homokban is elkél a segítség. A csapat szerencsésen célba ért, néhányan a vizet is kipróbálják, persze nem egyedül. Dani közben élményeiről mesél.

- Szerencsére tök nagy nyitottságot tapasztalok az átlagos fesztiválozóktól a Szigeten - mondja, - nagyon szívesen állnak be teljesen random emberek is segíteni. Ide, a strandra lejutni is egy nehezebb feladat, de gyakran jönnek srácok csak úgy, kérés nélkül is emelni, tolni a kerekesszékeket.

Ágoston is élvezi a partot. Az egyesület nélkül most aligha lehetne itt a Szigeten.

- Nekem mindenben kell segíteni a mosdóhasználattól elkezdve a lefekvésig - sorolja, amikor arról kérdezzük, mit jelent neki a Mozduljunk ki! Egyesület önkénteseinek munkája. - Én sajnos önállóan nem tudok ellenni.

Az egyesület munkája mellett a Sziget Fesztivál is ügyel a mozgássérültek segítésére: külön helyük van a koncerteken. Az ötödik estén a legújabb szupersztár, Dua Lipa fellépését is többen láthatták kerekesszékben ülve.

Forrás:euronews.com