Hosszabb lett a jótállási idő – egyes kerekesszékekre már 3 év garancia jár

Sok mozgáskorlátozott embert érinthet az a  vásárlók, felhasználók számára kedvező változás, hogy 2021. január 1-től az új tartós fogyasztási eszközök (pl: műszaki eszközök, gyógyászati segédeszközök) vásárlása esetén a termék értékétől függően már 3 év is lehet a garancia.  A tb támogatott gyógyászati segédeszközök esetén a tb támogatás alapjául közzétett ár szerint alakul a garancia ideje.

A 2021. január 1-jét követően vásárolt, legalább 1 éves kihordási idejű gyógyászati segédeszközökre és a 10.000 Ft eladási ár feletti tartozékokra a kötelező garancia időtartama az alábbiak szerint, sávosan emelkedik:

• 10.000–100.000 Ft közti eladási ár esetén az eszköz átadását követő egy év a garancia
• 100.000–250.000 Ft közti eladási ár esetén az eszköz átadását követő két év a garancia
• 250.000 Ft eladási ár felett az eszközök átadását követő három év garanciát kell biztosítani.

A recepttel kiváltott, tehát tb támogatott gyógyászati segédeszközök vásárlása esetén nem az üzletben fizetett összeget kell figyelembe venni, hanem az eszköz teljes árát, azaz a térítési díj és a tb támogatás együttes összegét. Tehát a tb támogatás alapjául közzétett ár szerint alakul a garanciás idő. A támogatás alapjául szolgáló ár a vásárlás során kiállított nyugtán szerepel, de az egészségbiztosító http://sejk.oep.hu/ oldalán elérhető adatbázisában is megkereshető.

Garancia: jótállás

A jótállás, azaz közismert néven garancia a hibás termékért való fokozottabb felelősséget jelent. Ha az eszköz, pl. kerekesszék, protézis a vásárlás/átvétel idején nem felel meg a minőségi követelményeknek, azt hibás teljesítésnek tekintjük, és ennek kijavítása a jótállás alapján az eladó cég kötelezettsége.

A jótállás a vásárlót hozza kedvezőbb helyzetbe, mert ha meghibásodik a vásárolt termék, akkor a garancia időtartama alatt a vevőnek csak magát a hibát kell bizonyítania ahhoz, hogy az eladó cég kötelezettsége beálljon. Jótállás esetén az eladó csak akkor nem köteles a hiba orvoslására, ha a hiba oka még nem állt fenn, amikor az eszközt eladta. A garancia időtartama alatt felmerülő minőségi kifogás esetén tehát az eladó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a hiba oka az eszköz átadását követően, pl a nem rendeltetésszerű használat/kezelés miatt keletkezett.

Fontos tudni, hogy ha a hiba az eszköz átvételét követő hat hónapon belül jelenik meg, akkor az a jogi feltételezés (vélelem), hogy már a vásárlás idején is hibás volt a termék. Tehát az átvételt követő hat hónapon belül a forgalmazó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett.

A hibát a felfedezése után késedelem nélkül jelezni kell, a kereskedelemben vásárolt eszközök estén ez azt jelenti, hogy a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hiba még határidőn belül, azaz késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

Garancia érvényesítése

A garancia az ún. jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállási jegyet közérthetően, magyarul kell megfogalmazni és a vásárolt eszközzel együtt kell átadni a vevőnek, tb támogatott eszköz esetén is.

Vásárlásnál mindig figyeljenek oda, hogy a jótállási jegyet is megkapták-e, még abban az esetben is, ha pl. közgyógy esetén nem kellett fizetni az eszközért. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem szűnik meg a garancia akkor sem, ha a jótállási jegyet nem adták ki a vásárlás során, vagy hibásan lett kitöltve, mert annak hiányában a vásárlás igazolható számlával vagy nyugtával is és így is érvényesíthető a garancia. A garancia érvényesítéséhez nem kell már megőrizni a vásárolt eszköz felbontott csomagolását sem, ugyanis nem tehető garancia feltételévé a vásárolt termék csomagolásának visszaadása.

Tehát mindig kérjék el a jótállási jegyet, de ha mégsem kapták meg, akkor nagyon fontos megőrizni a vásárlást igazoló blokkot/nyugtát vagy számlát.

Mi kérhető garanciában?

A hibás termék tulajdonosa a választása szerint kérheti:

• a hiba javítását
• a termék kicserélését
• kivéve, ha lehetetlen, vagy ha aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak.

Ha az eladó cég a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy ha a vevőnek a kijavítás vagy kicserélés nem felel meg (az ahhoz fűződő érdeke megszűnt), akkor

• a vételár csökkentése kérhető, vagy
• a hibát az eladó költségére javíttathatja mással, vagy
• a vásárlástól elállhat, tehát a vételárat visszakérheti (jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye).

Ha az eszköz rendeltetésszerű használatát akadályozó hiba a vásárlástól/üzembe helyezéstől számított 3 munkanapon belül kiderül, akkor az eladó cég köteles az eszközt kicserélni és nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre sem.

Felhívja a figyelmet a MEOSZ, hogy a garancia érvényesítésével járó költségek a forgalmazó/gyártó céget terhelik, ezért kiszállási díj nem kérhető.

Javítás

A hibás termék javítása kérhető a gyógyászati segédeszköz üzletben vagy bármelyik telephelyén, illetve a jótállási jegyen feltüntetett szervizeknél közvetlenül is. Ha a kijavítás az eszköz használatának helyén nem végezhető el, akkor a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról az eladónak vagy a szerviznek kell gondoskodni. A kijavítás során csak új alkatrészt lehet a termékbe beépíteni.

Javítás esetén a garancia időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt az eszköz a hiba miatt nem volt használható.

Kicserélés

Ha a jótállási időtartam alatt, három javítást követően az eszköz ismét meghibásodik és a vevő nem kérte a vételár arányos csökkentését vagy mással sem javíttatta az eszközt, akkor az eladó köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni. Ha kicserélésére nincs lehetőség, az eladó cég köteles a vételárat nyolc napon belül visszaadni.

Ha a hiba bejelentésétől számított harmincadik napig nem javítják ki a hibát, akkor az eladó cég köteles 8 napon belül kicserélni az eszközt. Ha cserére nincs lehetőség, a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül vissza kell adni a vételárat.

SEJK adatbázis

A tb támogatott gyógyászati segédeszközökre az új szabály szerint vonatkozó garancia időtartamának meghatározásához javasoljuk a NEAK gyógyászati segédeszköz adatbázisban (http://sejk.oep.hu/) szereplő ár, illetve a vásárlást igazoló nyugtán megtalálható teljes ár figyelembe vételét.

Továbbá felhívja a figyelmet arra is a MEOSZ, hogy a fent ismertetett 1-3 éves garancia idő kötelező, de egyes gyógyászati segédeszközökre akár ennél hosszabb idejű jótállást is vállalhatott a gyártó vagy forgalmazó, ezért is javasoljuk a termék adatait a NEAK SEJK adatbázisban ellenőrizni.

Minőség javulással vagy a garanciális javítás elutasításával jár majd a kötelező garancia meghosszabbítása?

Ismételten felhívja a figyelmet a MEOSZ, hogy kihordási időn belül nem jár ugyanolyan gyógyászati segédeszköz még abban az esetben sem, ha rossz minőségű, hibás terméket kaptak, ezért annak garanciális javíttatásáról kell gondoskodni.

Vásárlás, megrendelés előtt próbálják ki a segédeszközöket, de ha erre nem volt lehetőség, akkor az átvétel után talált hibát azonnal jelezzék, hiszen a vásárlástól számított 3 munkanapon belül a forgalmazó köteles kicserélni a hibás eszközt.

A gyógyászati segédeszköz felhasználók számára kedvező változást hozhat a hosszabb garancia, mert akár a gyógyászati segédeszközök minőségének, megbízhatóságának javulásával is járhat. Ugyanakkor a hosszabb használati idő miatt előfordulhat az is, hogy az eszközök elhasználódásával esetleg „nem rendeltetésszerű használat/kezelésre” hivatkozva megpróbáljanak kibújni a garanciális kötelezettségek alól, ezért kérjük, hogy aki a garancia érvényesítésében nehézségekbe ütközik vagy garanciás jogát indokolatlanul megtagadják, az érdekvédelmi munkájuk alátámasztása érdekében jelezzék ezt a MEOSZ részére.

(Forrás: MEOSZ)

A MEOSZ fellépése nyomán az EMMI munkacsoportot hív össze a gyógyászati segédeszközrendszer felülvizsgálata érdekében

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége megalapozott és következetes szakmai és érdekvédelmi munkája révén elérte, hogy az EMMI munkacsoportot hoz létre a gyógyászati segédeszközrendszer felülvizsgálata érdekében. A MEOSZ kezdeményezése nyomán dr. Horváth Ildikó, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára 2019. július 16-án a minisztériumba hívta össze azt a megbeszélést, melyen az érintett szervezetek – köztük a MEOSZ – bevonásával vázolták a gyógyászati segédeszközrendszert érintő legfontosabb feladatokat.  Az államtitkár asszony jelezte: előreláthatóan augusztus második felében ül össze először a munkacsoport. Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke kérte: a munkát a MEOSZ által kidolgozott, a gyártók és forgalmazók által támogatott szakmai anyagok alapján kezdjék meg, melyek az elmúlt egy évben kerültek a tárca elé. Jelezte: a rendszer olyan felülvizsgálatára van szükség, mely azt eredményezi, hogy a gyógyászati segédeszközökre fordított állami források innovatív, magas szakmai színvonalon, az egyén személyre szabott szükségleteit fedezzék, miközben a gyártók és forgalmazók érdekei és képviselve legyenek.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke 2019. június végén nyílt levélben fordult dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárhoz, melyben a gyógyászati segédeszközrendszer teljes körű átalakítását kezdeményezte a segédeszközt használók kritikus helyzete miatt.  Egyúttal arra kérte az EMMI egészségügyért felelős államtitkárát, hogy – a MEOSZ szakmai anyagát alapul véve – haladéktalanul hívják össze az első egyeztetést. A MEOSZ elnökének kezdeményezése nyomán a tárca 2019. július 16-ra hívta össze többek között a MEOSZ, a gyártók és forgalmazók, valamint az ügyben érintett állami, így a NEAK képviselői részvételével tartott megbeszélést.  Dr. Horváth Ildikó államtitkár jelezte, az államnak is az az érdeke, hogy az érintettek technikailag megfelelő, jó minőségű gyógyászati segédeszközökhöz jussanak, s kassza kiadásai ne a kevésbé hatékony dolgokra fordítódjanak.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a keddi megbeszélésen kitért arra, hogy hiába növekszik a gyógyászati segédeszközökre a központi költségvetésből fordított állami forrás, ha az érintettek ellátása egyre rosszabb színvonalú. A magyar állam élen jár abban, hogy olyan jogszabályokat fogadott el a fogyatékos emberek érdekében, melyek elősegítik a társadalmi szerepvállalásukat, ennek azonban egyik eszköze lenne a megfelelő gyógyászati segédeszköz ellátás. Az innovatív, személyre szabott gyógyászati segédeszközök a munka világába történő elhelyezkedést is elősegítenék. Immár 21 éves az a jogszabályunk, mely a fogyatékos emberek teljes társadalmi részvételét tűzte ki célul. Ennek megvalósítását szolgálja az Országos Fogyatékosságügyi Program. A MEOSZ megalapozott szakmai munkája nyomán immár az Intézkedési Terv részét képezi a gyógyászati segédeszközrendszer felülvizsgálata.

Kovács Ágnes hangsúlyozta: a MEOSZ az elmúlt egy évben elérte, amire korábban még nem volt példa: a fogyatékos emberek szervezetei, a gyártók és forgalmazók valamint az orvosszakmai képviselői egy asztalhoz ültek, s konszenzusra jutottak abban, hogy a gyógyászati segédeszközök terén meg kell újítani a rendszert.  A felülvizsgálat nem tűr további halasztást, semmi nem gátolhatja az érintettek megfelelő színvonalú ellátását. Létre kell hozni egy munkacsoportot, a fogyatékos emberek országos szövetségei, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), az orvosszakma képviselői valamint a segédeszköz gyártók és forgalmazók bevonásával, a feladatok, felelősök és határidők kitűzésével pedig mielőbb el kell kezdeni az érdemi munkát.

Szekeres Pál miniszteri biztos szerint a munkacsoport a stratégia felülvizsgálata mellett fogalmazzon meg javaslatokat az azonnali és az átmeneti intézkedésekre vonatkozóan is.  Dr. Horváth Ildikó államtitkár jelezte: szeretné, ha augusztusban már összeülne a munkacsoport – annak összetétele a jövőben alakul ki – melynek egyik első feladata lenne az azonnali intézkedést igénylő feladatok összegzése.

A MEOSZ elnöke és az EMMI államtitkára már másodszor egyeztetett az elmúlt egy hétben. Kovács Ágnes az EMMI államtitkárságának kezdeményezésére 2019. július 9-én találkozott dr. Horváth Ildikóval, mikor is azokról a MEOSZ által készített szakmai anyagokról egyeztettek, melyek a fogyatékos emberek életét hátrányosan befolyásoló, megoldásra váró problémákkal kapcsolatban vázolnak megoldási javaslatokat. (A részletes szakmai anyagot a MEOSZ elnöke először 2018. december 5-én küldte meg az államtitkárságnak.) Így az egyeztetés részét képezte a gyógyászati segédeszközrendszer teljes körű átalakítása, az elektromos kerekesszékek és mopedek típuskörének felülvizsgálata és módosítása, az elektromos kerekesszékek betegszállító járművel történő elszállítása érdekében tett javaslatok, illetve a MEOSZ azon javaslata is, hogy a gyermek-bénultak és az izom-disztrófiában szenvedő emberek is részesüljenek tb támogatásban a BiPAP légzést támogató eszközök beszerzésénél. A MEOSZ javaslatai között szerepel az alternatív és augmentatív kommunikációs eszközök tb támogatásának áttekintése valamint a Magyar Rehabilitációs Társaság Gyermekszekciója által megfogalmazott, a fogyatékos gyermekek hatékonyabb segédeszköz ellátását célzó javaslat támogatása is.

(Forrás:a MEOSZ)

A kivágott wc csészék és ülőkék balesetveszélyesek azonnali cseréjük szükséges!

Az elől kivágott WC kagylók és ülőkék használatra alkalmatlanok és balesetveszélyek, ezért tervezésük, beépítésük, jövőbeni üzembe helyezésük mellőzése valamint a már meglévő berendezések cseréje indokolt.

Kép forrása:MEOSZ

A MEOSZ kiemelten hívja fel a közintézmények, vendégforgalmat lebonyolító intézmények és szolgáltatók, valamint egészségügyi, oktatási és rehabilitációs intézmények figyelmét e berendezések cseréjére!

A MEOSZ állásfoglalás itt tölthető le.

(Forrás:MEOSZ)

A MEOSZ kezdeményezésére ismételt kormányzati egyeztetést tartottak a mopedek és elektromos kerekesszékek szállításáról

A MEOSZ kezdeményezésére ismételten egyeztetést tartottak a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a BKK Zrt., a Közlekedéstudományi Intézet valamint a Magyar Polio Alapítvány képviselői a MEOSZ székházában a mopedek szállításáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője jelezte: folyamatos szakmai párbeszédet szeretnének a MEOSZ-szal. A tárgyalásokban a MEOSZ fellépése nyomán az egészségügyért felelős ágazat is részt kíván venni; Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár – kezdeményezésére – 2018. november 19-én találkozik Kovács Ágnessel, a MEOSZ elnökével. A MEOSZ az államtól a mopedek szállításának jogszabályi rendezésén túl a segédeszköz-ellátás komplex szemléletű felülvizsgálatát is kéri, továbbá a Szövetség aktív részese kíván lenni a munkafolyamatoknak.

A mozgássérült emberek önálló életvitele a tét, ezért a MEOSZ már 2015-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fordult a jogszabályi rendezés érdekében. Miután a tárca nem reagált a megkeresésre, Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke először 2016-ban kezdeményezett egyeztetést az érintett tárcákkal és hatóságokkal a mopedek szállítása ügyében. Az egyeztetésre az OEP és az egészségügyért felelős államtitkárság képviselői akkor kompetencia hiányára hivatkozva nem jöttek el. A MEOSZ azt kérte: az állam teremtse meg a feltételeket, és jogszabályban biztosítsa a mopedet használó mozgássérült emberek biztonságos közösségi közlekedéshez való jogát. Változtatni kell a segédeszköz-támogatáson is, hogy mindenki megkaphassa az egyéni igényeinek megfelelő kerekesszékeket. Kovács Ágnes javasolta egy munkacsoport felállítását is. A MEOSZ fellépése nyomán az NFM megbízta a Közlekedéstudományi Intézetet (KTI), hogy vizsgálja meg az elektromos mopedek tömegközlekedésben való részvételét az esélyegyenlőség és a hozzáférhetőség szempontjából, és készítsen szabályozási javaslatot.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a 2018. októberi egyeztetésen – melyen Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni – elmondta: a MEOSZ azért kezdeményezett ismételten egyeztetést az érintett tárcák és hatóságok bevonásával, hogy végre történjen érdemi előrelépés és szülessen megoldás a mopedesek közösségi közlekedésben való részvételére. Kérte a MEOSZ aktív bevonását a munkába, továbbá, hogy az ITM írásban adjon választ határidőket megjelölve, hogy a helyi járatú autóbuszos közlekedésben az egyes területeken milyen előrelépés várható, illetve a helyközi járatok tekintetében milyen stratégia mentén oldható meg a mopedek szállítása. Jelezte, hogy a vasúti közlekedés terén is igen súlyos problémák vannak, ezért javasolta, hogy a tárca által elrendelendő vizsgálatot a vasúti közlekedésre is terjesszék ki.

Kovács Tamás, a KTI munkatársa arról számolt be, hogy a 2016-os kutatás központi kérdése a biztonságos szállíthatóság volt. A BKK Zrt-vel közösen végeztek el egy dinamikus tesztet egy városi közlekedésre alkalmas akadálymentes autóbuszon. A teszt eredményei szerint az igen szigorú kritériumok teljesítése és betartása mellett az autóbuszon megoldható az elektromos mopedek biztonságos szállíthatósága. Időközben számos újabb kérdés felmerült, azonban azokra a kutatás lezárulta miatt már nem volt idő választ keresni.

Denke Zsolt, a BKK Zrt. kiemelt közösségi közlekedés szakértője arról tájékoztatott, hogy a BKV illetve a Volánbusz nem szabályozza a mopedek szállítását, a döntés lényegében a vezetőre van bízva. Az Arriva pedig úgy szabályozza, hogy tiltja azt. Úgy vélte, a kérdés megnyugtató rendezéséhez hármas feltételrendszernek kell teljesülnie: a buszok illetve a mopedek megfelelő kialakítása mellett a mopedhasználóknak is megfelelő jártassággal kell rendelkezniük.

Kovács Mónika, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető helyettese elmondta: a KTI tanulmány és a dinamikus tesztek során merültek fel további kérdések, amelyekre választ kell találni ahhoz, hogy a mopedek mozgó járműveken való biztonsági szállíthatóságát meg tudják oldani.  A dinamikus tesztek eredményei alapján ugyanis nem minden moped rendelkezik biztonságos fékezési megoldással, illetve megoldást kell találni a járműveken való megfelelő rögzítésre is. A jogi szabályozás hiányára vezethető vissza, hogy ez a kérdéskör közösségi szinten sem szabályozott, és nincs egységes nemzetközi gyakorlata sem a mopedek szállíthatóságának. A KTI tanulmány világított rá arra, hogy a kérdésnek igen sok olyan vetülete van, amire korábban nem is gondoltak, így azokat a jövőben vizsgálni kell. Ez olyan újszerű komplex kihívás, amit csak közös erőfeszítéssel lehet megoldani. Ezért további szakterületek képviselőinek bevonásával kibővítették a munkacsoportot, és megrendelték a kutatás folytatását a KTI-től.  Kormányzati oldalon kezelik a problémát, és folyamatos szakmai párbeszédet szeretnének a MEOSZ-szal. Számos kérdést kell még rendezni, addig türelmet kért a mozgáskorlátozott emberektől, a MEOSZ-tol pedig abban kért segítséget, mi lehet a megoldás az átmeneti időszakra.

-A MEOSZ azért lép fel tagsága érdekében, hogy ne türelmet kelljen kérnie, hanem hogy érezhetőek legyenek számukra az intézkedések pozitív hatásai. Elfogadhatatlan, hogy napjainkban mozgáskorlátozott emberek akár évekig sem tudnak kimozdulni lakóhelyükről, mert nincs a mopedek, elektromos illetve mechanikus kerekesszékek szállítására alkalmas tömegközlekedési eszköz. – hívta fel a figyelmet Kovács Ágnes. Az átmeneti megoldást segítenék a professzionálisan átalakított támogató szolgálatok, azonban az elmúlt 15 évben a fejlesztés helyett inkább a leépítésük történt.  Ahhoz, hogy valóban átmeneti segítséget jelenthessenek, szükség lenne a teljes, országos lefedettségre a szolgáltatások minőségének javítására, mennyiségének bővítésére, illetve arra, hogy a nap 24 órájában és hétvégén is elérhetőek legyenek az érintettek számára. A MEOSZ ezen a területen is érdekvédelmi lobbit folytat. Minderre figyelemmel egyetlen dologban látom a megoldást; nagyon gyorsan meg kell oldanunk a problémát. A MEOSZ partner minden ezt garantáló folyamatban – jelentette ki Kovács Ágnes. Hangsúlyozta: a MEOSZ már a tervezésben is részt kíván venni, hogy szakmai tudásával aktívan hozzájáruljon a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes utazási körülményeinek megteremtéséhez. Negatív példaként említette, hogy a vasúti kocsik hazai gyártása során a MÁV olyan konstrukciót alakított ki, amely nem biztosít önálló használatot az elektromos kerekesszékkel és a mopeddel közlekedők számára.

-A MEOSZ nemcsak a közösségi közlekedés terén lép fel tagsága érdekében, hanem minden más területen is változásokat generál. Több lobbink van párhuzamosan, ami érinti a közösségi közlekedést is.  Ilyen, a gyógyászati segédeszközellátás rendszerének teljes felülvizsgálata, melyet a gyártók és forgalmazók bevonásával folytatunk.  Tekintettel arra, hogy a magyar állam milliárdokat fordít gyógyászati segédeszközökre, így a mopedekre is, jogos elvárás lenne, hogy a jövőben a mopedek és az elektromos kerekesszékek felülvizsgálata során az is szempont legyen, hogy azok kompatibilisek legyenek a közösségi közlekedésben használt járművekkel és, az ott alkalmazott biztonsági berendezésekkel. Szigorítani kell a szabályozáson, hogy a gyártók és forgalmazók jogszabályi kötelezettségüknek megfelelően valóban tanítsák meg az eszközök használatát átadásukat követően a mozgássérült embereknek, különösen hogy erre finanszírozást is kapnak – fogalmazott Kovács Ágnes.

Gregor Katalin az EBH Hatósági és Jogi Főosztályának vezetője a mopeddel közlekedők vasúti szállítási nehézségeiről számolt be. Csak néhány állomáson van emelőszerkezet, de gond van azok típusával is, mert azok nem minden esetben kompatibilisek a kerekesszékekkel, mopedekkel. Ezekben az esetekben a MÁV elutasítja, és nem biztosítja az utaztatást.

Kovács Ágnes elmondta: a vasúti közlekedéssel kapcsolatban számos problémát jeleznek a MEOSZ felé. Postakocsikat alakítanak át mozgáskorlátozott utasok részére, amelyekben mosdó és személyzet nélkül órákig nem tudnak kapcsolatot teremteni senkivel. De arra is volt példa, hogy a vasúti dolgozók a kerekesszékes utas női mivoltával éltek vissza minden következmény nélkül. Emellett súlyos gondok vannak a panaszkezeléssel is. A MEOSZ 2017-ben stratégiai pert indított az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a MÁV ellen, melyben egy mozgássérült utast képviselt, aki a székesfehérvári állomáson nem tudta igénybe venni a peronliftet, mert az nem működött.  Az eljárás az EBH által jóváhagyott egyezséggel zárult, melyben a MÁV folyamatos együttműködést vállalt a MEOSZ-szal. Ennek keretében egyebek mellett egyeztetni kell a tapasztalatokról és javaslatokról. A MÁV vállalta azt is, hogy a tervezett akadálymentesítésre vonatkozó adatbázis létrehozását követően az elektronikus felületein keresztül tájékoztatja a mozgáskorlátozott utasokat, hogy mely állomások akadálymentesek. Továbbá, az állomásokon biztosítja az egyértelmű tájékoztatást annak érdekében, hogy az érintettek az egyes állomásokon információkat kapjanak az akadálymentes útvonalakról, arról, hogy az egyes peronokhoz miként tudnak eljutni.  A MÁV ugyanakkor a stratégiájában 2050-re vállalta az egyenlő esélyű hozzáférést. Azaz az 1998-ban elfogadott jogszabály teljesítését 52 év alatt vállalta, miközben több milliárd forintot fordítottak eddig is vasútfejlesztésére. Így tehát a vasúti közlekedés problémája legalább annyira fajsúlyos, mint az autóbuszos közlekedésé – fogalmazott Kovács Ágnes, aki erre is figyelemmel kérte, hogy a tárca által elrendelendő vizsgálatot a vasúti közlekedésre is terjesszék ki.

Forrás:MEOSZ