Egy rendeletmódosítás nyomán a siketeknek és
nagyothallóknak is elég lesz a szokásos egészségi alkalmassági
vizsgálaton részt venni, amennyiben azt a jogosítvány
meghosszabbításáért kérik - számolt be az egészségügyi ágazati
koordinációs helyettes államtitkár kedden sajtótájékoztatón.
Ladányi Márta kifejtette: az eddigi
gyakorlattal ellentétben a siket és nagyothalló autóvezetőknek a
januárban életbe lépett módosítást követően nem kell minden jogosítványhosszabbításkor külön szakorvosi vizsgálatokra és az orvosi rehabilitációs bizottság elé menniük.
Ha a fogyatékkal élő hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy
állapotában változás nem következett be, az orvosnak mérlegelési joga
lesz a jövőben, de kötelezően nem kell elrendelni külön a rehabilitációs
bizottság vizsgálatát - fejtette ki a helyettes államtitkár.
Hozzátette: az orvosi rehabilitációs szakbizottság előtti megjelenés csak a jogosítvány megszerzésénél kötelező.
Tapolczai Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője a
sajtótájékoztatón azt mondta, 2009-ig több ezer hallássérült kaphatott
jogosítványt, azonban az akkori szocialista vezetésű államtitkárság úgy
módosította volna a rendeletet, hogy aki hallássérült, az alkalmatlan a
vezetésre. Ennek a rendeletnek a hatályba lépését sikerült
felfüggeszteni 2010-ben - mondta.
A képviselő jelezte, hogy a legutóbbi módosítás után "változás állt be az orvosok hozzáállásában", és egyre nagyobb számban vonják vissza a siketektől és nagyothallóktól a jogosítványt a rehabilitációs vizsgálaton, vagy nem hosszabbítják meg az okmányhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot.
Kérdésre válaszolva a politikus elmondta, havonta 5-6 panasz érkezik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségéhez a gépjárművezetői engedélyhez szükséges egészségi alkalmassági vizsgálattal kapcsolatosan.
Tapolczai Gergely felidézte, Magyarország 1967-ben az első európai országok közé tartozott, ahol engedélyezték a siketek és nagyothallók jogosítványszerzését. Az úttörő ebben a hallássérült Vertner Györgyné Ivánkai Mária asztaliteniszező volt, akit azóta a nemzet sportolójává választottak.
Magyarországon a népesség öt százaléka vallja magát fogyatékkal élőnek, közülük 71 ezren siketnek és nagyothallónak.
Forrás az Origo Hírmondó
A képviselő jelezte, hogy a legutóbbi módosítás után "változás állt be az orvosok hozzáállásában", és egyre nagyobb számban vonják vissza a siketektől és nagyothallóktól a jogosítványt a rehabilitációs vizsgálaton, vagy nem hosszabbítják meg az okmányhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot.
Nem okoznak több balesetet, mint az épek
Tapolczai Gergely kiemelte, hogy a hallássérültek semmilyen felmérés szerint sem okoznak vagy szenvednek el több balesetet, mint ép társaik. A jogosítvány sokak számára a mindennapi életet teszi könnyebbé és ezért üdvözlik a mostani módosítást.Kérdésre válaszolva a politikus elmondta, havonta 5-6 panasz érkezik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségéhez a gépjárművezetői engedélyhez szükséges egészségi alkalmassági vizsgálattal kapcsolatosan.
Tapolczai Gergely felidézte, Magyarország 1967-ben az első európai országok közé tartozott, ahol engedélyezték a siketek és nagyothallók jogosítványszerzését. Az úttörő ebben a hallássérült Vertner Györgyné Ivánkai Mária asztaliteniszező volt, akit azóta a nemzet sportolójává választottak.
Magyarországon a népesség öt százaléka vallja magát fogyatékkal élőnek, közülük 71 ezren siketnek és nagyothallónak.
Forrás az Origo Hírmondó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése