Mivel Nagyvárad a határ másik oldalára került, Debrecennek át kellett vállalnia a centrumszerepet, és gazdasági nehézségekkel is meg kellett küzdenie a városnak – erről beszélt Püski Levente történész.
 |
| A Piac utca a Református Nagytemplomból fotózva 1935-ben (Fotó: Dehir.hu /Fortepan:Ted Grauthoff) |
Debrecent 1921-ig Magyarország térképén az ország közepén lehetett megtalálni, a trianoni országcsonkítást követően azonban az ország keleti kapuja lett. Ez a helyzetváltozás számos kihívás elé állította a várost, ami máig meghatározza a megyeszékhely szerepét, feladatát, gazdasági struktúráját. A Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában Püski Levente történész beszélt arról, hogyan élték meg 100 évvel ezelőtt a debreceniek az akkori eseményeket.
Püski Levente elmondta, az első sokkhatás a szovjet, kommunista rezsim megjelenése volt, majd az 1919-es tanácsköztársaság kikiáltása. Hangsúlyozta, ez azért fontos, mert amikor 1919 áprilisában bekövetkezett a román megszállás, a debreceniek nem érezték át igazán ennek a súlyát, úgy vélték, „ennek pozitív hozadéka is lehet”.
- Elég hamar, szinte napokon, heteken belül kiderül azonban, hogy a román csapatok jelenléte valóban egyik oldalról a kommunista rezsim végét jelenti Magyarországon, másik oldalról nézve viszont ez egy kemény megszállás. Egy idegen hatalom megszállóerejét jelenti Debrecen és az egész hajdúsági térség számára is – emelte ki a történész.
Megjegyezte, a román hatóságok és politikai erők az 1916-ban nekik ígért összes területet szerették volna megszerezni.
- Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy itt húzódott volna a határ Debrecen mellett. Ezt nyilvánvaló módon 1919-20 folyamán a debreceniek nem tudhatták, ők csak azt érzékelték, szembesülni kell azzal, hogy a román haderő jelenléte esetleg tartós lesz.
 |
| Püski Levente történész (Fotó: Dehir.hu) |
Hozzátette, amikor 1920 márciusában Debrecenből kivonult a román haderő, akkor lehetett azt látni, hogy a város valóban tartósan Magyarország része marad. - Hatalmas lelkesedés és öröm fogadta azt, hogy nem a román megszállás alternatívája valósult végül meg – mondta a történész.
Püski Levente arról is beszélt, hogy ezt követően a megszállás okozta veszteségekkel voltak elfoglalva az emberek, és csak fokozatosan normalizálódhatott az élet, később pedig szembesülhettek azzal, hogy „Debrecen helyzete alapvetően megváltozott a korábbi viszonyokhoz képest”. Mivel Nagyvárad a határ másik oldalára került, Debrecennek át kellett vállalnia a centrumszerepet. A történész hangsúlyozta, eredendően nem volt a két város között rivalizálás,
„Debrecen és Nagyvárad számos tekintetben inkább egymás kiegészítőiként voltak jelen”, emiatt a cívisváros sok feladatot eleinte nehezen tudott ellátni.
- Számos vizsgálat és kutatási eredmény áll már rendelkezésünkre, ami elég szépen megmutatta, hogy Debrecen gazdasági téren milyen hatalmas piacokat veszített. Bármennyire is furcsának tűnhet, de valójában a debreceni ipar nem pusztán Debrecen városát és a szűkebb környékét látta el ipari termékekkel, hanem egész Észak-Magyarországot – mutatott rá a történész. – Azt ki lehet jelenteni, hogy a határváltozás következtében a kapcsolatok drasztikus mértékben megszakadtak, elvágódtak azon régiók között, amelyek Magyarországon maradtak, és amelyek a román államhoz kerültek át.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése